Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-13 / 62. szám

1996. március 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Csíky Kiss Erika jegyzete Faluszonda Sajátos módszerrel szondázták meg a közvéleményt az elmúlt he­tekben Kelevizen. A gyéren látogatott falugyűlések tapasztalatai­ból okulva, kérdőíves kérdezz-felelek formában kérték ki a lakos­ság véleményét az idei év feladatairól. A 110 példányban ki­nyomtatott kérdőíven a szolgáltatás színvonalától kezdve az ön- kormányzati munka értékelésén át a fejlesztési tervekig bezárólag fejthették ki álláspontjukat az érintettek. Horváth Zoltán polgármester értelmezése szerint arra való ez — az immáron második alkalommal véghezvitt — faluszonda, hogy összehasonlítsa, s ha kell, ütköztesse a képviselők és válasz­tóik érveit. Ritkuló, ám annál megnyugtatóbb jelenség, hogy kö­dös kioktatás helyett errefelé partner-számba veszik a polgárt. Legyen szó az országos gázhálózatra történő rácsatlakozásról, kutyatartásról vagy a községi könyvállomány bővítéséről. Az ön- kormányzat nem a kiváltságosok délibáb-fellegvárából oszto­gatja az ukázt, hanem veszi a fáradtságot, s legalább a költségve­tés-készítés keservei közepette szemellenző nélkül képes körbe­nézni. A kelevizi faluszonda élő példa arra, hogy csak ott szokás közömbösségről, politikai immunitásról beszélni, ahol a jogi csű- rés-csavarásról még elhiszik: ez a jól bevált vezetési technika. Errefelé — kérdőívvel vagy anélkül — saját ügyük szószólói lehetnek a választók. Jelzálog a mernyei hivatal épületein Végrehajtó a községházán (Folytatás az 1. oldalról) Horváth István egy havi bért és hat havi végkielégítést követelt. Akaratát bírósági úton próbálta érvényesíteni. A mernyei ön- kormányzat első és másodfo­kon is elveszítette a pert, mivel a volt képviselők egy alaki hi­bát követtek el, amikor meg­szüntették a polgármester mun­kaviszonyát. Ugyanis a törvény szerint a több mint 600 lelkes településeken egy három tagú bizottság javaslatára lehetett volna csak kimondani az össze­férhetetlenséget. A mernyei polgármesteri hi­vatal a másodfokú ítélet elle­nére felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíró­sághoz. Amíg az újabb ítéletre vártak, megjelent a végrehajtó és foglalt... Fogarasi László, Mernye je­lenlegi polgármestere szerint írásos felszólítást nem kaptak Horváth István ügyvédjétől, hogy tegyenek eleget a fizetés­nek, így némiképp váratlanul érte a testületet a végrehajtó lá­togatása. A hétfő estére összehívott rendkívüli testületi ülésen — amelyen mint képviselőtestületi tag, megjelent Horváth István is — azt firtatták a falu vezetői és felkért ügyvédjük, dr. Miklós Endre, mi volna a legcélraveze­tőbb megoldás. A testület úgy döntött: nem vállalja a foglalás­sal járó procedúrát. A lefoglalt értékekkel kapcsolatos szállí­tási értesítésben szereplő idő­pont előtti napon — bár még nem érkezett meg a Legfelsőbb Bíróság ítélete — hajlandók át­adni az összeget az expolgár- mester ügyvédjének. A követelt 385 ezer forint je­lenleg már több mint félmilli­óra rúg. Az expolgármester ki­tart az egyösszegű kiegyenlítés mellett. Megszületett ugyan a döntés, hogy fizet az önkor­mányzat, csak még nem tudni, miből. Meglehetősen kritikus helyzetbe került Mernye. Ja­nuár óta ugyanis több mint egymillió forint értékben kie­gyenlítetlen számlák — köztük főleg közüzemi díjakról szólók — várnak sorukra. Lőrincz Sándor Nem épülnek új bérlakások Kaposváron Pénzhiányos döntések (Folytatás az 1. oldalról) Új elem a módosított szociális rendeletben, hogy a Vagyon­kezelő Rt-nek és a Városgaz­dálkodási Rt-nek tartozó csa­ládok — számláik rendezésére — támogatást kérhetnek az önkormányzattól. Április else­jétől többet kell fizetni a szoci­ális intézményekben a térítési díjakért. Nem szavazta meg a képvi­selő-testület, hogy tanácsnoki rangot kapjanak a kaposfüredi és az alakulóban lévő töröcs- kei részönkormányzatok veze­tői. Tiszteletdíjuk ugyanis félmilüó forint kiadást jelen­tene a városnak. Megdöbbentő adat derült ki a lakossági terhek növelését eredményező közgyűlési dön­téseket összefoglaló tájékozta­tóból. Eszerint: a víz és csator­nadíjak, a helyi tömegközle­kedés, a szemétszállítás és a kéményseprés árának 1995. január 1. utáni emelése ha­vonta 893 forint többletkiadást jelent egy átlagos kaposvári háztartásban. Azoknak a csa­ládoknak, akiket ezenkívül a távfűtési díjak, a lakbér és a té­rítési díjak emelése is érintett, havi 3524 forinttal nőttek a ki­adásai. A közgyűlésen elhang­zott: a távfűtéses épületekben lehetőség van egyedi fűtési rendszer kiépítésére, ez azon­ban lakásonként 250-300 ezer forintba kerülne, s az önkor­mányzat nem tud hozzá támo­gatást adni. Vajmi kevés esélyük van az önálló lakáshoz jutásra a ka­posvári fiataloknak. Szita Ká­roly polgármester elmondta: jelenleg nincs mód a városban lakásépítésre. A fiatal házaso­kat tavaly 9 millió 800 ezer fo­rinttal segítette az önkormány­zat. Az idei költségvetés tár­gyalásakor a városatyák fel­függesztették a helyi támoga­tási rendeletet. Az ifjúsági alap feltöltésére csak akkor lesz pénz, ha plusz bevételhez jut a város. Szociális bérlakásokra 307 család vár Kaposváron, közülük 73-an fiatal házasok. A polgármester arra is utalt: ahhoz, hogy az önkormányza­tok előre tudjanak lépni a la­kásépítésben, szükség van a központi támogatások ösz­tönző rendszerének kiépíté­sére. A kormány asztalán van­nak a jelzálog hitelintézetről, a jelzálogkötvényről, a lakás-ta­karékpénztárról és a jelzálog érvényesíthetőségéről szóló javaslatok. Reális esélyt jelenthet az el­keserítő pénzügyi helyzetből való kilábalásra, hogy az ön- kormányzat belépett a Bala­toni Regionális Fejlesztési Kft-be. A fejlesztési társasá­gok alapítását 3 éve indította el az MBFB Bank Rt azzal a cél­lal, hogy pénzügyi szolgáltatá­sokkal segítse elő a régió gaz­dasági fejlődését és a magán- gazdaság erősödését. A Bala­ton környékén működő kft ki akarja bővíteni a tevékenysé­gét Somogy, Zala és Veszp­rém megye tágabb területére. Kaposvár a Fő utca 57. szám alatti ingatlant vitte be apport­ként a társaságba, s a minden­kori polgármester számára egy helyet kért a befektető ta­nácsba. A fejlesztési társaság központja a somogyi megye- székhely lesz. (S. Pap) Iskolák között együttműködésről tárgyalnak Svéd küldöttség Barcson Somogy svéd testvérmegyéjéból érkezett delegáció Barcsra. A svéd agrárszakemberekből, a testvérmegye mezőgazdasági jel­legű gimnáziumának pedagógusaiból álló küldöttség a Dráva Völgye szakközépiskola meghívására látogatott a határmenti városba. Egy hétig tartózkodnak itt és többek között kidolgoz­zák a két középiskola együttműködésének részleteit. Horváth Ferenc, a Dráva Völ­gye szakközépiskola igazga­tója elmondta, hogy a dél-so­mogyi és a svéd középiskola múlt év végén vette fel egy­mással a kapcsolatot. — Né­hány hónap alatt föltérképez­tük, hogy melyek azok a konk­rét témák, amelyekben hasz­nára lehetünk egymásnak. Nem sok hasonlóság van a mi iskolánk és a svéd gimnázium között: náluk komplex agrár­képzés folyik, amibe a halá­szattól a virágkötészetig min­den beletartozik. Ennek ellenére sok minden­ben segíthetünk egymásnak: mi főleg a svéd erdőgazdálko­dás technológiáját szeretnénk tanulmányozni, hiszen kint olyan fejlett technológiákat ismerhetünk meg, amelyekkel itthon nem találkozhatunk. Lehetőség lesz arra is, hogy diákjaink gyakorlatuk egy ré­szét Svédországban szerezzék meg. S hogy mit nyújthat a svéd­eknek a barcsi iskola? A svéd szakembergárda tapasztalata az, hogy a Barcson folyó szakmai képzés jóval mélyebb és sokrétűbb, mint ami Svéd­országban van. Úgy vélik, ná­luk főiskolán van ilyen szintű víz- és erdőgazdálkodási okta­tás. Szeretnének megismer­kedni a víz- és környezetgaz­dálkodás technikai módszerei­vel, laborhátterével. Kiderült: az itt folyó kéttannyelvű szak­képzés is meglepetés szá­mukra. Szeretnék ennek a te­matikáját is megismerni. S már az is biztos: a svéd diákok Barcson töltik nyári gyakorla­tukat. N. L. Kongresszusra készülnek a somogyi közalkalmazottak is a Érdekek és sérelmek A kormány a múlt héten visszavonta a nyugdíjkorhatár emelé­sére vonatkozó javaslatát. Ezzel nem mondott le eredeti terv­éről — a nyugdíjkorhatár 62 évre emeléséről —, de újra meg­fontolta, hogy mikor, milyen ütemben javasolja annak megva­lósítását. Ezt dr. Kiss Sándor, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének országos elnöke mondta tegnap Kaposváron, a megyei alapszervezeti szb-titkároknak tartott tájékoztatóján. Az 1200 aktív tagot és mintegy 600 nyugdíjast számláló 26 alapszervezet képviselője mel­lett néhány munkahelyi vezető is részt vett az eszmecserén, amelynek témája az április 13- án kezdődő, V. kongresszust megelőző megyei munka érté­kelése volt. Gyöngy Márta, az MKKSZ megyei titkára ismer­tette az alapszabály tervezetet. Állást foglaltak, s a megválasz­tott négy kongresszusi küldöttet is fölhatalmazták annak képvi­seletére, hogy az alapszabály módosítása révén, az alapszer­vezeti tagdíj mértéke továbbra is a bruttó besorolás szerinti bér egy százaléka legyen, de ma­ximum 400 forint. Horn Gyula miniszterelnököt levélben ke­resték meg, hogy az év második felében a kormány vizsgálja fö­lül a közszolgálati dolgozók il­letményét és teremtsen forrást a 19,5 százalékos bérfejlesztés­hez. Dr. Kiss Sándor bejelentette: a kongresszusi programterveze­tet elfogadta ugyan a szakszer­vezet országos választmánya, de a tagság csak ezt követően ismeri meg annak tartalmát. Bár a kormánnyal kötendő, há­roméves közalkalmazotti meg­állapodás elfogadása miatt szembe kerültek a SZEF-fel, az érdekegyeztetést továbbra is a szaktárcán belül gyakorolják. Az MKKSZ reménykedik: mindez nem vezet a SZÉF ket­tészakadásához. Várnai Ágnes Eladják a részvényeket Zalán 140 ezer forint névértékű részvényhez jutott - a la­kosság létszámarányát fi­gyelembe véve - a zalai ön- kormányzat a megyei gyógyszertári központ gaz­dasági társasággá történő átalakulása után. A testület úgy döntött: a részvényeket névértéken értékesítik. A bevétel az önkormányzat tartalékalapját növeli. Gázfűtés a nágocsi iskolában Tartályos pb-gázfűtésre tért át március elejétől a nágocsi általános iskola. Az önkor­mányzat döntése után, mint­egy másfél millió forintba került az átalakítás. Nágo- cson az 1996/97-es fűtési szezonban csaknem ötszáze­zer forint energiamegtakarí­tást vár az intézmény veze­tése. 40 millió hiány Bajomban Az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű települések sorát gyarapítja a 39 millió forintos költségvetési hi­ánnyal számoló Nagyba­jom. Ács Attila polgármes­ter szerint már az alapvető ellátást sem tudják biztosí­tani. Ha májusig nem sike­rül pályázat révén hozzá­jutni a hiányzó összeghez, számba kell venniük a fel­számolható vagyont. Addig is nagyon szigorú gazdálko­dást vezetnek be. Ifjúságvédők tanácskoztak Kibővített elnökségi ülést tartott tegnap a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség a balatonföldvári Jogar hotelban. A megyei önálló szervezetek működé­séről és a tagság átalakításá­ról dr. Orbán István elnök tartott tájékoztatót, majd ismertették a szakmai kollé­giumok idei munkatervét. * Mérleg a megyei Tákisznál Az 1995. évi mérlegzárlati munkálatok címmel dr. Nagy Gábor, a PM számvi­teli főosztályvezetője tartott előadást tegnap a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete Somogy Megyei Szervezete mintegy 90 tag­jának a Tákiszban. Kokainé Magyar Zsuzsa az Apeh megyei igzagatóságának osztályvezetője az 1995. évi társasági adóbevallásról számolt be. Vetélkedő városismeretből Kaposvár kulturális, törté­nelmi és sportnevezetességei­nek megismerése céljából vá­rosismereti versenyt szervezett szombatra a kaposvári Termé­szetbarátok Turista Egyesü­lete. A Városi Művelődési Központban reggel kilenc órára várják a jelentkezőket. Egy csapat 2-3 személlyel, négy kategóriában indulhat a versenyen. Az I. kategóriában az az általános iskolák 1-4. osztályosai; a II.-ban a kapos­vári, a III.-ban a vidéki általá­nos iskolák 5-8. osztályosai; a IV. kategóriában a középisko­lások, főiskolások és a felnőt­tek csapatait várják. Egy egye­sület és iskola, kategóriánként több csapatot is indíthat. A rajt 10 órakor lesz. Tavaszi árubemutató A tavasz és a húsvét jegyében szervezett árubemutatót tegnap a Kapos Pro-Coop kft. A Somogy megyei áfészek többségének nagykereskedelmi szállítója a leg­újabb termékeket mutatta be tíz partnercégével közösen a boltvezetőknek, fotó: kőhalmi Szilvia 150 millióból gazdálkodik Lengyeltóti Plusz pénz a telkekből A lengyeltóti képviselő-testület mintegy 35 közművesített tel­ket kíván értékesíteni. Úgy te­kintik, hogy ez a bevételi forrás lenne majdan a városi költség- vetés aranytartaléka. Ahhoz, hogy pénzt hozzon, költeni kel­lene rá, ahogy évek óta teszi az önkormányzat: megosztással vásárolta a területet, vizet, vil­lanyt vitt hozzá, most a csapa­dékelvezetést oldja meg. A tes­tület tegnapi ülésén újra meg­fogalmazták a képviselők: csak a gázvezetékkel együtt tartják piacképesnek a fészekrakáshoz kínált telkeket. Papszt Lajos polgármester tárgyalt a gázszolgáltatóval: a privatizáció után megváltozott a helyzet. Az önkormányzat be­ruházhat, de a közműfejlesztési hozzájárulás a céget illeti. Fel­merült, hogy amint kiosztják az önkormányzati részvényeket, a cég, illetve az állam is megvá­sárolná. Abból lehetne gázveze­téket fektetni. Csak nem tudni mikor? A képviselők úgy hatá­roztak, nem szabad tovább várni a telkek árusításával. Ke­resik a jogi és anyagi fedezetet, hogy az önkormányzat és az építkező polgár is jól járjon. A tegnap elfogadott városi költ­ségvetés, amely 150 millió fo­rinttal számol, szűk keretet szab az önkormányzatnak. Ahogy a lengyeltóti polgárok ezt saját pénztárcájukon érzik. Több szülő kéri a étkezés nélküli óvodai foglalkoztatást és meg­szaporodtak a köztemetések iránti kérelmek. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom