Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-27 / 49. szám

1996. február 27., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Az óvoda, a kisiskola, meg a település jövője Meggyes hiányzó milliója Növekvő export; tizenöt nagy tartály Tabról Lengyelországba Benzinkutat is szerelnek Gáztartályt készítenek - külföldi megrendelésre - a hatalmas technológiai gyártócsarnokban Legalább félmilliárd forint bevétel elérését tűzte ki célul erre az évre a tabi Tartály és Vegyipari Gépgyár Rt igaz­gatósága. A gyártással pár­huzamosan - az export növe­lése mellett - megkezdték a benzinkutak helyszíni szere­lését is. — Kiemelt feladat az export növelése, a hazai piaci pozí­ciók megtartása — mondta Horváth Gyula, a tabi TVG Rt elnök-vezérigazgatója. Ha­zánk legnagyobb tartálygyártó cége ez, s fontos a munkafelté­telek javítása is. Emellett a termelés nem közvetlen költ­ségeit — például az anyag- s az energiafelhasználást — 15 százalékkal kívánják csökken­teni. Ennek részletes, sze­mélyre szóló feladatait és a hozzá kapcsolódó anyagi ösz­tönzési rendszert az áprilisi igazgatósági ülés hagyja jóvá. A közvetlen termelőmunkát végzők érdekeltségi rendsze­rében a minőség és a teljesít­mény a meghatározó — hang­súlyozta az elnök vezérigaz­gató. — Szélesítjük az egyösszegű bérezést is; ettől a teljesítmény növekedését, il­letve a járulékos költségek csökkentését várjuk. Ez a fel­tétele az április végére terve­zett 20 százalékos bérfejlesz­tésnek. Horváth Gyula beszélt arról is, hogy kedvező az első ne­gyedévi kapacitás lekötése, bár a tartályok telepítése az időjárás miatt visszafogottabb. Mintegy száz benzin- és pb- gáztartályt kell legyártaniuk az első negyedévben. Bővült a külföldi piac is: március vé­géig Lengyelországba 15 tar­tályt gyártanak. E mellett a fo­lyamatos munka mellett meg­kezdték a benzinkutak hely­színi szerelését is; egyebek között Kaposváron készítenek egyet a TVG Rt dolgozói. — A legnagyobb gondunk változatlanul az, hogy nincs elég hazai szakmunkásunk — mondta Horváth Gyula. — A termelés bővítéséhez külföldi munkavállalókat, elsősorban minősített hegesztőket kellett fölvennünk. Hiány van azon­ban lakatosból is. Krutek József Minta szerint, külföldi alapanyagból - az andocsi varrodának Miklósi szab 6-700 nadrágot Somogymeggyesen két gyer­mekintézmény nélkülözhetet­len: a napközi otthonos óvoda és az 1-4. osztályos kisiskola. Csak ezek tartják meg itt a lakosságot - így lehet jövője a kis településnek. — Ha ez a két intézmény meg­szűnne, megindulna az elván­dorlás. Az pedig a község elöre­gedéséhez vezetne — mondta Meinhardt Sándor kapoly-so- mogymeggyesi körjegyző mondta annak kapcsán, hogy el­készült az önkormányzat 1996. évi költségvetési tervezete. Somogymeggyesen 15,7 mil­lió forint bevételt terveztek: ez nem fedezi a működéshez szük­séges kiadásokat. A működés előreláthatólag 16,8 millió forin­tot kíván. Az előző években a költségvetési bevétel elegendő volt a kiadások fedezetére — még kisebb fejlesztésekre is ju­tott a falunak —, ám az idén egymillió forint körüli forráshi­Hetvenhat tanulót képeznek a tabi Rudnay Gyula Középiskola mezőgazdasági gépjavító és karbantartó szakán. A végzős diákok száma mindössze tíz. Az elsajátítandó szakma gya­korlati fogásait az iskolai tan­műhelyben tanulják meg; he­tente egy nap vannak gyakorla­ton. Tippel László oktatásve­zető elmondta: a negyedikesek tanműhelyi gyakorlatukon erő­gépeket javítanak, alkatrésze­ket újítanak fel, a gépi munká­kat pedig az iskola bérelte öt­ánnyal számol az önkormányzat. Hogy ezt a hiányt miből tudja fedezni — és hogyan —, azt a körjegyző nem tudta megmon­dani. Megerősítette viszont, hogy a képviselő-testület hitelt nem kíván igénybe venni. A helyi adókból évente mint­egy 4-500 ezer forint a várható bevétele. Ez csökkenti ugyan majd a hiányt, de az intézmé­nyeknél meg kell vizsgálni: mi­ként lehet még takarékoskodni, úgy, hogy az ne veszélyeztesse a működést. Létszámelbocsátásra nem gondoltak, ám a dologi kia­dásokat újból át kell tekinteni. Somogymeggyesen számol­nak azzal is: ha a végleges költ­ségvetés bevétele nem biztosítja majd a zavartalan működést, pá­lyázatot nyújtanak be — az ön­hibájukon kívül hátrányos hely­zetű települések támogatására. A falu vezetői ugyanis — mint a körjegyző mondta — korábban nem éltek még ezzel a lehető­séggel. (Krutek) hektáros földön tanulják meg - szakoktató vezetésével. A me­zőgazdasági gépésztanulók gyakorlati képzésével négy ok­tató foglalkozik Tabon. A má­sodik, harmadik és negyedikes diákoknak pedig biztosították - a tantervi követelményeknek megfelelően - üzemekben is a szakma jobb megismerését: a tanműhelyi gyakorlaton kívül nemrég kéthetes termelési gya­korlaton vettek részt vettek a környék mezőgazdasági szö­vetkezeteiben. K. J. Naponta nyolc-tíz mázsa ru­haanyagot emel meg az a né­hány dolgozó, aki Miklósiban szabja a nadrágokat. A Je- ans-tex kft-nél nőtt a meg­rendelés, ezért bővítették a szabászatot. A Jeans-tex Ruhaipari és Ke­reskedelmi Kft andocsi varro­dájának szabják Miklósiban a farmer-alapanyagot, havonta 18-20 ezer métert. A átszerve­zés, a múlt év vége óta naponta 15-16 munkást szállítanak a környék falvaiból az andocsi varrodába. Itt készítik - főleg német exportra - a nadrágokat.- A miklósi üzemcsarnok át­alakítása után, november 21-én kezdtük meg itt a szabászatot - mondta Borovszky István meg­bízott szabászatvezető. - A terí­tőasztalok elhelyezése és a sza­bászgépek beállítása után öten kezdtük meg a munkát: női és férfi farmer, illetve szövetnad­rágok szabását. Teregető mun­kásaink naponta nyolc-tíz má­zsa ruhaanyagot mozgatnak meg, a szabászgépekkel ketten dolgozunk. Mojzer /őzse/ottj áriunkkor a karkéses darabolóval szabta a nagyobb méreteket, például a szárat; az anyag a számozóasz­talra került. Borovszky István­hoz már csak a finom vágású darabok kerültek. Teljesít­ménybérben dolgoznak, s na­ponta 6-700 nadrág anyagát szabják ki. Ezt az andocsi igény alapján szállítják a varrodába. A nadráganyagokat és a szabási mintákat - mint elmondták - Németországból kapják. Mik­lósiban most egy hatezer szé­nás női indigófarmer alapanya­gán dolgoznak. A tervek szerint március elején végeznek, és ezt is Andocsra viszik. K. J. Törökkoppányi siker a pályázaton Nyolcvanezer forintot nyert a tö­rökkoppányi általános iskola a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidő- sport az Egészséges Életmódért alapítványtól pályázaton. A pénzt a diákok ismereteinek gya­rapítására fordítják; millecen- tenáriumi rendezvényeken vesz­nek részt Budapesten, s elmen­nek Ópusztaszerre kirándulásra. Hitelt vesz föl a tabi önkormányzat Nyolcmillió forint hitelt vesz föl folyó kiadásainak fedeze­tére a tabi önkormányzat. Erről a legutóbbi ülésén döntött a képviselő-testület. A hitelt leg­később a jövő év február 20-ig visszafizetik; kamatai törlesz­tését a tartalékalapból fedezik. Nagyberény eladja a falu húsboltját Bevételeit igyekszik növelni a nagyberényi önkormányzat is, ezért a képviselő-testület úgy döntött: eladják a falu tulajdo­nában levő vágóhidat és húsbol­tot. Az érte befolyó pénzzel az önkormányzat gazdálkodását szeretnék zavartalanabbá tenni. Segítség az iskolának Bábonymegyeren A bábonymegyeri általános is­kola négy pályázatot nyújtott be különféle szervezetekhez. Nem­rég jött az értesítés: 60 ezer fo­rint értékű könyvvel támogatja az iskolai könyvtár fejlesztését a kulturális alap; a Soros alapít­vány 20 ezer forinttal segíti kör­nyezetvédelmi tevékenységüket, és kapott a szabadidő-sportala- pítványtól is , 50 ezer forintot. Kapolyba kisbusszal munkásszállítás A kapolyi Haladás Mezőgazda- sági Szövetkezet újra bevezette a dolgozók munkába szállítását. Egy kilencszemélyes kisbusszá- val viszik a munkahelyre - este pedig haza - Tabról, Kapoly- pusztáról és Somogy meggyesről a dolgozókat. Ezzel változott a munkarend is: a munkaidejük reggel 7-től délután fél ötig tart. Az iskolai tanműhelyben Fenyvesi Péter és Horváth Zsolt ne­gyedikes tanuló Mérei László szakoktató irányításával egy MTZ 50-es adagolóját javítja fotó: török anett Tanulók a műhelyben Öt hegy borai versenyeztek Borversenyt tartottak a hét végén, előadással egybeköt­ve. Miklósi környékének öt szőlőhegyéről hozták a gaz­dák a nedűt. A verseny előtt, melyet az ifjúsági egyesület segítségével a miklósi képvi­selő-testület rendezett, Mé­száros József, a megyei ag­rárkamara tanácsosa tartott tájékoztatót az 1996. évi me­zőgazdasági támogatások le­hetőségeiről, majd a község öt szőlőhegyének gazdái mu­tatták be szőlejük termését: közülük 11-en fehér, 28-an pedig vörös borral vettek részt a megmérettetésen. A fehér kategóriában Németh Béla, a vörösben pedig Mül­ler Miklós borát ítélte első helyezettnek a szakértő zsűri. Kistermelők, szövetkezetek segítsége - tizenhárom faluban, Kőröshegy környékén Pénztelen gazdálkodók Tizenhárom település gazdajegyzői te­endőit látja el a kőröshegyi Molnár Ákosné. Hozzá tartozik a megye egyik legnagyobb körzete. Feladatát a múlt év júliusa óta végzi, az agrárkamarán belül létesített poszton. — A falvak közül nyolc a kedvezőtlen tér­ségi kategóriába tartozik. Nehéz körülmé­nyek és feltételek között dolgoznak itt a magángazdák és a szövetkezetek — mondta Molnár Akosné gazdajegyző. — Elsőrendű feladatomnak tekintem a kister­melők tájékoztatását; nehezen igazodnak el a jogszabályok szövevényei között. Járom a településeket, s igyekszem segíteni a nyomtatvápyok kitöltésében, a rendeletek értelmezésében. — Melyek a termelők leggyakoribb gondjai? — Legtöbben a mezőgazdasági támoga­tások miatt keresnek meg. Vetéshez, gáz­olaj-támogatásra, illetve térségi támogatás­ként sikerült tízmillió forintot szerezni. So­kan kémek technológiai útmutatást is a ve­tőmagok, eszközök beszerzéséhez, termé­nyértékesítéshez. Ez utóbbinál az együtt­működésé a jövő. A három szövetkezet és a csaknem száz magángazdálkodó elemi ér­deke a föld termőerejének megtartása, és kevés a pénz. A föld megművelését segítő gépek többsége öreg, az újak pedig drágák; vásárlásuk meghaladja a gazdák anyagi erejét. Az utóbbi években hat pályázó nyert összesen hárommillió forint támogatást gépbeszerzésre. Ez nagyon kevés. — Kell-e kamarai tagság, hogy igénybe vegyék a gazdajegyző segítségét? — Most még nem. De ha az agrárkamara csak a tagdíjakból tartja fenn magát, akkor biztos, hogy csak azoknak adhatok majd segítséget, akik fizetik a tagsági díjat. — Hányán kértek tanácsot? Tudott-e nekik segíteni? — Csaknem ezer ügyfelet fogadtam ta­valy, s többnyire elégedetten távoztak; volt olyan is, hogy nem tudtam segíteni. A leg­több gondot a földtulajdon rendezése okozta. Ilyenkor a központtól igyekeztem beszerezni a megbízható adatokat. — Gondokkal küszködnek az állattar­tók. Miben látja a megoldást? — Gyakran változik a támogatás, így igen nehéz tervezni. Pedig állattartásnál ez az előregondolkodás elengedhetetlen. Te­nyészállatbeszerzésre sikerült kijárni 250 ezer forint támogatást. A tenyészkan beállí­tása a minőséget segíti. S az állattartóknak is csak az együttműködés adhat biztosabb jövőt. Szükség volna az állati termék fel­dolgozottságának a növelésére is, mert csak így várható nagyobb nyereség. Krutek József A SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei Tabon és környékén Tabi Áfész központ, Kossuth u. 1. * * * Péterffy Árpád, Tab, Kossuth u. 128. * * * l A takarékszövetkezetek karádi, andocsi, kisbárapáti, ságvári, ádándi irodájában (tab) •

Next

/
Oldalképek
Tartalom