Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-03 / 154. szám
1996. július 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Falunap Kaposújlakon A nagyváros tövében szerényen meghúzódó Kaposújlakon í- amely az ismert események jótékony hatására híressé vált - immár harmadszor került sor erre a színes, érdekes eseményre. Hosszú idő óta készül a falu apraja-nagyja, nagy volt a várakozás, mindenki jó időt várt, volt izgalom bőven. A labdarúgó csapat a harmadik helyért játszott és érdeklődő IFOR katonák is szép számmal és nagy kíváncsisággal forgolódtak a faluban. Délutánra aztán jött a nagy eső, amit senki sem bánt, hiszen a föld nagyon áhítozott már az égi áldásra. A hajnalba nyúló bállal pont került a falunapi forgatókönyv végére. Vallatóra fogtam a szervezőket és néhány résztvevőt. Szántó János polgármester, a falu első embere, így summázta a rendezvényt:- Fontos immáron hagyomány, és szüksége van rá a falu lakosságának. Jó alkalom arra, hogy összehozza az embereket, hogy kellemes és vidám körülmények között tudják kibeszélni magukat és netán a falu ügyes-bajos dolgairól is szót váltsanak. Az emberek közt járva erről győződtem meg. Ez a vélemény rögződött meg bennem, mindenkitől úgy köszöntem el és elköszönve mindenki úgy búcsúzott, hogy jövőre egy szép, száraz falunapot rendeljek meg az égiek- től. Kupiéin Jutka az egyik motorja, ügyes szervezője volt a falunapnak. Ő így látta:- Ez az esemény valóban a település ünnepe. Azzá vált, most már azon kell gondolkodni, miként lehetne tovább fejleszteni, színesíteni. A bál befejezése után már azon kell törni a fejünket, hogy jövőre mivel lepjük meg a falu nagy- közönségét. Milyen vonzó ötletek megvalósítására kerüljön sor. Dobos József, a falu egyik polgára a nap során minden helyszínen feltűnt.- Én legalábbis úgy vagyok, hogy nagyon várom ezt a napot, igazi jó kikapcsolódás. Kár, hogy egy évben csak egyszer kerül rá sor. Kezében a söröskorsóval körbenézett a mellette állókra, akik békés egyetértéssel meg- erősítően bólogattak. Balogh Gabriella 412 hektáron termesztenek őszi búzát a határban Kaposfői búzaremény A hét elejére mindössze hat hektáron nem aratták le az árpát a kaposfői Kaposmező Kft-nél. 130 hektáron viszont már végeztek és hektáronként 3,8 tonnás termésátlagot értek el. A növény egy részét saját sertés- állományuk takarmányozására fordítják, a többit eladják. Poh- ner János ügyvezető igazgató szerint tavaly óta nőtt ugyan az őszi árpa ára, ám a jövede- lemezősége alig változott. Időközben ugyanis jelentősen nőttek a termelői költségek, drágultak a vegyszerek. Tavaly 10 ezer forintot adtak egy tonna termésért, most ennek a dupláját kínálják a kereskedők. Eladás előtt alaposan körülnéznek a piacon. Az aratást hamarosan a repce betakarításával folytatják, amit 80 hektáron termesztenek. Az őszi búzát 412 hektáron vetették el, és több mint 1000 tonnát kívánnak eladni. Az étkezésinek szánt áru tonnájáért várhatóan huszonkét- huszonháromezer ezer forintot is kaphatnak. A szakemberek szerint közepes termés várható: hektáronként 3,5-4 tonna. A mezőgazdasági cég emellett még 130 hektáron tri- tikálét, és 115 hektáron rozsot is termeszt. H. M. 15 ezer kötet várja a művelődni vágyókat Bajomi könyvbúvárok A nagybajomi községi könyvtárban változatlanul, hetente ötször fogadják az olvasni vágyó diákokat. A vakáció idején egy hét alatt általában 20-30 gyerek keresi fel a tékát, míg iskolaidőben gyakran kétszer-három- szor ennyien is eljönnek. A fiatalokat Nedevics Gyöngyi kalauzolja a könyvek birodalmában. Céljuk, hogy a gyerekek szünidejüket minél tartalmasabban töltsék el. Elmondta, hogy a nagybajomi tanulók mellett já- kóiak és pálmajoriak is rendszeresen felkeresik a könyvtárat. Az érdeklődőket 15 ezer kötet várja, és legalább négy-öt féle gyermekeknek szánt folyóiratot is elolvashatnak. Gondoltak a zene szerelmeseire is, akik több száz lemez közül válogathatnak. A szünidőben sokan néznek televíziót és videót is. H. M. Bárdi márvány Szlovákiába Carrarából hozzák a márványt a bárdudvarnoki üzembe FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA A bárdudvarnoki Márvány Kft gránit sírkövet exportál Szlovákiába. Ide Carrarából hozzák az alapanyagot. A félkész- és késztermékeket a határközeli Holicére viszik, az egy kamionnyi szállítmányt egyelőre csak kéthavonta indítják útnak. A kft munkatársa, Szántó János elmondta: nemrégiben egy újabb megrendelést kaptak. Szolnoki partnerüknek kéthetente küldenek egy teherautónyi sírkövet, együttműködésük hosszú távú. A márvány ismét divat: egyre többen veszik padlóburkolónak, de készítenek belőle asztallapot, lépcsőfeljárót, konyhai pultrendszert is. A kisüzem továbbra is a telepü-' lés egyik fontos munkaadója, jelenleg kilencen dolgoznak ott. Az idén 15 millió forint bevételt terveztek, ami közel azonos a tavalyi forgalommal. Tavaly 1,5 millió forintért vásároltak egy többfejes csiszológépet, az idén csak a kisgép- parkjukat újítják fel, ami több mint 200 ezer forintba kerül. (Harsányi) Munkakeresőben Beutazom Kaposvárra, és körbenézek. Meló kellene nagyon gyorsan. Ha kell, ráverek a munkára. Egy a lényeg: rendesen fizessenek. Horváth István Balaton-parti, mégis Bőszénfa határában találkoztunk. Siófokon nem talált magának való munkát. Az egyik helyen szakmunkás végzettséget követeltek, másutt pedig a nyelvtudást kérték számon. A 20 éves fiú hamar megunta az iskolát, szakmát nem szerzett. Korábban a szülei támogatták, mostanában saját lábán igyekszik megállni. Úgy tűnik, egyelőre kevés sikerrel. — Van egy csomó haverom, akiknek jól megy. Menő helyeken dolgoznak, jól keresnek. Igaz, ők elvégezték a sulit. Nekem csak egy félév hiányzott, ám az valahogy nem jött össze. Szerintem most már kicsit ciki lenne újból az iskolapadba ülni. Úgy döntöttem, tanulás helyett inkább pénzt keresek. Aztán megmutatom a haveroknak, hogy én is vittem valamire. Persze utálok álmodozni, abból soha nem gazdagszom meg. Igyekszem tenni is valamit a pénzért. Egy csomó emberrel már tárgyaltam. Csupán egyetlen aprócska gond van: sehova nem vettek fel. Úgy gondolta, hogy vidéken könnyebb munkához jutni. Először Kaposvárra jött, módszeresen beutazta a környékbeli falvakat. Járt Kaposmérőben, Bárdudvarnokon, Taszáron, Nagyberkiben. Egy-két helyen adtak ugyan neki munkát, de pár nap után elunta magát. Nem tetszett neki a kapálás, az udvartisztítás. Felvették volna egy arató csapatba is, de ott megállás nélkül hajtani kell. Tisztában van azzal: mostani helyzetéért egyértelműen ő a felelős. De nem csüggedős típus. Mint mondta, nem adja fel, csak azért is megmutatja mire képes. A városban nagyobbak a lehetőségek, őt is biztosan várják valahol. Kaposvárt egyébként szereti. Ha pénze lenne, itt élne. —- Tudja, a Balaton part klassz hely. Akinek viszont kevés a pénze, nagyon nehezen él meg. Errefelé normáli- sabbak az árak. Feltűnt az is, hogy az emberek segítőkészek, sokkal barátságosabbak. Van már néhány haverom is a környéken, ők segítenek. Az egyik sráctól tegnap hallottam, hogy kifutófiú kell az egyik cégnek. Őt nem vették fel, mert motoros jogsit is kértek. Nekem van, szerintem biztosan felvesznek. Ráadásul havonta 25 ezret fizetnek. Nem tűnik rossz boltnak. Ha mégse jönne össze, akkor legközelebb Mernyére vagy környékére megyek. Megfogadtam: addig járom ezt a vidéket, amíg nem lesz valamilyen normális melóm. Ritkán szoktam megszegni az ígéreteimet... H. M. Négy település öröme a fiókpatika Nem várt gyorsasággal oldódott meg négy somogyi település — Csököly, Rinyakovácsi, Gige és Jákó — lakóinak gyógyszerellátása. A privatizációt követően lakat alá került csökölyi patikának a helyi ön- kormányzat példás segítségével sikerült ismét gazdát találni. A kaposvári Korona Patika vezetője, Major Jenő fiókgyógyszertárként vállalta a működtetését. Heti három alkalommal, délelőttönként szolgálja ki a rászorulókat, de ha kell, rugalmasan alkalmazkodik a helybeli orvos rendelési idejéhez. Nagybajomi fiatalok Schortensben Több mint húsz nagybajomi fiatal utazott el a németországi Schortensbe. A csoport csaknem két hetet tölt el külföldön. Útközben felkeresik Passaut is, ahol néhány napig ott maradnak. A református fiatalok által szervezett túrán találkoznak a passaui gyülekezettel is. Táborozó zimányi kisdiákok Júliusban kéthetes táborozásra indulnak a zimányi iskolások. Összesen harminc, alsó- és felsőtagozatos kisdiák utazik a fo- nyódligeti táborba, két pedagógus kíséretével. A helyi önkormányzat döntött arról, hogy a gyerekek utaztatását biztosítja, és minden iskolás táborozásához két és fél ezer forinttal járulnak hozzá. Új polgármesteri hivatal Várdán Elkészült Várdán az új polgár- mesteri hivatal és házasságkötőterem. Az egykori iskola épületét újították fel, és alakították ki a korszerű, jól felszerelt irodákat és a dísztermet. A munkák már tavaly elkezdődtek, és a napokban fejeződtek be. A beruházáshoz csak az építőanyagot kellett megvásárolni, a munkákat a település öt közhasznú dolgozója végezte. A hét végén egy névadóval már fel is avatták az új intézményt. A krinolinos csipkecsodáktól a parasztszőttesekig Nőt faragott Jordán Tamásból Szebbnél szebb kelmék születnek a szövőszéken fotó: király j. Béla Mindenféle szakmát óriási megaláztatással lehet csak csinálni. Ha valaki nem alázkodik meg a szakma előtt, semmire sem viheti — vallja Lánc sár Eta. Elismeri azt is: akaratereje és hiva- tásszeretete mellet sokat köszönhet a véletlennek és a „csillagok állásának”. Mondja: az ikrek jegyének szülötteként a nyitottság és a kíváncsiság ugyanúgy része lényének, mint az állandó kettősség. Talán ez a magyarázata annak, hogy „kacskaringósra” sikeredett pályája során sok mindennel megpróbálkozott. Jelmezeket varrt és tervezett a kaposvári színháznak, ma már otthon dolgozik. És újabban nem csak a szabóasztal és a varrógép mellett, hanem a szövőszéknél is remekel: csodálatos kelmék kerülnek ki a keze közül. — Négy évadot töltöttem a kaposvári Csiky Gergely Színházban varrodavezetőként. Egy véletlennek köszönhetem, hogy oda kerültem: egy kosztümös, sokjelmezes nagyoperettre készült színház, amikor megbetegedett az akkori varrodavezető, és kellett a segítség. Aztán ott ragadtam... Izgalmas és színes része volt ez az életemnek. Varrt Margittai Áginak, Molnár Piroskának, Csákányi Eszternek. A legizgalmasabb feladatnak mégis azt tartja, amikor Jordán Tamásból kellett nőt faragnia a Bemarda Álba házában. — Sokszor napokig dolgoztam egy- egy kosztümön. Csákányi Eszter krinolinos csipke-csodája, amit a Tom Jo- nes-ban viselt, csaknem egy hétig készült. A színház jó iskola volt, ahol nagyon sokat tanultam. 13 éve új „szerelme” is akadt: a szövés. Gyapjúból, vászonból megálmodott, szövőszéken született munkáit már több kiállításon is bemutatták. — Ez megint csak a véletlen műve. Érdekelt a szövés, meg akartam tanulni, beiratkoztam egy tanfolyamra. Aztán az első foglalkozáson derült ki, amire jelentkeztem, az szakkörvezetői képzés. Végigcsináltam, mert jó dolog az anyaggal bánni is, de azt létrehozni számomra még izgalmasabb. Faliszőnyegek, szőnyegek, tarisznyák, térítők, egy nagy ágytakaró — a lakásban mindenütt ott van Eta asszony keze nyoma. Legnagyobb öröme mostanában, hogy igazi szövőszéken, parasztszéken dolgozhat. Kedvence — mondja — a gyapjúszövés, főleg az erdélyi festékesek változatos szín és mintavilágát kedveli. Csipkés, bogas, szedettes szőttesek, deszkázás, csáncsálás — ma már ismeretlen fogalmak. — Aki egyszer megfertőződött, nem tudja abbahagyni. Nagyon lassú munka: óránként két centimétert lehet vele haladni, ha valaki már megtanulta és gyakorlata van. Csodálatos világ ez: nemcsak maga a szövés, hanem hogy megismerhetem a népművészetet, a régen élt, egyszerű emberek kultúráját. Akkor még mindennek funkciója volt, használati értéke, és mindent saját maguk készítettek. Egyszerűségében is szép, valódi műalkotásokat. Sajnos, ma már egyre kevesebb pénz jut népművészeti szakkörök indítására, s lehet, hogy hamarosan egyetlen pedagógus sem lesz, aki a következő generációknak át tudná adni ezt a felbecsülhetetlen értéket. Jakab Edit
