Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-23 / 275. szám

1995. november 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Nyolcszáz küldött, kétszáz tudósító, százötven vendég az MSZP kongresszusán Máté: Lélekben összerendező napok Pénteken kezdődik és három napig tart az MSZP IV. kong­resszusának második ülésszaka a miskolci Egyetemváros­ban, mintegy 800 küldött és 150 meghívott részvételével. A vendégek közt lesz az SZDSZ elnöke, Pető Iván és a Szociál­demokrata Párt képviseletében Kapolyi László is. Más párt­októl és külföldről nem hívtak vendéget. Péntek délután Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök az elmúlt év politikai folyamatai­ról, a kormányzat és a párt mű­ködéséről, a következő időszak politizálásáról tart beszámolót, majd Csintalan Sándor, Szeke­res Imre és Jánosi György kor- referátumai következnek a pártmunkáról, a frakció teljesít­ményéről, a dokumentumszer­kesztő bizottság javaslatáról. Az MSZP hosszú távú prog­ramjának előkészületeiről Vitá­nyi Iván, az MSZP arculatának főbb jellemzőiről pedig Földes György tart ismertetőt. A küldöttek hét szekcióban folytatják a munkát, s a plenáris vitán fejtik ki véleményüket az elhangzottakról. A kongresszus legfontosabb vitaanyagának, az Útközben, 1995 című dokumentumnak a megszavazására várhatóan va­sárnap kerül sor, s ekkor Végle­gesítik a most készülő, Nyilat­kozatot is. A kongresszus ese­ményeiről a hazai és nemzet­közi sajtó mintegy 200 képvise­lője tudósít. A tanácskozás kapcsán so­kakat foglalkoztat a kérdés: vál­toztat-e irányvonalán az MSZP, s közös mederbe tudja-e a párt terelni a mind markánsabban kirajzolódó csoportosulásokat. Erről Máté László, a párt al- elnöke a következőket mondta lapunknak:-Nagyon optimista vagyok. Arra számítok, hogy a szociál­demokrácia elemeire építve ír­hatjuk tovább hosszú távú párt­programunkat. S arra is, hogy ezután, a tavaszi kongresszusig, tartalmi kérdésekkel már nem kell foglalkoznunk. A különféle irányzatok nyilván igyekeznek majd saját elképzeléseikből a legtöbbet elfogadtatni, de ez természetes. A baj az lenne, ha egyetlen csoport szavaira bólo­gatna minden küldött, dübörgő taps közepette.- Valószínű, hogy kemény kritika éri majd a kormányt, a pártvezetést, amiből okulni Máté László fotó: feb/diósi kell, ugyanakkor semmi jele annak, hogy személyeskedésbe torkollna a háromnapos tanács­kozás. (Takács) Viszontlátják az adósok a túlfizetést OTP-reagálás az Alkotmánybíróság kamatemelésre vonatkozó döntésére Az Alkotmánybíróság döntésének konzekvenciái egyértel­műek. Mivel a pótköltségvetésnek ezen passzusát visszamenő- legesen semmisítette meg az Alkotmánybíróság, ebből az kö­vetkezik, hogy az eredeti szerződéses állapotok állnak vissza mind az adósokra, mind a bankra és a központi költségvetésre vonatkozóan. Mindezt Spéder Zoltán, az OTP igazgatóságának alelnöke nyilatkozta tegnap. A piaci kamat és a kedvezmé­nyes kamat különbségét az OTP-nek megtéríti a központi költségvetés, a bank viszont a megemelt kamatok alapján be­fizetett többletet visszajuttatja az adósoknak. A pótköltségve­tés július 22-én lépett hatályba, ekkortól emelték fel a lakásköl­csönök kedvezményes kamatát 25 százalékra. A mintegy 200 ezer hitelszámla-tulajdonos ok­tóber 1-től fizette a megemelt, már nagyobb kamat alapján számított törlesztőrészletet. Ennyi időt vett igénybe az átál­lás. Az intézkedés hatályba lé­pése, azaz július 22-e és októ­ber 1-je közötti időszakra az adósok úgy fizették ki a meg­emelt kamatot, hogy október 1- jét követően az esedékes na­gyobb törlesztőrészletek mellé egy összegről szóló csekket kaptak, ami a kamatkülönbözet befizetésére vonatkozott. OTP- becslés szerint a döntés egymil- liárd forinttal terheli meg a költségvetést. Az OTP igazga­tótanácsi ülésén a helyzet ren­dezésére két változatot dolgoz­tak ki. Az adós szabadon el­döntheti: a július 22-től befize­tett nagyobb kamatot vagy be­számítja a pénzintézet a ké­sőbbi törlesztésbe, vagy a túlfi­zetést egy összegben visszaigé­nyelheti a kölcsönfelvevő a pénzintézettől. Az OTP alel­nöke elismerte azonban, egy­előre nincs pontos statisztika arról, hányán fizették ki a meg­emelt októberi számlát. Az OTP természetesen érte­síti az adósokat a két variánsról. Az erről szóló levelet a közel­jövőben postázzák az érintet­teknek. Mire jo a munkaerő-piaci alap? Jövő év nyarától megszűnik a pályakezdőik munkanélküli-segélye Január elsejétől működő egy­séges munkaerő-piaci alap létrehozásáról döntött a kor­mány a szolidaritási, a foglal­koztatási, a bérgarancia és a rehabilitációs alap összevoná­sával. Felügyelete és kezelése a Munkaügyi Minisztérium feladata lesz. A Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára, Garzó Lilla munkatársunknak nyilatkozva elmondta:- A döntés célja, hogy az ál­lami foglalkoztatáspolitikát, a munkanélküliek ellátását szol­gáló - főképp a munkavállalók befizetéseiből táplálkozó - for­rások, eszközök a jelenleginél összehangoltabban, rugalma­sabban segítsék a munkaerő-pi­aci, szakképzési célok megva­lósulását. Ez egyben az alapban fel­halmozódó pénz rendeltetésére is utal. Eddig ugyanis a külön­féle alapok különböző fennha­tóságok alá tartoztak. Most a pénz a Munkaügyi Miniszté­rium kezelésébe kerül, vagyis oda, ahol a munkaerő-piaci problémák leginkább áttekint­hetők, kezelhetők. Külön szabályozzák majd a korábbi alapok által érintett te­rületekét, egy részük beépül a foglalkoztatási törvénybe. A törvénymódosítás kitér az ér­dekegyeztető szervek és az alappal rendelkező miniszter jogkörére is. Az alap forrásai: a munka­adói, a munkavállalói járulék, a rehabilitációs és a szakképzési hozzájárulás, a költségvetési támogatás, a privatizációs bevé­telekből nyert foglalkoztatáspo­litikai támogatás, valamint a kamat- és egyéb bevételek. Az így elkülönített állami pénzalap felhasználható töb­bek között munkanélküli ellá­tásokra, munkába állást segítő foglalkoztatási programokra, a gyakorlati képzésre, vala­mint a szakképzés fejlesztésé­hez nyújtott támogatások fe­dezéséhez. Ezt azonban még további miniszteri rendeletek szabályozzák. Átalakul a munkaerő-piaci érdekegyeztetés jelenlegi rendszere is. A foglalkoztatási törvény külön szabályozza, hogy az Érdekegyeztető Ta­nács milyen jogosítványokkal rendelkezhet az egyes jogsza­bályok előkészítésével és a munkaerő-piaci alap felhasz­nálásával kapcsolatban. A munkaadók, a munkavál­lalók és a kormány képviselő­iből pedig új egyeztető szerv, az Országos Munkaerő-piaci Tanács jön létre, amely a szó­ban forgó alap felhasználásá­val is foglalkozik. Sokakat érint: az elképzelé­sek szerint 1996. július 1-jétől megszűnne a pályakezdő munkanélküliek segélye. He­lyette olyan támogatások be­vezetését tervezik, amelyek érzékelhetően javítják a pá­lyakezdés, a fiatalok munkába állásának esélyeit. Bebesi Károly MSZOSZ: nincs egyezség Nem született egyezség az ár- és bérmegállapodásról az MSZOSZ Szövetségi Taná­csának szerdai ülésén. De a szervezet továbbra is kész a végleges szöveg kialakítását szolgáló tárgyalásokra. Sándor László elnök erede­tileg azt javasolta, hogy ne részleteiben vitassák meg az ár- és bérmegállapodás alap­elveinek kilenc pontját, csak arról döntsenek, megkezd­hető-e ilyen feltételekkel a megállapodás kidolgozása. Ugyanakkor hozzátette: ne mondjanak le a tervezett terü­leti, megyei értekezletek meg­tartásáról. Ha a szövetségi ta­nács támogatásával megszüle­tik a megállapodás, akkor a tagság tájékoztatását szolgál­hatják a helyi fórumok. Ha vi­szont nem sikerül tető alá hozni az országos egyezséget, akkor a szakszervezeti nyo­másgyakorlás eszközeiről egyeztetnek a tagsággal. Az MSZOSZ szövetségi tanácsa csak úgy tudja elfo­gadni a megállapodást, hogy ha 1997-re, illetve 1998-ra legalább a reálbérek szinten tartását szavatolja. A leg­utóbbi Érdekegyeztető Ta­nács plenáris ülésén előzete­sen elfogadott dokumentum­ban azonban csak arról van szó, hogy 1996-ban legfeljebb két százalékkal csökkennek a reálbérek. A testület felhatal­mazásával az elnökség össze­állítja a regionális és megyei értekezletek menetrendjét. Hiányolják a béremelés költségvetési fedezetét Folytatás pénteken Eredménytelenül zárult a közalkalmazotti sztrájkbi­zottság és Szabó Zoltán mű­velődési államtitkár vezette kormánydelegáció bértárgya­lásainak tegnapi fordulója. A megbeszélések pénteken este folytatódnak. Ä kormány tárgyalókül­döttsége 19,5 százalékos béremelésre tett javaslatot, s ehhez - korábbi ígéretéhez híven - számításokat is mel­lékelt. A közoktatási, a fel­sőoktatási, valamint a köz- gyűjteményi, közművelődési érdekképviseletek képviselői ennek ellenére arról számol­tak be közös tájékoztatóju­kon, hogy az ajánlatok konk­rétumokat nem tartalmaznak, és alig másfél százalékos jövő évi fizetésemelésnek van meg a költségvetési fe­dezete. A többi pénz az át­szervezések, a pedagógusel­bocsátások, a csoportössze­vonások megtakarításai ré­vén teremthető elő. Az érdek-képviseleti veze­tők hangsúlyozták: várják a kormány új, realitásokon nyugvó ajánlatát. A kiinduló pont változatlan: 25 százalé­kos bértömegemelés vala­mennyi, általuk képviselt közalkalmazottnak, 1996. ja­nuár 1-jétől. A közalkalma­zotti létszám elfogadható mérséklésére azt javasolják, hogy szigorítsák meg a nyug­díjkorhatárt elértek foglalkoz­tatását, hozzanak létre állandó helyettesi státusokat, építsék ki a pályakezdők gyakornoki rendszerét és dolgozzák ki a pedagógusok speciális elő­nyugdíjrendszerét. (Der) Hazai, külföldi ki kicsoda Minden eddiginél terjedelme­sebbre sikeredett az újonnan megjelenő, 1996-os Ki ki­csoda című lexikon. A jeles személyiségek kötetében 9413 vezetéknév szerepel, amelyekhez 4536 féle ke­resztnév társul. A hírességek Benjáminja, tehát a legfiata­labb az 1979. szeptember 8- án született Lékó Péter sakk- nagymester, aki ezennel át­vette a már „korosodó”, 1976- ban született Polgár Judit he­lyét. A kötet legidősebb ma­gyar szereplője pedig az 1899-ben született Zboray Bertalan gyógyszerész. 0 egyébként az egyetlen múlt századi születésű a magyarok közül. A kötet további érdekes­sége, hogy 193 nemzetiség képviselteti magát benne, köztük abház, kalmük, tuvalui és ingus személyek. A lexikon készítői 921 féle foglalkozást regisztráltak, köztük neves békekutatót, agyagszobor-készítőt és nem­zetközi hírű szalmafonót. A szerkesztők elmondása szerint akadnak olyanok, akik kifejezetten kérik, hogy hagy­ják őket ki a kötetből, mások - egyre többen - szinte min­dent megtennének azért, hogy bekerülhessenek. N. Zs. A kormányfő segítségét kérik A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Szö­vetségének elnöksége személyes találkozót is kezdeményező levélben kérte Horn Gyula se­gítségét gondjai megoldásához. A miniszterel­nököt arról tájékoztatták, hogy megrekedt az érdekegyeztetés, és nem történt előrelépés a szolgálati törvény általuk vitatott pontjaiban, il­letve a jövő évi béremelés mértékében. Támogatás a miniszterjelöltnek Az országgyűlés illetékes bizottsága meghall­gatta és 8:4 arányban támogatta Kiss Péter jelö­lését a munkaügyi tárca élére. A jelölt el­mondta, hogy azon az úton kíván továbbha­ladni, amelyet elődje, a december elsejével tá­vozó Kósáné Kovács Magda választott. Bizottsági meghallgatás Megfelelő, jó színvonalú munkát végez - nö­vekvő feladatok és egyre csökkenő létszám el­lenére is - a Belügyminisztérium apparátusa a hozzá tartozó szolgálatokkal együtt. Ezt Kuncze Gábor hangsúlyozta szerdán, az or­szággyűlés önkormányzati bizottsága előtti meghallgatásán. Elmondta: a tárca kiemelt fel­adatának tekinti az országosan hiányzó 2600 rendőr pótlását. De nem tartaná szerencsésnek, ha olyan eszközöket alkalmaznának ismét, mint a kitiltás, vagy a vízumkényszer. Bírákat pártfogol a Fidesz A bíróságok működőképességének megőrzése mindenkinek érdeke, és ennek a jövő évi költ­ségvetésben is tükröződnie kell - szögezték le a Fidesz-Magyar Polgári Párt tegnapi tájékozta­tóján. Véleményük szerint mindenképpen lehe­tőséget kell teremteni a bírák javadalmazásának emelésére és helyzetük javítására. Centralizációtól tart az MDF Az 1996. évi költségvetés tervezete az önkor­mányzatokkal szembeni centralizációs törekvé­seket tükrözi - hangzott el az MDF szerdai tá­jékoztatóján. Ez egyebek között az úgynevezett területfejlesztési tanácsok létrehozásának ter­vében nyilvánul meg. Kandi kamera az univerzumban Magyar szakemberek a csillagbébik születésének titkairól A napokban ismét szenzációval szolgált az űrkutatás: a Hubble nevű távcső - amely egy amerikai műhold fedélzetén kering földünk körül - csillagbébiket fedezett fel az Orion csillagkép­ben. S minthogy a jó távcsőnek szerencséje van, a kandi ka­mera a hírek szerint nem is egy, hanem egész fészekaljra való égitest születésének mozzanatait kapta lencsevégre. Tudományos körökben jól is­mert a Hubble - mondja Tóth Viktor, az ELTE csillagászati tanszékének munkatársa. Való­jában közönséges optikai mű­szer, amely azonban néhány száz kilométerrel a föld szeny- nyezett légköre fölött eddig is­meretlen csillagászati jelensé­gek érzékelésére is képes. így azután most először látott meg porfelhő-csillagbölcsőkből elő­előbukkanó csillagbébiket, po­ros gázkorongokkal a derekuk körül.- A felfedezett újszülött égi­testek immár felvételekkel alá­támasztott bizonyítékai annak, hogy napjainkban is keletkez­nek csillagok - teszi hozzá Kun Mária, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa. - S amint születnek, el is hal­nak. A nagyok felrobbannak, a kicsik kihűlnek. Bölcs egyen­súly van tehát az égbolton.- A csillagok keletkezéséről évszázados megfigyelések és elméleti számítások nyomán sok mindent tudunk, de az égi szülőszobában lezajló számos folyamat még ismeretlen a tu­domány előtt.'-Néhány kérdésre azonban várhatóan választ ad a Hubble, és az a közös nyugat-európai csillagászati műhold, az ISO, amelyet éppen a múlt hét végén lőttek fel. Ez valóságos űrob­szervatórium, amelynek már nem optikai, hanem nagy telje­sítményű infravörös távcső van a fedélzetén. A kutatók azt re­mélik tőle, hogy képes lesz be­tekinteni a csillagközi fekete felhők mélyére is. Az erre szolgáló programok egyikét, külföldi kollégákkal együttműködve, magyar csilla­gászok - köztük Tóth Viktor és Kun Mária - dolgozták ki. (Deregán)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom