Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-05 / 208. szám
1995. szeptember 5., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Kié a parlamentben az 54 százalék? Koalíciós kötélhúzás Talán ma délelőtt eldől, marad vagy szakad a koalíció. Bár tegnap délelőtt az SZDSZ és az MSZP parlamenti frakciója (sőt az MSZP elnöksége is) ülésezett, egyelőre mindkét párt ragaszkodik a saját elképzeléseihez, miközben hangsúlyozzák: nem presztízskérdésről van szó. Az SZDSZ elnöke, Pető Iván újságírók előtt elmondta: a frakció nincs döntési helyzetben, egyébként is pártja úgy keveredett ebbe a nyilvánosság előtt zajló vitába, „mint Pilátus a Crédóba”. Szerintük nem személyi kérdésekről van szó, hanem arról, hogyan lehet a koalíció működését normális mederbe tereim. Ez pártja szerint a koalíciós megállapodás betartását is jelenti. Az SZDSZ tehát ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nem aktuális a kormány bővítése. Az MSZP-frakció ülésén Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök előterjesztésében tekintették át a koalíciós gondokat. Toller László frakcióvezető-helyettes ezután elmondta: a koalíciós megállapodást nem kell újra tárgyalni, de nem lehet azt dogmaként sem kezelni. A szocialisták szerint a közös kormányzás több mint kívánatos, ezért, ha a kormány munkájának áttekintése és a tárgyalások folytatása után sem születik kompromisz- szum, az nem az MSZP hibája. A Koalíciós Érdekegyeztető Tanács keddi ülése előtt arról kérdeztünk néhány képviselőt: igaz-e az a kijelentés, amit Nagy Sándor tett, miszerint most már nem is a kormány bővítéséről folyik a vita, hanem arról: melyik párt az erősebb? Pécsi Ildikó (MSZP):- Az illetékes bölcs uraknak most nagyon meg kell fontolniuk, mit tesznek. Olyan ez, mint amikor a férj és a feleség együtt felel a család jövőjéért. A harmonikus együttélés a két fél kompromisszumkészségén múlik, és mindegy, hogyan kerültek a házasságba. A tartós civakodás itt is, ott is váláshoz vezethet. Szolnoki Andrea (SZDSZ): -Félreértés az egész. A lényeg: a közösen kidolgozott és aláírt koalíciós megállapodást be kell tartani. Korábban magam is tettem egy javaslatot a Népjóléti Minisztérium kettéválasztására, de meggyőztek arról, hogy köt az általam is elfogadott megállapodás. Azóta egyfolytában bombázhatnám a koalíciót, mint ahogy most az MSZP teszi. Ezért tartom korrektnek azokat a nyilatkozatokat, amelyeket SZDSZ-es vezetőktől hallhattunk az utóbbi napokban. Koalíciós szakításról még nincs szó. Az utolsó pillanatban a kongresszusnak kell döntenie. Szőllősi Istvánná (MSZP):- Nem presztízsharcról van szó, hanem arról, szabad-e rövid távú célokért távlati stratégiát feladni. Van egy kormányprogram, amit végre kell hajtanunk, s ehhez szükséges egy hosszú távon gondolkodó szakember. Kijelenthetem: Nagy Sándor ilyen. De ha ő nem vállalná, Horn Gyula majd talál alkalmas személyt. Égyébként kár erről annyit beszélni. Kié a parlamentben az 54 százalék? Az MSZP nem lopta, nem örökölte és nem ajándékba kapta a mandátumokat. Nekünk nem kell erősködnünk. Szerintem ez a történet lényege! Takács Mariann Tűzoltó-demonstráció Múzeumba való autók, elavult védősisakok Miniszterelnöki beszéddel kezdődött a parlament őszi ülésszaka Mérlegen a kormány munkája Éles ellenzéki bírálatok a koalíciónak címezve Horn Gyula napirend előtti felszólalásával kezdődött a parlament őszi ülésszaka. A miniszterelnök rámutatott, hogy a kormánynak ma nehéz dolga van: egyszerre kell kezelnie a válságot és menedzselnie az átalakulást. Ma országos demonstrációt tartanak a tűzoltók. Szak- szervezetük összegezte égető gondjaikat: havi bruttó 22 ezer forintért kockáztatják az életüket, technikai eszközeik többsége elavult, védősisakjaik szavatossága két éve lejárt, a tűzoltóautók fele pedig akár múzeumi darab lehetne. Hivatásukat még mindig nem minősítették veszélyes szakmának, a havi 269 órás munkaidejük jelentős részét képező túlórákért pedig nem kapnak többletdíjazást. A 9170 tűzoltó nevében ma délelőtt az ország minden részéről érkező 1500 szabadnapos tűzoltó egyenruhában vonul a Hősök teréről a Parlament elé, ahol petíciót nyújtanak át az Országgyűlés elnökének. Bíznak benne: a kormány segít, hogy ne váljék működésképtelenné a tűzoltóság. Ebben a nehéz helyzetben a koalíción belül vitát kiváltó javaslatai a kormányzati munka javítását szolgálják. Aláhúzta, hogy ő a koalíciós partnerrel megegyezésre törekszik és változatlanul kiáll a stabilizációs politika mellett, amelynek első eredményeként mára lefékeződött a pénzügyi helyzet romlása. Az 1996-os költségvetés alapos előkészítés után - több más gazdasági törvénnyel együtt - kerül szeptemberben a parlament elé. Beszélt a miniszterelnök az ország fejlődését szolgáló svéd, osztrák és német hiteleiből, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól kapott jelentős segítségről. Bejelentette: 1995 minden hónapjában 200 millió dollár külföldi deviza áramlott az országba vállalati hitelek vagy külföldi tőkebefektetések formájában. A kormányzat lépéseket tett az ellenzékkel való konstruktív párbeszéd megteremtésére is. Elismeréssel szólt az MDF, a KDNP, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőivel folytatott konstruktív megbeszélésekről. Hasonló párbeszédet szorgalmaz a szakszervezetekkel, a munkaadók érdekképviselőivel, az egyházakkal, a civil szervezetekkel is a társadalmi béke megtartása érdekében. Nemzetközi kérdésekről szólva megemlítette a NATO- tagságért, az Európai Unióhoz való csatlakozásért tett erőfe(Folytatás az 1. oldalról) A közhiedelemmel ellentétben nem jut kevesebb pénz az oktatásra, hiszen a kormány is tisztában van vele, a jövő nagy feladatai csak felkészült emberekkel hajthatók végre. Az viszont igaz, az elmúlt évek növekedési ütemét nem éri el a központi támogatás, ám még így is több jut 1996-ban az oktatásra, mint az idén. Feladat tehát az, hogy az intézmények megtalálják azokat a tartalékokat, amelyekkel az oktatásra háruló nem kis követelmények finanszírozhatók. A budapesti Közgazdasági Egyetem rektorhelyettese, a poznani közgazdasági egyetem képviselője, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, valaszítéseket. Pozitívan értékelte a Mecian&X folytatott tárgyalásokat, amelyek nyomán a hágai bíróság előtti ügyet peren kívüli egyezséggel esetleg rendezni lehetne. A frakcióvezetők rövid felszólalásokban reagáltak a miniszterelnök szavaira. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője a koalíciós viták okairól szólva név nélkül bírálta a miniszterelnököt, mert „végiggondolatlan bejelentésekkel kész tények elé állította” a szabaddemokratákat; kijelentette, hogy pártja szeretne biztosítékokat kapni a hasonló helyzetek megismétlődésének elkerülésére. Szorgalmazta ugyanakkor az őszinte párbeszédet a nézeteltérések tisztázása végett. Szabó Iván az MDF képviseletében visszautasította azt a folyamatosan elhangzó vádat, hogy a legnagyobb ellenzéki párt nem konstruktív a kor- márty ellenzékeként. Pártérdekek nem lehetnek fontosabbak az ország érdekeinél, hangsúlyozta, s konkrétan bírálta a kormányt, hogy kliensrendszert épít ki az egészségügyben, kiszolgáltatottá teszi a felsőoktatást, napi költségvetési érdekeknek veti alá a privatizációt, uralni próbálja a médiát, és egymásnak ugrasztja a különböző társadalmi rétegeket. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője kijelentette: a következő esztendő fordulatot hozhat az ország életében, s ehmint Pécs város polgármestere a kapcsolatok sokrétűségét, és az együttműködés jelentőségét méltatta, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora pedig az integráció fontosságát emelte ki ünnepi beszédében. Az egyetem volt és jelenlegi tanárait, diákjait a jubileum alkalmából táviratban üdvözölte Göncz Árpád köztárasasági elnök és Horn Gyula miniszter- elnök. Bokros Lajos pénzügyminiszter viszont kimondottan a gondokról beszélt. Véleménye szerint a 93-94-ben mesterségesen fenntartott gazdasági növekedést 95-ben nem lehetett tovább finanszírozni, február végén már ott állt az ország, hogy napokon belül fizetésképhez ki kell alakítani a minimális konszenzust a parlamenti pártok között. Hangsúlyozva a koalíció szükségességét rámutatott, hogy a vitákat nem a parlamentben, hanem tárgyalóasztal mellett kell lefolytatni. Torgyán József, az FKGP nevében szatócskormánynak nevezte a kabinetet, s kijelentette: a koalíció tevékenysége az elmúlt 14 hónapban olyan volt, mint a házastársak szüntelen veszekedése; „ebből a frigyből csupán olyan torzszülött jött létre, mint a Bokroscsomag” - tette hozzá. Isépy Tamás frakcióvezető közölte, hogy a KDNP nem akar kívülről beleszólni a koalíciós vitákba, s azt szeretné, ha azok az ország felemelkedését szolgálnák. Konstruktívnak nevezve a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat, leszögezte, hogy pártja továbbra sem ért egyet a kormány gazdasági, szociális és kulturális politikájával. Szájer József (Fidesz-Magyar Polgári Párt) szerint a két koalíciós párt pozícióharca történelmi felelőtlenség, s 24 pontban indokolta, hogy a kormány miért alkalmatlan az ország bajainak orvoslására. Horn Gyula viszontválaszában nem tért ki részletesen az észrevételekre, mondván: az ellenzék új kérdéseket nem vetett fel. Aláhúzta, hogy a koalíción belüli vita nem befolyásolta a kormány tevékenységét. Megismételte ajánlatát a koalíciós és az ellenzéki pártok együttműködésére, hogy végre közös nevezőt találhassanak. FEB telenné válik. A nevével fémjelzett gazdasági csomagban található megszorító intézkedéseket pontosan az összeomlás elkerülése végett kellett puccsszerűen bevezetni. A pénzügy- miniszter az elmúlt hónapok eredményeiről óvatosan fogalmazott, meglátása szerint jó irányba mozdult el a gazdaság, s ha váratlan esemény nem szól közbe, tartani lehet a tervben megfogalmazottakat, jövőre már 20 százalék alatt lesz az infláció, mérséklődik az állam- háztartási deficit. Az is igaz viszont, életszínvonal emelkedésről még a jövő évben sem lehet szó, sőt az egyensúly megteremtése érdekében még további 4 százalékkal kell csökkenteni a reáljövedelmeket. B. G. Olyan embereket kell nevelni, akiknek tudása kiállja a piac próbáját, s akik képesek arra, hogy felvértezzék magukat a felnőtt évek szigora és kérlelhetetlensége ellen. Erről Fodor Gábor művelődési miniszter beszélt rádióüzenetében a tanévnyitás alkalmából. A miniszter olyan iskolát tart kívánatosnak, ahol csak a tehetség, a türelem, a szolidaritás és a mások iránti figyelem számít. A dolgozók érdekeit is figyelembe kell venni az energiaszektor privatizációja során, jelentette ki Such- man Tamás Gerhard Schrö- derrel, Alsó-Szászország miniszterelnökével folytatott tárgyalásán. A német fél kijelentette, a tartomány vállalatai elsősorban az energiaprivatizációba kívánnak bekapcsolódni. Panasziroda az állampolgárokért Az ország- gyűlési biztos hivatala szeptember 15-től nyitja meg panaszirodáját. A hivatalt bárki megkeresheti, ha úgy ítéli meg, hogy valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata alkotmányos jogaival ’ összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. A panaszokat személyesen, illetve levélben lehet előadni. Új államtitkárt neveztek ki Horn Gyula miniszterelnök Baranyi Máriát — a Miniszterelnöki Titkárság vezetőjét— 1995. szeptember 1-jei hatállyal a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárává nevezte ki. Hamis pénz Vácott Hamis bankjegyek bukkantak fel Vácott és környékén. Sződ- ligeten egy villanyoszlopnak ütközött, elhagyott Alfa Rómeóhoz szálltak ki a rendőrök, s egy hamis 100 dollárost találtak. A bankók valószínűleg Olaszországban készültek. Feltehetőleg hazai gyártású viszont az a hamis 1000 forintos, amit egy isaszegi sörözőben adott borravaló gyanánt egy nagyvonalú úr. Dunai Schröder-rel tárgyalt Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter tegnap hivatalában fogadta Gerhard Schrödert, Alsó- Szászország miniszterelnökét, akivel megbeszéléseket folytatott a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, a kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. Rangot adó negyedszázad / Évente kétszázezer haláleset öröklött infarktus miatt A bűnös a 19. kromoszóma Elképzelhető, mekkora felháborodás lenne világszerte, ha évente 600 óriás utasszállító repülőgép - ismert, előre tudott géphiba miatt - lezuhanna utasaival. A képzeletbeli katasztrófák során legalább 200 ezer ember vesztené életét. Azaz körülbelül annyian halnának meg, mint amennyire az öröklött infarktus okozta halálesetek száma becsülhető. A kutatások egyértelműen bebizonyították az infarktus örökölhetőségét. Fiatal felnőttként váratlanul érheti az embert a hirtelen rosszullét, s a megelőző tünetmentesség sem jelent feltétlenül egészséget. A betegség korai jelentkezése a férfiaknál 55, a nőknél 65 éves korban jellemző. A számítások kimutatták, hogy a betegek fele genetikailag is hajlamos volt erre a kórra. Családjukra jellemző a koleszterin-túltengés, ennek pedig - a kutatások szerint - a 19. kromoszóma meghibásodása az oka. Magyarországon minden ötszázadik emberben öröklődött a hajlam, összesen 20 ezren élnek közöttünk olyanok, akiknek eleve számolniuk kell e betegséggel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával 16 országban már folyik az a szűrővizsgálat, amelyet hazánkban idén ősszel vezetnek be. A program nevének magyar fordítása az lehetne, hogy „a korai diagnózis megelőzi a korai halált”. Célja, hogy a családfa elemzésével kimutassák a betegségre való hajlamot. A kivizsgálást mindenkinek ajánlják az orvosok, akinek családjában előfordult már infarktus. A szűrésből, valamint a genetikai vizsgálatból megállapítható: öröklődött-e a hajlam? Ez azért is fontos, mert az érintettek gyermekeiben ötven százalékos valószínűséggel várható a betegség előfordulása. A szűrőprogrammal szeretnék tudatosítani a létező veszélyt, s azt, hogy az „ismert géphiba” idejében kijavítható. B. B. (Az ingyenes vizsgálatokról a 175-3169-es budapesti telefonszámon lehet részletes felvilágosítást kapni.) Nem „felettes szerv”, hanem a nemzetiségek, etnikumok segítője Alapítvány a kisebbségekért A hivatal megalakulásakor még tartottak a hazai kisebbségek attól, hogy „felettes szerv” fogja irányítani tevékenységüket. Az évek során azonban bebizonyosodott, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal segíteni és támogatni kívánja a Magyarországon élő nemzetiségeket. Wol- fart János elnök az intézmény fennállásának ötödik évfordulója kapcsán értékelte az eddigi munkát. A magyar államigazgatásban nem volt elődje a hivatalnak - emlékeztetett rá az elnök -, a rendszerváltás után három évvel viszont már 400 kisebbségi kulturális, szakmai érdekképviselet működött. Autonómiára való törekvésüket a kisebbségek jogairól szóló törvény is segítette. Az intézményes garanciák sorában különleges szerepet kaptak a kisebbségi önkormányzatok, amelyek már a törvények előkészítésébe is beleszólhattak. A tavalyi választásokat követően csaknem 700 helyi kisebbségi önkormányzat kezdte meg működését. Az idén tizenegy országos testület is létrejött. Azokon a településeken, ahol az elmúlt évben nem alakult ilyen, de ha adottak a feltételek, ősszel ismét kiírhatják a választásokat. A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatalnak a jövőben a polgármesterek, jegyzők és egyéb alkalmazottak szakmai képzése lesz a fő célja. Az oktatás területén lényeges eredményt nem sikerült elérni. Az anyanyelvi sajtó azonban gyarapodott a segítségükkel. Ősszel megkezdheti tevékenységét a Kisebbségekért Közalapítvány is, amely az idén 400 millió forinttal gazdálkodhat. Támogatásukért folyamatosan lehet pályázni. A hivatal nemzetközi tevékenysége során elsősorban a párbeszédet szorgalmazza. Elve, hogy a hazai kisebbségek és a határon túl élő magyarság ügyét azonos elvek alapján kell gondozni. Bozsó Bea
