Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. november 30., csütörtök Találékony diéta kispénzű nyugdíjasoknak (is) Az étel is orvosság A savanyú káposzta vitaminban gazdag fotó: király j. Béla Tudnivalók a rokkantsági nyugdíjról Jogosultság, jövedelem Atádi amatőr alkotók bemutatkozása A nagyatádi Őszi Napfény nyugdíjaskiub amatőr művé­szeti körei mutatkoznak be szombaton a városi művelődési házban. A rendezvényre dél­után 4 órától kerül sor; ugyan­ott és ugyanakkor Mikulás-vá­sár ajándékválasztékával is várja az érdeklődőket a klub. Vasas nyugdíjasok találkozója Találkozót rendez mához egy hétre a Vasas Szakszervezet Somogy Megyei Szövetségé­nek kaposvári nyugdíjasszerve­zete. A nyugdíjas tagok össze­jövetelére december 7-én dél­után 2 órakor kerül sor a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének kaposvári szék­házában (Kossuth Lajos utca 1-9. sz., I. emelet, 62-es terem). Díjmentesség a tévé­előfizetésben Mind több 70 éven felüli ál­lampolgár és I., illetve II. cso­portba tartozó rokkant mentesül a tv-díjfízetés alól, s ez is köz­rejátszik abban, hogy egyre ke­vesebb pénzt szed be a Magyar Posta. Tavaly például 12 milli­árd forint tv-díjbevételt tervez­tek, ebből azonban 728 millió kint maradt, s várhatóan az idén is hasonló lesz a helyzet. Az előfizetők száma is kevesebb, de emögött nem a készülékek számának csökkenése áll, ha­nem az, hogy egyre nő a díj­mentességet élvezők száma. Növekvő halandóság Magyarországon 129 ezerrel csökkent hazánk lakóinak száma 1990-94 között, s az idén az első nyolc hónap­ban további 23 ezerrel fogyat­koztunk - ez derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelen­téséből. Főleg a férfiak halan­dósága szembeötlő: hasonlít a húszas évek Magyarországának adataira. Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében ötven százalék a valószínűsége, hogy egy har­mincöt éves férfi megéri hat­vanötödik évét. Hazánkban a II. világháború vége óta a legma­gasabb a halandóság. Alaposabb ellátást az időskorúaknak A magyar orvostudományi tár­saságok és egyesületek orszá­gos konferenciáján hangsúlyoz­ták: az ezredforduló után fel­gyorsul az elöregedés, hazánk­ban azonban hiányzik az idősek komplex ellátását szolgáló, megelőző, szűrő és gondozó- rendszer. Hatvan év fölött a kü­lönböző agyérbetegségek, az infarktus, az érelmeszesedés és a magas vérnyomás a legjel­lemzőbb betegség. Az időskori betegségek meg­előzésében és gyógyításában szerepe van a táplálkozási szokások megváltoztatásá­nak. A mai gyógyszerárakat ismerve ez a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. A megyei kórház két belgyó­gyász szakorvosát kérdeztük az időskori betegségekről és a diétáról. — Egyetlen recepttel min­den betegségre lehetne hatni — mondtá dr. Deák László. — Erre azt írnánk rá: ne legyen fölösleges kalóriabevitel. Az idős embernek 1500-2000 ka­lóriára van naponta szüksége, ha könnyebb munkát is végez, akkor ez ötszázzal növelhető. A napi táplálék 55-60 száza­léka legyen szénhidrát, de a finomított cukor, a fehér ke­nyér és a finomliszt helyett a gyümölcsöket, zöldségeket, a barna kenyeret és a nem teljes őrleményeket használja. Mel­lőzzük a disznózsírt, az olaj sokkal egészségesebb, s nyer­sen a leghasznosabb. A magas rosttartalmú élelmiszerek kö­zött olyan elérhető árú alap­anyagok vannak, mint a bur­gonya, a bab, a lencse, melyek a régi konyha megbecsült for­rásai voltak. Azoknál az afri­kai népeknél, ahol rostban gazdag a táplálék, ismeretlen a nálunk egyre gyakoribb vas­tagbélrák. Vészesen nő a da­ganatos megbetegedések száma, s okai között ott a hely­telen táplálkozás, a dohány­zás, a tartósító szer, a környe­zetszennyezés. E szörnyű kórt megelőzéssel lehetne igazán féken tartani. Káros az olaj többszöri felhasználása, amire jórészt a takarékosság vezeti a háziasszonyt. Az 1992-ben hazánkban el­— Elszökött ez a fránya tyúk, de szerencsére a szom­szédasszony megtalálta — mondta a taranyi Gerlecz Pálné. — Jól esett, hogy visszakaptam a baromfimat. Tudja, manapság egy tyúk sokba kerül. — Mindent megbecsülünk — tette hozzá Horváth Im- réné —, mert a soványka nyugdíjból épp, hogy meg­élünk. A falusi embernek a baromfi, a disznó a minden­napi betevő falatot jelenti. Ritkán veszünk húst a bolt­ban, mert drága. Örülünk, ha hunytak felénél a szív- és ér­rendszeri betegség volt a halá­lok. Kialakulásában többek között bűnös a magas kolesz- fénnszint, ?. kövérség és a mozgásszegény életmód. A koleszterin csökkentését gyógyszerekkel is elérhetjük, ám sokkal hatásosabb, ha ét­rendünkből kiiktatjuk az ezt növelő alapanyagokat, őriz­kedjünk a tojássárgájától, a magas zsírtartalmú tejtermé­kektől, az alkoholtól! Ajánlott a sószegény étkezés, a hal, a szójafehérje. Az anyagcsere­betegségek leggyakoribb for­mája a cukorbetegség. Erről dr. Dezső Enikő beszélt. — Az örökletes tényezők mellett ennek kialakulásában is szerepet játszik a helytelen életmód, a kövérség. Magyar- országon mintegy félmillió a cukorbeteg. A legfontosabb teendő az optimális testsúly elérése, a cukor és az azzal ké­szült ételek kiiktatása. Az édességekről azonban nem kell lemondani, kaphatók már sütésre-főzésre alkalmas éde­ki tudjuk fizetni a villanyt meg a gázt. Boltba csak nagy ritkán merészkedünk: tegnap is alig vásároltam valamit, máris egy ötszázast fizet­tem... A megélhetés gyakran ke­rül szóba Taranyban. A két asszony szerint csak szigorú takarékoskodással lehet ki­jönni a nyugdíjból. — A nyugdíjból élek, a gyerekek sem tudnak segí­teni — panaszolta Hor- váthné. — Leginkább a víz­zel meg a fűtéssel tudok spó­rolni. Este korán lefekszünk, sítő szerek. Ma a diabéteszes számára sem tabu a péksüte­mény, de a bamakenyér élvez­zen előnyt, mellette a gyü­mölcs és a száraz hüvelyesek is kerüljenek előtérbe. A napi többszöri kis étkezés elvisel­hetővé teszi a diétát. A mozgásszervi betegségek között a kopásos ízületi bán- talmak egyik oka a túlsúly. A csontritkulásért a hormonális összetevők mellett a helytelen életmód is felelős. A szervezet számára fontos kalciumot tej és tejtermékek fogyasztásával biztosíthatjuk. Ha ezzel időben törődünk, s hozzá fizikai aktivi­tás, a dohányzás mellőzése is társul, akkor könnyebben ki­védhetjük a bajt. A szervezet­nek fontos vitaminokat megta­láljuk az almában, a dióban, a sütőtökben, a sárgarépában, káposztában, petrezselyemben. A savanyú káposzta sózott lila hagymával, pirospaprikával és étolajjal összekeverve például a magyar konyha egyik táp­anyagokban dús remeke. Izményi Éva így áramot is kevesebbet használunk. A kosztra sem költők sokat. Gyakran készí­tek kifőtt tésztát és rántott levest. A nyugdíjasok lassan már a teázásról is kénytelenek lemondani, mert drága a tea, a cukor, a citrom. De ennél is jobban bánt, hogy kará­csonyra nem tudok mit venni az unokáknak... Mert minden játék drága, és a ruhák sem olcsók. Nagyon fáj, hogy az idén már nem telik ajándé­kokra. H. M. Rokkantsági nyugdíjra az jo­gosult, aki a munkaképességét legalább 67 százalékban el­vesztette és munkaviszonyát megszüntette, vagy dolgozik ugyan, de keresete legalább 20 százalékkal elmarad a meg­rokkanása előtti időszakban nyugdíjalapot képező átlagke­resetétől. A rokkantsági nyugdíjnak há­rom csoportja van. Az I. cso­portba azok tartoznak, akik tel­jesen (100 százalékban) munka- képtelenek és mások gondozá­sára szorulnak. A II. csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjas teljesen munkaképtelen, de nem szorul mások gondozására. A ül. csoportot a legalább 67, de legföljebb 99 százalékban csök­kent munkaképességűek alkot­ják, függetlenül attól, hogy gon­dozásra szorulnak-e vagy sem. Ez a nyugdíj a szolgálati idő­től, az előző időszak átlagkere­setétől és a rokkantság fokától függ. A rokkantsági nyugdíjhoz 45-54 éves kor között 15 év szolgálati idővel kell rendel­kezni, annak, aki 55 éves kora után rokkant meg, 20 évvel. A rokkantsági nyugdíj addig jár, ameddig valakit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Or­vosszakértői Intézetének orvosi bizottsága rokkantnak minősít. Ha a nyugdíjas rokkantságának a mértéke megváltozik, a rok­kantcsoportok közötti átsorolá­Naponta tizennégyen-tizenöten keresik föl Ötvöskónyiban az idősek klubját. Van, aki egész napját itt tölti. Beszélgetnek, új­ságot olvasnak vagy tévéznek a nyugdíjasok. — Tizenegy éve nyitották meg a klubot, azóta járok ide — mondta Szabó Lászlóné. — Egyedül élek; a féljem rég meg­halt, ha egész nap otthon üldö­gélnék, unalmas volna. Itt min­denkit ismerek, jó a társaság. Be­szélgetünk, régi történeteket ele­venítünk föl. Sok filmet megné­zünk a televízióban: van miről beszélni. Romlott a látásóm, ezért már ritkábban olvasok. Horváth Lászlóné is egyedül él, s itt talál társaságot. Legszíve­sebben kártyázik; ehhez mindig talál partnert. — Délelőtt jövök, és általában csak késő délután megyek haza. Itt szinte rohan az idő, s egyszer csak azt vesszük észre, hogy máris indulhatunk. Ebből is lát­szik, milyen jól érezzük magun­kat itt, a idősek klubjában. Lőczi Jánosné gondozónő évek óta törődik velük. Ha meg­son kívül a nyugdíj összegét is módosítani kell: a mindenkori, tehát az állapotváltozás időpont­jában a nyugdíjast megillető el­látást kell 5 százalékkal emelni vagy csökkenteni. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság akkor szűnik meg, ha a nyugdíjas már nem rokkant vagy rendszeresen dolgozik, és a keresete négy hónapon át nem lényegesen kisebb annál a kere­setnél, amit a megrokkanása előtti .munkakörben a rokkant­sága nélkül elérhetne. A meg­rokkanás előttinél lényegesen kisebbnek akkor tekinthető a ke­reset, ha legalább 20 százalékkal kevesebb annál, mint amit a rokkantnyugdíjas megrokkanása nélkül elérhetne. Tehát nem a nyugdíj alapját képező kerestet kell összehasonlítani, hanem azt kell megnézni: a nyugdíjas kere­sete miképpen viszonyul ahhoz a keresethez, amit az azonos munkakörben foglalkoztatott nem nyugdíjasok érnek el. Nem tekinthető rendszeresen dolgozónak az, aki a munkakö­rére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb munka­időben dolgozik. Ha viszont már a megrokkanása előtt is rövi­debb munkaidőben dolgozott, abban az esetben nem tekinthető rendszeresen dolgozónak, ha munkaideje tovább csökken. Mindezek a rendelkezések érte­lemszerűen a baleseti rokkant­sági nyugdíjasra is vonatkoznak. kérik, a betegek gyógyszerét is kiváltja. Mint mondta, szereti ezt a munkát. Sok emberrel megis­merkedett itt; az idősek mindig bizalommal fordulnak hozzá, s ez örömmel tölti el. Sokat tesznek azért, hogy mindenki otthonosan érezze magát a klubban. Most a közelgő ünnepekre készülnek. — Mindig közösen tartjuk a mikulást, és a karácsonyt is. Leg­utóbb batyusbált rendeztünk, és nagyon jól sikerült az összejöve­tel. Banizs Gyula a nyár vége óta jár ide rendszeresen. Pécsről köl­tözött feleségével együtt Ötvös- kónyiba. Még meg sem meleged­tek igazán új lakhelyükön, ami­kor váratlanul meghalt a felesége, s ő magára maradt. — Mindenkivel szót értek, bár a klub tagjainak zöme nálam tíz­húsz évvel idősebb — mondta az 52 éves férfi. — Szabadidőmben gyakran kártyázom, és a kisebb munkákban is szívesen segítek az ismerősöknek. Örülök, hogy van ez a klub: itt reggeltől estig min­den idős ember társaságban tölt­heti napjait. Harsányi Miklós Ajándékra most nem telik Összetart a klubtagság Ötvöskónyiban Magányosok társaságban Káros lehet az időseknek a túl sok segítség Gyorsul az öregedés Egy berlini pszichológus, Margret Bates évekig az idő­sek otthonaiban végzett fel­méréseket. Közvetkeztetése: a gondozottak és a gondozók között olyan erős függőségi viszony jön létre, amely gyak­ran megrövidíti az öregek éle­tét. Ezekben az esetekben nem arról van szó, hogy elhanya­golták volna az időseket. Ép­pen ellenkezőleg: túlságosan óvták. Az időseknek gyakran öltözködniük sem kell egye­dül, mert úgyis ott van valaki, aki mindenben segít. Ez a se­gítség természetessé válik, és lassan valósággal életképte­lenné teszi az idős embert. A jó szándék tehát, hogy teher­mentesítsék a beteg időseket, tehetetlenséghez és elgyengü­léshez vezet. Pedig fontos az önállóság és az aktivitás az otthonokban is. Ehelyett az ápolók és maguk a gondozot­tak is úgy vélik: aki nem szo­rul segítségre, az minek van az otthonban? Tehát valóság­gal támogatják az önállótlan- ságot. Baltes professzorasszony szerint egyértelmű, hogy a túlságosan sok segítség káros, mert csak az öregedést segíti. Fontos ezért, hogy a gondo­zók csak a legszükségesebb teendőket vállalják át. Aki az adott keretek között is igyek­szik aktív maradni, az nem válik kiszolgáltatottá és lelas­síthatja az öregedés folyama­tát. (FEB) Ha nyernénk a lottón, tudnám, mihez kezdjünk a váratlanul jött pénzzel Erzsébetpuszta őszi csendje Erzsébetpuszta egyetlen ut­cája napközben is kihalt. Hamar észreveszik itt az idegent, s könnyen szóba ele­gyednek; megosztják vele örömüket, bánatukat.- Nagyon nehéz időket élünk mostanában — mondta Páno- vicsné. - Nemrég temettük el a fiamat; negyvenéves volt csak. Nem sokkal előtte anyám ha­gyott itt minket... Nincs olyan nap, hogy ne gondolnánk rá­juk. De hát semmit nem tehe­tünk - legyintett szomorúan PánÍQvics Imréné. — A min­dennapok csendesek; van egy kis kertünk, néhány barom- fink. A férjemmel eléldegé­lünk kettecskén. Még ötvenki­lencben építettük a házat. Er­zsébetpuszta nyugodt hely, a szomszédokkal is kijövünk. Bolt, nagyobb üzlet nincs a környéken. Megszoktuk már. A somogyszobi pék hord ide hetente háromszor friss kenye­ret. Ha valami más is kell, hát bebuszozunk Lábodra vagy Atádra. Vucskics István és felesége is régóta él a pusztán. Két lányt neveltek föl: az egyik már férjhez ment s Nagyatá­don lakik, a másik még velük él.- Hova is mennénk már ennyi idősen? - kérdezte Vucskics István. - Örülünk, ha itt úgy-ahogy megélünk. A puszta nem hagyott minket cserben, hát mi sem hagyjuk el. A gyerekek is itt nőttek fel, minden emlék ide köt minket.- Azért ha nyernék a lottón, tudnám, mihez kezdjek a pénzzel - tette hozzá a fele­sége. Tőle hallottam: ha várat­lanul nagy pénzhez jutna, há­zat venne Somogyszobon. A lányuk ugyanis naponta bejár dolgozni az ottani varrodába. De kevés az esély, hogy Vucs- kicsék mostanában új házat vesznek. Tudják ezt ők is. Örülnek, ha továbbra is béké­ben élhetnek itt.- Alig egy hete adtuk el ezt a kis házat - mondta Rehák László. - Nagyatádon lakunk, de gyakran jártunk ide. Sok­szor aludtunk itt, nagyon sze­rettük ezt a helyet. Azt már a nyugdíjas férfi fe­leségétől hallottam, hogy férjét leginkább a hároméves Laki sorsa nyugtalanítja. A fényes szőrű németjuhászt ugyanis nem vihetik a nagyatádi eme­letes lakásba. Találkozásunk­kor még nem tudták, mi lesz négylábú társuk sorsa... Erzsébet talán mégsem hal ki. A fiatalok ugyan elköltöz­nek, ám új honfoglaló is. Köz­tük egy német család a minap vett itt házat. A pusztán lakók szerint mások is érdeklődnek... (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom