Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

1995. október 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 A pedagógusok protéstálnak, a hivatal ésszel érvel Bérviták Mesztegnyőn Mesztegnyő mint önhibáju­kon kívül hátrányos hely­zetbe került község újabb 3,9 millió forintra nyújtott be pá­lyázatot. A képviselő-testület az eredetileg 71 millió forin­tos költségvetést, többszöri módosítás után, most 65 mil­lióra faragta le. A csökkentés érintette az ön- kormányzat fenntartásában működő valamennyi intéz­ményt, így az általános iskolát is, ahol 1Í százalékos szűkítést hajtottak végre. A kényszerű takarékossági intézkedések nyomán egyebek között a bér- kifizetések időpontját is módo­sították: harmadikéról tizen­ötödikére tették át a fizetésna­pot. A csaknem kéthetes csú­szásra eltérő vérmérséklettel reagáltak az érintettek. Bár a fe­lelősség nem az önkormányzati gazdálkodást terheli; oka az ál­lami normatíva leosztása, mivel az a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem hó elején történik. Az önkormányzat eddig úgy hidalta át a nehézséget — mint Völgyi Zoltán jegyző elmondta —, hogy hitelt vett föl a szám­láját kezelő OTP-fióktól, majd a 2,5-2,6 millió forint megér­keztével kiegyenlítette. A ka­matok azonban egyre gyűltek, mígnem éves szinten elérték az egymillió forintot, s így a hely­zet tovább nem tartható. Több­szöri egyeztetés után - polgár- mesteri javaslatra - határozták el a csúsztatott bérfizetést, mint egyetlen ésszerű megoldást. Mesztegnyő elöljárói váltig állítják: átmeneti jelenségről van szó, s amint az önkormányzat számláján lesz egy kis tartalék - várhatóan jövő januártól - ismét visszatérnek a régi fizetésnap­hoz. A pedagógusok a közal­kalmazotti tanács összehívásá­val protestáltak a bérfizetés mi­att. A polgármesteri hivatal nem mondott le a tantestülettel való békés megegyezésről. A Munka törvénykönyve gondoskodik a munkabér védelméről, de nem záija ki az eltérő megállapodá­sok lehetőségét sem. A vállalkozásba kiadott mű­velődési ház, az összevonás té­nyével számot vető községi könyvtár, a megváltozott kon­díciókkal üzemelő öregek ott­hona is szenved a nemszeretem, de elkerülhetetlen lépésektől Mesztegnyőn. Október 1-jétől bezár az információs iroda, és kétséges a faluház finanszíro­zása is. A községi gamesszal és a 13,4 százalékos létszám-, munkaidő- és bércsökkentést végrehajtott polgármesteri hi­vatallal együtt nehéz időket él­nek meg. Sorsuk jobbra fordí­tása attól is függ: mennyire ér­zik át az összefogás szükséges­ségét a falu érdekében munkál­kodók. Csíky K. Erika ÍTj járda Csömenden A csömendi csomópontnál 240 méter hosszan új járdát építettek. Kivitelezője a kaposvári Tóth-bau kft volt. Az építése 650 ezer forintba került. A pénzt az útalappályázaton nyerte a helyi önkormány­zat. FOTÓ: KUN. G. TIBOR Szüreti játék az óvodában Szüreti felvonuláson vettek részt Marcaliban a Posta közi óvodások. A kétnapos mulat­ság során a szürettel kapcsola­tos játékokat, verseket dalo­kat tanulták meg. Az eső mi­att ugyan elmaradt a lovasko­csis felvonulás, de ez nem szegte kedvét a mulatni vá­gyóknak, s az óvoda fedett te­rasza kiváló hely volt a „szü­rethez” is. A játékos Mihály- napi vásár után pedig a hozott szőlőből mustot is préseltek az óvodások. (Szalai) Két angol tanár a tengeren túlról Lara és Sarah Marcaliban Lara (balról) Albionból, Sarah Kaliforniából érkezett Marcaliba fotó: kun g. tibor A városnak ahonnét jött, száz­kilométeres, homokos tenger­partja van. Tizenöt perces au­tóút, és már a mexikói határál­lomás következik. Am Sarah Koenig, a Kanadában szüle­tett, San Diegóban élő és je­lenleg Marcaliban tanító hölgy, mint mondta, még soha nem járt odaát. A Kaliforniai Egyetemen angol irodalomból diplomázott, s egy Visconsin állambeli szervezet útján ke­rült Magyarországra. — Amikor végeztem az egyetemen, úgy éreztem: a könyvek maguk alá temetnek — mondta Sarah Koenig. — Elhatároztam: mielőtt tovább­tanulok, a gyakorlatban is ki­próbálom a tanítást, de nem odahaza. Világot akartam látni, más országot megis­merni, s ez sikerült. Marcalit részben a Balaton közelsége miatt választottam, s megle­pett, hogy az iskola itt milyen sokat követel a diákoktól. Amerikában jóval lazább és kevésbé segítőkész az intéz­mény. Tizennyolc órám van egy héten, s bár egy szót sem tudok magyarul, azért elbol­dogulok. A gyerekek udvaria­sak; néhánynak már egészen jól megy az angol. Amíg a Kalifornia napsü­tötte ege alól érkezett Sarah egy-két éves „tanulmányi ki­rándulásnak” tekinti Marcalit, a Stratford-on-Avon-ből - Shakespeare szülővárosból - érkezett Lara Kim Fenton hosszabb távon gondolkodik. A Sheffieldi Egyetem szocio­lógia és politikai szakán vég­zett tanárnő egy londoni isko­lában töltött év és a pedagógiai, kiegészítő diploma megszer­zése után vállalkozott külföldi munkára. — Spanyol és francia nyelv- területre nem akartam menni; azokat a helyeket, részben cse­rediákként, már bejártam. Af­rika sem vonzott túlságosan; valami újat, kevésbé ismertet akartam. Az utazási vágy is bennem volt, amit az otthon maradók kevésbé értékeltek — mondta. — Halásztelekiben három évet töltöttem, onnét jöt­tem át Marcaliba. Célomat, úgy érzem, elértem; mindig arra vágytam, hogy angolt tanítsak más anyanyelvűeknek. A két iskolarendszer egyebek között abban is különbözik, hogy ná­lunk több a papírmunka, s egy tanárnak szinte alig van szabad­ideje. Az ideiglenes itt-tartózko- dási engedéllyel rendelkező Lara magyar vőlegényével Csömenden kíván letelepedni. A gimnázium egyik csendes irodájában, két tanóra között bizalmasan bevallja: legalább tíz évig nem akar visszamenni. Szereti az itteni embereket, a vidéki életet, ami errefelé egy­előre többről is szól, mint a hí­res angol versenyszellem... Csíky K. Erika Sikeresen több mint félezren vizsgáztak őszi roham jogosítványért Híre ment, hogy jövőre már próbajogosítvány kapnak csak vizsga után az új autóvezetők, s ennek véglegesítéséhez még sokat kell produkálniuk a köz­lekedésben. Ezért most jóval többen igyekeznek megsze­rezni a jogosítványt. Hogyan látják ezt az autósiskolában? — Nálunk az idén, eddig 450 tanuló szerzett B kategó­riás, 70 pedig motorvezetői jogosítványt — mondta Meisz- terics János, a marcali I. számú járművezető-képző munkaközösség ügyvezetője. — Az eredményekkel elége­dettek vagyunk: a B-sek 65, a (nagy)motorosok 80 százaléka jogosítványhoz jutott. Nem ennyire jó a helyzet kismoto- rosoknál; szigorúbbak ugyanis a követelmények, és jogosít­ványhoz csak azok juthatnak, akik az elérhető 35 pontból legalább 30-at szereznek. A változások begyűrűznek ezekbe az iskolákba is. Rend­kívül megnőtt az érdeklődés a belföldi és külföldi árufuvaro­zási, a nemzetközi autóbusz- vezetői és a veszélyes áruk szállítására jogosító igazolvá­nyok iránt: ezek birtokában nagyobb az elhelyezkedési esély. Meisztericsék erre is felkészültek, s az igényeknek megfelelően indítanak tanfo­lyamokat. Aki ilyen nemzet­közi jogosítvány megszerzését tűzi célul, nehéz feladatra vál­lalkozik, hiszen például az árufuvarozó vállalkozói jogo­sítványhoz 90 órás tanfolyam nehéz anyagából kell vizsgát tenni. Ugyanakkor a B kategó­riás jogosítvány 5-6 hét alatt megszerezhető. (Kun) Pusztakovácsi járda, takarékoskodás Pusztakovácsinak igen szűkös anyagi helyzete ellenére is sike­rült talpon maradnia. Takarékos gazdálkodással még kisebb fej­lesztésként 300 méter járdát is építettek. A lakosság terheit nem növelik; helyi adó nincs, a szemétszállítás pedig ingyenes. Buzsákon énekkart szervez az iskola A buzsáki iskolában 41 diák ta­nul a fonyódi zeneiskola kihe­lyezett tagozatán. Az előképző- sök, a szolfézs- és a zongora tanszakos növendékek képzé­sén túl könnyűzenét is tanulnak - ez utóbbit csak szakkörben. Az intézmény az idei tanévben fejleszti az ének-zene oktatást; szaktanári irányítással most szerveződik az iskolai énekkar, amely a néptáncosokkal az is­kolái életet színesíti Buzsákon. Somogysimonyiban húsz bikát lőttek Kilenc külföldi csoportot foga­dott szeptember eleje óta a so- mogysimonyi Dózsa vadásztár­saság. A vendégek átlagosan 4-6 napot töltenek itt. A társa­ság 17 ezer hektáros vadász­ható területén eddig több mint húsz szarvasbikát lőttek ki, ám átlagsúlyuk kisebb a tavalyinál. Vadak, négy megyéből Öreglakon Baranya, Zala, Somogy és Veszprém megye 26 átvevőhe­lyén vásárolja fel a vadat az öreglaki feldolgozó kft. A va­dászszezon kezdete óta naponta 80-100 szarvast dolgoznak fel, s fagyasztva nyugatra szállít­ják; elsősorban Ausztriába, Olaszországba és Hollandiába. A marcali televízió heti műsora Hétfő 19.00: Dunahercegnő, 9.r. 19.50: Tegnap, ma, holnap (ol.). Kedd 19.00: Marcali híradó. 19.35: Megyei tv. Szerda 19.00: Híradó, sport. 19.35: Küldetés. Dokumentumfilm. Csütörtök: Fókusz. 19.45: Szerelmi kálvá­ria (fr. f.) Péntek 19.00: Fókusz. Akinek a kevés is sok, eladja a lovait Tóthlandnak nagy az ára Rendezték a gólya sorsát Sikerrel járt a gyótapusztaiak összefogása a sérült gólyák mentése ügyében. Az egyik, az ép szárnyú már elrepült, a má­sikat pedig a Lábod melletti Pe- tesmalom sérült állatokat ellátó telepére vitték. Tömösváry Ti­bor, a Somogy Természetvé­delmi Egyesület elnöke el­mondta: több bejelentést is kap­tak, és igyekeztek a lehető leg­hamarabb eljutni mindenhova. Hozzátette azt is, hogy nem a hőmérséklettel van baj, a gó­lyák át tudnának telelni, hanem az élelem megszerzése okozna gondot. A petesmalmi telepen viszont egész évben a lehető legjobb ellátást biztosítják nemcsak a gólyáknak, hanem más sérült állatoknak is. (Szalai) Szívbemarkolóbb szlogenje „lódoktornak” aligha lehet: lovaimat az otthonomért. Ezt mondja dr. Tóth Tibor, aki tíz esztendeje érkezett Pusz­takovácsiba. Azóta Kovácsi, Nikla, Somogyfajsz és a kis Libickozma állatorvosa.- Van-e még (már) ló errefelé?- kérdezem, de ő azt feleli, hogy erről később. Maga az ál­lattartás - mondja - kevés jó példától eltekintve, siralmas. Sajátosan az ország helyzetét tükrözi. Az én négy falumban, magángazda tulajdonában ösz- szesen csak ötven szarvas- marha van. Birka? Három nyáj. Több a semminél. Ä lényeges a disznótartás. Falun - kivéve a nagyon öre­geket és néhány léha fiatalt - nem engedheti meg magának senki sem, hogy ne legyen egy-két disznaja.- Egy vágás, és fél évre megoldva a gond; van sza­lonna, van mivel dolgozni menni. Mire elfogy, a másodi­kat is levágják. Ennyi a mini­mum a folyamatossághoz. Meg ahhoz - teszi hozzá Tóth Tibor némi öniróniával -, hogy négy falu egy lódoktort vala­hogy eltartson.- Valahogy? Hiszen az ál­latorvosoknak mindig jól ment.- Talán a hetvenes évekig. Ennek már a szele is alig csa­pott meg; nem vagyok hozzá elég öreg. Mindenesetre, nagy dilemma előtt állok: meg kell venni ezt a házat, a szolgálati lakásomat. Néni egy építészeti remek. Valaha szocbrigádok építették, több lehet benne a sör, mint a malter meg a ce­ment. (Az utóbbit kilopták be­lőle, hogy sörre legyen.) Ez az otthonunk; szép kert, jó föld­del. Sokszor elképzelem, mi­lyen paradicsom lehetne. Egy kis „Tóthland”, ahogy vicce­sen mondom néha a fiamnak. Egyetlen helye a világnak, ami mindig befogad...- Ez igazán szép.- Annyi kiegészítéssel, hogy meg kell venni. Nem panasz- kodhatom kevesebbre értékel­ték, mint amennyit az itt háza­kat néző németek adnának érte, de nekem a kevés is sok. Hogy mégis megvehessem, el kell adni a lovaimat, anyástul, csikóstul. Gyönyörűek: Amy, Borvirág és Aranycsillag Al­mavirággal; a család után a legfontosabbak. Én az idegent is barátommá fogadom, ha a lovakat szereti. S most el kell adni őket (mindet semmi­képp!), hogy megvehessem a mi Tóthlandunkat. Kun G. Tibor t Dr. Tóth Tibor: igazi paradicsom lehetne minálunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom