Somogyi Hírlap, 1996. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-26 / 22. szám
4 1996. január 26., péntek Csurgóiak fóruma és kiállítások Válogathatnak a csurgóiak a képzőművészeti kiállítások között. A Korona galériában Papp Imre és Papp Imréné nyugdíjas rajztanár házaspár kiállítását láthatják. A művelődési központban pedig tegnap nyitotta meg - Szászfalvi László polgármester a cigány kisebbségi önkormányzattal közös rendezésben - Fer- kovics József festő kiállítását. A megnyitót követő fórumot Rajnai Miklós vezette. Az esemény vendége Osztojkán Béla író volt. Barcsról naponta 100 köbméter fa A Sefag Rt barcsi erdészetének telepén naponta csaknem 100 köbméter fát raknak föl a vagonokba. Az áru nagy részét külföldre szállítják; a rönköt és az export tűzifát olasz és osztrák kereskedelmi vállalatok veszik. Somogyaracsiak művelődése A somogyaracsi idősek klubját tizenhármán keresik föl rendszeresen - többnyire a falu nyugdíjasai. Olvasással, tévézéssel töltik idejüket a legtöbben. Művelődésüket segíti a klub ezer kötetes könyvtára is. Összevontak nyolc intézményt Nyolc intézményt vont össze a csurgói képviselő-testület. Városi Óvodák néven egy vezető irányítása alá helyezte a négy gyermekintézményt, s Városi Egészségügyi és Szociális Intézmények név alatt működik ezután a bölcsőde, a szociális gondozási központ, idősek klubja és az egészségügyi szolgálat. Beruházás Babócsán a szövetkezetben Húszmillió forintért vásárolnak az idén mezőgazdasági gépeket, munkaeszközöket a babócsai Határőr mezőgazdasági szövetkezetben. A gazdaság vezetősége ugyanis 250 millió forintnyi bevételre számít, és a növénytermesztési ágazata mintegy háromezer hektáron termel. Szigorú követelmények - 15 százalékos emelés a varrónőknek Béralku Berzencén Hunyadi Ildikó dzsekin dolgozik a berzencei varrodában Bérelemlésről tárgyalnak a berzencei varrodában. Teljesítmény után kapják a bért, de szigorúak a követelmények, a szalagvezetőknek pedig négy éve emelek utoljára fizetést. Novográdecz Józsefné, a csurgói Napsugár Ruházati Szövetkezet berzencei varrodájának üzemvezetője elmondta: az új bérekről három hete kezdték a tárgyalásokat, s időközben eredményt is elértek: a varrónők januártól 15 százalékos béremelést kaptak. Most a szalag- és üzemvezetők fizetésének emelése esedékes. — Legalább húszszázalékos emelést szeretnénk. Egy szalagvezető most bruttó 17 ezer forintot kap. A mai árakat figyelembe véve ez nagyon kevés. Az üzemvezető szerint van esélyük arra, hogy a középvezetője is jól járnak. A napokban ugyanis ígéretet kaptak, hogy teljesítménybérük rövid időn belül akár harminc százalékkal is nőhet. A varrónők sem keresnek sokat, teljesítménybérben dolgoznak, s ha százszázalékot teljesítenek 20- 22 ezer forint a fizetésük. Ezt azonban csak a hosszú évek óta dolgozó, tapasztalt munkások kapják. Sok fiatal varrónő bruttó 16-18 ezer forintot keres. A varroda dolgozói ragaszkodnak a kért béremeléshez. Sztrájkot nem terveznek, de mindenképpen harcolnak a fizetés emelésért. Novográdecz Józsefné elmondta: a tárgyalásoktól függetlenül folyamatosan dolgoznak. Január közepén a német Klepper cégtől kaptak megrendelést. Ötezer dzsekit varrnak, mintegy ötmillió forintért. Ez ad munkát nekik március végéig. Harsányi Miklós A közigazgatási hivatalhoz fordult a polgármester Vizsgálat Somogyudvarhelyen Felülvizsgálatot kert Mester Károly udvarhelyi polgár- mester a megyei közigazgatási hivataltól. Azt várja ettől, hogy a vizsgálat igazolja: amit polgármesterként tesz, az nem törvényellenes.- Feszült légkörben dolgozunk az utóbbi időben. Éles a nézetkülönbség a jegyző, néhány képviselő-testületi tag és közöttem - mondta Mester Károly. - Ez olykor parázs vitához is vezet. A bajok forrása, hogy a képviselő-testületben van olyan, aki nem hiszi el: rendkívül súlyosak a falu anyagi gondjai. Jelenleg csak a kötelező feladatainkat tudjuk ellátni. A megyei közigazgatási hivatalhoz küldött levelében a polgármester - egyebek között- azt írta: a jegyzőasszonnyal megromlott munkakapcsolat oka az a szándékos megtévesztés, hogy az 1995. évi költségvetés beterjesztéséből kihagyta a költség tízmillió forint hitel- és kamatai kiadási kötelezettségét, és közben a törlesztéshez minden forrást felhasználva nem az elfogadott költségvetés szerint gazdálkodtunk... A képviselők és a polgár- mester között a bölcsőde bezárásáról és a gázprogram miatt fölvett kölcsön törlesztésének mikéntjéről folyik a vita Korábban már beszámoltunk róla, hogy a gázra fölvettek 20 millió forint hitelt; öt évig fizetik az évi négymillió forintot s ennek kamatát. Az idén 8,6 millió forintot kell átutalniuk a pénzintézetnek. Mester Károly szerint legfontosabb a pénzügyi egyensúly megteremtése.- El kell döntenünk: az orvosi rendelőt tartsuk-e fenn vagy a bölcsődét - mondta a polgármester. - Az előbbi ezer ember érdeke, a bölcsőde 17 családot érint. Természetesen fontos a kisgyermekek felügyelete, de az egészségügyi ellátás kötelező. Erről legutóbb a falugyűlésen is szó volt.- Szeretném tisztázni a helyzetet, hogy ismét feszültségek nélkül dolgozhassunk mondta a polgármester. - A mostani helyzet már tarthatatlan. Kíváncsiak voltunk a jegyző véleményére is, de nem találtuk hivatalában. A polgármester nem tudta, hol található. Harsányi Miklós Gyékényes ötödször pályázik szennyvízhálózatra Költséges jövőféltés Kevés olyan önkormányzat van, amelynek kitartása a gyékényesiével vetekedne. Részint azért, mert többüknek nem kell sokadszor beadni egy pályázatot, hogy az igényelt pénzt megkaphassák. Gyékényes nem akármekkora összegre, hanem — az idén ötödször — kereken négyszázmillió forintra pályázik. Ami pedig ilyen óriási pénzt igényelne, az a szennyvízhálózat és -telep megépítése, amely nélkül mind nagyobb veszély fenyegeti a bányataváról híres dél-somogyi községet. Csordás József polgármester aggódik a Kotró jelenlegi tisztaságáért, ezért az önkormányzat a kaposvári BIT Kft-vel közösen, 50-50 ezer forintos hozzájárulással alapítványt hozott létre Gyékényes és a kavicskotró térségéért néven. - Az alapítvány számláján sok kis összegű adakozás után ma 277 ezer forint van, ami egyelőre kevés a hatékony beavatkozáshoz. Tekintettel azonban az üdülőtérség dinamikusan fejlődő turizmusára, az anyagiakkal rendelkező cégeknek megérné az előrelátó beruházás - vallja a polgármester. Csordás József még nem kapott hírt a tavalyi, negyedszeri céltámogatási pályázat sorsáról. A tárcaközi bizottság általi véleményezésről dr. Szili Katalin környezetvédelmi államtitkár sem tudott többet mondani, pedig Gyékényes első embere nemrégiben még őt is felkereste. így várhatóan a közeljövőben el kell készülnie a következő irománynak. A térségben élők jórésze, tudtuk meg, jelenleg a csurgói szennyvíztelepre szállíttatja el az elszállítanivalót. Nem lehet ugyanakkor kizárni, hogy a költséges fuvarok alól többen a környezetre veszélyes módon igyekeznek kibújni: szenynyezve a páratlan szépségű délvidék természeti értékeit. A megoldás költséges ugyan, de az egyetlen útja annak, hogy a ma ne tékozolja el a jövőt, hallottuk Gyékényesen. Balassa Tamás Pogányszentpéteren egy fillér sem jut fejlesztésre Hitel terhe a vállukon Egy korábban fölvett ötmillió forintos hitel és annak kamatai törlesztését nyögi Pogány- szentpéter. Az önkormányzat az esedékes negyedévi részlet átütemezését is kérte az OTP- től. S ez csak a kezdet: a megye- és szakadékszéli, 14 millió forintból gazdálkodó községnek a csőddel is számolnia kell. Zakócs László, a mintegy félezer lelket számláló Pogány- szentpéter polgármestere azért nem ennyire borúlátó, hiszi, hogy egyfajta válságköltségvetéssel elkerülhetik a végveszélyt. — Takarékra kell állnunk. Kizárólag a hitel és a kamatok törlesztésére, valamint az intézményeink működésének biztosítására költhetünk, fejlesztésre egy vasunk sem lesz idén. A hitelfelvétel körülményeiről szólva az egykori iharosbe- rényi tanácselnök, újraválasztott polgármester elmondta: az élet kényszerítette rá a testületet arra, hogy ehhez a megoldáshoz folyamodjanak. Az egykori hivatali épület ugyanis tönkrement, szükségessé vált egy új faluház építése. A múlt év szeptemberében, csaknem 7,5 miilió forintos beruházás után átadták a rendelőnek, postának, hivatalnak, házasságkötő teremnek és könyvtárnak egyaránt helyet adó épületet. Pogányszentpéteren a költségvetésnek csaknem a felét elviszi az intézmények fenntartása. Nem olcsó mulatság, de kötelező jellegű az Iharosbe- rénybe járó mintegy 30 diák után a hozzájárulás fizetése, ami fejenként 105 ezer forint. (Balassa) Kész a tájrendezési terv Elkészült a Duna-Dráva nemzeti park programja. A regionális táj- rendezési dokumentációt Csurgó térségében őrtilostól Somogy- udvarhelyig minden önkormányzat megkapta, s január végéig véleményezni kell. A lakosság körében is széles körű érdeklődésre tart számot, hiszen a földárveréseken ezen a területen sokan jutottak tulajdonhoz. Csurgón, Zákányban, Bélaváron olyan erdőket is elárvereztek, amelyek ellen felügyeleti intézkedést kért a természetvédelmi hivatal, s az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal az árverések eredményét megsemmisítette. A határozatot az érdekeltek jogi úton megtámadták. H. J. Vízvár, Bélavár, Heresznye községek önkormányzatai a tulajdonukban lévő víziközmű koncessziós üzemeltetésére PÁLYÁZATOT HIRDETNEK A pályázat benyújtási határideje: 1996. március 26. A pályázatokat a következő címre kérjük benyújtani. Vízvár Község Önkormányzata 7588 Vízvár, Szent István u. 8. (6942) Bélavári kavicshegyek a bányató mellett Januárban is dolgoznak a bélavári kotróban. A szokásosnál ugyan kevesebb kavicsot hoznak föl, de nem állt le a termelés. Egy nap akár ötven köbmétert is kibányásznak. Csordás József, a Dráva Kavics és Beton Kft bélavári telepének munkatársa elmondta: januárban hetente csak két napot dolgoznak. Munkájukat leginkább a jég nehezíti, a bányató befagyott, a kotrógép csak kis felületen dolgozhat. Tavasszal és nyáron naponta mintegy 300 köbméter kavicsot termelnek ki, most ennek a töredékét. A telep dolgozói így sem pihennek; a szokásos karbantartást végzik el. Ennek Csordás József ellenőrzi az erőgépet a kft bélavári telepén során ellenőrzik a kotró- és rakodógépeket, a szalagrendszert és a nagy teljesítményű erőgépeket. A bélavári tóban nyolcféle kavicsot bányásznak. A bélavári telep munkatársa azt is elmondta, hogy az árut leginkább építőipari cégek és kereskedelmi vállalkozók vásárolják. Sok magánépítkező is felkeresi a telepet. A vevők nagyrésze somogyi, ám jönnek Baranyából és Zalából is. A bélavári tó értékes anyagot rejt, s még hosszú ideig termelhetnek. Megtudtuk azt is: egyes becslések szerint akár két-három évtizedre is elegendő kavics van a tízméteres mélységben. Harsányi Miklós SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK
