Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1996. február 10., szombat Baráti kézfogás Belgrádban. Szlobodan Milosevics szerb államfő pénteken Belg- rádban fogadta Thürmer Gyulát, a Munkáspárt elnökét. Eszmecseréjükön együttműködésről és politikai kérdésekről egyaránt szó eseti fotó: feb/reuter Horvát tábornok Okucaniban Zvonimir Cservenko tábornok, horvát vezérkari főnök pénteken látogatást tett Okucaniban a magyar műszaki alakulatnál. Ronkovics József ezredessel, a magyar kontingens parancsnoká­val együtt felkereste a Száva-parti körzetet, a megrongálódott hidat és a hídtól nyugatra eső körzetet. Az egyik partszakaszon már javában dolgoznak a magyar katonák: lehajtóutat építe­nek a folyóhoz. Az RMDSZ nem kapott ajánlatot A román kormány vezető ereje, a Szociális Demokrácia Pártja hivatalos közleményben cá­folta azokat a híreket, amelyek szerint válasz­tási szövetséget ajánlott volna fel az RMDSZ- nek. Sajtóirodájának pénteken megjelent nyi­latkozata szerint az SZDRP nem kíván koalí­cióra lépni a romániai magyarok szervezetével. A kormánypárt már régebben leszögezte, hogy a parlamenti választásokon egyedül vesz részt, a helyhatósági választásokon helyi szervezete­ire bízza a politikai együttműködési lehetősé­gek megválasztását. Külügyminiszterek találkoznak Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter pén­teken Helsinkibe érkezett, ahol a hét végén elő­ször találkozik amerikai kollégájával, Warren Christopherrel. A kétnapos megbeszéléseken várhatóan terítékre kerül a boszniai békefolya­mat, a NATO kibővítése, s tárgyalnak a közel- keleti békefolyamatról és az atomsorompó- szerződésről is. Az amerikai külügyminiszter már csütörtökön megérkezett a finn fővárosba, ahol találkozott a hivatalos látogatáson Helsin­kiben tartózkodó Leonyid Kucsma ukrán ál­lamfővel. / Ágoston András elégedetlen Ágoston András, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének (VMDK) elnöke pénteken elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlamentben elmarad a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseinek szentelt politikai vitanap. A VMDK elnöke elfogadha­tatlannak tartja azt a magyarázatot, hogy a vita­nap megrendezésével hátrányos helyzetbe hoz­nák a határon túli magyarokat. Nyelvtörvény Az 1994 nyarán hozott nyelvvédelmi törvény gátat akar vetni a franciába csempészett angol szavak terjedésének. A reklámok­ban, a cégtáblákon, a saj­tóban kötelező ezeknek a szavaknak a francia megfe­lelőjét használni. Noha a törvény megsértői pénzbüntetéssel, sőt börtön­nel is sújthatok, eddig még mindenki megúszta szára­zon. Most azonban a Fran­cia Nyelv Védelmének Tár­sasága feljelentette Cham- péry városában a Body Shop kozmetikai lánc boltját, amely angol feliratú cikke­ket árusított. A bíróság - át­számítva — 22 ezer forint bírsággal sújtotta a vétkest. Rákkutató kémek Különleges kamerát fejleszt ki közösen az amerikai hír­szerző hivatal, a CIA és az orosz KGB utódszervezete a mellrák korai felismerésére. Az amerikai egészségügyi főhatóság kérésére az alel- nök javasolta a New Yorkba látogató orosz kormányfő­nek: működjenek együtt a .gyógyítás érdekében. Al Gore felvetését Cser- nomirgyin jó ötletnek tartja, s így megkezdődhet a rend­hagyó együttműködés. A két titkosszolgálat szakem­berei olyan szuperérzékeny kamerát fognak kikísérle­tezni, amellyel a legpará­nyibb daganat is felismer­hető a szervezetben, s ez nagymértékben megnöveli a gyógyítás esélyeit. Napóleon álarcos utódai Korzika szigetén egymást érik a véres bombamerényietek Több mint hatszáz bombamerényletet követtek el tavaly Kor­zika szigetén. A tettesek különböző szeparatista csoportok, amelyek gyakran egymást akarják felrobbantani. Az erőszak elsősorban az anya­ország, a francia állam ellen irányul. Bár a sziget maga dönt az oktatásról, képviselői tör­vényjavaslatokat terjeszthetnek be a párizsi parlamentben, ezek a csoportok keveslik a meglévő jogokat. Azt követelik, hogy nyilvánítsák a korzikai nyelvet egyenrangúvá a franciával, nö­veljék a helyi parlament auto­nómiáját, és hivatalosan ismer­jék el a „korzikai népet”. A párizsi kormány tárgyalá­sokat kezdett velük, mert ugyan nem kíván lemondani a sziget­ről, amely 1768 óta Franciaor­szág része, de hajlandó enged­ményekre. Nemrég különös sajtóérte­kezletet tartottak Korzikán. Bu­szon vitték az újságírókat a Corte város melletti erdőbe. A „felszabadító” mozgalmak képviselői külön kocsikkal, ál­arcosán érkeztek. A magukat Napóleon utódainak nevező, ál- lig felfegyverzett harcosok itt mondták el követeléseiket. Az elszakadás, a függetlenség nem szerepelt a kívánalmak között. A korzikaiak tavaly 602 bombát robbantottak. A me­rényleteknek, amelyek már a főváros, Ajaccio sétálóutcájára, bankokra, bárokra is átterjed­tek, eddig 37 halálos áldozatuk volt, s egymilliárd forintnak megfelelő anyagi kárt okoztak. A bandák véres harcot vív­nak egymással is, hogy na­gyobb szeletet hasítsanak ki a központi támogatásokból, a korrupciós pénzekből, és ösz- szecsapnak a „forradalmi adók” behajtásán is. Kalózkazetták halála. A Pekingtől északra fekvő Mijun járásban nagy mennyiségű hamisított video- és hangkazettát, valamint CD-t semmisítettek meg pénteken a hatóságok. A múlt november óta a rendőrök 40 ezer darab kalózkazettát foglaltak le. fotó: feb/reuter Egy elismert Shakespeare-fordító lesz Radovan Karadzsics utóda? Az alelnökkel mindenki szót ért Radovan Karadzsics, az elmeorvosból és költőből lett boszniai szerb elnök politikailag halott a daytoni megegyezés óta. A szerződésnek ugyanis sarkalatos pontja, hogy mindazok, aki­ket háborús bűnökkel vádol a hágai nemzetközi törvényszék, nem jelöltethetik magukat a közelgő boszniai választásokon. Nem lehet képviselő, a nem­zetközi tárgyalásoktól pedig jobb, ha távol marad, hiszen körözés van érvényben ellene. Hasonló a helyzet Ratko Mla- diccsal, a boszniai szerbek ka­tonai vezetőjével. A hatvanesztendős alelnök, Nikola Koljevics tehát készü­lődhet: minden valószínűség szerint ő lesz a boszniai szerbek első embere, még ha különö­sebben’nem is törekszik rá. Koljevics Banja Lukában született, a horvát usztasák elől szüleivel Belgrádba kellett me­nekülnie a második világhá­ború alatt. A hetvenes évek vé­gén tért vissza Boszniába, ahol a szarajevói egyetemen az iro­dalom professzora lett, s Jugo­szlávia egyik legjobb Shakes- peare-fordítójaként szerzett magának elismerést. A politikában nem vállalt közvetlen szerepet, de tudták róla, hogy hívő keresztény, és szemben áll a kommunizmus­sal. Karadzsics beszélte rá 1990-ben, amikor a változások megkezdődtek, hogy legyen a Szerb Demokrata Párt egyik’ vezetője. Palába, a boszniai szerbek székvárosába költözött, és so­kat utazott külföldre, hogy megismertesse a szerb állás­pontot. Soha egyetlen sértő szót nem mondott a bosnyákokra és horvátokra, elítélte Srebrenica szerb ostromát, fellépett a más nemzetiségűek elüldözésével szemben. Ő volt az egyetlen szerb politikus, aki elismerte a mások által tagadott hadifo­golytáborok létét. Á nyilvánosság előtt Kara- dzsicsot is megbírálta gyors hangulatváltozásai miatt. Azt mondta: „Képes másokat türel­mesen végighallgatni, de előfor­dul, hogy reakciója a csípőből lövő cowboyéhoz hasonlít.” A muzulmán oldalon gyak­ran szemére vetették, hogy képviseli és törvényesíti a boszniai szerbek álláspontját, de háborús bűnöket vagy kor­rupciót nem tudtak ráolvasni. Nyílt titok, hogy Koljevics lehet Karadzsics utódja, holott nem tud olyan hatást gyako­rolni honfitársaira, mint a hábo­rús bűnösnek nyilvánított, a jel­zőkkel és szónoki demagógiá­val nem takarékoskodó jelen­legi vezető. De van egy behoz- hatatlannak előnye: ő az, akivel mindenki hajlandó szóba állni. S nem utolsósorban élvezi Milosevics szerb elnök támoga­tását is. Réti Ervin Bőröndben hozzák a több százezer dollárt Terjeszkedik az orosz töke A spanyol es a francia ten­gerpart után az orosz ingat­lanvásárlók már megjelen­tek Németországban is. A Majna menti Frankfurt kö­zelében fekvő Bad Homburg városának már jelentős orosz lakossága van. Az ingatlan- közvetítő irodákat egyre több honfitársuk keresi fel. Első osztályú házakat, villákat ke­resnek, amelyek ára általában egymillió márka felett van. A vevők udvariasak, gyor­san döntenek, és rendesen fi­zetnek is. A pénzt letétbe he­lyezik, még mielőtt aláírták volna a vételi szerződést. A német tulajdonosok egy része mégis idegenkedik az orosz vásárlóktól. Furcsállják pél­dául, hogy olykor bőröndben hozzák a több százezer dollárt kitevő vételárat. Azon is megütköztek, ami­kor egy orosz vevő ragaszko­dott hozzá, hogy azon nyom­ban, még a hét végén készít­sék elő a szerződést. A köz­jegyző tartott tőle, hogy majd a sebtében nyélbeütött üzletre hivatkozva visszalép. Ám nem így történt: ugyan sürgős ügyeire hivatkozva visszare­pült Szentpétervárra, de két hét múlva ismét megjelent, hogy aláírja a szerződést. Á vevők többsége főként nagyvállalatok, kereskedelmi cégek, tanácsadói irodák me­nedzsere. Tvr-hét ...a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin. A hét sztárja: Joan Collins Richard Chamberlain ostorozza magát Elle MacPhersonnak híznia kellett Ufó-történelem Lisa Marie - Presley nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom