Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-30 / 281. szám

1995. november 30., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Szakszervezeti fórumok a bértárgyalásokról Sztrájk a kapuk előtt Folytatódtak tegnap a közal­kalmazottak bérkövetelései­vel kapcsolatos tárgyalások, ezúttal a szakszervezetek ma­gas szintű fórumain. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete alapszervezeteinek rendkívüli tanácsülésén Horn Gyula is részt vett. „Ha úgy folytatjuk tovább, mint az elmúlt években, bele­fulladunk a problémákba” - je­lentette ki a miniszterelnök az orvosok, ápolónők előtt. Szabó György népjóléti mi­niszter vázolta a résztvevőknek a kormány korábbi ajánlatát. Ez az egészségügyben éves szinten 20 százalékos bérfejlesztést és ugyancsak 20 százalékos do­logi költségemelést jelent. Mi­vel a társadalombiztosítás jövő évi költségvetése várhatóan csak áprilisban lép hatályba, a béremelésre is csak ettől az időponttól lehet számítani. Ak­kortól viszont 26-28 százalé­kos emelés is elképzelhető. Az ajánlatra és az átnyújtott bonyolult számításokra a 340 tagú testület nem tudott sem igent, sem nemet mondani. Elha­tározták, hogy fenntartják a A legtapasztaltabb krimino­lógusok sem emlékeznek oly­bán brutális bűntettre, mint amilyen hétfőn este, vagy a keddre virradó éjszaka tör­tént Budapesten. A Gubacsi híd erzsébeti hídfőjénél reg­gel a járókelők egy tizenkét éves kisfiú, István Zsolt lefe­jezett holttestére bukkantak. A gyerek előző délután a ba­rátjához indult, de nem érke­zett haza. A nyomozás nagy erőkkel folyik. Az életvédelmi nyomozók el­mondták munkatársunknak: a csecsemőgyilkosságok kivéte­lével - amelyeket legtöbbször közvetlenül a szülés után, kü­lönleges élethelyzetben követ­nek el - a gyilkosságok elenyé­sző hányadának áldozata gyer­mek. Az ilyen szörnyű ölési mód pedig alighanem nemzet­közileg is párját ritkítja. A legkézenfekvőbb az a fel- tételezés, hogy szexuális aber­rációról, beteges hajlamról van szó - véli a kriminológus. Normális lelkületű, „átlagos” ember, bármilyen elvetemült is, egy ártatlan gyermekkel már csak azért sem tesz ilyet, mert nincs rá indítéka.-Egy Bodgál Zoltán nevű, korábban börtönben ült és ott sztrájkkészültséget, tájékoztatják a tagságot, s a sztrájkról a véle­mények ismeretében döntenek. A Pedagógusok Szakszerve­zetének országos vezetősége is ülésezett tegnap. Mint Szöllősi Istvánná főtitkár bejelentette, a sztrájk szervezésének megkez­déséről döntöttek. Jóváhagyták a sztrájk forgatókönyvét, s úgy határoztak, hogy a Szakszerve­zetek Együttműködési Fóru­mának tagszervezeteivel egyez­tetik az időpontot. A tárgyalá­sokat a sztrájkbizottság még december 8-ig folytatni kí­vánja, de ha nem sikerül meg­egyezni, december 20-a előtt egynapos országos sztrájk lesz az óvodákban, iskolákban. Ennek egyelőre nagy a való­színűsége, ugyanis - mint el­hangzott - a kormány korábbi ajánlataitól is eltért. A 21 száza­lékos követeléssel szemben egyelőre 7-8 százalékos emelést garantálnak. „Több is lesz majd, de ez csak homályos ígéret” - mondotta a főtitkár asszony. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete ma, a Közgyűj­teményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének ügyvivői december 13-án hatá­roznak a sztrájkról. FEB homoszexuálissá vált férfinek a hatvanas évek végén elkövetett bűncselekménye hasonlít vala­melyest ehhez a mostanihoz. Bodgál két kisfiúval fajtalanko- dott, majd megfojtotta és elásta őket. Tizenkét évesek voltak.- Mint István Zsolt, a mos­tani áldozat. Vajon miért ez a korosztály válik gyakran szexu­ális zaklatások célpontjává?- Nagy valószínűséggel azért, mert az aberrált szemé­lyek szemében az ebben a kor­ban levő fiúk fejlődésben levő fizikuma jelenti a legnagyobb vonzerőt.- Igaz, hogy a szexuális indí­tékú gyermekgyilkosságok el­követői általában 20-25 éves korú fétfiak?-Igen. 24-25 éves korban ezek az emberek már túl van­nak mindenféle különleges szexuális kísérleten, ezután - szaknyelven szólva - robban­nak. Némelyiküknek az áldozat szurkálása, kínzása okoz sze­xuális élményt, úgy látszik, akad olyan is, akit a lefejezés elégít ki. Ezek az elvetemült bűnözők bármikor újabb kész­tetést érezhetnek hasonló gyil­kosság elkövetésére. Ezért - amíg nincs meg a tettes - a szü­lők nagyon vigyázzanak gyer- me ke ikre. Takács Mariann A szolgálati viszonyról Nem kiszolgáltatottak, egyenruhás állampolgárok Az Országgyűlés tegnap Keleti György honvédelmi miniszter expozéjával megkezdte a fegyveres és rendészeti szervek so­káig kiszolgáltatott hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat vitáját. Az új jogszabály egyenruhás állampolgároknak tekinti a ka­tonákat, a rendőröket, a határ­őröket, a tűzoltókat, a polgári védelem, a büntetés-végrehaj­tás, a vám- és pénzügyőrség, valamint a polgári titkosszol­gálatok hivatásos állományú tagjait, s a nyugat-európai normák szerint egységesíti jo­gaikat és kötelezettségeiket. Az előmenetelt kiszámítha­tóvá teszi és pályázati rend­szerre alapozza. A szolgálati viszony ezután közös meg­egyezéssel is megszüntethe- tővé válik, s a jogvitákban több lehetőség nyílik arra, hogy az érintettek bírósághoz forduljanak. A hivatásos állo­mány tagjai ugyanakkor bizo­nyos jogi korlátozásokat is kö­telesek eltűrni, de az alkotmá­nyos jogok csak a feladatok­hoz illeszkedő mértékben csorbíthatók. A nagyobb áldozatvállalást, a családtagokra is kiterjedő igénybevételt, a szigorú füg­gelmi rendet, az élet és a testi épség kockáztatását olyan il­letménnyel ellentételezik majd, amely mintegy harminc százalékkal haladja meg más állami alkalmazottakét. A va­lamennyi érintett szakterületre vonatkozó, egységes, új illet­ményrendszer szerkezetében hasonlít a köztisztviselőkéhez. A plenáris ülés nagyobbik részében egyébként a szemé­lyi jövedelemadóról és a költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslatokhoz benyújtott módo­sító indítványokat tárgyalták a képviselők. Többletpénz­igényből nem volt hiány, s va­lamilyen szempontból szinte valamennyi jogosnak látszott. Több ellenzéki képviselő szóvá tette, hogy a lakáshite­lek 12 százalékos kamatának 17 százalékra emelése éppúgy alkotmányellenes, mint a 25 százalék volt, mert az Alkot­mánybíróság a szerződés egy­oldalú megváltoztatását kifo­gásolta. A tb-járulék kérdőjelei Takarékosabb gazdálkodásban vannak a tartalékok Csökken, emelkedik vagy marad? A jövő évi tb-járulékkal kapcsolatos kérdésekre nincs végleges válasz, amíg a társada­lombiztosítás 1996-os költségvetését - várhatóan a jövő év elején - jóvá nem hagyják. Simsa Pétertől, az Egészségügyi Önkormányzat alelnökétől arról érdeklődtünk, hogy mi in­dokolja a járulék körül évenként megújuló vitákat, s hol tar­tanak az egyeztető tárgyalások.- A járulékrendszer átalakí­tása elodázhatatlan. Alapve­tően azért, mert a tb-járulék úgy megnöveli az élőmunka költségét, hogy hovatovább versenyképtelenné - válnak a munkaadók. Ha viszont az ő terheiket csökkentenénk, ak­kor a munkavállalókra kellene nagyobb anyagi terhet róni, amit nagy többségük már nem tud elviselni. Ezért az eddiginél takaréko­sabb gazdálkodás az egyetlen lehetséges megoldás, mégpe­dig a szolgáltatások csorbítása nélkül. Most a 44 százalékos munkáltatói járulékból 19,5 százalék az egészségbiztosí­tásé, a többi a nyugdíjbiztosí­tásé. Szerintürik 4-5 százalék- ponttal csökkenthető az egész­ségbiztosítási rész, s ebből 1,5 százalék már 1996-ban fel­használható. A munkavállalók által eddig fizetett járulékot a kormány - a nyugdíjkiadások növekedése miatt - 10-ről 12 százalékra kívánja emelni. A befizetésekből eddig 4 százalékkal részesedett az egészségbiztosítás, 6-tal a nyugdíjbiztosítás; az arány 4- 8-ra változna, az utóbbi ja­vára. Az egyeztetéseken a kor­mány hajlandóságot mutat arra, hogy a változtatást még ne vezesse be jövőre, mert ez olyan éles bérharcot gerjeszt­het, amely további súlyos munkahelyi feszültségek for­rásává válhat. Koós Tamás Jubileumi rádióműsorok péntektől - világhálózaton Hangjáték, komputersegédlettel Hetven évvel ezelőtt, 1925. december elsején csendült fel elő­ször az éterben a Magyar Rádió szignálja. A rádiózás hazai •startjával akkor Európa élvonalába tartoztunk. A jeles év­fordulót most ismét technikai csúcsteljesítménynek tekint­hető vállalkozással köszöntik a rádiósok. Az ünnepi program egyik kü­lönlegességeként péntektől az Internet számítógépes világhá­lózaton is jelentkezik a Petőfi rádió, egy úgynevezett Online Magazinnal, azaz hálózati rádióújsággal. Azok a számítógép-tulajdo­nosok, akik gépüket telefonhá­lózathoz tudják kapcsolni, az adással egy időben - a kompu­ter közvetítésével - közvetlen kapcsolatot teremthetnek a műsor készítőivel. Jónás Ist­ván, a Petőfi rádió felelős szerkesztője elmondta la­punknak: világpremiernek is tekinthető ez a vállalkozás, amely új távlatokat nyit, hi­szen Magyarországon még „csak” 30 ezer, ám a nagyvi­lágban már több millió olyan számítógép működik, amely egy technikai részegységgel csatlakoztatható az Internet in­formációs hálózatához. Egy másik vállalkozásba is belevágnak: a hallgatók által alakított-írt rádiójátékot készí­tenek: a „szerzőtárs”, Ungvári Tamás elkezd egy történetet, s a folytatást a világ bármely ré­szén tovább írhatják kompute­reik segítségével a hallgatók. A Bródy Sándor utcában a „segédszerkesztők” kiválogat­ják a legjobb megoldásokat, és péntek estére elkészül a forga­tókönyv. Neves színészek köz­reműködésével felveszik a hangjátékot, amelyet másnap műsorra tűz a rádió. N. Zs. Egyeztetés. Nem született megállapodás a személyi jöve­delemadóról és a költségvetés egyes kérdéseiről a szocialista és a szabaddemokrata frakció több napja tartó egyeztetésén. A tárgyalás magasabb szinten, a kormány tagjainak részvéte­lével folytatódik. Elismerés. Az Európa Tanács illetékes bizottsága megállapí­totta: a készülő magyar alkot­mány koncepciója egységes és megfelel a jogállami követel­ményeknek. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy ha Magyarország a parlamentáris köztársasági kormányforma mellett kötelezi el magát, akkor ügyelnie kell az államhatalmi ágak egyensúlyára. Találkozó. A Magyar Katoli­kus Püspöki Kar Állandó Taná­csa az Esztergom-budapesti Érsekségen fogadta Csintalan Sándort, az MSZP ügyvezető alelnökét és Platthy Iván címze­tes államtitkárt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársá­gának vezetőjét. A találkozón a családok helyzetét és az ország jövő évi költségvetésének egy­házi vonatkozásait beszélték meg. Méltatlankodás. Példátlan, hogy a kabinet a folyamatos törvénysértés állapotában van, mivel a költségvetést nem ter­jesztette a T. Ház plénuma elé szeptember 30-ig, s a parlament nem szavazott november 30-ig a büdzsé sarokszámairól - ál­lítja a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöksége. Tiltakozás. A Munkáspárt Magyarország nemzeti érdekeit sértőnek, ezért elfogadhatat­lannak, erkölcstelennek és poli­tikailag rövidlátónak tartja az Országgyűlés keddi döntését, amely engedélyezi, hogy Ma­gyarország területét NATO- csapatok vegyék igénybe. Fel­szólította az Országgyűlést, hogy írja ki azt a népszavazást, amelyet 142 ezer magyar ál­lampolgár aláírásával követel. Többlet. Szeptember végéig 404,7 millió dollár aktívum ke­letkezett az idegenforgalom­ban, lényegében annyi, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kilenc hónap alatt 1 milliárd 271 millió dollár volt a bevétel és 866,3 millió dollárt tettek ki a kiadások. Átlagkeresetek. A KSH ada­tai szerint a nemzetjgazdaság tíz alkalmazottnál többet foglal­koztató szervezeteinél az év első kilenc hónapjában átlago­san 36 751 forintot kerestek a teljes munkaidőben foglalkoz­tatott dolgozók. Ez 17,6 száza­lékkal több, mint egy éve volt. A költségvetési szférában 35 900 forint a bruttó kereset. Nem sikerült a hamisítás Egyetlenegy hamis postata­karékjegyet sem sikerült be­váltani a postabanki hálózat­ban, illetve a postahivatalok­ban, ahol megpróbálták pénzzé tenni a hamisítvá­nyokat - jelentették be teg­nap. A nyomozással kapcso­latban a rendőrség hírzárlatot rendelt el. A sajtóban megje­lent információk szerint több mint 2,5 milliárd forintnyi hamis postatakarékjegyet foglalt le a BRFK szervezett bűnözés elleni osztálya Du- naharasztiban a P. and D. nevű magánnyomdában. Fel­tehetően eddig mintegy 2 milliárd forint értékű hamis postatakarékjegy került for­galomba. A hamis jegyek egymillió forint címletűek. Komoly végrendelet - komédiázva Beszélgetőpartnerünk: a színész, aki mindhalálig játszik Születésekor mindössze egy kiló hetvenötöt nyomott. Szülei a széltől is óvták, szépre, jóra nevelték - sokáig úgy tűnt: hiába. Mert Bajor Imre végigbukdácsolta az iskolákat, s ráadásul komédiásnak szegődött. Igaz, diákként is szerették, mert min­denkit megnevettetett - de az országos ismertség és népszerű­ség csak felnőttként adatott meg neki.- Az az igazság, hogy erre vágytam, ezért csinálok min­dent. Abban a reményben vág­tam neki a pályának, hogy majd csak megismer az egész ország. De így indul mindenki. Aki ezt nem vallja be, hazudik.- Miért nem fogadják el az egyik színészt és miért igen a másikat?-Minden attól függ, ki ho­gyan csinálja s milyen a kisu­gárzása. Fenékbe lehet rúgni valakit úgy a színpadon, hogy kacag a nézőtér, és úgy is, hogy elhúzza a száját. A néző csak azt a parodistát, bohócot, szí­nészt kedveli, aki ki tud váltani belőle valamilyen érzelmet, ér­zést, sírást vagy akár egy jó rö­högést.-Mikor mondták családtag­jai, hogy efiúból lesz valaki?- Semmikor. Inkább az el­lenkezőjét jósolták.- De ma már rengeteg helyre hívják.- Igen, ez jó, bár tönkrete­szem magam, és ennek semmi értelme. Keresetem feléből is meg lehetne élni, de nem tudok nemet mondani. Belédöglök inkább, de játszom.-Azért jól érzi magát a bő­rében ?- Néha a végrendeletemet írom, de most minden oké. Már csak azért is, mert ifjú, boldog •apa vagyok. Mellesleg, itt nem akarok megállni. Legalább még egy emberkét akarok. Kevevári Katalin Játszom, ha megdöglök is FOTÓ: FEB/FILKASZ Példátlanul brutális gyermekgyilkosság Beteges indíték

Next

/
Oldalképek
Tartalom