Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-30 / 281. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP KÖZIGAZGATÁS 1995. november 30., csütörtök Újabb konzultáció kisebbségekről A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kezdeményezésére, a közigazgatási hivatal szervezésében december 5-én ez évben második alkalommal kerül sor kisebbségi konzultációra. Ezzel folytatni kívánjuk a júniusi előadássorozatot: a kisebbségi ön- kormányzatok és a települési önkormányzatok együttműködésével kapcsolatos jogalkalmazási és jogértelmezési kérdések kapnak különös hangsúlyt. Az újabb konzultáció a november 19-i kisebbségi választást követően létrejött kisebbségi önkormányzatok tevékenységét segíti. Törvényességi észrevételek A második önkormányzati ciklusban a közigazgatási hivatal 218 törvényességi észrevételt tett. Ezek közül ötvenhat rendeletben, ötvennyolc határozatban és száznégy működési körben elkövetett törvénysértés megszüntetésére hívta föl a figyelmet. Az önkormányzatok többsége elfogadta az észrevételeket, ezért csak öt esetben kellett kereseti kérelemmel élni, illetve egy esetben alkotmánybírósági előterjesztéssel. Felülvizsgált szabályzatok Somogy megye 236 önkormányzata eleget tett törvényben foglalt kötelezettségének: az alakuló ülést követően felülvizsgálta szervezeti és működési szabályzatát. A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi észrevétellel felszólított nyolc - törvényi kötelezettségét elmulasztó - önkormányzatot a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetésére, szabályzatának elkészítésére. Önkormányzatok önfeloszlása A módosított önkormányzati törvény rendelkezése alapján két önkormányzat (Tengőd, Andocs) mondta ki név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel önfeloszlását. A képviselő-testület az új testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig továbbra is ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. Hagyaték öröklése ingatlan-leltár Öröklési ügyekben mindenekelőtt fel kell venni a hagyatéki leltárt; ezt az érdekeltek személyes meghallgatása és a bemutatott okiratok alapján a jegyző vagy megbízottja végzi. Ingatlanról mindenképpen, ha csak ingó vagyonról van szó, akkor 300 ezer forintot meghaladó érték esetén kell leltárt készítem. Ez az örökösökkel együtt a leltárelőadó feladata. Miről határozunk mi fellebbezés esetén? Hatósági ügyek másodfokon A közigazgatási hivatal feladatai közül az egyik legfontosabb a jegyző által első fokon elbírált ügyek és határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása. Szélesebb érdeklődésre tarthat számot, hogy a háromnegyed év alatt elintézett 2769 ügy közül melyek azok, amelyekben a döntés nem elfogadható, s ezért az érintett jogorvoslatot keres. Két nagy csoportra oszthatók a másodfokú hatósági ügyek. Az egyik a hagyományos, rendszeresen előforduló jogorvoslati igények köre, mint az építésigazgatási, az illeték-, a gyám- és a szabálysértési ügyek. Ezek teszik ki kb. 46 százalékát. Az építésigazgatási jogorvoslatok zömében az engedélytől eltérő vagy engedély nélküli építkezés miatt hozott döntések enyhítését kérik, általában „méltányosság”- ból, és nem vitatják a szabálytalanságot. Ezek száma a legnagyobb: az ügyek 27 százaléka. Az illeték megállapításával összefüggő fellebbezések egyik és egyre gyakoribb része az ingatlan forgalmi értékét vitatják mint az illetékalapot. A jelenlegi gyakorlat szerint a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. Az általunk folytatott eljárásban lehetőség van az érték felülvizsgálatának kérésére, de a szakértő díját és költségét a fellebbezőnek kell viselni. Az illetékkel összefüggő jogorvoslatok másik része a fizetési kötelezettség teljesítésével függ össze. A gyámügyi fellebbezések egy része a kapcsolattartás szabályozását vitatja, ezek az úgynevezett láthatási ügyek. A másik részt a kiskorúak érdekében tett védő- és óvóintézkedések, illetve azok fokozatának milyenségét kifogásolja. A szabálysértési ügyekben kisebb számban az elkövetés tényét vitatják (részben sikerrel), nagyobbrészt a büntetés mértékét, az egyéb kapcsolódó intézkedéseket kifogásolják. A másodfokú hatósági ügyek másik nagy csoportjába soroljuk a jelenlegi „sláger” ügyeket, pl. adó-, jövedéki, vállalkozási és szociálpolitikai. Az adóügyek közül a köz- igazgatási hivatal hatáskörébe a helyi adók és a gépjárműadó megállapítása elleni jogorvoslatok tartalmaznak. Az utóbbiak száma nem jelentős, de az egyes helyi adók megállapítására és fizetésére vonatkozó első fokú döntéseket egyre több adóalany vitatja. A jövedéki ügyek az 1993- as törvényi szabályzás óta jelentkeznek. A kiskereskedelmi forgalmazás engedélyezésére vonatkozó eljárás tartozik csak a hivatal hatáskörébe. A vállalkozási igazgatási ügyekben a fellebbezések szinte mind az egészségbiztosítási járulék nem fizetése miatti engedélyvisszavonása ellen irányulnak. A jogi szabályozás egyértelmű, így a megoldás kulcsa a vállalkozó kezében van. A szociálpolitikai ügyek több évi szünet után jelentek meg ismét nagy számban. Az 1993-as törvény ugyanis az igazgatási feladatok nagyobb részét önkormányzati feladattá tette. Az utóbbi időszak jogszabály-módosításai, így a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeire, valamint a hadigondozottakra vonatkozó előírások jelentősen növelték az első fokú állam- igazgatási döntéskört, s ezzel összefüggésben a jogorvoslatokat. így ezek teszik ki ma a fellebbezések 20 százalékát. A mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek szabályozása eléggé egyértelmű; meghatározó a háziorvosi szakvélemény. Ha ez nem alapozza meg a kedvezménynyújtás jogi lehetőségét, az ügy „kényszer-jogorvoslati pályára” kerül, mivel csak másodfokú eljárás keretében lehet kikérni az orvosszakértői bizottság véleményét. A hadigondozotti ügyekben a legtöbb gondot az „ok régisége” és megfelelő dokumentálása jelenti. Mind az első, mind a másodfokú eljárásban hivatalból is megkíséreljük - bár ez a kérelmező feladata - a hiányzó iratok beszerzését, s csak a teljesen eredménytelen kutatás után utasítjuk el a kérelmet. Dr. Vörös Tamás főosztályvezető Kérelmek elbírálása - adható és kapható, de eltérő módon Szociális támogatások A rászoruló ember pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmét az állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél terjesztheti elő. A települési önkormányzatok helyi rendeletben szabályozzák, hogy mely támogatásokat milyen feltételekkel lehet igénybe venni. Ha fennállnak is a rendeletben előírt feltételek, a képviselő-testület dönt a rászorultság, illetve saját anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével. A döntést a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül, illetve a legközelebbi testületi ülésen kell meghoznia. Ha a kérelmet a testület több hónap elteltével sem bírálja el, mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követ el. A helyi sajátosságok alapján az önkormányzati rendeletek egymástól igen eltérő módon szabályozhatnak. Vannak önkormányzatok, melyek minden általános iskolás tan- könyvköltségét átvállalják, másutt erre csak korlátozott mértékben van lehetőség. Fontos tudnivaló: a szociális ellátások nem alanyi jogon járnak, hanem adhatók. Gyakran keresik föl a közigazgatási hivatalt ilyen ügyekben hozott döntésekre panaszkodva, konkrét intézkedésre azonban a közigazgatási hivatalnak nincs lehetősége. A képviselőtestület egyedi ügyben hozott döntése ellen bírósági keresetet lehet benyújtani. A leggyakrabban szabályozott segélyezési formák: átmeneti szociális segély, lakásfenntartási támogatás, temetési segély, méltányossági közgyógyellátás, ápolási díj. A szociális rászorultságtól függő — mérlegelés alapján megállapítható — segélyek mellett a szociális törvény szabályozza, azokat a juttatásokat is, amelyek a törvényben felsorolt feltételek fennállása esetén alanyi jogon járnak. Ilyen a gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az alanyi jogon járó közgyógyellátás. Kaszásné Szalai Klára titkár Nagyobb önállóság és a jegyzők feladatköre A helyi közigazgatás A helyi közigazgatás fontos szakmai szereplőjévé vált a jegyző. Feladat- és hatásköre sokirányú. Részt vesz a képviselő-testületek, a bizottság, a polgármester döntéseinek előkészítésében, ügyel a törvényességre, az önkormányzati képviselők munkáját segíti, vezeti a hivatalt, gondoskodik a hivatal működésének szakszerűségéről. Szakmai és szervezeti menedzser, az önkormányzati és az államigazgatási feladat- és hatáskörök jelentős részének megvalósítója. A jegyzői mintegy 800 ügykörben rendelkezik államigazgatási hatáskörrel, tevékenységének mintegy 70 százalékát ez a munka teszi ki. Elvi jelentőségű, hogy a jegyzői állásokat pályázat alapján töltik be az önkormányzatok. A magasabb szintű képesítési követelmények jelzik, hogy az önkormányzati rendszerben jelentős szerep hárul a jegyzőkre. Somogy megyében is általában mindenütt több jelentkező közül választhattak jegyzőt a képviselő-testületek. A kinevezett jegyzők döntő többsége megfelelt a szakmai kihívásnak, s növekvő munkateher mellett szakszerű és eredményes munkát végzett. A megnövekedett önállóság előnyei mellett azonban szembe kell nézni a hátránnyal is. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy a jegyzők egy része - köztük számos, hosszú időt a közigazgatásban töltő szakember - elhagyja a pályát, s pótlásuk gondot okoz, elsősorban a kis településeken. Somogybán 95 jegyző és 54 körjegyző dolgozik. A nagy arányú szakmai teher, az ön- kormányzatok működési feltételeinek változása, a képviselőtestület-polgármester, illetve a jegyző közötti kapcsolatok megromlása miatt január óta a jegyzők 20 százalékánál, a körjegyzők 19 százalékánál következett be változás. Egyes területeken a jegyzők személye többször is cserélődött, és ma is van 9 jegyzői, 1 körjegyzői betöltetlen munkakör. Az 1994. évi önkormányzati választások óta négy község csatlakozott körjegyzőséghez, egy új körjegyzőség alakult, s több községről tudjuk, hogy fontolgatják a körjegyzőséghez való csatlakozást. A törvényi szabályozás szerint 1000 lakosnál kisebb község csak akkor tarthat fenn önálló hivatalt, ha képesített jegyzőt tud alkalmazni. Az önálló hivatallal rendelkező somogyi kisközségek egy része - sajnálatos módon - nem tud megfelelni e feltételeknek, illetve nem tud szakszerűen és törvényesen ellátni egyes államigazgatási feladatokat. Vonatkozik ez a nélkülözhetetlen szakosodásra, költségvetési, adó-, speciális igazgatási, továbbá testületi munkaszervezésre is. Több településen - tapasztalataink szerint - a képviselő- testület a gazdasági feltételek romlása miatt nem érzékeli kellőképpen a hivatalok szerepét; a szükségesnél kevesebb anyagi eszközt különít el azok működésére, illetve nem tudja biztosítani a korszerű, eredményes munka végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Közigazgatási hivatalunk egyik kiemelt feladata, hogy a jegyzők munkáját különös gonddal, figyelemmel kísérje és segítse. Elsősorban a gyorsan változó jogszabályokban való eligazodáshoz, illetve a hivatali köztisztviselők továbbképzésében ad támaszt, és hivatalvezetői szerepük eredményes megtalálásában. Mindezzel a lakosság szolgálatát erősíti, a gyorsabb és eredményesebb állam- igazgatási munka végzését szolgálja. Dr. Németh Jenő a közigazgatási hivatal vezetője Szabályozott térítési díjak A szociális ellátások térítési díját az intézményfenntartó (például önkormányzat) évente egyszer - március 31-ig - állapíthatja meg. A szociális törvény különbséget tesz intézményi és személyi térítési díj között. Ez utóbbi az, amit az ellátást igénybe vevő a jövedelmi és vagyoni helyzete alapján ténylegesen fizet. Az intézményi térítési díj mintegy felső határ; ennél több személyi térítési díj nem kérhető, s ezt a fenntartó csak évente egy alkalommal állapíthatja meg. Önkormányzati intézmények esétén ez a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Rendeletben kell szabályoznia az adott évben érvényes intézményi térítési díjakat - úgy, hogy a következő év április 1-jéig érvényben maradjanak. Ez vonatkozik az óvodai, iskolai és szociális ellátásra. A személyi térítési díj ösz- szege év közben nem változtatható meg, kivéve az igen nagymértékű jövedelemcsökkenést. Kovács Gézáné ’ főtanácsos Állampolgársági vizsga Az 1993. évi LV. törvény 4. paragrafus (1) bek. e/ pontja vezette be, illetve a magyar állampolgárság megszerzésének feltételéül írta elő az alkotmányos alapismereti vizsgát. Idén már 94-en tettek sikeres vizsgát. Ez évben az utolsó vizsganapot november 30-án tartjuk; erre 25-en jelentkeztek. A Somogy Megyei Köz- igazgatási Hivatal évente öt alkalommal: febmárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben és novemberben rendezi meg a vizsgát. Erre a polgár- mesteri hivatalokba küldött (de hivatalunknál is beszerezhető) .jelentkezési lap”-on lehet jelentkezni. A vizsga díja a minimálbér 50 százaléka (ez jelenleg 6100 forint), tananyaga pedig a Magyar Köztársaság alkotmánya és az általános iskola 8. osztályának „Az állampolgársági alapismeretek” című tankönyve. Nem kell vizsgát tennie annak, aki honosítási kérelmét 1993. október 1-je előtt terjesztette elő és kérelmét elfogadták, továbbá - kérelme beadásának időpontjától függetlenül - nem vizsgaköteles a kiskorú személy. A magyar állampolgárság megszerzése érdekében nem honosítást, hanem visszahonosítási kell kérnie annak, akinek magyar állampolgársága korábban területátcsatolás vagy egyéb ok miatt megszűnt. Az ilyen személy alapvizsgára sincs kötelezve. Hartainé dr. Benkő Ibolya főosztályvezető Eljárási kötelmek — ha tervezik az óvoda vagy általános iskola megszüntetését Szabályszegő önkormányzatok Kötelező alapfeladat az óvodai, az általános iskolai nevelésről, oktatásról való gondoskodás. A pénzügyi megszorító intézkedések miatt Somogybán is több ön- kormányzat kényszerül, óvoda, általános iskola bezárására átszervezésére. Vannak azonban itt is olyan szabályok, amelyeket minden önkormányzatnak be kell tartani. Az önkormányzatok egy része azonban mellőzte, s emiatt törvényességi észrevételt kellett tennie a közigazgatási hivatalnak. Melyek ezek az eljárási szabályok? A legfontosabb az, hogy az óvodát, általános iskolát a helyi önkormányzat akkor szüntetheti meg, szervezeti át, ha az óvodai, általános iskolai nevelést és oktatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítani tudja, és ennek igénybe vétele a tanulónak, szülőnek aránytalan terhet nem jelent. Mielőtt a változtatásokat megtenné az önkormányzat, kötelessége beszerezni - még az óvoda, általános iskola megszüntetése, átszervezése előtt - az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai diákönkormányzati szervnek a véleményét. A főhatóság szakmai véleménye alapján törvénysértő, illetve semmis az olyan döntés, ha ezeket a véleményeket a helyi önkormányzat utólagosan szerzi be vagy ha a véleményalkotásra jogosultak közül akár egynek a véleménye is hiányzik. Az előzetes vélemények beszerzése a helyi önkormányzat mint fenntartó feladata. Nem bízhatja meg ezzel például az érintett intézmény vezetőjét. Az óvoda, általános iskola alkalmazotti közössége tágabb fogalom, mint a nevelőtestület. A nevelőtestület véleménye nem helyettesítheti az alkalmazotti közösséget. A helyi önkormányzat az óvodát vagy általános iskolát megszüntetheti jogutóddal, de jogutód nélkül is. Érdekesen alakul a tanulói jogviszony az általános iskola jogutód nélküli megszüntetése esetén. Ékkor a megszüntetett szerv kötelezettségei - a tanítás, nevelés - átszállnak a fenntartóra, ez esetben a helyi önkormányzatra. Tehát neki kell gondoskodnia arról, hogy ezt a kötelezettséget egy általa kijelölt másik általános iskola teljesítse és arról is, hogy ez a változás ne jelentsen aránytalan terhet se a tanulónak, se a szülőnek. A fentiekből érzékelhető, hogy egy intézmény bezárása, átszervezése mindig különösen jelentős helyi politikai döntés. Ezért az ide vonatkozó törvényi előírásokat, eljárási szabályokat az önkormányzatnak mindig figyelembe kell vennie. Dr. Faludi Imre, főosztályvezető
