Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-27 / 49. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. február 27., kedd Kulturális központba költözik a mozi Megkezdődött a lebontásra ítélt marcali moziépület berendezésének átköltöztetése a városi kulturális központba. Első lépésként a gépészeti eszközök befogadására alkalmas vetítőtermet alakítják ki a színházterem karzatán. Az átépítési munkálatok várhatóan a március közepén kezdődő tavaszi fesztivál idejére fejeződnek be. Nikla fejlesztéséről a bizottsági ülésen Az idei költségvetési év terület- fejlesztési terveit vitatta meg tegnapi ülésén a niklai önkormányzat gazdasági bizottsága. A csütörtöki testületi ülést készítik elő ezzel. A bizottság ülésén olyan aktuális kérdésekről tárgyaltak, mint az új faluközpont megteremtése, valamint a régi iskola felújítása. A korlátozott anyagi lehetőségek miatt a bizottság a járdaépítéssel és a községi villanyfejlesztéssel kapcsolatos terveket is rangsorolni kényszerült. Megemlékezés a Siófoki temetőben Muzsinszki Nagy Endre festőművész sírját koszorúzták meg születésének 110. évfordulójára emlékezve Siófokon a Kele utcai temetőben. A sírnál a városi önkormányzat, valamint a Városvédő és Szépítő Egyesület helyezte el virágait, és Matyiké Sebestyén József múzeumigazgató mondott beszédet. A nagybányai iskola egykori tagja életének utolsó harminchat évét töltötte Siófokon, a városban és környékén több templom őrzi falfestményeit. Az elsősorban egyházi témákat feldolgozó művész alkotott Olaszországban és Izraelben is, valamint Jeruzsálemben két templomban látható freskója. Gyermekszervezetek múltjáról Zánkán A gyermek és ifjúsági szervezetek az ezredfordulón címmel országos konferenciára kerül sor a zánkai Gyermeküdülő-Centrumban. A szervezők kezdeményezését a nagyszabású találkozóra az a cél vezérelte, hogy összegezze a különféle szervezetekre, mozgalmakra való sajátos ismereteket. Ötmilliárd forint a Balatonra Ötmilliárd forintot, a korábban felhasználtnak a kétszeresét költhetik idén a különféle szervezetek a Balaton ökológiai állapotának a javítására a tervek szerint. Azt hogy pontosan milyen célokra kerül felhasználásra ez az összeg, március végéig döntik el az illetékesek. A megye legnagyobb barkács áruházát nyitotta a Kontúr A magyar árura igény van Az áruház nyitás után A megye legnagyobb barkács áruházát nyitotta meg tegnap délelőtt Kaposváron, a Guba Sándor úton Kovács Jenő, a Kontur Rt divízióvezetője. Hasonló üzleteik már vannak Győr-Moson-Sopron megyében. Szeretnének eljutni valamennyi megyeszékhelyre és a Dunántúl nagyobb városaiba is, hogy lakásfelszerlé- seket és kerti eszközöket ajál- janak. Kovács Jenő elmondta: nem félnek a konkurenciától, mert elsősorban hazai termékekkel jelentek meg a piacon. Ezekre egyre nagyobb a kereslet, hiszen lényegesen olcsóbbak, mint a külföldről importáltak. Sokszor öt-hat- szoros is lehet az árkülönbözet. FOTÓ: LANG RÓBERT A tegnap megnyitott üzletben minden olyan eszköz megtalálható, amelyre szükség lehét a háztartásban, vagy a kertekben. A szerszámok széles yálasztéka megnyerheti a barkácsolók és az iparosok érdeklődését is. A vállalkozókat és' a vállalatokat egyaránt várják az üzletben. N.J. A Középiskolások Szövetsége szerint sikeres volt a fórum Diákparlamenti mérleg Azt tartom a legnagyobb eredménynek, hogy meg tudtuk rendezni a diákparlamentet. A nagy érdeklődés bizonyította, hogy van igény erre a fórumra — mondta Sólymos Gábor, a Középiskolások Szövetségének elnöke. — Ahhoz, hogy a parlament létrejöhetett, kellett olyan szervezet, amelyet elismernek, amely rendelkezik olyan kapcsolatrendszerrel, szervező- gárdával, amely segíti ezt a munkát. — A KÖSZ az ország egyik legnagyobb diákszervezete, megfelel ezeknek a feltételeknek. A szövetség országosan 14 ezer tagöt számlál, a kaposvári tagok száma ebből nyolcezer. Ezért is döntöttünk úgy, hogy vállaljuk ennek a rendezvénynek a megszervezését. Csatlakozott hozzánk a Budapesti Önkormányzati Középiskolások Szövetsége és a Magyar Középiskolások Köre is. A háromnapos diákparlament szervezésében, zökkenőmentes lebonyolításában több mint száz diák vett részt. Háromszáz diákra számítottak, ötszázötvenen érkeztek meg. Sokan annak ellenére is eljöttek, hogy a kétezer forintos részvételi díjat saját zsebből kellett kifizetniük. — Néhány vállalat, cég adott támogatást, a Dráva Pi- érttől és a dunaújvárosi papírgyártól 100 ezer darab papírlapot kaptunk, a Somogy Informatika és • a High-Tech Center a festéket adta. A Sütév a péksüteményeket szállította, a Tóth virágüzlet pedig a dekorációról gondoskodott. A Eötvös Loránd Műszaki Középiskola egész személyzete itt volt, segített, azért is köszönettel tartozunk, hogy helyet biztosítottak számunkra. A három nap alatt ezer határozat született. A legfontosabb talán, — véli Sólymos Gábor — hogy a küldöttek alapdokumentumként elfogadták az Európai Diákjogi Chartát. Ebben többek között szerepel az is, hogy minden iskolában működnie kell demokratikusan választott iskolatanácsnak, valamint hogy a diákoknak általános- és középiskolában joguk van az állami iskolákban a tandíj nélküli, ingyenes oktatáshoz. (Jakab) Támogatást ígért a minisztérium és a Soros Alapítvány Uszoda épül Barcson Fedett uszoda épül Barcson, amely a tervek szerint — fizikoterápiával, gyógymasszás- sal — gyógyászati célokra is alkalmas lesz. Bár a szükséges pénz előteremtéséhez várhatóan még néhány nagy mutatványra szükség lesz, mégis bizakodásra ad okot, hogy az építéshez már eddig is több támogatóra találtak. A kezdeményezés a barcsi nőegylettől származik, amely a szociális és, egészségügyi kérdésekkel foglalkozik. Saját gyűjtésüket, illetve a sinsheimi nőegylet adományait juttatják el a barcsi rászoruló családoknak. ők hozták létre nemrég az alapítványt az uszoda megépítésére. Azóta megígérte támogatását az egészségügyi minisztérium, a barcsi önkormányzat és a Soros Alapítvány is. És természetesen maga az egylet is valamennyi ruhaakciójából, jótékonysági báljából a befolyt pénzt az alapítványba utalja át. Dr. Solti Pálné, a nőegylet képviselője* elmondta: a városi képviselőtestület egymillió forintos támogatást szavazott meg az uszodára. Pályázatot nyújtottak be a Soros alapítványhoz, és a napokban érkezett meg a válasz, hogy a pályázatukat elfogadták. A barcsiak ötmillió forintot kértek a Soros alapítványtól, remélhetőleg a teljes összeget megkapják. Az uszoda ellenzői szerint fölösleges ekkora kiadásba bocsátkozni, hiszen nincs rá igény, és az elszegényedő rétegek egyébként sem lesznek képesek megfizetni az uszoda használatát. Dr. Solti Pálné azonban másképp gondolja. — Mielőtt belevágtunk volna, felmértük az igényeket, és kiderült: Barcson nagyon sok a gerincbeteg, az asztmás és sokuknak az úszás az egyetlen gyógymód. A szabadtéri fürdő azonban az év nagy részén nem használható. A barcsi melegvizet tíz hónapon át senki nem hasznosítja. Az uszoda megépítése az előzetes becslések szerint 60-80 millió forintba kerül. A legszerencsésebb az lenne, ha a barcsiak elképzelésük mellé egy vállalkozót is találnának. Annál is inkább, mert az uszoda várhatóan üzleti lehetőségnek sem lesz rossz. Nagy László Érdektelenség, pénzhiány és tudatlanság Alvajáró környezetvédelem Évente mintegy 100-120 ezer köbméter sűrített szennyvíziszap és 12-14 ezer tonna szalmás iszapkeverék szakszerű és környezetkímélő elhelyezéséről gondoskodik a kaposvári Injektor Környezetvédelmi Tervező és Szolgáltató Kft. — A különböző folyékony hulladékok mezőgazdasági területeken történő hasznos elhelyezése és ezzel együtt környezetünk védelme közös érdekünk — mondta Vörös Ferenc ügyvezető. — Ennek ellenére az intenzív állattartó telepek többségénél megoldatlan a mellék- termékek kezelése. Gyakori eset: a hígtrágya-technológia úgy ér véget, hogy kiáll egy cső az istálló falából. Az elmúlt évtizedekben az állattenyésztésben a mennyiségi szemlélet a minőségi fölé kerekedett. A trágyakezelésre tömegével készültek a szörnyű megoldások, de az elmúlt 30 év alatt egy sem vált be. A környezeti károk felszámolása sokszorosa a megelőzésnek, de az érdektelenség mindenek fölött áll. Hat éve nem kaptunk megbízást hígtrágya elhelyezésre, de az is tény, hogy ennek költségeit az állattartás jelenlegi kondíciói nem bírják el. A kft tevékenysége kiterjed a kommunális és élelmiszeripari szennyvíziszapok ártalmatlanítására is. A külföldön is alkalmazott módszerek közül azt választották, amely a legkorszerűbbnek és leggazdaságosabbnak tűnt: az anyagot közvetlenül injektálják a talajba, elkerülve ezzel a kellemetlen szaghatást. Ez a technológia független a szezonális műveletektől és további előnye, hogy nem érzékeny a domborzati- és talajviszonyokra. — Kaposváron, Nagyatádon, a Balaton északi térségében, Szekszárdon és Zalaegerszegen végzünk iszapelhelyezési munkálatokat, amely az adott területre vonatkozó agronómiái és talaj és iszapvizsgálati eredmények, valamint az adott időszakban termelendő növény igényei alapján történik — tette hozzá Vörös Ferenc. — A termelés kizsákmányoló folyamattá silányul napjainkban. Minimálisra csökkent a tápanyagutánpótlás a szántóföldeken. Ezzel a módszerrel biológiailag aktív szervesanyagok jutnak a talajba. így csökkenthető a hiánybetegségek kialakulása és a környezetet károsító anyagok újra hasznossá válnak. Boldizsár Beáta Kitüntetést alapított az MSZOSZ Somogybán Keresik az év munkáltatóját Díjat alapított -— az MSZOSZ szervezetek közül országban elsőként — a somogyi szervezet és a héten kezdték meg annak a feltérképezését, hogy mely cégek, vállalkozások jöhetnek majd számításba az elismerésnél. Az év munkáltatója kitüntetést az idén ítélik oda annak a somogyi munkaadónak, aki a legtöbbet tette a dolgozók érdekében. — Jelöltünk egyelőre nincs, csak azt tudnám megmondani, hogy ki az aki biztosan nem kapja majd meg a kitüntetést — mondta Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke. A szakszervezeti vezetők szerint az pályázhat majd eséllyel, aki az elmúlt években bizonyíthatóan sokat tett a foglalkoztatottakért, kellően engedékenynek bizonyult és a dolgozók szempontjából is előnyös kollektív szerződést írt alá, aki a gazdasági körülményeihez mérten kellően magas béreket fizet munkásainak és a havi bérezésen túl más szociálisjuttatásokkal is rendszeresen a kedvében járt alkalmazottainak. Az értékelés várhatóan még legalább egy hónapig tart, a díjat pedig május 1 -je előtt adják át. Az MSZOSZ somogyi vezetői nemcsak a munkáltatói oldalt szeretnék kitüntetni az ünnep alkalmából. Keresik az év szakszervezeti vezetőjét is, akit saját kollektívájának javaslata alapján választanak ki a szakszervezeti szövetség illetékesei. B. Zs. Városlakók véleménye Kaposvárról Gondatlan városgazdák A kaposvári városházán ma délután a városgondokság számol be tevékenységéről a képviselőknek. A Somogyi Hírlap tegnap a kaposváriakat kérdezte: szerintük gondozott a város? Kelemen Sándomé: — Régebben még éjjel is ellenőrizték, dolgoznak-e a hókotrók. Ezen a télen majdnem négykézláb csúszkáltunk végig a sétáló utcán. Az utcaseprőket is gyakrabban lehetett látni. Az üzletek, a vendéglők és a bisztrók előtt Van a legnagyobb kosz. Nem tudom, miért csak a lakókat vonják felelősségre a közterület-felügyelők, ha nincs lesöpörve vagy éppen havas a járda. A kutyásoknak sem mernek szólni, pedig elég piszkot hagynak maguk után. Külföldön már régóta bevett szokás, hogy a kutyatartók büntetést fizetnek, ha nem takarítanak össze az utcán az ebek után. Nálunk is’ be lehetne ezt vezetni. Bognár József: — Tizenöt éve, amikor ideköltöztem, minden reggel arra ébredtem, hogy mossák az utcát a locsolóautók. Azóta megszűntek ezek a tisztításra utaló zajok. A Fő utca környékén gyakran söpörnek, a város más részen ez már nem mondható el. Gondolom, ennek anyagi okai is vannak. Szép a város a családi házas területeken, ahol az emberek nemcsak a kertjüket, hanem a házuk előtt az utcát is gondozzák. A lakótelepek elég csúnya képet mutatnak. Az emberek is rendetlenek, figyelmetlenek, sokszor észrevettem, hogy a hulladék- gyűjtő mellé dobálják a szemetet. Bunovácz Dezsőné: — A téli időszakot kivéve, szerintem tiszta a város. Napközben többször is látni, hogy közhasznú munkások szedik a szemetet a belvárosban. A Kinizsi lakótelep viszont télen a senki földje. Ha csak egy kicsit havazik, már nem lehet kimenni. A házak előtt ugyan eltakarították a havat a lakók, de ettől öt méterre lehetetlen közlekedni. Februárban jégpáncél borította a lakótelepet. A lépcsők szétmállanak az olvadó hólétől. Persze az is lehet, hogy kifelejtették az építők a cementet. Varga Márton: — Naponta átmegyek a Honvéd utcai aluljárón. A fa- lák évek óta összefirkáltan éktelenkednek, a lámpák alig égnek. Ha esik az eső, hatalmas tócsákban botorkálunk, ha hull a hó, a jég ráfagy a lépcsőkre, és örülhet,* aki lábtörés nélkül felmászhat rajtuk. S. P. G.
