Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-26 / 22. szám

1996. január 26., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Felügyelők veszélyben Győr László: A dolgozók érdekében szólunk Dr. Tarmé dr. Törzsök Pi­roska, a megyei munkaügyi központ igazgatója Böröcz Györgyöt, a Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Somogy megyei vezetőjét kér­dezte, mennyire látja bizton­ságosnak a munkavégzés felté­teleit Somogybán? Milyenek az ellenőrzések tapasztalatai? Böröcz György azonban Gyu­lán tartózkodott egy konfe­rencián. Gyulai tudósítónk ré­vén megkerestük, ám ő elhárí­totta a nyilatkozatot és helyet­tesére, Győr Lászlóra bízta a válaszadást. — Tovább romlott a termelő- eszközök biztonsági állapota. A munkáltatók csak a szinten tar­tásról gondoskodnak. Nem vé­geztetik el a szükséges felül­vizsgálatokat és a mindennapos ellenőrzési kötelezettségeiknek sem tesznek eleget. Az új beru­házásoknál nem gondoskodnak megfelelő világításról, szellő­zésről, sokan az üzembe helye­zés előtti munkabiztonsági előí­rásokat sem tartják be. Továbbra is gondot okoz, hogy nincs elég információnk az új munkahe­lyekről. A tavalyi ellenőrzések során sokkal több hiányosságot ta­pasztaltunk, mint korábban. A leggyakoribb hiba a gépek rossz műszaki állapota volt: emiatt 3177 esetben állíttattuk le a gé­pet, illetve köteleztük javításra a munkáltatót. Sok cégnél kifogá­soltuk az egyéni védőeszközök hiányát, és egyre több vállalko­zásnál nem teljesítik a dolgozók alkalmazásának egészségügyi feltételeit sem. Tavaly kevesebb munkahelyi balesetet vizsgál­tunk, mint az előző évben. En­nek oka egyrészt a munkaválla­lók számának csökkenése, más­részt az, hogy az emberek féltik a munkahelyüket, ezért gyakran betegen is dolgoznak, nem men­nek el táppénzre. Egyre inkább elharapózik a megyében, hogy fővállalkozók alvállalkozóknak adják tovább a munkát és életve­szélyes körülmények között mi­nimális bérért dolgoztatják az embereket. Ezt tapasztaltuk egyebek között a fonyódi vízi rendőrség építkezésénél és a Dédász új kaposvári telephelyé­nek építésénél. — Mennyire felkészültek a felügyelőség munkatársai? — Minden felügyelő — ki­véve a nyugdíj előtt álló kollé­gánkat — felsőfokú műszaki végzettséggel, üzemmérnöki vagy mérnöki diplomával ren­delkezik. Emellett követelmény a munka védelmi szak elvégzése is. Hatan ennek már eleget tet­tek, ketten az idén fejezik be ta­nulmányaikat. — Ön huszonöt éve dolgozik a szakmában. Hol tanulta a munkavédelmet? — 1974-ben szervezték át a munkavédelmi képzést. A tanfo­lyamokat közép- és felsőfokú szakemberek képzése váltotta fel. Akkoriban kezdő felügyelő voltam, villamos-üzemmérnöki végzettséggel. Az elsők között végeztem el Budapesten a mun­kavédelmi üzemmérnöki szakot. — Korszerűek a magyar munkavédelmi jogszabályok? — 1994-ben az Európai Unió országainak szakmai segítségé­vel jött létre a munkavédelmi törvény. Hazai szakembereknek is lehetőségük nyílt a tapaszta­latcserére: én Brüsszelben tájé­kozódtam az európai igényekről, arról, hogy mit várnak el ott egy munkavédelmi felügyelőtől. Szerintem a magyar törvény 95 százalékban megfelel az európai követelményeknek. Késnek vi­szont a Népjóléti Minisztérium végrehajtási jogszabályai. — Mennyire érzi hatékony­nak a munkájukat? — Sokszor hiábavalónak érezzük erőfeszítéseinket. A munkavállalók védelmében hív­juk fel a figyelmet a hiányossá­gokra, mégis sokszor a munká­sok szállnak szembe a felügye­lőkkel és tartják feleslegesnek a védőfelszereléseket. Két éve már nemcsak a hibákat soroljuk fel, hanem tanácsadással is fog­lalkozunk. A munkáltatók az el­lenőrzések után kérik a taná­csunkat, a dolgozók pedig csak akkor, ha panasszal fordulnak hozzánk. — Vannak-e haragosaik? — Gyakran előfordul, hogy a durván fogadják a felügyelőket. Nem ritkák az életveszélyes fe­nyegetések sem. A Balaton-parti éjszakai ellenőrzések során néha be sem engedik a külföldiek munkavégzését ellenőrző fel­ügyelőket. Ilyenkor rendőri se­gítséget kérve megyünk vissza. Tény, hogy nehéz a törvénytelen dolgokat törvényes módon el­lenőrizni. — Partnernek tekintik-e a munkavédelmi felügyelőséget a gazdasági vezetők? — A kezdő vállalkozók nem mindig. A tekintélyt valameny- nyiünknek meg kell szerezni. Azt a felügyelőt, aki nemcsak bírságol, hanem tanácsaival is segíti a vezetőket, partnernek te­kintik. — Kinek adja tovább a kér­désstafétát? — Dr. Koncz Gábor megyei tisztifőorvost kérdezem: hogyan sikerült megszervezni az új fog­lalkozás-egészségügyi szolgála­tot? Melyek a jellemző foglal­kozási betegségek a megyében? S. Pap Gitta Megállapodást írtak alá a gyékényesi vasútállomásról Zavartalan a határforgalom (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepélyes aláíráson részt vett Busch Károly, a MÁV horvátországi képviselője is. A vasúti vezetők az időszerű kérdésekről is véleményt cse­réltek. A közös határállomás­nak most az IFOR-csapatok továbbítása a legnagyobb fel­adata. A kezdeti nehézségek után ma már zökkenőmente­sen mehetnek tovább a csapa­tok. Megtettek minden előké­születet a magyar kontingens szállítására is. A katonai szerelvények mellett bauxittal és vasérccel megrakott vago­nok is érkeznek Gyékényesre. A tengeri kikötőkből Szlová­kiába mennek a szállítmá­nyok. A Horvát Vasutak most segítséget kér a MÁV-tól. Hamarosan megindulnak a ki­kötőkbe a horvát gabonaszál­lítmányok, s ehhez magyar vasúti teherkocsikat szeretné­nek bérelni. Nagy Jenő Kilencszáz magyar dolgozót alkalmaz a Brown and Roots Texasi mérce Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Hétszáz vállalkozóval állnak kapcsolatban, ami lehetne több is, ám eleinte sok cég nem tudta tartani a kívánt ha­táridőket, illetve a kért meny- nyiséget. Ezzel kapcsolatban több kérdést is feltettek a je­lenlévők. Ezekre válaszolva a cég vezetői elmondták: az en­gedélyeztetés a gyors beruhá­zások miatt gyakran csak utó­lag történik, ám mindent a magyar-amerikai egyezmény­nek megfelelően végeznek. A Somogyi Hírlap kérdésére - mikorra várható, hogy a ré­szükre szervezett termékbe­mutatóból valamilyen üzlet szülessen? - Charles Fiala azt válaszolta: kizárólag a hadse­regtől függ, milyen élelmisze­reket és más áruféleségeket vásárolnak, a Brown and Ro­ots azt szállít, amire van igény. A tájékoztatón jelen volt a Honvédelmi Minisztérium Logisztikai Igazgatóságának képviselője is, aki azt sérel­mezte: a helyi vállalkozók csak az idő- és engedélyigé­nyes munkákat végezhetik el, a komoly profitot hozó beru­házásokat budapesti, pécsi és más megyékből érkező cégek kapják. Készítettek egy hu­szonhat gépelt oldalas listát a somogyi vállalkozókról, ám azt eddig nem állt módjukban átadni a Brown and Roots képviselőinek. Az egyik példa épp a kami- onosok ügye: míg a budapesti cégnél esetenként a hivatalos okmányokkal is gond van, ad­dig kaposvári kamionok áll­nak kihasználatlanul. Charles Fiala azonnal akceptálta a ké­rést, és ma délután külön fo­gadja a logisztikai igazgatóság képviselőit. Egyébként — tette hozzá — a magyar szak­emberek munkájával elégedet­tek, és tervezik további dolgo­zók felvételét. Varga Ottó Kevés a pénz segélyekre A szociális gondokat, a mar­cali családgondozási központ négyéves munkáját értékelte tegnapi ülésén a város képvi- selő-testülete. Dr. Bollókné Várhelyi Éva beszámolója után élénk vita bontakozott ki, mivel a hajléktalanok, a nyug­díjasok étkezési díja, a családi pótlékból élők segélyezése, il­letve a cigány etnikummal való bánásmód tekintetében eltérő volt a felszólalók állás­pontja. Bodrogi Sándor a ki­sebbségi önkormányzat nevé­ben sérelmezte, hogy a „cigá­nyokkal ne lehet kommuni­kálni”. Visszautasította azt a vádat is, hogy az önkormány­zati segélyek tekintélyes há­nyadát - esetenként mások ro­vására - a kisebbség kapja. A vitából az is kitűnt: a család- gondozó 300 ezer forintos, sürgősségi segélyezési kerete kevés a rászorulók ellátására, így ezt az összeget az idén már növelni kell. Igazi hajléktalan a család­gondozási központ vezetőnője szerint nincs Marcaliban. Egyre több azonban a „beván­dorló” a felnőtt-segélyezést nem folytató községekből, s ez tovább növeli a város gondjait. A szociális ellátó rendszer egészét - ebben egyetértett mindenki - felül kell vizsgálni Marcaliban. (Csíky) Segítik a bejáró tanulókat A zenei tagozatok létesítésé­nek lehetőségeiről, a tűzoltó­ság támogatásáról és a bejáró tanulókkal kapcsolatos intéz­kedésekről volt szó a Kapos­vár Környéki Önkormányza­tok Szövetségének tegnapi ülésén. A városkörnyéki álta­lános iskolákban a zenei ta­gozatok létrehozásával kap­csolatban Kokas Ferenc, a kaposvári zeneiskola igazga­tója elmondta: hétszáz nö­vendékük közül mintegy száz a környező településekről jár be zenét tanulni, s mivel ez csak töredéke a zenét tanulni kívánóknak, felajánlotta, hogy két-három vidéki isko­lába tudnának zeneiskolát te­lepíteni. Garai László oktatási igazgató ehhez hozzátette: nincs akadálya, hogy a város- környéki önkormányzatok és a zeneiskola megállapodást kössenek. Az önkormányzati tűzoltó­ság 1996. évi költségvetésé­hez, illetve korszerű védősi­sakok vásárlásához a szövet­ség önkormányzatai lakoson­ként nyolc forintot fizetnek. A bejáró tanulókkal kapcsola­tos intézkedésekről Garai László hangsúlyozta: minden olyan településsel közoktatási megállapodást kötöttek, ahonnan 5-10 diák tanul ka­posvári iskolában. T. R. Együttműködésről tárgyaltak A tavaly kötött együttműködési megállapodásait vizsgálta felül tegnapi ülésén a kaposvári ci­gány kisebbségi önkormányzat. A cigány munkanélküliség enyhítése érdekében továbbra is együttműködnek a megyei munkaügyi központtal, s ebben az évben is közösen dolgoznak a Városi és Megyei Cigányszö­vetséggel. Ezután is működik a jogsegélyszolgálat a cigány ön- kormányzat Fő utcai irodájá­ban: hétfőn és csütörtökön ló­tól 18 óráig dr. Sántha István ad tanácsot a rászorulóknak. Félévi vizsga Tabon írásbeli és szóbeli vizsgák kez­dődtek Tabon: négy napon át megméretnek a Rudnay Gyula középiskola végzős évfolyamai. A cél az, hogy a tantestület ta­pasztalatokat szerezzen az érett­ségi és a szakmunkásvizsga előtt állók felkészültségéről, tudásá­ról. Összesen kilencven diák tesz főpróbát a napokban. Gyékényes nyert a pályázaton A Strabag Rt nyerte azt a ver­senytárgyalást, amelyet a kot­róparti kerékpárút kivitelezé­sére írt ki a gyékényesi önkor­mányzat. A település végétől Zákány felé, a vasúti átjáróig 1404 méteres szakaszon meg­építendő út mintegy tizenhá­rommillió forintba kerül. Gyé­kényes erre 50 százalékos ál­lami támogatást nyert el. Kifosztották a lakatosműhelyt A Kaposvári Rend őrkapitány­ság nyomozást rendelt el lopás bűntett miatt ismeretlen tettes ellen, aki a Baumix Kft tulaj­donában lévő lakatosműhely ablakát betörte, s onnan Hilti vésőgépet, ütvefurót vitt el. A tolvaj zsákmányának értéke mintegy 800 ezer forint. Sikeres német nyelvvizsgák Sikeres, német alapfokú állami nyelvvizsgát tett hét nyolcadik osztályos nagyberki általános iskolás. Felkészítő tanáruk Lő- rinczné Buvácz Csilla volt. Somogyi vállalkozók szakosztályokban A megyei kereskedelmi és iparkamara a 6800 egyéni vál­lalkozó-kereskedőt tömörítő szakosztályának elnöksége megtartotta alakuló ülését. A szakosztály munkájában Ki- sosz-tagok is részt vesznek. Az egyéni vállalkozó-kereskedő tagozat elnökének Kertész Re­zsőt választották. Hócsata a somogyi utakon Kamiontorlasz a 7-esen - Százhúsz percet késett még a budapesti gyorsvonat is (Folytatás az 1. oldalról) Fennakadást okozott a síkos, nehezen járható út Bélavár, Barcs, Somogytarnóca, Ádánd és Nagyberény térségében is. A Balaton-parton estig hava­zott. Zamárdiban a 7-es úton egy keresztbe fordult mace­dón kamion, nehezítette az au­tók haladását. — Kereken két órát késett a budapesti vonat — mondta Tamás Ferenc, a MÁV Rt ka­posvári állomásfőnökségének munkatársa. Budapest, Sárbo- gárd és Székesfehérvár kör­nyékén rendkívüli időjárás, a hófúvások okoztak gondot: a járatok emiatt érkeztek a várt­nál jóval később. Kaposváron és környékén a vasúti közle­kedésben nem okozott gondot a hó. A kaposvári tejüzem teher­autói mindenhová odaértek - igaz, Szárszó, Siófok és Bö- hönye környékén másfél órás késéssel. A Sütév Rt az összes boltba kiszállította a kenyeret. Teherautóikra hóláncot szerel­tek föl, így könnyebben köz­lekedtek. A közúti igazgató­ság harminckilenc gépe meg­állás nélkül dolgozott tegnap. A mellékutak azonban még délután is síkosak, havasak voltak. Különösen veszélyes­nek bizonyult Somogyvár, Porrogszentkirály és Kisgya- lán környéke. Kaposváron a városgazdál­kodás 56 dolgozója mellé még 14 alkalmi munkást is fölvett. Hótolókkal, padkanyesőkkel tisztították a buszmegállókat,' járdákat és az átkelőket. Duplájára nőtt a mentők menetideje, csak késve jutot­tak el rendeltetési helyükre. A balesetek száma nem nőtt. Mindössze három halasztható pécsi és egy budapesti szállí­tást kellett lemondaniuk. A bejáró diákok csekély ké­séssel jutottak el az iskolákba. A balatonszemesi általános iskolába azonban a nagy hó miatt Siófok felől bejárók nem érkeztek meg. A Balaton- szentgyörgyöt Berénnyel ösz­szekötő utat a herényi önkor­mányzat egész éjjel takarí­totta, így valamennyi kisgye­rek időben odaért az iskolába. Kadarkút környékén hat tele­pülésről órakezdésre megér­kezett a százötven bejáró diák. A diákotthonban lakó száz­húsz tanuló hétvégi hazauta­zása azonban bizonytalan. Mándi Edit a rinyaújlaki ön- kormányzat pénzügyi előadója azt sérelmezi, hogy a közúti igazgatóság nem takaríttatja a Csokonyavisonta és Rinyaúj- lak közötti bekötőutat; havas, nehezen járható. A szövetke­zet gépe segített járhatóvá tenni az utat. (Harsányi-Várnai) SOMOGYI HÍRLAP_________Czene Attila jegyzete A pénz beszél Az állam nem tulajdonos, hanem a megtermelt javak elosztója. Aki több hasznot produkál a társadalom számára, az jogosan kap többet vissza és jobb körülmények között él az átlagnál. Eszerint ma Magyarországon a bankárok és a politikusok a legfontosabb emberek. Nem indulatkeltésnek szánom e sorokat. Tény, hogy a tavalyi 28,9 százalékos infláció mellett hiába sztrájkoltak némi béremelésért Somogybán is a pedagógusok, a vasutasok. Hiába hívják fel a figyelmet problémáikra naponta az egészségügyben dolgozók; meg kellett érteniük, hogy kevés az ország pénze, s ne­kik nem jut belőle több. Közben évi 20-60 millió forintot keres­nek Magyarországon a vezető bankárok. Kölcsönhöz alig juthat a halandó: több kezest kell állítania néhány ezer forint felvételéhez is, s az égig érő kamatokat sem képes fizetni a lakosság túlnyomó része. A bankok egyébként nem is sikeresek, hiszen sok milliárd forintot költ évente az állam arra, hogy talpon maradjanak. A pártoknak az idén 1 milliárd 346 millió 400 ezer forintot sza­vazott meg a parlament, 329 millióval többet a tavalyinál. Mégis panaszkodnak a politikusok, hogy kevés, mert nőnek a rezsikölt­ségek... Több pénz is lenne egyébként. Főleg akkor, ha megszü­lettek volna azok a törvények, amelyeknek segítségével meg le­hetne büntetni az országot milliárdokkal károsítókat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom