Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-27 / 23. szám

1996. január 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Fonyód gazdasági terve A fonyódi képviselő-testület elhatározta, hogy a polgár- mester által összeállított há­rom éves gazdasági tervezetét a nyilvánosság elé tárja. Jó tapasztalatokat szereztek az általános rendezési terv és az idegenforgalmi koncepció ké­szítésekor is. Mindkettőt a vá­ros szakmai köreivel és lakos­sági fórumokon a polgáraival is egyeztették. így a Fonyód jövőjét meghatározó kérdé­sekben közös akarat érvénye­sülhet - vélik a képviselők. Francsics Zoltán polgár- mester három éves gazdasági koncepciójában feltűnő, hogy a tervezett bevételek rubrikáit nem csak a remélt állami pén­zekkel igyekszik betölteni, hanem a helyi erőforrásokat veszi sorra. Mindez szemlé­letváltásra utal. Tudatosítja, hogy bár a működési, fejlesz­tési lehetőségek nagy mérték­ben függnek a következő években is a központi pénzek­től, a település az anyagi önál­lóságra helyezi a hangsúlyt 1998-ig mégsem tervezi nö­velni a helyi adókat. A gazda­sági tervezet 210,5 milliós fej­lesztéssel számol, amelynek fedezetéül elsősorban az üdü­lőfalu és a szociális otthon el­adásából származó bevétel szolgál. Hogy mit valósítanak meg ebből a pénzből, az a kö­vetkező hetekben dől el, ami­kor a képviselők a szakmai egyeztetések során rangsorol­ják a tennivalókat. Emellett folytatják az önkormányzati intézmények takarékos átala­kítását is. E célból szüntették meg a városgazdálkodási szervezetet és integrálták a polgármesteri hivatalba, il­letve adták át a megyei köz­gyűlésnek a középfokú okta­tás fenntartásának önként vál­lalt feladatát. A polgármester mindenek­előtt azt javasolja, hogy hagy­janak fel az eddigi könyvelési szemléletű költségvetés-ké­szítéssel. A programok és a hozzájuk rendelt források alapozzák meg a tervező munkát. G. M. SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Kockázatos terv Fonyódon alig láttak neki a három éves gazdasági tervezésnek, máris sok a kétkedő hang: mi értelme az önkormányzatnak hosszútávra tervezni, amikor állandóan változik a központi szabályozás? Ilyen restrikciós időszakban mi értelme egyálta­lán fejlesztésekre gondolni? S ellene az egyik legfőbb érv: a tervet számon kérhetik. Vajon miért fogtak a képviselők ilyen kockázatos vállalko­zásba? Nos, láthatóan megunták a kiszolgáltatott helyzetet. Bíznak a város erejében. Bárhogy osztják a központi pénzeket odafenn, tudni akarják évről-évre mire képesek idelenn. Alapo­san koptatjuk az „előremenekülni” tartalmát, de van-e más út? Az önkormányzati fejlesztéseknél nem szokták kiszámolni, hogy mennyit hoz a kasszába a turisták elköltött pénzéből, vagy a vállalkozók adójából. Nincs rá rubrika, ám ideje megnyitni. S úgy tűnik a megszorító intézkedések mögé el is lehet bújni: „kívülálló okok miatt tehetetlenek vagyunk, rajtunk nem lehet számon kérni semmit.” A tervezéshez ma valóban kell bátor­ság, amit növelhet a fonyódi gyakorlat: közmegegyezéssel te­szik. Egyébként az államháztartási törvény január 1-jén életbe lé­pett végrehajtási rendelete szintén a hosszú távú tervezésre ösz­tönzi az önkormányzatokat. Rinya menti társulás Kisbajomban társulási meg­állapodást írtak alá tegnap Nagyatád és a környező tele­pülések polgármesterei. A Rinya menti Területfejlesz­tési Önkormányzati Társulás néven határozatlan időre lét­rehozott együttműködéstől a települések a társulástól fel­zárkózási lehetőséget, az inf­rastruktúra javulását, mun­kahelyek létesítését várják. Első lépésként kimunkálják és rögzítik a térség gazdasá­gának befektetési és üzleti lehetőségeit. Keresik a meg­oldást egy regionális hulla­déktároló kialakítására. Szó esett a térség lehetséges gá­zellátásáról, a telefonhely­zetről. Az ülésen aláírták a hétvégi orvosi ügyelet fenn­tartásáról és finanszírozásá­ról szóló megállapodást. Még kérőre vár a KW Rt (Folytatás az L oldalról) A Kőolajvezeték Építő Rt 1100 dolgozójának 75 száza­léka szakszervezeti tag. Városi István titkár azt hangsúlyozza: a dolgozók rendkívül nehezen élik meg a bizonytalanságot, azt, hogy a privatizáció már a harmadik éve húzódik. 1993- ban hirdették meg először a KW Rt-t, s akkor megvéte­lére a cég négy vezetője adott be közös pályázatot. Sikerte­lenül. Rendkívül ingerült a hangulat, s ez kihat a munká­jukra. A dolgozók mögött csa­ládok, sorsok állnak. A kevesebb belföldi munka- lehetőség miatt a cég is na­gyon nehéz napokat él át. — Rendkívül nehéz idősza­kot élünk; a dolgozók naponta érdeklődnek. A városban pe­dig különféle pletykák járnak. El kell azonban mondanom: a nehézségek ellenére a dolgo­zók száma lényegében meg­maradt. Ezt persze ők nem tart­ják érdemnek; a borítékuk vas­tagságát nézik csak — egyéb­ként jogosan. Rájuk nézve sér- tőek a mostani jövedelmek. A tíz éve nálunk dolgozó szak­ember 16 ezer forintot kap kézhez. Ebből nehéz eltartani egy négy tagú családot. Látvá­nyos akciókra nem tud vállal­kozni a szakszervezet, hiszen veszteséges a cég. A privatizá­ció előtt azonban felértékelő­dik a szerepünk: az állami fele­lősség megszűnését követően biztosítani kell, hogy az új tu­lajdonos tartsa meg a jelenlegi munkahelyeket. Életben kell tartanunk a kollektív szerző­dést is, és őrizni kivívott szo­ciális jogainkat. Városi István azt is el­mondta, hogy a jelenlegi Győr-osztrák határ között épülő távvezeték előzetes megfinanszírozására nem volt tőkéje a cégnek. Hitelkezessé­get pedig a tulajdonos ÁPV Rt nem vállalt értük, ezért jótelje­sítésű garanciahitelt kellett felvenniük az MHBríól. Egy kormányrendelet szerint a veszteséges állami cégeknél lehetőség van hat százalékos bérfejlesztésre, ha ezt saját erőből képesek biztosítani. Erre szeretnének most a tulaj­donostól engedélyt kérni. Czene Attila Az IFOR dacol a téllel (Folytatás az 1. oldalról) A sárga azt jelzi, hogy óvatosan kell közlekedni, a piros pedig azt, hogy csak a sofőrök csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el autóikkal a lakta­nyát. A taszári szolgálat már két napja pirosra állította a jel­zőt, így nem csak Kaposváron ritkult a katonai forgalom, de konvojok sem indulhatnak út­jukra. A teherautók minden­esetre a repülőtéri kifutópálya mellett készen állnak az indu­lásra, ami sárga jelzés esetén az időjárás-előrejelzők szerint hamarosan be is következik. A laktanyában egyébként nagyrészt magyar gépek tisz­títják az utakat. Egyedül a re­pülőtér kifutópályája az, amit a békefenntartók közvetlen irányításuk alá vontak és ott kizárólag ők felelnek a jég­mentesítésért. Hogy eredmé­nyesen dolgoztak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy Ta- szár már csütörtökön is tudta fogadni az óriás szállítógépe­ket, amelyek ismét több tíz tonnányi árut hoztak maguk­kal. Ron Williams az amerikaiak eddigi itt-tartózkodásának mér­legét megvonva elmondta: a te­lepítendő hadianyag nyolcvan­kilenc százaléka jutott el eddig Boszniába. Tizenhétezer ame­rikai katona tartózkodik a dél­szláv térségben, hétezren pedig hoszabb-rövidebb ideig Taszá- ron végzik küldetésüket. Az amerikaiak egyébként már ké­szülnek az első — pihenni visz- szatérő — egységek fogadá­sára. Számukra négy napos programokat szerveznek és az sem lehetetlen, hogy néhányan a harcoló katonák közül otthon töltsék szabadságukat. B. Zs. Összefogás egy fóléledt népbetegség megelőzéséért Jódozott só a golyva ellen A nemrégiben elkészült felmé­rések szerint megyénk dobogós helyet foglal el a jódhiány okozta golyva gyakoriságát il­letően. Az 1994-1995-ben, több mint nyolcezer 1-4 osztályos fiúgyermek között végzett fel­mérés szerint a kívánatos 5% helyett a lakosság 15-20 %-a szenved a testi és szellemi visz- szamaradottsággal társuló be­tegségben. Különösen Marcali és környéke veszélyeztetett; az itt lévő 54 településből 24-ben 30% fölötti a golyva gyakori­sága. Somogyfajszon a legkri­tikusabb a helyzet: a fiúgyer­mekek 89 százaléka golyvás. A betegség jódozott konyhasó­fogyasztással kivédhető. Erre azért is szükség van, mert a jódhordozó ivóvíz, talaj és a táplálkozásul szolgáló növé­nyek több somogyi településen nem tartalmaznak elegendő jó­dot. Tab, Csurgó, Nagyatád és Siófok ivóvízében 15 milig- ramm alatti a jód mennyisége. Dr. Balogh Márta főorvos szerint a megoldás, a jódozott konyhasó újbóli, elsősorban a gyermek-közétkeztetésben tör­ténő bevezetése lenne. A tájékoztatón résztvevő szakemberek segítséget ígértek a jövőnket befolyásoló népbe­tegség megállítása érdekében. (Várnai) Siófoki pártok a padlástérben (Folytatás az 1. oldalról) A Sió TV új főszerkesztője Strausz Éva lett, aki március óta lakik a városban. Dr. Balázs Ár­pád polgármester elmondta: a korábbi főszerkesztő szakmai képességeivel nem volt prob­léma, vezetői magatartását kifo­gásolták sokan. Újraválasztása ellen egyébként a TV dolgozói levelet írtak a polgármesteri hi­vatalba — amit ő nem tartott etikusnak. Tegnap megtudtuk azt is, hogy a polgármester a ko­rábbi gyakorlattal ellentétben nem tartja indokoltnak a város intézményvezetői posztjainak meghoszabbítgatását, így a jö­vőben minden helyet pályázat útján töltenek be. Czene Attila Ingatlanadatok számítógépen Balatonfenyvesen, Barcson, Mezőcsokonyán, Mikén, Mosdóson, Nagybajomban, Nagyberkiben, Niklán, Or- ciban, Osztopánban, Porro- gon, Somogysámsonban, Somogyszentpálon, Táskán és Zamárdiban februártól megszűnik a kézzel vezetett tulajdoni lapok használata. Az ingatlanokra vonatkozó adatokat a továbbiakban számítógépek tárolják. Támogatás a tabi családoknak A tabi polgármester — át­ruházott hatáskörben — ti­zenöt lakosnak adott átme­neti segélyt. Természetbeni juttatásban két lakos része­sült, szociális kölcsönt né­gyen, jövedelempótló tá­mogatást pedig kilencen kaptak. A városban átmeneti segélyként fűtési támogatást húsz lakosnak, lakásfenntar­tási támogatást pedig kilenc családnak állapítottak meg. Kigyulladt egy ház Bábonymegyeren Bábonymegyeren kigyulladt egy családi ház melléképü­lete, majd a lángok átterjed­tek a lakás tetőszerkezetére. Személyi sérülés nem tör­tént. A kár — becslések sze­rint — meghaladja a 800 ezer forintot. A tüzet felte­hetően a kazán meghibáso­dása vagy rendellenes mű­ködése okozta. Rinyaszentkirályi fejlesztések Kevesebb pénz jut az idén fejlesztésre Rinyaszentkirá- lyon. Tavaly a Nissa alapít­ványtól nyert hatvanezer fo­rintból elkészült a játszótér, s ötvenezer forintot fordítot­tak az iskola és az orvosi rendelő tatarozására. A Le­gyen szebb a mi falunk pá­lyázat összegéből örökzöl­deket telepítettek. Kettős karambol Nagyatádnál Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel ve­zette kistehergépkocsiját egy 47 éves szudáni állam­polgár: a 6-os számú főút és a vasúti kereszteződésben egy balra ívelő kanyarban a padkára futott, majd felbo­rult és a vasúti átjáró fény­sorompójának ütközött. Utasa súlyos sérülést szen­vedett. A felborult teher­gépkocsinak ütközött egy Lada, amelynek utasa köny- nyebben megsérült. Túl az életveszélyen a robbanás sérültjei Három szerencsés túlélő a marcali kórház 222-es kórtermében A mesztegnyői gázrobbanás két súlyos sérültjét a pécsi honvédkórház égési osztá­lyán ápolják. Tegnap jutot­tak túl a tervezett műtétso­rozat első operációján. Álla­potuk rendeződött - tudtuk meg dr. Horváth Tibortól, az osztály ügyeletes orvosától. Három szerencsésebb sérült a marcali kórházban vár gyó­gyulásra. Közülük Bozsik Pé­ternek (50 éves) az égési sebek mellett két helyen csontja is tört. Inárcsi lakos, miként a vele együtt sérült 29 éves Proksa János. A harmadik szobatárs a mesztegnyői Cser- navolics István, akinek tiszte volt a tartályoknál a biztonsági szabályok betartatása. Meg is tett érte mindent. Ebéd után mégis bekövetke­zett.- Egy pillanat volt, felcsa­pott a tartályból a láng, repül­tünk. ■ Innen már nincs emlékezés. Mindhárman a marcali kór­házban tértek magukhoz a szörnyűség után. Arcuk össze­égve, testük összetörve, de már túl vannak az életveszé­lyen. Semmit sem értenek.- Robbant, repültünk. Nem volt cigaretta senkinél; betar­tottunk minden szabályt. A mesztegnyői telepen a Refe­rencia Kft dolgozóiként tisztí­tottuk a tartályokat. Korábban 95-ös, ólommentes benzin volt bennük. Elvileg minden rend­ben volt, aztán mégis... Nézik egymást, nincs kér­dés, nincs vád: örülnek az életnek. A látogatók szerint a marcali tűzoltók, a mentők percek alatt és dr. Szikra Sán­dor orvos is hihetetlenül gyor­san a szörnyűség helyszínére érkeztek. Kun G. Tibor Hat órát késett a postavonat Már minden út járható Megszűnt a havazás, a zord idő­járás azonban még tegnap is okozott némi fennakadást. A budapesti postavonat fél öt he­lyett délelőtt fél tizenegykor fu­tott be, így a fővárosból és an­nál távolabbról érkező külde­ményeket a posta nem tudta kézbesíteni. Az országos napi­lapokat ugyan kivitték, s az ex­pressz küldeményeket is igye­keztek minél hamarabb eljut­tatni a címzettekhez, a többi le­velet, csomagot csak hétfőn to­vábbítják. Mintegy 8-10 ezer levélpostai küldemény halmo­zódott fel a postán. A Somogyi Hírlap saját terjesztő hálózata révén minden előfizetőjéhez időben eljutott. A közúti forgalomban haj­nalban Magyaratád és Patalom között volt csak kisebb fenn­akadás főutak latyakosak, hó­kásásak voltak, a mellékutakon a síkosság nehezítette a jármű- forgalmat. A MÁV pécsi igazgatóságán elmondták: a vonatközlekedés­ben előfordult 15-20 perces ké­sés, de nagyobb fennakadás nem volt. A havas utakon reg­gel 5-10 percet késtek a Kapos Volán Rt autóbuszai. Egyedül a Kaposvárról Győrbe érkező já­ratra kellett 60 percet várni. A kaposvári mentőállomás ügyeletesétől megtudtuk: mindössze egy baleset történt a megyében. Egy polányi gyalo­gos csúszott el a síkos úton, akit könnyebb sérülésekkel szállí­tottak a megyei kórházba. J. E. - S. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom