Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-06 / 235. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. október 6., péntek Magyarország törekszik arra, hogy az euroatlanti régió országai mellett fejlessze kapcsolatait az ázsiai és a csendesóceáni térség államaival - mondta Somogyi Ferenc kül- ügyminisztériumi államtitkár, aki Horn Gyula miniszterelnök decemberben esedékes dél-koreai és japáni űtját előkészítendő, a hét elején Szöulban járt, és csütörtök óta Tokióban folytat tárgyalásokat. Európa legjelentősebb tíz idegenforgalmi célországa között tartják számon Magyarországot. Az egyes országokba beérkező turisták száma 1994- ben azt mutatta, hogy Magyar- ország a 4. helyre rukkolt elő az 1985. évi 8. helyről. A lista első három helyezettje most is mint akkor: Franciaország, Spanyol- ország és Olaszország. A délszláv válság megoldására irányuló amerikai diplomáciai erőfeszítések álltak annak az eszmecserének a középpontjában, amelyet Bili Clinton amerikai elnök és II. János Pál pápa folytatott egymással szerda délután New Yorkban. A katolikus egyházfő csütörtökön beszédet mondott az ENSZ Közgyűlés ülésszakán. Hatalmas zajt csapva tüntettek Bécsben csütörtökön a diákok a pénzügyminisztérium előtt, az osztrák kormány „rövidlátó oktatáspolitikája” és a diákokat érintő megszorító intézkedések ellen. A fiatalok azt követelték, hogy ne vonják meg a diákok családjától a támogatást, ne szüntessék meg a tandíjmentességet, az utazási kedvezményeket és ne csökkentsék az egyetemek és főiskolák állami támogatását. Jörg Haider, az osztrák Szabadság Párt elnöke csütörtökön egy rádióinterjúban azt követelte, hogy Ausztria ezentúl ne vegye figyelembe az európai emberi jogi konvenció előírásait, mert egyébként elöntik az országot a külföldiek. A politikus szerint Bécsnek azért kellene felmondania az egyezményt, mert az többek között a családok fennmaradásának biztosítását - vagyis adott esetben a családegyesítést - írja elő. Ausztriában maradna a szlovák elnök fia mindaddig, amíg lezárul az elrablásával kapcsolatos vizsgálat és nem tisztázódik az a vád, amelyet a Technopol cég vezetése emelt ellene. Ezt ifj. Michal Kovac Bécsben közölte a cseh hírügynökség tudósítójával. Seamus Heaney ír író kapta az 1995-ös irodalmi Nobel-dí- jat. A művész valószínűleg nem azonnal értesült a kitüntetésről, minthogy egy mindentől távol eső görög szigeten pihen. s Az Egyesült Államok lesz a béketárgyalások házigazdája Október 10-től tűzszünet (Folytatás az L oldalról) Bili Clinton jelezte, hogy a szarajevói normalizálódás követelését a bosnyák kormány támasztotta. Egyértelművé tette azt is, hogy a tűzszüneti megállapodás még nem igényli a tervezett NATO-kö- telék kivezénylését. Helyszíni jelentések szerint az élet fokozatosan normalizálódik Szarajevóban: egyre több ember merészkedik az utcákra. A legtöbb gondot még mindig az okozza, hogy bár a szerb tüzérség már nem lövi Szarajevót, a rejtőzködő orvlövészek szinte minden nap megsebesítenek valakit. A várt boszniai békemegállapodás ellenőrzésére hivatott, főleg NATO-erőkből álló nemzetközi kötelék létrehozásával és az észak-atlanti szövetség kibővítésével kapcsolatos kérdések szerepelnek terítéken a tizenhat NATO-tagor- szág védelmi minisztereinek williamsburgi tanácskozásán. A történelmi nevezetességű virginiai városban megrendezett, kötetlen formájú kétnapos eszmecsere házigazdája William Perry amerikai védelmi miniszter. A nyugat-európai partnereket fölöttébb meglepte az az amerikai kezdeményezés, hogy a rendezési folyamat ellenőrzéséből fakadó katonai feladatok ellátása mellett fordítsanak gondot Bosznia fegyveres erőinek kiképzésére és korszerűsítésére is. Állítólag London és Párizs hevesen ellenzi a tervet, mert úgy véli, a nagyszabású kiképzési program nem lenne összeegyeztethető a nemzetközi kötelék semleges státusával. Ugyancsak tisztázásra szorul az orosz csapatok részvétele a békemegállapodás végrehajtásában. Moszkva nem hajlandó egységeit NATO-pa- rancsnokság alá rendelni, viszont a szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a harci csapatokból álló kötelék nyugati parancsnokság alatt szolgáljon. Moamer el-Kadhafi palesztinok között. A líbiai elnök az egyiptomi-líbiai határon fölszólította az arab országokat, hogy példáját követve küldjék haza a palesztinokat, tiltakozásul az autonómia-megállapodás ellen. fotó: feb/reuter A felderítés válasza a hidegháború utáni kihívásokra Szupertitkos kémműholdak A hidegháború utáni megváltozott világhelyzetben a hírszerző műholdaknak is más a szerepük, mint korábban. Nagyobb térségeket kellene szemmel tartaniuk, hiszen a célpontokat már nem lehet konkrétan meghatározni. Az új körülmények között az amerikai kémműholdak rendszere feleslegessé vált. A KH-12 kódjelű szatelliták kis területek nagy felbontású képeit közvetítették. Az amerikai műholdrendszer elavult voltára az Öbölháború idején jöttek rá a katonai vezetők. Nagyobb területek feltérképezésére a KH-12- es műholdakból álló rendszer csak hosszabb idő alatt képes. A műholdnak ugyanis a célterület felett kell „köröznie”, mire az egyes részkockákból összeáll a teljes kép. A Sivatagi Vihar irányítói nemcsak a harcterekről, hanem egész Irakról és katonai objektumairól szerették volna pontos felvételeket. „Sem gyors, sem pontos információhoz nem jutottunk műholdjaink segítségével” - panaszkodott Schwartzkopf tábornok, a háború amerikai parancsnoka. A kémholdak új generációjának prototípusa a Lockheed laboratóriumaiban már elkészült. A program keretében - 1998 és 2000 között folyamatosan - ezek váltják majd fel a régieket. Az új kémszatelliták nem szputnyikszerű apróságok, darabonként húsz tonnát nyomnak, és a katonai igényeknek megfelelően a Föld egy-egy ezer négyzetmérföldes területéről adnak egészen nagy felbontású képet, emellett érzékelőikkel felfogják az ellenséges telefonbeszélgetéseket, képesek behatolni a másik fél elektronikus rendszereibe. TÉNYKÉP KEK-csúcs Varsóban A Közép-európai Kezdeményezés a viszonylag fiatal nemzetközi szervezetek közé tartozik, hiszen még csak alig 3 éves, legalábbis ezen a néven. Mert ami az „előéletét” illeti, az már meglehetősen összetett: eredetileg 1989 végén Quadragonálé néven jött létre, hogy aztán a fokozatos kibővülések révén több mint kétszeresére nőjön. Célja annak idején, a kelet-közép-európai rendszerváltás korszakában az volt, hogy bebizonyítsák: különböző társadalmi rendszerű államok is képesek harmonikus térségi együttműködés kialakítására. Ennek megfelelően a létrehozók közt találhattuk a NATO-tag Olaszországot, a semleges Ausztriát és Jugoszláviát, illetve az (akkor még) VSZ- és KGST-tag Magyarországot. 1990-ben Csehszlovákia felvételével Pentagonáléra, majd egy évre rá Lengyelország csatlakozásával Hexagonáléra változott az elnevezés. Azóta is történt változás: Kis-Jugoszlávia tagságát felfüggesztették, felvették viszont az önállóvá vált Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát. Csehszlovákia hivatalos szétválása is létszámbővülést jelentett. Ezért változott 1992-ben a szervezet neve immár KEK-re. Ami a tartalmat illeti, a KEK laza felépítésű, térségi együttműködés; a külügyminiszterek általában évente kétszer találkoznak, csúcsértekezletre pedig egyszer kerül sor. A helyszín szintén évente változik; hazánk 1993-ban töltötte be a soros elnöki funkciót. A KEK munkacsoportjaiban közlekedési, infrastrukturális, környezetvédelmi, kereskedelmi és egyéb elképzelések tucatjait (köztük autósztrádák- és vasút-korszerűsítések tervét) vitatják meg. A csoport vegyes összetétele miatt nyilván nem áll azonos szinten más európai integrációs szervezetekkel, ám szakértők szerint, ha a tagok kellő figyelmet fordítanak az e téren kínálkozó együttműködési lehetőségekre, akkor így is fontos, kiegészítő szerepet tölthet be a CEFTA, a visegrádi kapcsolatkor, a Kárpátok-Eurorégió, s más, hasonló kezdeményezések mellett. A szervezetnek most Lengyelország a soros elnöke, ezért október 6-7-én Varsóban találkoznak a KEK kormányfői és külügyminiszterei. A tervek szerint a résztvevők több új dokumentumot írnak alá, melyek közül a legfontosabbak a szervezet alapelveit és működési szabályzatát, az új tagok belépésének feltételeit rögzítik. Szegő Gábor Jóvátétel a Benes-dekrétumok áldozatainak Példa értékű döntés A második világháború után most első ízben született olyan legfelsőbb szintű bírósági döntés Csehországban, amely igazságot és jóvátételt szolgáltat olyan személynek, akit a Benes-dekrétumok alapján elítéltek és megfosztottak vagyonától. A cseh alkotmánybíróság szerdán Brünnben úgy döntött, hogy 1948 tavaszán Karel Hilp- randt bárót, Benes elnök dekrétumára hivatkozva, jogtalanul fosztották meg vagyonától, ezért érvénytelenítették az akkori bíFelmentés A felmentésen túl legalább 100 millió dollár lesz a gyilkossági ügyből kikeveredett O. J. Simpson tiszta haszna - számította ki David Blake, ismert show- szakértő a londoni Daily Mirror számára. Az amerikai futball- színészsztámak nyilvánvalóan a Los Angeles-i szuperper nyomán készülő film hozza majd a bevétel zömét: állítólag ez lesz a film és a tévé történetének legnézettebb alkotása. rósági végzést. így a báró egyik leszármazottja visszakapja az elkobzott földbirtokot. Antonín Procházk'a, az alkotmánybíróságelnöke szerint a mostani döntés precedens értékű, s a jövőben mások is kérhetik rehabilitálásukat vagy elkobzott vagyonuk visszaadását. A bírósági határozat azonban nem a Benes-dekrétumokat, hanem a velük való visszaélést érintette, a dekrétumokat az alkotmánybíróság továbbra is érvényesnek tekinti. haszonnal Könyvének első részét még a börtöncellában megírta - ötmillió dollárért, folytatásáért pedig hétmilliót kap. Már eddig további ötmillió dollárt hoztak a Simpson-emléktárgyak. A legújabb bevételi lehetőség: elárverezik annak a chicagói szállodai szobának a berendezését, amelyben a nevezetes vádlott a gyilkosság utáni éjszakát töltötte. A befolyt összeg negyede Simpsont illeti. A jövő század elképzelt csodája ✓ Alagút épülhet Amerika és Ázsia között a Bering-szorosban Egy cseh származású mérnök a jövő század legnagyobb építkezését szeretné megvalósítani: vasúti alagutat Amerika és Ázsia, Alaszka és Szibéria között, a Bering-szorosban. Az Egyesült Államokban élő George Koumal számításai szerint a transzkontinentális vasútvonal forradalmasítaná a nemzetközi kereskedelmet. Összekapcsolódnának a világ legnagyobb gazdasági térségei: Eszak-Amerika, Oroszország Délkelet-Ázsia, Kína. A Bering-szoros legszűkebb pontja 85 kilométer széles, benne egy amerikai és egy orosz sziget fekszik: azokról látnák el friss levegővel a hatvan méter mélységben elhelyezett alaguta- kat. Jóllehet azok teljes hossza több mint a kétszerese a La Manche alatt elvezető Csalagút- nak, a helyzet itt mégis kedvezőbb, mert a Bering-szoros talapzata nem törékeny mészkő és agyag keveréke, hanem szilárd gránit. Kérdés viszont, hogyan továbbítsák a szoroson átjutott szerelvényeket. A transzszibériai vasútvonal Jakutszknál végződik, 3300 kilométerre a szorostól. Az amerikai oldalon kedvezőbb a helyzet, ott „csak” 1800 kilométer hosszan kellene az örök fagy birodalmában síneket lefektetni. A nagy álmodozó szerint az alagutat húsz év alatt ötvenmilliárd dollárból elkészülhetne. Ez az összeg csak úgy teremthető elő, ha az amerikai és az orosz kormány is hozzájárul. Ám ezt Koumalnak eddig még nem sikerült elérnie, pedig tanácskoztak róla Moszkvában és Washingtonban egyaránt. Az orosz vezetés bátorította, a Clinton- kormány azonban pillanatnyilag nem lelkesedik az ötletért. A mérnök most magánbefektetők részére konferenciát szervez Londonban, remélve, hogy a megvalósult Csalagút ösztönzően hat majd tervének elfogadtatásánál. Csak az a bökkenő, hogy a La Manche alatti vasúti összeköttetés egy évvel a megnyitása után már állítólag a csőd szélén áll. Heltai András Menetrendszerű katonajárat - ukrán módra. Amerikai ejtőernyősök „igyekeznek” Lvov mellett gyülekezőhelyükre. A városban ukrán-amerikai közös hadgyakorlatot tartanak a NATO Partnerség a békéért programjának keretében. fotó: feb/reuter l
