Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

1995. november 15., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Több önkormányzati pénzt Az országgűlés tegnap elfo­gadta az új vámtörvényt. Záró­szakaszához érkezett a költség- vetés általános parlamenti vi­tája. Lamperth Mónika (MSZP) elmondta, hogy a szo­cialista képviselőcsoport az ön- kormányzatoknak juttatandó 430 milliárdos összeggel ért egyet - az előteijesztésben sze­replő 415 milliárd helyett. El­fogadható, hogy a személyi jö­vedelemadóból 36 százalék a visszatén'tés, ezen belül 25 szá­zalék a lakóhely szerinti és 11 százalék a kiegyenlítő támoga­tás. Demeter Ervin az MDF- frakció nevében javasolta az önkormányzatok szja-kiegé- szítésének emelését, az önhi­bájukon kívül hátrányos hely­zetű önkormányzatok támoga­tási rendszerének megtartását, és néhány eddigi cél- és cím­zett támogatás megőrzését. Az oktatási előirányzatok kapcsán Dobos Krisztina (MDF), Pokomi Zoltán (Fi­desz) és Szöllősi Istvánná (MSZP) egyaránt kifogásolta, hogy már második hete folyik a költségvetés vitája, s még nem született megegyezés az érdekképviseletekkel. (Szöllő- siné szerint erre hajlam sincs a kormányban.) Nem világos, hogyan kívánja finanszírozni a költségvetés a közoktatást: 20-25 ezer pedagógus elbo­csátásával, vagy voltaképp megvan a szükséges pénz, csak „rossz helyen”. Nem ta­lálták a pedagógusok bérfej­lesztésének fedezetét sem. Bretter Zoltán (SZDSZ) üd­vözölte, hogy 20 százalékkal nő a felsőoktatás támogatása, még ha ez az összeg csak meghatározott feladatokra foj- dítható is. S. Á. Azonnali kérdések, azonnali válaszok Hajléktalanok, árverések Itt a tél, a fagy, mit tesz a kor­mányzat a hajléktalanok ügyé­ben? - ezzel fordult tegnap egy kisgazda képviselő az azonnali kérdések órájában Szabó Györgyhöz. A népjóléti mi­niszter elmondta: mintegy 25- 30 ezer hajléktalan van az or­szágban. A 30 ezer lakoson fe­lüli városok kötelesek átmeneti szállásokat létesíteni számukra, de jelenleg e célra csupán 6000 hely áll rendelkezésre. A kor­mány az idén jelentősen emelte az eredetileg tervezett összeget, az önkormányzatok fejenként 78 ezer forintot kapnak a haj­léktalanok ellátására. Jövőre bővítik a gondoskodásban ré­szesülők körét és a rájuk fordí­tott összeget. A földművelés- ügyi tárca illetékesét arról kér­dezték, hogy miért késnek a földárverések? Kis Zoltán ál­lamtitkár elmondta, hogy az első földalap árverései befeje­ződtek. A második alap árveré­sei azért késnek - 25 helyen -, mert a kijelöléssel kapcsolatban bírósági eljárás van folyamat­ban. A kérdést fölvető kisgazda képviselő úgy vélte, inkább ar­ról van szó, hogy „a régi igaz­gató és párttitkár urak használ­ják a földet, és nem akaiják le­adni”. (Simonffy) Bizalmatlansági indítvány a frakció vezetése ellen Népszerűtlen az MDF Az MDF szavazóbázisa a fel­mérések szerint megközelítette a kritikus parlamenti küszöböt, egy év alatt a 12 százalékról hat százalékra csökkent, összeom­lott az a szövetségi politika, amelyet az MDF szorgalmazott a KDNP-vel és a Fidesszel — jelentette ki Schamschula György MDF-es politikus. Hozzátette: ezek a tények ösztönözték arra, hogy hétfőn bizalmatlansági indítványt kez­deményezzen a frakcióülésen. Schamschula György beadvá­nyában azt is leírta, az MSZP után az MDF a legkevésbé nép­szerű párt; a frakciónak juttatott több tízmilliós állami támoga­tás sem hasznosul megfelelően. Mint fogalmazott, ha az MDF nem akar a kisgazda 36- ok sorsára jutni, amely szava­zóbázis nélkül nem került be a parlamentbe, akkor indokolt a bizalmi szavazás a jelenlegi frakcióvezetéssel szemben. Schamschula György azt is elmondta: nem tart attól, hogy nem lesz meg a nyolc aláírás, amely a frakció 20 százaléká­nak támogatását jelzi, arról azonban már nem bocsátkozott jóslásba, hogy szavazás esetén milyen eredmény várható a képviselőcsoportban. Kónya Imre frakcióvezető­helyettes elmondta: tény, hogy Schamschula György megírta beadványát, de azon sem az ő, sem nyolc képviselő aláírása nem olvasható, így nem tulaj­donít ennek jelentőséget, hiszen a képviselő álláspontját már ismerik. S ismert az is, hogy Schamschula György ellen je­lenlegi etikai vizsgálat is folyik. Kónya Imre még megje­gyezte: természetes, hogy sor fog kerülni a frakció munkájá­nak értékelésére, de csak a költ­ségvetési vita befejezését köve­tően. A frakcióvezető-helyettes szerint ugyanis nincs olyan probléma, amely miatt rendkí­vüli, idő előtti beszámoltatásra lenne szükség. Hozzátette: el- mindenesetre elgondolkodtató, kinek az érdeke most az MDF- ben elterelni a figyelmet az MSZP-frakcióról, amelyben valós politikai feszültségek és problémák vannak. Számítógépen az idei hó. Üzembe helyezték tegnap a Országos Meteorológiai Szol­gálat automatizált időjárási radarhálózatát, amellyel láthatóvá tehetők a nagy csapadékvál­tozások. Baja Ferenc miniszter is kipróbálta a gépeket. fotó: feb/hajdu andrás Kisebbségi önkormányzatok fóruma Jövőre törvénymódosítás A Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnökhelyettese szerint legkésőbb jövőre meg kell kezdeni a kisebbségi tör­vény módosításának előkészí­tését. Heinek Ottó tegnap Deb­recenben, a kisebbségi és a te­lepülési önkormányzatok együttműködéséről rendezett fórumon emlékeztetett rá, hogy a hazánkéhoz hasonló kisebb­ségi önkormányzati rendszer sehol nem működik. A kisebb­ségi törvény megalkotásához nem álltak rendelkezésre nem­zetközi tapasztalatok, a jogsza­bályt a hazai gyakorlati tapasz­talatok alapján kell korrigálni. A kisebbségi önkormányza­tok bebizonyították életképes­ségüket — hangoztatta —, ha­zánkban a 678 megalakult tes­tületből mindössze 14 szűnt meg. A novemberi választáso­kon új kisebbségi önkormány­zatok megalakításáról voksol­hatnak a választók, ami újabb problémát vet föl: az új önkor­mányzatok miként jutnak be az országos, . betöltött létszámú önkormányzatokba. Heinek Ottó szerint az alkotmányozási folyamatban a hazai kisebbsé­gek parlamenti képviseletéről is rendelkezni kell. A parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy saját jogon legyen képvi­seletük a parlamentben. Sztrájkjog - kérdőjelekkel Ha megsértik, semmiféle szankciót nem alkalmaz a bíróság Az elmúlt évtizedekben nemigen szerezhettek jártasságot a munkavállalók és a munkaadók a sztrájkra vonatkozó írott és íratlan szabályok alkalmazásában. Az alig fél évtizedes sztrájktörvény ugyan meghatározza a végső fegyver használa­tának főbb szabályait, de adós marad számos konkrét, gyakor­lati kérdés megválaszolásával. Dr. Kiss György munkajogász szerint a törvény egyik sebezhető pontja, hogy általánosan fogal­mazza meg a munkabeszüntetés feltételeit. Köztük például a la­kosság ellátásában az „elégséges szolgáltatások” biztosításának feltételét. Nincs támpont arra, ki dönti el, hogy akár az egészségügyben, akár a tömegközlekedésben vagy az energiaszektorban mi minősül még elégséges szolgáltatásnak.- Erről a munkaadóknak és a munkáltatóknak kell megálla­podniuk - mondja Kiss dr. Hogy mi történik, ha nem tud­nak megegyezni, arra nincs jogi válasz. Lehet a munkáltatónak harmadik féllel szemben vállalt szerződéses kötelezettsége is, amelynek sztrájk miatti meg­szegése súlyos helyi vagy össz­társadalmi kárt okoz. A törvény az ilyen esetekre sem ad eliga­zítást. A munkabeszüntetés tör­vényes vagy nem törvényes voltának megállapítását kérő beadványt egyébként a kérel­mező székhelye, illetve lakóhe­lye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell eljuttatni. Ha a sztrájk minősítésében több bí­róság is érintett, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság dönt. A Fővárosi Bíróság elnöké­től megtudtuk: azon túl, hogy megállapítják az esetleges jog­sértést, semmiféle jogi szankci­ókat nem alkalmaznak. Ha a sztrájk jogszerűtlensége anyagi kárt okozott, lehetőség van pol­gári peres eljárásra. N. Zs. Választás. Vasárnap 156 magyarországi településen urnák elé szólítják a polgá­rokat; 172 kisebbségi ön- kormányzatot választhat­nak. A mandátumért induló 1051 jelölt közül 771-en függetlenként, a többiek kü­lönböző kulturális, vagy ér­dekvédelmi szervezetek színeiben kémek bizalmat. Szolidaritás. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nyilatkozatban vállalt közösséget a műve­lődés és az oktatás tünte­tésre készülő munkavál­lalóival. Az MSZOSZ nem tartja elfogadhatónak a reál­bérek további csökkenését, s arra figyelmezteti a kor­mányt, hogy a szakszerveze­tek együttes fellépésre is képesek a munkavállalók érdekeinek védelmében. Idegen test. A Paksi Atom­erőmű kettes blokkjának re­aktorából kedden kiemelték a beszorult szabályzórudat és a körülötte lévő hat fűtőelem­kazettát. Megállapították, hogy idegen test van a reak­torban, s feltehetőleg ez aka­dályozta a szabályzórúd mozgását. Biztosat azonban csak ennek eltávolítása és vizsgálata után tudnak mon­dani a szakemberek. Figyelmeztetés. Kétórás sztrájkot tartottak a debre­ceni Tiszántúli Áramszol­gáltató Rt. dolgozói. Az Al­föld nagy részét árammal el­látó cég dolgozói 20 száza­lékos béremelést követel­nek. Eközben összeült a Vil- lamosenergia-ipar sztrájkbi­zottsága, hogy előkészítse a nyolcórás általános munka- beszüntetést. Együttműködés. Ma­gyar-német tárgyalások vol­tak a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztéri­umban az elsősorban az inf­rastruktúra fejlesztésére nyújtott 500 millió márkás hitel felhasználásáról. A német fél hangsúlyozta: sze­retné, ha az összeg egy ré­szére még az év vége előtt hitelszerződéseket kötné­nek. A magyar fél átnyúj­totta a kiemelt támogatásra ajánlott beruházások tájé­koztató anyagát. Polgárőrök tanácskoz­tak. A négy évvel ezelőtt alakult Országos Polgárőr Szövetségnek jelenleg már 710 egyesületben 27 710 tagja van. Tevékenységüket szinte mindenütt szimpátia kíséri. Többek közt ezt mondta Kopácsi Sándor, az országos szövetség elnöke tegnap Miskolcon. Sokasodnak a szélsőséges, rasszista, jobboldali megnyilatkozások Ön mit szól hozzá? Az elmúlt hetekben utcai demonstráción, sporteseményen, po­litikai megmozduláson egyaránt hallattak magukról a szélsősé­ges, kirekesztő, többnyire nacionalista nézetek hívei. A feltű­nést és nem csekély aggodalmat keltő megnyilvánulások kap­csán a szellemi élet két ismert személyiségének tettük föl a kér­dést: On mit szól hozzá? Gyerekbarátok háza A Magyarországi Gyer­mekbarátok Mozgalma, mint jogutód, két év múlva lesz 80 éves. A szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján Hanti Vilmos elnök el­mondta: az évfordulóig sze­retnék létrehozni a gyermek- barátok házát, otthont adva az országos szervezet központi és budapesti irodáinak, ren­dezvényeknek, a gyerekek­kel, szülőkkel, családokkal való foglalkozásoknak. Az ingatlan beszerzését és felújí­tását a tagok és a támogatók adományaiból finanszíroz­nák. A kezdeményezést Beke Kata, Jánosi György és Mécs Imre, a mozgalom által létrehozott alapítvány kurató­riumának tagjai is támogatják. Görgey Gábor író:- A jelenség nem elsősorban azért riasztó, mert létezik, ha­nem azért, mert tűrjük. A de­mokrácia és a szólásszabadság tökéletes félreértése a kormány­zat riadt tétovasága, amely e fennkölt eszményekre hivat­kozva eltűri azt is, ami törekvé­seiben a demokrácia és a szólás- szabadság eltiprását célozza.- E tétova „weimarizmus” lagymatagsága mögött - tán a feldolgozatlan múlt kísérlete­ként - valamiféle rossz lelkiis­meret lappang. De nagyon szé­pen kéretik nem itt és nem most kompenzálni a régi hatalmi re­torziók miatt feltámadó rossz lelkiismeretet!-A demokrácia tűrőképessé­gének határa ott van, ahol a de­mokráciát tagadják. A szólássza­badság határa ott van, ahol azt le­köpik. A tolerancia határa ott hú­zódik, ahol - visszaélve vele - az erőszak különítményei menetel­nek.-Nem kell azonban félteni a jogállamiságot attól, hogy képte­len megvédeni magát. A nyílt, pöffeszkedő nácizmust a szabad­elvű Európa sehol sem tűri el. De a Magyar Köztársaságnak nem azért kell ezt az undorítóan sza­lonképtelen mozgolódást megfé­keznie, mert az Európa-szalon előszobájában ácsorogva emi­nensek akarunk lenni. Hanem azért, mert nemzeti önbecsülé­sünknek tartozunk vele. dr. Stumpf István politológus:- Valóban tapasztalható a szélsőséges megnyilvánulások erősödése, amit a különböző po­litikai erők még gerjesztenek is. Föltehetően azért, hogy saját cél­jaik érdekében félelmet keltse­nek a társadalomban.-Három főbb csoportosulás különíthető el. Elsőként említem a Csurka István nevével fémjel­zett MIEP-et, amely pártként a parlamenten kívül rekedt, hiszen a választásokon mindössze a szavazatok 2 százalékát nyerte el. Legutóbbi, október 23-ai rendezvényük azonban megmu­tatta, hogy nem ez a csoportosu­lás az, amely a nehéz szociális helyzetben lévő tömegeket az utcára viszi, s ennek nyomán majd elszabadulna a pokol.- Sokkal veszélyesebbnek tartom a Torgyán József-féle populáris radikalizmust, hiszen a parlamentben is jelen lévő kis­gazdapárt lényegesen szélesebb társadalmi bázisra épül, mint a MIÉP.- Mindezeken túl a legna­gyobb veszélyt a Népjóléti Szö­vetségben látom, amely főként a kilátástalan élethelyzetben lévő, lakás- és munkanélküli fiatalok köréből toborozza híveit. Október 23-ai zászlós felvo­nulásuk, a bőrfej és a fasiszta jel­leg az, ami a legfélelmetesebb­nek tűnt. Világszerte léteznek fasiszta csoportosulások, de ott, ahol a társadalmi, gazdasági problémák ennyire súlyosak, mint nálunk, létük fokozott ve­szélyt jelenthet.- A fő kérdés persze az, hogy mi védheti meg a társadalom békéjét ezektől a szélsőségektől. Nos, véleményem szerint az, ha gyöngül a politika polarizáló­dása és megerősödnek a szélső­ségektől mentes centrumpártok.-Ugyanakkor a kormánynak mindent meg kellene tennie azért, hogy javuljon a lakosság szociá­lis helyzete, hiszen köztudomású, hogy a lecsúszott, elkeseredett tömegeket könnyű az utcára vinni. Ha a szélsőségek szelleme kiszabadul a palackból, akkor már nagyon nehéz, szinte lehetet­len visszaparancsolni. (Bozsó-Németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom