Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-13 / 62. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. március 13., szerda Letette a Hivatali esküt az új osztrák kormány. A Franz Vranitzky kancellár (a tablófotó közepén, felemelt kézzel) vezette bécsi kabinetben, amelyet szociáldemokrata és néppárti szövetség alakított meg, nincsenek új arcok. fotó: feb/reuter Klaus Kinkel a magyar miniszterelnök nyilatkozatáról Ne legyen a földrész megosztott HIRHATTER Sarm el-Sejk tétje Noha a külsőségekre nem lehet majd panasz, s a jelenlevők is komoly politikai súlyt képviselnek, a megfigyelők zöme nem vár igazi áttörést a ma Egyiptomban rendezendő terrorizmusellenes csúcstalálkozótól. Harminc állam-lés kormányfőt várnak a Vöröstenger partján fekvő üdülőhelyre, Sarm el-Sejkbe (köztük olyan „nagyágyúkat", mint Clinton amerikai elnök, Kohl német kancellár, Major brit miniszterelnök és Chirac francia elnök), ám bizonytalan, milyen valós eredményeket mutathatnak majd fel az egynapos tanácskozás után. Alapvető nézetkülönbségek vannak abban, ki tartja államellenes felforgatásnak a kurdok gerillaharcát, indokolt kormányellenes akcióknak az algériai szélsőségesek merényleteit, jogos függetlenségi törekvésnek a csecsének háborúját. Az USA és Izrael által a terrorizmus fő támaszának tekintett Iránt, Ira- kot és Líbiát meg sem hívták, de lemondta a részvételt Libanon és Szíria rs. Kérdéses, hogy a terrorcselekmények egységes elítélésén, a rendőri és politikai együttműködés kinyilvánításán túl mire számíthat a világ. A Hamasz sorozatos, kegyetlen izraeli bombarobbantásai miatt lefékeződött közel-keleti békefolyamat serkentése lehet az, ami a csúcstalálkozó lényegét, fő értelmét adhatja. A Jeruzsálem és a Palesztin Hatóság közti párbeszéd fenntartása a választások előtt álló Peresz izraeli kormányfőnek és a saját mozgalma radikálisai ellen küzdő Arafatnak is létfontosságú. Ha ugyanis a májusi voksoláson a jobboldali Likud-tömb kerekedik felül, vagy Arafat képtelennek bizonyul megfékezni a terror elszabadult gépezetét, akkor a tartós közel-keleti béke esélye tovább halványulhat. Szondy Gábor New York polgármestere Jeruzsálemben járt A halált hozó buszon Március 15. jelentőségéről olvasott fel napirend előtti politikai nyilatkozatot a román parlament alsóházában Vida Gyula, az RMDSZ frakcióvezetője. A képviselő szólt arról, hogy 1848 tavaszán egész Európában forradalmi hullám bontakozott ki. A nyilatkozatot figyelemmel hallgatta meg a képviselőház. Hadgyakorlatot kezdett Kína a Tajvani-szorosban. Peking figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy hadihajóinak Tajvan partjaihoz vezénylése a tajpeji hatóságik elszakadási törekvéseinek, támogatása, ez pedig félreérthető és veszélyes üzenet számukra. Izrael felújította a február 25-ei merénylet után megszakadt kapcsolatait a Palesztin Hatósággal. „Tanulmányozzuk, hogyan lehetne a biztonsági követelmények sérelme nélkül köny- nyíteni a zárlatnak a palesztin lakosságot sújtó következményeit”- jelentette ki Shlomo Dror, az izraeli védelmi minisztérium szóvivője. Néhány élelmet szállító teherautó már behajthatott a gázai autonóm területre. Borbemutatót- és kóstolót rendezett Londonban a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITD Hungary) és a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács. Az egynapos szakmai rendezvényen a hazai borászatot magyar termelők, illetve 18 angliai importőrcég képviselte, amelyek 149 féle magyar bort vonultattak fel. A muzulmán rendőrök egy újabb, eddig szerb kézen lévő szarajevói negyed ellenőrzését vették át. Ilidzsába nem engedték be a horvát nemzetiségű rendőröket, egyelőre nem tudni, miért. Máris több száz olyan muzulmán polgári személy tért vissza Ilidzsába, akiket négy évvel ezelőtt zavartak el a negyedből. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő társaság egy ukrajnai csoportja két hétig tartó európai körútra indult, amelynek keretében a tíz évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-katasztrófa következményeiről kívánják tájékoztatni a nemzetközi közvéleményt. Még ma is csaknem 270 ezren laknak Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna súlyosan sugár- ' szennyezett területein. Olajtól szennyezett madarak százai tűntek fel a németországi Rügen-sziget keleti partjainál. Egyelőre nem sikerült kideríteni, hol és hogyan jártak szerencsétlenül a jégrécék, feketerécék és tőkésrécék. A német határőrség ée a vízi rendőrség helikopterei nem találtak olajfoltot a tengeren. „Magyarország joggal szeretné, hogy felvegyék a NATO-ba” - mondta Klaus Kinkel német külügyminiszter a Ferenczy Eu- ropress sajtóügynökségnek Horn kijelentésére reagálva., A NATO tervezett keleti bővítése eldöntött kérdés. Az átalakulásnak szerves folyamatnak kell lennie, amely politikai körültekintést igényel. Nem akaijuk, hogy Európát újabb árkok osz- szák meg.” A politikus egyetért Horn Gyulával: a NATO-nak és a felvételre váró jelölteknek partneri párbeszédet kell kialakítaniuk Moszkvával. „OroszA palesztin forrásokra hivatkozó tudósítás szerint a magyar titkosszolgálat őrizetbe vette Abbaszt, de a terrorista végül mégis szabadon távozhatott. Az Achille Lauro ügye azután került ismét az olasz sajtó figyelmének központjába, hogy megszökött az a palesztin, akit a hajó eltérítése miatt Olaszországban életfogytiglani börtön- büntetésre ítéltek. A legnaországot továbbra is be kell vonni az európai és a globális döntéshozatalba” - mutatott rá Kinkel, hangsúlyozva, hogy ez nem jelent vétójogot Moszkvának. Inkább arról van szó, hogy „párhuzamosan a NATO bővítésével Oroszországot is be kell vonni az új európai biztonsági rendszer kiépítésébe.” A német külügyminiszter megismételte korábbi javaslatát: alkossa meg közösen a NATO és Oroszország a „stratégiai biztonság partnerségének” chartáját, ami segítene megszüntetni Moszkva elszigegyobb példányszámú olasz napilap azt állítja, hogy Bettino Craxi exkormányfő, aki az olasz igazságszolgáltatás elől Tunéziába menekült, könyvet ír a terrorcselekmény utáni súlyos amerikai-olasz feszültségről. Ebben Craxi azt sugallja: mostani nehézségei jórészt azzal magyarázhatók, hogy az amerikaiak nem bocsátották meg egykori palesztinbarát po- • telődési félelmeit. Kinkel a magyar miniszterelnök másik nyilatkozatára utalva elmondta a Ferenczy Europressnek: a szövetségi kormány rokonszenvezik a magyarországi reformfolyamattal, mert ez egybevág az európai törekvésekkel. „A magánosításban és a vállalatok átalakításában Magyarország jelentős előrehaladást ért el. A kedvező feltételek igen sok külföldi, közöttük nagy számban német beruházót vonzottak, ami a reformpolitika fontos fokmérője.” A német politikus szerint.a gazdasági reform fontos szerepet játszik az Európai Unióhoz való közeledésben, s ebben a magyarok továbbra is számíthatnak Németország támogatására. (FEB) litikáját. A terroristaakciót követően, 1985. október 11-én, amerikai katonai repülőgépek a szicíliai Sigonella repülőterén leszállásra kényszerítették azt az utasszállító gépet, amelyen ' Abbasz Rómából Belgrádba utazott, de elfogni nem tudták. Craxi utasítására ugyanis az olasz hatóságok megakadályozták, hogy az amerikaiak őrizetbe vegyék a palesztin vezetőt, aki így eljutott Óelgrádba, majd egy éjszakát budapesti szállodában töltött. A terrorista ezután, a lap szerint, Szófia érintésével jutott el Bagdadba. Rudolph Giuliani, New York polgármestere azért utazott Jeruzsálembe, hogy - mint mondta - kifejezze szolidaritását az izraeliekkel. Ennek jegyében felszállt a 18-as autóbuszra is. Szomorú hírnévre tett szert a jeruzsálemi 18-as autóbuszjárat. Kétszer robbantottak a Hamasz öngyilkos terroristái ezen a vonalon - összesen negyvennégy embert öltek meg. Giuliani polgármester nem kampánycélokból utazott Jeruzsálembe, hiszen nem áll olyan megmérettetés előtt, mint Bili Clinton elnök. „Azért jöttem, hogy megértsék az emberek: harcolnunk kell a terrorizmus ellen.” Benjamin Netanjahu ellenTalán már 1997 végén hozzálátnak az Európát Afrikával összekötő alagút építéséhez. A Le Monde című párizsi napilap szerint a végleges döntést a költségek és a finanszírozási lehetőségek ismeretében hozzák majd meg. Az alagút nem Gibraltárnál, hanem spanyol oldalon Punta Palománál, marokkói oldalon pedig Malabatánál bukkan a felszínre. Nem ez a két földrész közötti legrövidebb távolság, ám a tenger itt kevésbé mély. Elkészülte után mégis ez lesz a zéki vezető (akinek népszerűsége néhány közvélemény-kutató szerint már megelőzte Peresz miniszterelnökét) Izrael antiterrorista háborúját Giuliani elkötelezett küzdelméhez hasonlította a szervezett bűnözés ellen. A polgármester - még államügyészként - megszállottan üldözte a New York-i alvilág keresztapáit, s ezt teszi új hivatalában is. Néha a harc kilátástalannak tűnik, de éppen az áldozatok miatt, soha nem szabad feladni - mondta. Giuliani izraeli villámlátogatásán találkozott Lea Rabinnal, a meggyilkolt miniszterelnök özvegyével és Peresz miniszterelnökkel, de feltűnően kerülte a palesztinok képviselőit: Arafattal sem kívánt beszélni. világ legmélyebben fekvő ala- gútja, 100 méterre a tengerfenék és 400 méterre a víz szintje alatt. A két 28 kilométer hosszú óriáscsőbe vasúti pályát építenek, vonatok szállítják majd az utasokat. A harmadik járatot szolgálati célra használják. Autóforgalomról nincs szó. Spanyolországban bíznak benne, hogy találnak beruházókat. Jósé Borell közlekedésügyi miniszter szerint ez sokkal kifizetődőbb vállalkozásnak ígérkezik, mint a Franciaországot Angliával összekötő Csalagút volt. FEB Űj fejlemények az Achille Lauro-ügy főszereplőjének meneküléséről Terroristaút Budapesten át Európa-Afrika alagút A jövő év végén kezdődhet az építkezés Mesél a vérengzés szemtanúja Föltárulnak a boszniai tömegmészárlás titkai Tavaly július 20-án 1200 muzulmán menekült férfit mészároltak le bestiális kegyetlenséggel a boszniai szerbek. A napokban megtörte hallgatását az egyik szemtanú, Drazsén Erdemovics. A 25 éves horvát férfi a szerbek oldalán harcolt. Pilice falu előtt, egy keresztút- hoz állították ki a katonákat. Negyedórával később meg is jött az első szállítmány. Hatvan civil ruhás férfi. „Főnökünk, Brano főhadnagy sorba állította őket. Tíz méterre tőlünk, háttal felénk. Rájuk fogtuk a fegyvert. Néhány perccel később mindannyian halottak voltak.” Erdemovics a Figaro című francia lapnak nyilatkozva elmondta: a második csoport tagjai könyörögni kezdtek, hogy ne öljék meg őket. Az egyik szerb ráordított a muzulmánokra: „Annak, akinél márka van, megkegyelmezünk.” Csakhogy Zvomikban a rendőrség már mindent elszedett a bosnyákoktól. Erdemovics kezdte megszánni őket, ám a földije észhez térítette: „Fogd be a szád és lőj! A végén ezek még minket is megölnek, hiszen csak horvátok vagyunk.” A harmádik busznál a szer- bek kezdték elveszíteni a fejüket. Egyre több konyakot ittak, a bosnyákokat vasrudakkal ütlegelték, és eszméletlen állapotban vitették őket a kivégző- helyre. Brano, a parancsnok elrendelte a gépfegyver használatát. A sorozatlövések azonban inkább csak megsebesítették az áldozatokat. Sztanko Szovano- vics, a főhadnagy barátja, pisztollyal végzett a sérültekkel. Később azzal dicsekedett, hogy hétszáz töltényt használt el. Öt busz ingázott Zvomik és a tetthely között, összesen há- romszor-négyszer fordultak. A szerb • gépkocsivezetők borzalmasan féltek, de Brano kényszerítette őket, hogy mindegyikük legalább egy bosnyákkal végezzen. „Nehogy eljárjon a szájuk.” Délután fél négykor fejeződött be az akció. A parancsnok kijelentette: hamarosan itt lesz egy buldózer, hogy eltüntesse a halottakat. (Toronyi) Újra megfilmesítik az Anna Kareninát. Nyikita Mihalkov Oscar-díjas rendező és stábja ezekben a napokban a havas orosz főváros központjában, a Kreml közelében forgatja a Lev Tolsztoj regényéből készülő film néhány jelenetét. fotó: feb/reuter Horn Gyula a napokban két interjút is adott a német sajtónak. A Welt am Sonntagnak nyilatkozva a miniszterelnök óvta a Nyugatot attól, hogy lemondjon a NATO bővítéséről. A Bild című újságnak pedig elmondta: a magyar gazdaság mindinkább közvetítő szerepet tölt be a régiók között. Abu Abbasz, az Achille Lauro tengerjáró hajót 1985 októberében eltérítő terrorakció irányítója, a Palesztin Felszabadí- tási Front vezetője Budapesten át jutott vissza Bagdadba - adta hírül tegnap a Corriera della Sera című olasz lap.
