Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-20 / 169. szám
20 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. július 20., szombat Rendőrjárőr helikopterrel a Balaton felett A kék madár tánca Rovárius László alezredes eddig harmincszor kerülhette volna meg a földgolyót Vitorlás jacht a tó vizén Torony, pörög a húszas —jelentette a pilóta, Ro- rárius László, aztán a kék madár elrugaszkodott a földtől. A siófoki reptér ekkor már repülőstől, házastól elfért volna a zsebemben. Alattunk, mint léha nőszemély, kitárta medencéjét a Balaton. Kilométer magasból gyönyörűnek látszott. Az Országos Rendőrkapitányság Légirendészeti Parancsnokságának gépe szokásos, napi ellenőrző járőnítjára indult. Rorárius alezredes a Lego-terepasztalnak látszó táj fölött néhol andalító keringőt, másutt fergeteges rock and rollt táncolva keresett vészhelyzetben levő vagy szabálytalanul közlekedő embert, eszközt vízben, földön, levegőben. De nem talált. Míg jobb kezével a McDonnel Douglas botkormányát fékezte meg, baljával dobszólót vert térdére; erre ráismertem, szóval a Szketmendzson zenéjére. Megtehette; ha a 240 kilométeres csúcssebességgel repül, pályafutása során eddig harmincszor kerülhette volna meg a földgolyót ott, ahol a legkövérebb. Amíg körbejárjuk a Tihanyi Apátság büszke kettős tornyát, belebámulunk a halászok pontyoktól dagadó hálójába, elsurranunk a kompok között, felelevenedhet a balatoni légirendészet megszületése is. Nehéz vajúdás volt. Gidáli József 1958-ban szállt le először Kilitiben Szokol típusú egymotorosával, egy mentés ügyében. A gép ma múzeumi darab, a pilóta a reptér parancsnoka. A szolgálat mit sem érne működő rádiók nélkül; az első technikára két évet kellett várni, amikor a megyei kapitány a vízi rendőrök motorcsónakjával utazva a saját két szemével látta, hogy napozókkal zsúfolt matracokat fúj a szél a tó közepére, s bizony a mentőegységek között akadozik az összejátszás... A meglovagolt helikopterfajta a legjobb, s a leginkább használatos mentőeszköz a világon. A legharagosabb szélben is képes dolgozni. A Balatont egy óra alatt tudja körberepülni; tanúja a szeszélyes teremtés mindennapjainak. A sok vízben fürdőző most alig-alig. Néhány Halászháromszög: feszülnek a hálók vitorlás poroszkál Siófok és Földvár előtt. Aki él, az integet. (A szitakötőt bizonyára jobban szeretik a szúnyogoknál. Azt hessegetni szokták.) A parton itt-ott sátrak tarkáiknak. Szép hagy zöld, nyugodt a Balaton. A nád, mint tömött bajusz lóg a vízbe. De a magasból az is látszik, hogy hosszú stégek szabdalják sebhelyesre. A partmenti sáv FOTÓ: LANG RÓBERT és különösen a befolyó vizek torkolata fura színű. Építészetileg szerfelett rendezetlen a vidék: itt-ott mintha durcás baba dobálta volna szét építőkockáit. A Sió-csatorna kanyargó szalagja vezet vissza a reptérre. Most már gyorsan leszál- lunk a földre, ahonnét igazi arcát mutatja a Balaton. Czene Attila A maszk csak divatcikk A légző-maszkok vagy szmog-maszkok, melyekkel a közlekedési rendőrök az Egyesült Államokban és egyre inkább Európában is a nagyvárosi forgalomban a környezetszennyeződéssel szemben védekezni akarnak, nem egyebek „divatcikknél”. Nem nyújtanak hatásos védelmet, mert a Diesel-kipufogógázban lévő apró szemcséket, de a szénmonoxidot sem szűrik ki, melyek a legveszélyesebb anyagok a nagyvárosok szennyezett levegőjében. Érre hívta fel a figyelmet Michael Besser brit orvos professzor és támogatta a nézetét dr. Robert Maynard, a brit egészségügyi minisztérium szakértője is. A brit rendőrök mégsem akarnak a maszkról lemondani. A nők többet beszélnek Nem csupán előítélet, hogy a nők alapvetően többet beszélnek — állítja dr. Peter Hepper brit tudós, ötvenhat magzat vizsgálati eredményeire alapozva. Kutatásai szerint ugyanis a hölgyek már az anyaméhben gyakorolják a csacsogást... A neves kutató nyolc-húsz hetes magzatok anyaméhbeli fejlődését és viselkedését vizsgálta. A leendő ifjak korábban erősödnek, s kezdenek el mocorogni, ezzel szemben a lányok óvatosabban mozognak, de erőteljesen koncentrálnak a szájizmok fejlesztésére. 150 éves a kardigán Éppen most másfél évszázados egyik legpraktikusabb ruhadarabunk, a kardigán. Születése idején még nem ismerték a szabadidő- ruha fogalmát, de ez a pulóverből lett mellényféle tipikusan ilyen. Létrehozása egy angol főrend, James Brudenell, Cardigan grófja nevéhez fűződik. Ő maga mondta, hogy leleményéhez egyrészt az ő újításra és praktikumra hajlamos egyénisége, másrészt a ködös Albion időjárása kellett. Naposabb tájakon ugyanis ritkább az úgynevezett pulóver-nap, a brit szigeteken viszont csaknem minden nap ilyen. A derék earl nem titkolta, hogy egyszerűen lustaságból utálta a csak fejen áthúzható ruhadarabot. Ezért gondolt egyet és utasította háza illetékes hölgyeit: kössenek neki olyan pulóvereket, amelyeken elől gombok vannak, melegek, de amelyeket úgy lehet felvenni, mint egy kabátot. Vagyis a ruhadarab olyan „pulóver legyen, amit nem kell áthúzni a fejen”. Bíróság előtt a szaglászgyógyász A világ egyetlen „szaglászgyógyásza”, a 62 éves Guy- Claude Burger elhitette gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő embertársaival, hogy fölépülhetnek, ha reá és az orrukra hallgatnak. Párizstól nem messze kibérelte a Montrame-kastélyt, pompás parkjából óriási konyhakertet csinált, és újságjirdeté- sekkel csábította a pacientúráját. A kezelés szerfölött egyszerű volt: a szerencsétlenek csak főtlen ételekét fogyaszthattak. Az még csak hagyján, hogy nyers zöldségekkel, gyümölcsökkel, magvakkal traktálta őket, de a húst is ekként vetette eléjük. Kutyaként kellett végig szaglászniuk mindent, mi az asztalon szemnek, szájnak ingere (undora), és aminek a szaga a legkevésbé volt a beteg ellenére, azt illett jóízűen elfogyasztania. Tekintettel arra, hogy „gyógyításnak” nevezte a tevékenységét, csalás és kuruzslás miatt bíróság elé állították. Jogi képviselője a francia botrányügyvéd, Jacques Verges, aki szerint védence nem kuruzsló, hanem „különleges képességű feltaláló”, aki találmányát az emberiség szolgálatába állította. Dr. Seffer István kaposvári plasztikai sebész lett a dél-dunántúli konzulens A szépségsebészet becsületéért Megtisztelő felkérést kapott dr. Seffer István az orvostudományok kandidátusa főorvos, kaposvári plasztikai sebész. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal — a Magyar Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság javaslatára — azzal bízta meg, hogy Dél-Du- nántúl négy megyéjében plasztikai és helyreállító sebészeti szakfőorvosi konzulensként kísérje figyelemmel a plasztikai sebészeti tevékenységet. — Nemcsak az én munkámat, hanem Kaposvárt is elismerték azzal, hogy nem az egyetemi városba, Pécsre, hanem a somogyi megyeszékhelyre érkezett a megbízás. Kaposvár lett ezzel a plasztikai sebészet egyik központja. — Mi lesz a feladata? — A plasztikai sebészet a sebészet külön ága, és határterület is számos szakterület között. Az új plasztikai sebészeti magántevékenységek engedélyezése az ÁNTSZ feladata. Munkáját mi konzulensek segítjük és a már meglévő magánpraxisok ellenőrzését is mi látjuk el. Azt kell elsősorban megállapítanunk, hogy megfe- lelő-e a plasztikai sebészeti tevékenységet folytató orvos végzettsége, ' felkészültsége, rendelkezik-e a betegek ellátásához megfelelő körülményekkel. — Mi indokolja a szigort? — Legfőképpen a „mundér becsülete”. Néhány éve csak 8-10 plasztikai sebész praktizált Magyarországon, most már több mint száz. Egyre több magánklinika nyílik, s ezek egy részében úgy végeznek plasztikai sebészeti beavatkozásokat, hogy az orvosoknak nincs meg az ehhez szükséges végzettségük, fel- készültségük. Csak Budapesten 7-8 ilyen klinika működik... Egyre több az olyan műtét, amelyet követően utólagos korrekcióra van szükség. Esetenként orvosi műhibaperekig is fajulnak ezek az ügyek. Szükség van arra — elsősorban a betegek érdekében —, hogy megvédjük magunkat. — A magyar plasztikai sebészet híre egyre jobb. — A Magyar Plasztikai, Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság — tagja vagyok én is — minőségvédelmi intézkedéseivel szeretné azt elérni, hogy magyar plasztikai sebészet az élvonalba kerüljön, ne maradjon el a fejlettebb országok színvonalától. Ezért vettük át az európai plasztikai sebész szakvizsga szigorú követelményrendszerét. Ennek lényege, hogy megfelelő számú műtétet kell elvégezni meghatározott műtét-típusokból azért, hogy valaki ezen a területen praktizálhasson. Az elméleti tudás mellett a gyakorlat megszerzésére helyezzük a fő hangsúlyt. Ez legalább kilenc-tíz évi nagyon céltudatos, kemény munkát jelent az orvosoknak. — Milyen a kapcsolatuk Európa plasztikai sebészeivel? — Főleg a német és osztrák sebészekkel jó. Közös képzéseken, tapasztalatcseréken, kongresszusokon veszünk részt. Sokat tanulunk tőlük, és ők is elismerik, használják a mi eredményeinket. Most például egy új módszert fogok publikálni, először Angliában. Dr. Sejfer István A módszert itt, Kaposváron dolgoztuk ki és alkalmaztuk először a férfiak emlőrendellenességeinek gyógyításában. Jakab Edit
