Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. november 15., szerda Ötven pályázó másfél millió forintot kap Legyen szebb a falunk Elbírálta pályázatait a me­gyei közgyűlés környezetvé­delmi és műemléki bizott­sága. A Legyen szebb a mi falunk!, a műemléki, vala­mint a környezetvédelmi pá­lyázatra ötven pályamű érke­zett. Dr. L. Szabó Tünde, me­gyei főépítésztől megtudtuk: másfél millió forint szétosz­tásáról döntött a bizottság. A legkisebb összeg húsz, a legmagasabb 80 ezer forint volt. Előnyt élveztek azok a pályázók, akik már elkészült munkára kértek támogatást, valamint azok, akik — moz­gósítva a település lakóit — társadalmi munkával valósí­tották meg terveiket. A dön­tésről a napokban kapnak ér­tesítést a pályázók. A kör­nyezetvédelmi és műemléki bizottság tagjai abban is ál­lást foglaltak, hogy a műem­léki törvény mielőbbi ha­tályba helyezését sürgetve levelet írnak dr. Fejérdy Ta­másnak, az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal elnöké­nek. Ebben a műemléki szankcionálás megnövelését javasolják, valamint azt, hogy a műemlékek is kapjanak cél- támogatást. A települési önkormányza­tokhoz pedig azzal fordulnak, hogy a helyi védelem alatt álló épületek és a műemlékek használói kapjanak helyi adó- kedvezményt. (Lőrincz) A legtöbben Barcson, Kaposváron és Marcaliban dolgoznak 78 millió közhasznú munkára A munkanélküli ellátásból kikerültek két évig kaphatnak jö­vedelempótló támogatást. Ha ez az idő letelik, elesnek ettől a megélhetést segítő támogatástól is. Munkába állásra kevés reményük van, marad a segélykérés az önkormányzattól. Segíthet az önkormányza­toknak, ha közhasznú mun­kásként foglalkoztatják őket, így ugyanis kevesebb rászo­rulónak kell juttatni az amú- gyis szűkös segélykeretből. A bérköltségek 70 százalékát a munkaügyi központok áll­ják. A megyei munkaügyi központ 77 millió 917 ezer forintot kapott erre a célra. — Megkerestük a telepü­lési önkormányzatokat és tá­jékoztattuk őket erről a lehe­tőségről — mondta dr. Tarmé dr. Törzsök Piroska, a munkaügyi központ igazga­tója. — Idáig 242 önkor­mányzattal kötöttünk megál­lapodást. Somogybán 683-an dolgoznak közhasznú mun­kásként, ez a támogatásban részesülők 11 százaléka. Az igazgató a problémák között említette, hogy a ren­delet szerint csak rövid ideig — 90 napig —r lehet alkal­mazni a jövedelempótló tá­mogatásban részesülőket közhasznú munkásként. Er­ről nem szereztek időben tu­domást a települések, mint ahogy arról sem, hogy a bér­költségből rájuk eső harminc százalékos részt a költségve­tésbe betervezzék. Az önkormányzatok egy része azért nem élt a munka­ügyi központ nyújtotta lehe­tőséggel, mert nem tudta vál­lalni az anyagi terheket. A közhasznú munkások foglalkoztatására fordítható pénz a jövő év végéig áll a munkaügyi központ rendel­kezésére. Az igazgató bízik benne, hogy a költségvetés tervezésének időszakában gondolnak a települések ve­zetői erre a munkalehető­ségre is, s így 96-ban ezzel is csökkenthetik a segélyezet­tek számát. A legtöbb közhasznú munkást — 145-öt — a bar­csi önkormányzat foglalkoz­tatja, Nagyatádon száznegy- venhárman jutottak így mun­kához, de Kaposváron és Marcaliban is 100 fölött van a számuk. A települési önkormányza­tok nemcsak a kommunális feladatok ellátását oldják meg a közhasznú munkások­kal, egyre inkább élnek azzal a lehetőséggel, hogy szociá­lis gondozóként, könyvtá­rosként, pedagógusként al­kalmazzák őket. S. P. G. Hegyközség alakult Balatonlellén Megalakult a Balatonlellei Hegyközség. Többszöri pró­bálkozás után sikerült megva­lósítania az előkészítő bizott­ságnak, pedig a városban mű­ködő hegyközségi egyesület évek óta bizonyította kiváló közéleti tevékenységét. A mos­tani alakulóra is a 614 érintett­ből 104 jelent meg. Megalkot­ták a szervezet alapszabályát, a tagdíjak kimunkálását a Bodó Gyula vezette rendtartási bi­zottságra bízták. A lellei hegy­község — amelynek legfőbb szerve a kilenc tagú választ­mány — elnöke Pócz József, alelnöke Tilk Ferenc, míg a hegybíró Buzási László, aki mellékfoglalkozásban látja el tisztét. Százéves asszonyt köszöntöttek Századik születésnapján virág­csokorral és ünnepi tortával kö­szöntötte tegnap Szita Károly polgármester családja körében a kaposvári Velkman Simon- nét. A polgármester tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági el­nök üdvözletét, s további erőt, egészséget kívánva nyújtotta át a város ajándékát az idős asz- szonynak. Betegbiztosítás Magyarországon A Páneurópa Unió Magyar Egyesülete találkozót szerve­zett tegnap estére a városi ön- kormányzat tanácstermébe. Szolid érdeklődés mellett esett szó a magyarországi egészség- biztosítás helyzetéről. Az elő­adók az európai gyakorlatról is számot adtak. Kerékpárút a Balaton körül Balatonöszöd képviselő-testü- lete kezdeményezte a tó mellett már meglévő kerékpárutak bő­vítését. Elképzelésük szerint az érifttett települések összefogá­sával elérhető az, hogy a Bala­ton körbejárható legyen a két­kerekűek rajongói számára, a főutak igénybevétele nélkül. Népszerűek a tanfolyamok Tizenhat szakképesítést nyújtó tanfolyamot szervezett a me­gyei munkaügyi központ a munkanélkülieknek. Csoportos képzés keretében 276-an tanul­nak, közülük 91 pályakezdő. A négy betanító tanfolyamon 57 állástalan vesz részt, zömmel pályakezdő fiatalok. A legtöb­ben a gyorsétkeztetési eladó, az idegenforgalmi ügyintéző, a számítógépes szaktitkámő, a programozó, valamint az angol és német nyelvtanfolyamok iránt érdeklődtek. Verekedős tolvajok Rinyaújnépen Vasdarabbal „fizettek” Még annyira fiatalok mindket­ten, hogy a nevüket se írhatom ki egészen, de már a felnőtr tekre is veszélyesek. Ezt bizo­nyítja az a rablás is, amelyet lakóhelyükön, a barcsi áfész rinyaújnépi vegyes-italboltjá­ban követtek el április 21-re virradóra. Az üzlet feltörése után a magukkal vitt zsákokba nagy mennyiségű cigarettát, édességet, egyéb élelmiszert, tisztálkodó szert pakoltak be, összesen mintegy 87 ezer fo­rint értékben. Csakhogy a leg­nagyobb „munka” közepette tetten érte, és felismerte őket négy helyi lakos. H. György (18) és H. Zsolt (17) számított a váratlan és kellemetlen meglepetésekre, és ennek megfelelően készült fel. Fejüket sállal csavarták körül, és magukkal vittek egy 72 centi hosszú, több mint egy kilogramm súlyú rozsdás vas­darabot is. Tettenérőik az üzlet azon­nali elhagyására szólították fel őket. Ám ők nem akartak üres kézzel távozni, úgy döntöttek, hogy támadnak. H. Gyula ma­gához ragadta a poroltó készü­léket, és tartalmát a leleple- zőkre fújta, Zsolt pedig a vas­sal megsebesítette az egyik férfi karját. A támadás után a tettenérők gyorsan eltávoztak a helyszínről. A rendőrséget azonban nem tudták értesíteni, mert a falu egyetlen nyilvános telefonja üzemképtelen volt. De ha késve is, a lopott szajré a rablók lakásán előkerült. A Kaposvári Városi Bíró­ság dr. Mucsi Gyöngyi tanácsa H. Gyulát, aki a bűncselek­ményt próbára bocsátás alatt követte el, rablásért 1 évi 10 hónapi, H. Zsoltot rablásért és súlyos testi,sértés bűntette kí­sérletéért 1 évi, 6 hónapi fia­talkorúak fogházára ítélte. A szabadságvesztés végrehajtá­sát , mindkét vádlott esetében két évi próbaidőre felfüggesz­tette, és elrendelte pártfogói felügyeletüket. Az ítélet jog­erős, mert mindenki belenyu­godott. (Szegedi) illlilll sm mm Minden autóst szeretettel várunk KAPOSVÁRON ÉS SIÓFOKON 1 995. november 1 3-tól 26-ig, 10 és 18 óra között kijelölt töltőállomásainkon, ahol a MÓL Rt. a Magyar Autóklubbal közösen az alábbi ingyenes szolgáltatásokat nyújtja:- fagyálló ellenőrzés,- fékfolyadék ellenőrzés,- gumiprofil ellenőrzés,- fényszóró ellenőrzés. Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Sütöde Kadarkúton A kemencéket már beüzemelték, indulhat a sütés Több mint tízmilliós beruhá­zásban épült sütöde Kadark­úton, amely házi kenyérrel és péksüteménnyel látja el a kör­nyékbeli településeket. Elvé­gezték a kemencék beüzemelé­sét, és a tervek szerint rövide­sen nyitnak. Az elképzelések szerint a pékség napi 16 mázsa kenyeret és péksüteményt ké­szít. A pékséggel egyidőben kezdi meg működését a kadar­kúti malom is, amely eddig da­rálóként működött, s amelyet a sütöde építésével párhuzamo­san újított föl közös tulajdono­suk, és épített hozzá silót és raktárát. A tervek szerint a ma­lom látja majd el a pékséget alapanyaggal. A búzát főleg a kadarkúti szövetkezettől, il­letve környékbeli magánvállal­kozóktól vásárolják. A malom és a pékség együt­tesen tíz-tizenkét kadarkúti számára biztosít munkalehető­séget. N. L. Elektronikai termékek javítását ellenőrizték Szakszerű szerelők A Somogy Megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség befe­jezte a szórakoztató elektro­nikai termékek javításával foglalkozók vizsgálatát. Egy hónap alatt harmincegy egyéni vállalkozót, valamint tizenkét kft-t, illetve bt-t, a szórakoztató elektronikai termékek javításával foglal­kozók 70 százalékát keresték föl; elsősorban a termékek javításának körülményeit, a szolgáltatási igények kielégí­tését vizsgálták. A javítást végzők 60 százaléka városokban dolgozik, 40 szá­zalékuk pedig nagyobb telepü­lésen végzi a szolgáltatást; kis­településeken nincs szerelő. Az ellenőrzések során az is ki­derült, hogy a lakosság egyre • nehezebb anyagi körülményei miatt a készülékek átlagélet- kora nő, műszaki állapota rom­lik, csak a nagyobb hibák ese­tén fordulnak szerelőhöz. Bo­nyolultabb esetekben a vállal­kozók a megye három na­gyobb — igen leterhelt — szakszervizébe irányítják a megrendelőket. A vizsgált negyvenhárom szervizből mindössze öt foglalkozik jótál- lásos készülékek javításával. A javítási idő a vállalkozóknál 1 -2 nap, a szakszervizekben egy hét. A szervizek felsze­reltségéről a vizsgálat megál­lapította, hogy többségük kor­szerűtlen, a műszaki berende­zései elmaradottak (a vállalko­zók műhelyeinek döntő több­sége lakásban, garázsban ta­lálhatók), ennek ellenére a szórakoztató elektronikai ter­mékek javításával kapcsolat­ban nincs sok panasz. Az el­lenőrzések során tizenhét sze­relőnél nem volt vállalási sza­bályzat, a meglévők többsége is már 15-20 éves. A javítási munka elvállalásakor a vizs­gált szervizek többsége nem közli írásban a megrendelővel a főbb feltételeket, a megálla­podás — az árról, a határidőről és egyéb feltételekről — szó­ban történik, holott a szolgálta­tást végzőknek vállalási sza­bályzatban kell rögzíteni a munka feltételeit. Az ellenőrzések során a me­gyei fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség munkatársai megál­lapították, hogy a javító kapa­citás biztosítja az igények ki­elégítését; nem a szakmai munkával van gond, hanem főként az adminisztrációval. Vállalási szabályzat készíté­sére 17 kötelezésre szóló hatá­rozatot adtak ki, tizennégyen már pótolták ezt a hiányossá­got. Az ellenőrzések során összesen 23 ezer forint bírsá­got szabtak ki. (Tamási)

Next

/
Oldalképek
Tartalom