Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-22 / 170. szám
1996. július 22., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Lengyeltóti ipari centrumot ajánl a régiónak A Balatonnal nem lehet versenyezni (Folytatás az 1. oldalról) Módszeresen dolgozunk a járdák felújításán. A városközpontból kifelé aszfaltozunk. A közlekedési csomópontok átépítését is szorgalmazzuk. Tavaly 30 millió forintért újította fel a Fonyódi utcai csomópontot a közúti igazgatóság jórészt az útalapból. A speciális általános iskolát 1995 félévétől átadtuk a megyei közgyűlésnek. Emellett a város igényeit jól szolgáló intézmény hálózatot működtetünk. — A Tóti napok rendezvényei évről évre bizonyítják, hogy az önkormányzatnak jó partnerei a civil szervezetek. — 45 év alatt nem épült itt állami ház. Rákényszerültek az emberek, hogy tegyenek magukért. Csak a szorgalmukra számíthatnak. Itt mindenki ismer mindenkit. Ebben a városban jó közérzettel lehet élni. A köztisztaságra és a parkok gondozására sokat adunk, az erősödő civil szervezetekkel közösen gondolkodunk. A testület segíti őket az indulásban, de önállóan kell boldogulniuk. Jó hírét viszik a városunknak. A Balatonnal mi nem versenyezhetünk. A léptékeink nem azonosak, abban kell jól élni, amink van. Nálunk olyan adottságok vannak, amelyek jó gazdasági hátteret adhatnak a Balatonnak. Vannak elhagyott gazdasági épületek, amelyekbe munkahelyeket lehetne telepíteni. Ebben a megyei terület- fejlesztési tanács segíthet. Meggyőződésem, hogy a foglalkoztatás csomópontokban fog kialakulni. S ez megyei ügy. Infrastruktúrát kell hozzá teremteni. Ezért is javasoltuk a Somogyvár-Gamás vagy a Fonyód-Csisztapuszta közötti összekötőút építését, ez érdeke a Balaton-parti településeknek is. Egy közösség maga nem képes megvalósítani. Ehhez kell a regionális fejlesztési elhatározás és pénzforrás. A Ba- laton-parton pedig senki sem akar ipart telepíteni, de a munkanélküliséggel ott is küszködnek. A megoldásra van lehetőség nálunk: többhektáros terület ipari park létesítésére, ahol már éledeznek vállalkozások. — A régió nyilván arra kíváncsi mit ad ehhez Lengyeltóti? — Mindenekelőtt az infrastruktúrát. Ugyanakkor nálunk a korábbi négy évben nem volt iparűzési adó. Most is minimális: 4 és 8 ezrelék. Négy részletben is fizethetik évente, természetesen kamatmentesen. Ez csábító a vállalkozóknak - mondta a lengyeltóti polgár- mester. (Gáldonyi) Felújítják Mesztegnyőn a Dorfmeister-freskókat A második világháborúban súlyosan megsérült mesztegnyői templom nagyszabású felújításába fogott az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. A kéthelyi és sáripusztai Hunyady grófok egykori kegytemploma egyben családi kripta: az altemplomban van eltemetve az utolsó magyar király, IV. Károly nagyapja. A rendkívül értékes Dorfmeister- freskók és oltárképek megmentése, illetve magának a templombelső restaurálása akár 5-10 évig is elhúzódhat. Az ügy fontosságát hangsúlyozza, hogy a hét végén rendhagyó program színhelye volt a templom mögött felállított szabadtéri színpad. Budapesti színinövendékek és zeneakadé- misták népesítették be a dobogót, akik szentendrei Kecskés együttessel összefogva, Balassi Bálint Szép magyar komédiáját vitték színre. A szervezők szándéka szerint ez a műsor a közvélemény figyelmét hivatott felhívni a nagy anyagi áldozatokkal járó rekonstrukcióra. Szűcs Imre mesztegnyői plébánostól tudjuk: a műemlék épület tatarozása mai árakon számolva ötvenmillió forintba kerül. A pályázati úton nyert hárommillió ennek ugyan csak töredéke, de az ügy elkötelezettjei — köztük a Hunyady család leszármazottai — az egyház- megyei hatóság segítségén kívül a hívek adományaira is számítanak.-— A helyi önkormányzat szívén viseli a templom sorsát, s a legnagyobb támogatóink egyike — jelentette ki a falu plébánosa. A kivitelezési munkák — fővárosi restaurátorok bevonásával — még ebben a hónapban elkezdődnek. Az idén várhatóan a szentély falfreskóival és az oltárképek felújításával végeznek a szakemberek — tette hozzá Szűcs Imre. (Csíky) Vállalkozó orvosok és önkormányzati többlettámogatás Vitatott forintok Böhönyén Felháborodott hangú levelet hozott Böhünyéről a posta. A községi lakosok szószólójaként fellépő Juhász Arpádné a háziorvosok és rajtuk keresztül a betegek hátrányos megkülönböztetése miatt fordult a nyilvánossághoz, A vállalkozó háziorvosokat és a közvéleményt állítólagosán megosztó képviselő-testületi határozat a levélíró szerint egyeseket érdemtelen előnyökhöz juttat. A tiltakozást a betegbiztosítási« kártyák helyi többletfinanszírozása váltotta ki. Egy önkormányzati rendelet nyomán a központi juttatáson felül a vállalkozó háziorvosok minden egyes beteg után további harminc forint évi bevételhez juthatnak. Ezzel a lehetőséggel azonban — a levélíró szerint — kizárólag a „képviselők háziorvosa”, dr. Szíjártó Henrik élhetett, aki vállalkozói évei alatt kétmillió forintot „zsebelt be” az adófizetők pénzéből, ám a fenti tetemes pénztöbblet „sem a rendelő felszereltségén, sem az ellátás színvonalbeli különbségén nem látszik.” Böhönye jelenleg három háziorvosi körzetre bomlik. Dr. Szíjártó Henriken kívül területi ellátási kötelezettsége van dr. Orbán Zsuzsannának, s mint közalkalmazottra nem vonatkozik a többlettámogatás. A magánpraxist folytató dr. Huszár Zoltánra szintén nem, mivel a helyi ön- kormányzattól függetlenül, területi kötelezettség nélkül látja el a munkáját. Legalább is ezzel érvel a megkérdezett Molnár József. Böhönye polgármestere nem titkolta: torkig van az orvos-témával. Alig zárult le a dr. Huszár Zoltán elleni bírósági eljárás, most itt egy másik, a kedélyeket felborzoló kísérlet. — Huszár és Szíjártó doktorokkal mint vállalkozókkal azonos feltételeken alapuló szerződést kötött annak idején az önkormányzat — mondta a polgármester. — Közbejött a bírósági feljelentés, s a per alatt megváltoztak a kondíciók: Dr. Huszár úr a tb-vel történt megegyezés alapján, saját házában berendezett rendelőjében, ám a hivatalunktól teljesen függetlenül dolgozik, ezért nem illeti meg ez a sokat emlegetett harminc forint. Cs. K. E. Szép képek mesterkurzusa Harmadszor tartott mesterkurzust magyar művészek számára Beling Kun Sou, szöuli galériatulajdonos, ezúttal Martorivásáron. Nyolc festőt hívott meg, köztük három somogyit: a marcali Vida Zoltánná Tornát, (képünkön) a kéthelyi Barna Árpádot és a tapsonyi V. Fábos Rózsát. Új műveiket a következő tárlatokon már láthatjuk; legközelebb Torna képeivel találkozhatunk - augusztusban Balatonfenyvesen fotó: kun Fogas kérdés a kis községnek, víz mosta kertek nyomán Zsákutcában Nemeskisfalud Alaposan betett Nemeskisfaludnak a hatalmas esőzés. Két hónap telt el, de a völgyben megbúvó apró, „zsákutca” település azóta is nyögi a nyomait: jóformán használhatatlanná váltak a víz által alámosott utak. Bakos Józsefné álh'tja: itt-ott olyan üregek keletkeztek, hogy azokban jól elférne egy nagyocska gyerek. Nem kucorogva, hanem állva. A legnagyobb baj az, hogy nincsen semmi túlzás a polgármesterasszony szavaiban. Mai árakon mérve csaknem kétmillió forint a kár. Helyreállítani - saját erőből - képtelen a mindössze 74 állandó és két ideiglenes lakosú kis település. Mi mást tehettek volna: „pályáztak”. Nem is hiába, s a helyreállításhoz szükséges pénz felét a falunak a Pénzügyminisztériumból biztosítják. Kérdés, hogy miből kerül ki a második fele. Mert a felhő- szakadás által elmosott kertekről még nem is beszéltünk. A zömében nyugdíjasok lakta kis településen hiába is keresnénk valakit, akinek biztosítása lenne háztáji zöldségesére. Kártérítést tehát nem is várnak, csak lenyelik a nehéz falatot, hogy nemcsak az esetleg kijavítható utak, de a krumpli, a káposzta, a hagyma; minden elúszott. Nemeskisfalud lakóinak majdnem a háromnegyede nyugdíjas. Jövedelempótló támogatást kapnak hatan, csupán három polgárnak van állandó munkahelye - a tapsonyi szövetkezetben. Művésznek, még inkább bűvésznek kellene lenni itt, hogy ebből a fojtogatóan szoros „zsákutca” helyzetből kitaláljanak, K. G. T. Németországi úton az Ordöngösök Egyhetes vendégszereplésre hívta Németországba Laube kisváros vezetősége a lengyeltóti művelődési ház néptáncosait. Az Ördöngösök 42 tagú csoportja július 18-26. között három fellépésen mutatkozik ba a német kisváros folklórkedvelő közönségnek. A csoport tagjai lehetőséget kapnak egynapos dániai kirándulásra is. / Elénk nyári forgalom a városi könyvtárban A nyáron újították volna fel a marcali városi könyvtár elhasználódott padozatát, de ehhez nem tud most 1,2 millió forintot adni az önkormányzat. így nyáron is nyitva tart a bibliotéka: fogadja a szép számmal érkező olvasókat. Nem ritka az olyan nap, amikor 150-en jönnek; csak a múlt héten 1100 könyvet, 170 videókazettát kölcsönöztek. Az olvasók 200 féle lap, folyóirat közül választhatnak. Fénymásolási igénnyel is többen jönnek. 40 ezer kéményt is kitisztítottak Elismerésre méltó teljesítménynyel zárta az első félévet a Marcali Kéményseprő Kft kilenc szakalkalmazottja. A kirendeltséghez tartozó 74 településen csaknem 21 ezer egység (lakóház, üzem, szövetkezet) 40 ezer kéményét tisztították ki. Tapasztalataik viszont kevésbé kedvezőek: sok a szabálytalanul épített, rossz kémény, amit ki kell javítani az őszi fűtési szezonra. Száz hétvégi táborozó Lengyeltótiban Nehezen indult, de egy jókor támadt ötlet eredményeként megélénkült a lengyeltóti üdülőfalu forgalma. A Kék Tó szálloda és kemping vezetői jelentős engedménnyel hat kellemes napot kínálnak a kikapcsolódni vágyóknak. A kedvező anyagi feltételek nagy vonzerőt jelentettek, s a vendégek kirándulási és lovaglási lehetőséget is kapnak. Az eredmény: hét végén 40 szállodai és több mint száz kempingező turista pihent a Kék Tónál. Jó reménység drága háza Az Orgona utcai laktanyalakásba beugrott családok kálváriájáról jobb marcali körökben már nem igazán illik beszélni. Nem szalonképes. A tény persze így is tény, hogy a mindinkább úri képet formáló majdani városközpont új arculatát már jóformán csak ez az - üres ablakaival ásító, - egykori legénységi épület csúfítja el. Az eredetileg hatvan család által itt remélt olcsó álomlakásokból már aligha lesz valami. Lehetőséget kínál viszont számukra a város a Szigetvári-Dózsa utca sarkán már közvetlenül az átadás közelébe került szép házban, az állítólag minden komfortigényt kielégítő lakások megvásárlására. Igaz, ennek ára nem mérhető össze az Orgona utcai beígért, főnyereményszámba menő, hihetetlenül kis költségekkel, de legalább mint lehetőség, adott. Annál is inkább, mert Marcaliban — minden nagyszerűsége ellenére — eddig ezekre, éppen a mai ingatlanpiacon „reálisan” nagy árak miatt, igazi vásárlói igény nem mutatkozott. Pedig hát mégiscsak ez lenne a csalódottak számára a „jóreménység” drága háza. (Kun) Az épülő ház a Szigetvári-Dózsa utca sarkán Kisdiáktábor Szöcsényben Még három kellemes nap vár azokra a kaposvári gyerekekre, akik július közepén jöttek a szőcsénypusztai erdészeti szakiskola kollégiumában rendezett olvasótáborba. A Móricz művelődési háza által szervezett rendezvény remek programot kínált. A 25, többségében hátrányos helyzetű felsőtagozatos kisdiákok az első napokon környékkel; kitűnő előadásokat hallottak egyebek között India népeiről és a cigányság kultúrájáról, a csillagászatról. Pszichológussal is találkoztak. Beszélgetésre nyílik lehetőségük kivájó előadókkal, mint dr. Gál József marcali múzeumigazgatóval és Csukás István íróval. Lehetőség volna, s még senki nem harapott rá Egy város - haltalanul Fotóval szerettük volna illusztrálni ezt a szerény írást, de mivel Marcaliban hiánycikk mind a folyami, mind a tavi hal, éppen csak szólhatunk a Balatonnal és halastavakkal körített, hal(l)atlan helyzetről. A 13 ezer lakosú városban nem lehet halat kapni. Svicz István, a város egyik hentesüzletének tulajdonosa már kísérletet tett a hiány pótlására. A karácsonyi nagy halvásár lecsengett, s utána megszűnt a kereslet a kövér potykák iránt. — Nem kedveznek a halnak a nálunk kialakult étkezési szokások — mondta magyarázatként. — Minden gasztronómiai felvilágosító akció ellenére- a sertés és a baromfi, meg a marha a favorit. Ebből következik, hogy csak halat árusító szakboltot aligha lenne érdemes nyitni Marcaliban. A tisztiorvosi előírásoknak csak komoly anyagiak felvállalásával lehetne eleget tenni. S az akváriumba zárt halnak oxigénre, gyakori vízcserére is szüksége van. Svicz István úgy véli, némi árukapcsolással — fagyasztott tengeri hal, halkonzervek — lenne némi létalapja egy hal- szaküzletnek, kivált ha a tulajdonos halastóval is rendelkezik. Oda vihetnék az el nem kelt halat, és szükség esetén ponty, harcsa, kárász kihalászható. Marcaliban eddig még senki sem „harapott rá” erre a lehetőségre. Marad hát a városban ez a hal(l)atlan helyzet. (Kun)
