Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-30 / 230. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. szept. 30., szombat Új könyvek SANDRA BROWN Selyemháló Magával ragadó mese - felnőtteknek. Egyszerre érzelmes és érzéki, megejtő igazi modem szerelmi történet, amely megmutatja: ma is vannak mély emberi kapcsolatok. (MKK - 530 Ft) SUSAN HILL Mrs. De Winter Visszatérnek A Manderley-ház asszonyá-nak szereplői; kísértők, lidércek, rejtélyes hangok veszik körül a Winter házaspárt. A szorongás már tőlük is elválaszthatatlan. (Európa - 650 Ft) BOTH ELŐD A világmindenség A Föld, a naprendszer, a tejútrendszer, a bolygók és csillagok csodálatos panorámáját tárja gyönyörűen színes illusztrációk segítségével. (Móra - 452 Ft) FALUDY GYÖRGY Összes versei Versek Páratlan könyv, amely a költőfejedelem 85. születésnapjára jelent meg: fél évszázad versei. Faludy számos alkotása - mint a Pompeji strázsán, Őszi harmat után - évtizedek múltán lát itt újra napvilágot, vagy először jelenik meg magyarul. A legendás költőnek, aki hosszú évtizedeket töltött külföldön, eddigi legteljesebb versgyűjteménye. (Magyar Világ, 1500 Ft) CHRISTINE NÖSTLINGER Csíkos pulcsi Szellemes, humoros írások; valamennyinek a témája a család: férj, gyerek, és mellettük a barátnők. (Könyvklub - 367 Ft) A Kolping motivációval oktat Esélynövelő nyelvtudás Napi négy nyelvóra fotó: török ANETT Több mint százéves múltra tekint vissza Németország egyik legnagyobb — Európában is elterjedt oktatóhálózata — a Kolping. Szülőatyja és névadója egy kölni pap, aki fölismerte, hogy az egyháznak szociális feladatai is vannak. A karitatív munka az egymást segítő családok közösségében testesül meg. Az oktatás haszna szerény, ám előírtak a normák, magas minőségi követelmény. E két rész az idők során szétvált egymástól, a Pécsen létesített Kolping házban az előbbit egy egyesület, az utóbbit egy kft végzi. Kaposváron négy évvel ezelőtt kezdték meg oktatómunkájukat, ma már a munkaügyi központtal kötött szerződés alapján a munka- nélküliek átképzésével is foglalkoznak. — Az első próbálkozásunk, az 1200 órás felsőfokú számítástechnikai tanfolyam, hiánypótló volt — mondta Kocsis Gyula, a kaposvári Kolping Oktatóközpont vezetője. — Résztvevőit jórészt diplomások és pályakezdő fiatalok alkották, az oktatók pedig az elismert számítás- technikai szakemberek közül kerültek ki. A diplomamunkát készítők többsége el is helyezkedett számítástechnikusként, programozóként, pénzintézeti alkalmazottként. A napi öt-hat órás iskolai rendszerű tanulás alapja a nagyon erős motiváció. Csak az tud eredményesen részt venni, aki tisztában van a célokkal, s a tudásával akar érvényesülni. A Kolping 11 speciális IBM oktatógépből álló felszerelését tavaly szinte teljesen lekötötte a megyei kórház, melynek vezetői támogatták a dolgozók képzését. Az adminisztrátortól a főorvosig 120-an szereztek alapfokú számítástechnikai ismereteket, jelenleg pedig az angol nyelvtanfolyamokra tart igényt az egészségügy. Az idén több általános iskola jelentkezett, számukra ez a mobil géppark jelentené az egyetlen lehetőséget a gyerekek korszerű képzéséhez. A számítástechnika nyelve az angol, ezért azt oktatták az első években. A közép-európai gazdasági életben azonban a német a közvetítő nyelv: a szakképzett munkát kereső is előnyt élvez, ha nyelvvizsgával rendelkezik. Ennek középfokú szintjére készíti fel a munkanélkülieket a hatszáz órás iskolai rendszerű tanfolyam. Aki erre vállalkozik, kemény munkára számíthat, nincs lógás, nincs lazsálás. A munkaügyi központ feleslegesen nem fizeti az átképzést. Szabóné Virág Éva tanítónő a gyes után lett azonnal munkanélküli. Több iskolában próbált elhelyezkedni, de szinte mindig megkérdezték: van-e képesítése idegeny- nyelvre? — A pályaválasztáskor nyelvszakra szerettem volna jelentkezni, de nem volt elég önbizalmam. Van egy diplomám, és nem lehet vele semmit kezdeni. Tudom, a középfokú nyelvvizsga sem elég, ám jó indulás a másod- diplomához, s remélem megkönnyíti az elhelyezkedést. Most még könnyen veszem az akadályokat, mert jó alapom volt az iskolából, de a napi négy órai oktatás nem sétagalopp. A gyerekek és a háztartás mellett csak este 9- 10 óra után tudok készülni. A szeptemberben 17 résztvevővel indult az első tanfolyam Móroczné Hortobágyi Zsuzsa nyelvtanár szerint kiváló csoport lesz. Mindenki előtt ott egy cél, tehát biztosított a motiváció. A jelentkezőket is úgy válogatták össze, hogy megközelítően hasonló előképzettségűek: diplomások vagy szakképzettséggel rendelkező érettségizettek. — Ehhez az iramhoz életformát kell változtatniuk. A délelőtti órák mellé otthon négy-öt óra gyakorlás, olvasás, kazetta hallgatás szükséges. Sokféle módszert kipróbáltam a pályám során az oktatásban, de meggyőződésem, hogy alapos nyelvtudást csak szorgalommal és kitartással lehet szerezni. A tanfolyam végén anyanyelvi tanárt is bevonunk a munkába, az ő segítségével fejlesztjük a beszédkészséget. A tanulóink között egyre több a pedagógus, számukra vigaszt jelenthet, hogy a kprábbi csoportokban végzettek közül többen kaptak munkát a nyelvvizsgának köszönhetően. Farkas Kata alig lépett ki a nagybetűsbe, máris csalódásban volt része. Élelmi- szeripari technikus, ám végzettségének megfelelő munkát nem talált. Tapasztalata szerint a megyében telített a szakma. A hódmezővásárhelyi főiskolán csak levelező szakra fogadták el a jelentkezését, úgy gondolta a következő felvételiig is tanulással tölti az időt. Reményei szerint nyelvtudással nagyobb esélye lesz munkahelyen, iskolában egyaránt. A Kolping-elv — a tanulónak ne legyen külön költsége — a munkanélkülieknél úgy érvényesül, hogy minimális önrész befizetése után könyvekre, vizsgára más nem terheli őket. Igaz, a munkanélküli járadékból nehéz is lenne. Diákigazolványt kapnak, s részesülnek a tanulókat megillető kedvezményekben. Tavaly közel száz munkanélküli kapott ilyen módon új képesítést a Kolpingtól. Kocsis Gyula a tervekről is beszélt. Úgy véli, a számítástechnika óriás fejlődés előtt áll Magyarországon. A felsőfokú képzés sikere azt mutatja, hogy a jelenleg hiányzó középfokú szoftver üzemeltetői tanfolyamnak is van létjogosultsága. Fel kell készülni a magasabb szintű rendszerek használatára, a számítástechnika és az informatika egyre szorosabb kapcsolata tovább szélesíti majd a felhasználók körét Izményi Éva Reszkessetek csodagyerekek! Culkin, a tizenéves sztár Méltatlan „szülőcsata” zajlik az amerikai fdmvilágban. A szenvedő alany az immár tizennégy esztendős Macaulay Culkin, a Reszkessetek betörők s más emlékezetes filmek gyermekszínésze. A civódók pedig az apa és az anya. Az apa, Kit Culkin beleszól a forgatókönyvekbe, a rendezők munkájába, nem csoda, hogy kitiltották a stúdiókból. Nem törődött azzal, hogy a kiskamasszá lett gyermeknek új színészi arculatot kell adni, hanem tovább erőszakolta az addigi filmeket s ennek két csúnya bukás lett a vége. A szülők ösz- szevesztek, külön költöztek. Az anya is meg akarta teremteni biztos anyagi bázisát, ezért "eladta" fiát Dél-Koreába, több- százezres honorárium fejében, reklámfelvételekre. Az apa megtudta ezt és perelt. Azt már tudja a világ, hogy június végén a bíróság az anya javára döntött. De négy nap múltán váratlan felülvizsgálat következett s visszaállították az apa jogait. Végleges döntést szeptember 14-re ígérnek, addig tart a családi szennyes kipakolása. Macaulay-t közben, a bíróság felkérésére, gyermekpszichológusok vizsgálták. Égyi- kük, Michael Schwartzmann, így vélekedett: „Ha még világosabbá válik előtte, hogy szülei az ő pénzéért csatáznak, ez könnyen pályafutása végét jelentheti s jóvátehetetlen törést idéz elő....” Ferenczy Europress Nagyatádi Szabó István emlékkönyv 1863-1924 KÖNYVESPOLC „Ma már Nagyatádi Szabó Istvánra úgy tekintünk, mint a magyar demokrácia egyik elő- harcosára... Bár Nagyatádi Szabó István nem tűnt el teljesen a közvélemény tudatából, életműve annál inkább megfakult.. így ennek a kötetnek a célja a korhű megemlékezés” — írja Király István a közelmúltban a Magyar Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent kötet előszavában. Hatvan év telt el az első Nagyatádi-emlékkönyv megjelenése óta. Ez ma már inkább csak kortörténeti dokumentum. A megjelenése óta eltelt évtizedekben egyre sürgetőbbé vált mind Nagyatádi Szabó Istvánnak, mind a kisgazdapártnak valósághű megrajzolása. Ezt valósította meg a most megjelent emlékkönyv. Az öttagú szerzőgárda (Kávássy Sándor, Király István, Mészáros Károly, Nagy József, Sipos József) minden lényeges összefüggésre kitekintve állítja elénk a századelő nagyformátumú politikusát. A kötet Király István — az emlékkönyv szerkesztője is — tanulmányaival indul. Az 1900-as évek eleje, a Csoko- nya községi szereplés időszaka még csak sejteti a majdani széles ívű politikai pályát, amelynek első lépcsője a megye törvényhatósági bizottságában 1904-től megkezdett tevékenysége. Nagyatádi előtt már politikai szereplésének kezdetén is egyre nyilvánvalóbb: a kivándorlás megakadályozásának legfőbb ellenszere a szegények földéhségének a kielégítése. 1909 novembere fontos dátum, a Gazdapárt alakuló ülése. Nagyatádi több beszédében rámutatott a vagyonos osztály és a falusi szegénység közti súlyos érdekellentétekre. Fontos követelményként hirdette meg az általános, egyenlő és titkos választójogot is. Egy rövid recenzió keretében természetesen nem követhetjük nyomon sem a párt tevékenységét, sem Nagyatádi teljes életútját. Csak néhány sarkalatos kérdést emelünk ki. Máig vitáznak arról, mi történt Nagyatádi Szabó Istvánnal 1919. március 12-én Kaposváron. Király István tanulmánya részletesen elemzi azt az ellentétet, amely a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt között feszült, elsősorban a szövetkezetek megszervezése és a földbirtoklás kérdésében. Nagyatádi egyik legfontosabb érdeme, hogy ezt a súlyos ellentétet vértelenné tudta tenni... 1919. március 21. sorsdöntő dátum Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt életében is. Lehetségessé vált mind a baloldali, mind a jobboldali irányvétel. Ám azok a jelentős jobboldali erők, amelyek a pártot körülvették, döntően meghatározták működését. Talán ez a legfontosabb ok, hogy Nagyatádi Szabó István tevékenységének megítélése szinte napjainkig annyira ellentétes volt. (Friedrich István és követői Nagyatádit kommunista- sággal vádolták. Mások szerint a forróhangulatú kaposvári tanácskozáson meghátrált a szociáldemokraták előtt. Majd évtizedekig az volt ellene a vád, hogy behódolt a jobboldalnak.) Király István tanulmányai után Kávássy Sándor, Mészáros Károly, Sipos József dolgozatait olvashatjuk. Végigkísérik Nagyatádi Szabó politikusi és miniszteri tevékenységét, egészen a Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kompromisszumáig. Ebben a kül- és belpolitikai viszonyok és a párton belüli erőviszonyok egyaránt döntő szerepet játszottak. Sipos József megfogalmazása szerint „A lezárt forradalmak után lényegében már csak utóvédharcokra volt lehetőség.” Nézzük meg most az Emlékkönyv — és minden Nagyatádiról szóló tanulmány legsarkalatosabb kérdéskörét, az 1920-ban meghirdetett földreformot. A földreform következetes végrehajtása a húszas évek politikai légkörében egyre nehezebben volt realizálható. Ezt a földreform végrehajtásának elhúzódása és az éles viták egyaránt jelezték. Nagyatádi nem tudta megvalósítani érdekegyeztető szándékát a földbirtokosok és a parasztok között. A földreformnovella végül is csak kerettörvény maradt. A váltságföldek drága ára eleve meggátolta a juttatott pár hold örök áron történő megvásárlását. Az egyre több egészségi problémával küszködő Nagyatádit tovább őrölték a pártharcok, volt hívei támadásai és a pénzügyi mahinációk. 1924 őszén, alig pár héttel halála előtt így nyilatkozott: „Ami munka egy embertől kitelhetik, mindent megtettem három év óta ennek az ügynek szolgálatában, de eredményt nem tudtam elérni...” S így, Nagy József megfogalmazása szerint „1924 novemberében Nagyatádi Szabóval együtt sírba szállt a földreform megvalósításának őszinte szándéka is...” Bőséges jegyzetapparátus, gazdag képanyag és angol nyelvű rezümék teszik még teljesebbé a tartalmához kivitelben is méltó Emlékkönyvet. Dr. Sipos Csaba
