Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-22 / 223. szám

Megyei körkép; Kórházi mókuskerék # Tizenegy barcsi iskola kapott új klórtalanítót (3. oldal) Somogyi tájak: Népes család ebédje tíz kiló krumpli # Tanulmányút az ifjúság szigetén (4. oldal) Tipp, tájoló: Gyérítsük a gyümölcsfa takácsatkát # A folttisztítás ábécéje _____ S OMOGYI HÍRLAP (8. oldal) • • / VI. évfolyam, 223. szám Ára: 23,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. szeptember 22., péntek Kedvezmény előfizetőinknek! / * / f&7 Keresse szombati számunkban a kedvezményt nyújtó szolgáltatók listáját! Négy megye programja BalatonfÖldváron Szaporodtak a köz- igazgatási íróasztalok A hazai közigazgatás törté­nete - a törökök kiűzése óta - a reformígéretek története, de a változásokat nem a refor­mok, hanem más társadalmi fordulatok ösztönözték. Ezt dr. Ló'rincz Lajos kormány főtanácsadó mondta tegnap Ba­latonfÖldváron Somogy, Tolna, Baranya és Zala megye pol­gármestereinek megyei köz­gyűlési elnökeinek és a Tákisz igazgatóinak találkozóján. Hozzátette: Ma is így van ez: az informatika térnyerése, vagy a Európai Unióhoz való csatla­kozási szándék határozottabban motiválja a korszerűsítési tö­rekvéseket, mint a különböző műhelyekben megfogalmazott reformok. A ma legfőbb kérdé­sének azt nevezte, hogy hogyan működtethető hatékonyan a közigazgatás? Szerinte az a legnagyobb gond, hogy a kor­mány nem tud az államigazga­tás központja lenni, vagyis nem gazdája a közigazgatásnak. Ez a kormánystruktúrából adódik. A megoldást a szakértő megfo­galmazása szerint az adná, ha egy kézbe kerülne az állam- igazgatás, s a kormányfő jog­köri szerepe növekedne. A kormánynak nincs saját szakér­tői apparátusa sem, amely a döntéseit előkészíti. Hiánya a törvényelőkészítés minőségén is érzékelhető. A helyi közigazgatásban a szakértő szerint két rendszer működik: az önkormányzatok és a 37 dekoncentrált hivatal. 1993-ig - 4 év alatt - 63 ezerről 108 ezerre nőtt a közigazgatás­ban foglalkoztatottak száma. (Folytatás a 3. oldalon) Sertésből a kevés is drága Pásztohy András: A megoldás az integráció Pásztohy András A sertésállomány az országos áltagnál is nagyobb értékben csökkent Somogybán. Amikor a Pini Hungary újra indította a Kaposvári Húskombinátban a termelést már sejteni lehetett: alapanyaghiánnyal kell szá­molni. A jóslat bevált: az or­szág távolabbi részéről is kény­telenek sertést vásárolni, és a magas a szállítási költség is. Az utóbbi időben egyre többször hangzott el a húskombinát háza táján az integráció szó. Erre azonban alaposan fel kell ké­szülni. A felkészülés első lé­pése tegnap volt, s azt Pásztohy András somogyi országgyűlési képviselő (MSZP), a Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke is szorgalmazta. A szakemberek véleménye: az integráció mozdíthatja ki a sertéstenyésztést a holtpontról. Csak Somogybán 7-10 ezer te- nyészkoca-süldő beállítására van szükség, mégpedig úgy, hogy a minőség is javuljon. (Folytatás az 5. oldalon) Megnyílt a harmadik marcali nemzetközi kiállítás és vásár Kinyitott a vásárkapu Dr. Suchman Tamás: Önálló útkeresés és hagyományteremtő igényesség * Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter és Dévényi Zoltán a Balaton Füszért Rt ve­zérigazgatója, mögöttük dr. Sütő László Marcali polgármestere fotó: lang Róbert Az elmúlt években jelentősen nőtt a vásáron résztvevők száma, a szervezés színvonala, ami jelzi: kialakult egy politi­kai és társadalmi mozgásoktól független jelenség, amelyet a teremtő-alkotó ember auto­nóm törekvéseként is felfog­hatunk. Ezt dr. Suchman Ta­más somogyi országgyűlési képviselő (MSZP), privatizá­ciós miniszter mondta tegnap a 3. marcali nemzetközi kiállí­tás és vásár megnyitóján. (Cikkünk az 5. oldalon) A privatizációs minisztert kérdezték a marcaliak a gazdaságról A Tejdesszert csak desszert volt Tegnap a marcali vásámyitón dr. Suchman Tamás privatizá­ciós miniszter fórumon vála­szolt a marcaliak kérdéseire. Többek közt az energia-ipar privatizációs esélyeiről, a kár­pótlási jegyek részvényre vált­hatóságáról, valamint a külföldi magánszemélyek földvásárlási lehetőségeiről faggatták a mi­nisztert. Volt, akit a hazai ga­bonaipar válságával, illetve a csődeljárás visszáságainál job­ban érdekelt az, ami helyben történt, így például a marcali Tejdesszert Kft. egymást kö­vető kétszeri eladása, vagy a rokkantnyugdíjasok, a létmi­nimum alatt élők tarthatatlan helyzete. A kaposvári tejüzem­hez tartozó marcali és a csurgói üzem sorsát nyomon követő miniszter egyetértett azzal, hogy az említett cégeknél nem hozott számottevő javulást a privatizáció, ám a tulajdonos- váltás körüli dilemmákba — a magántulajdon tiszteletben tar­tása okán — nincs beleszólási lehetősége az állam képviselő­jének. A fórum vendégei első kézből juthattak információhoz a mezőgazdasági exportot tá­mogató központi pénzekről, a felszámolás alá eső cégek dol­gozói kivásárlásának törvényi garanciáiról, valamint a hazai erőmű társaságok magánosítá­sáról. Elhangzott: a meglévő 2003-2010-ig működőképe­sek, így a 16 hazai erőmű tára­ságnál a legfontosabb eladható- sági tényezővé lép elő a minél magasabb tőkekoncentráció és a fejlesztés. Cs. K. E. Vagyonvédők akadémiája Személy- és vagyonbiztonsági szakemberek háromnapos aka­démiája kezdődött tegnap Sió­fokon. A rendkívül gazdag programsorozatot dr. Dégi Endre rendőr ezredes, a So­mogy megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese nyitotta meg az Oroszlányi Szénbányák üdülőszállodájában. A találko­zón egyebek között a törvény­kezés és továbbképzés időszerű kérdéseiről lesz szó, illetve szinte teljes képet kapnak a résztvevők a hazai személy- és vagyonbiztonsági szervezetek helyzetéről, lehetőségeiről. Hazánkban a mongol államfő Göncz Árpád köztársasági el­nök meghívására tegnap ha­zánkba érkezett Punszalmágijn Ocsirbat, Mongólia elnöke. A távol-keleti vendég Németor­szágból jött Budapestre, eleget téve a magyar államfő tavalyi meghívásának. Akadémiai együttműködés Határozatlan időre szóló tudo­mányos együttműködési egyezmény jött létre a magyar és a lengyel tudományos aka­démia között. A megállapodást tegnap délután Budapesten az MTA székházának tudósklub­jában írta alá Andrzej Wyczanski, a Lengyel Tudo­mányos Akadémia alelnöke, valartiint Keviczky László, az MTA főtitkára. Újabb hat évig Forma-1 A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság magyarországi futamával kapcsolatban még soha nem volt ilyen egyértelmű a helyzet. A magyar szakembe­rek londoni látogatását siker koronázta: a tárgyalásokat kö­vetően Bemie Ecclestone is alá­írta azt a szerződést, amely az 1996 és 2001 közé eső idő­szakra, vagyis hat évre bizto­sítja Magyarországnak az F-l- es vb-futamok rendezési jogát. 210 milliárd forintra lenne szüksége az egészségügynek Kórház - ágyak nélkül Szekeres cáfol Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője cáfolta azo­kat a feltételezéseket, hogy az MSZP-n belül vannak olyan erők, amelyek Horn Gyula miniszterelnöki posztjának megváltoztatá­sára törekednének. Kétség­telen, hogy a párton belül éles viták zajlanak egyes kérdésekkel kapcsolatban. Ezek között van Pál László, volt ipari miniszter Mól Rt elnöki kinevezése is, amit maga a frakcióvezető is ha­tározottan ellenzett. Szeke­res emlékeztetett ugyanak­kor arra, hogy a koalíciós egyeztető tárgyalások során a két párt deklarálta: a mi­niszterelnök személyével kapcsolatos döntések meg­hozatala kizárólag az MSZP joga és felelőssége. Legalább 210 milliárd fo­rintra lenne szüksége jövőre az egészségügynek csak a gyógyításhoz, és a gyógyszer- támogatás együttes összege sem csökkenhetne 70 milliárd forint alá, különben veszélybe kerülhet a hazai egészségügyi ellátás — jelentette ki dr. Mogyorós László, a Népjóléti Minisztérium főosztályveze­tője tegnap Siófokon. Hozzátette: az idén 200 milli­árd forint áll rendelkezésre a gyógyításhoz, de a PM szerint jövőre csak 190 milliárd forin­tot fordítanának erre a célra. A konferencia másik előadója, dr. Szolnoki Andrea, a Parlament Egészségügyi és Szociális Bi­zottságának alelnöke szerint a századforduló Magyarországán két iránya lehet az egészség- ügyi reformoknak: az egyik „a kórház falak nélkül”, más szó­val az otthoni ápolás, a másik pedig „a kórház ágyak nélkül” vagyis az ambuláns szakellátás erősítése. Szolnoki Andrea hangsúlyozta, hogy a legutóbbi felmérések szerint lényegesen emelkedett a háziorvosok presztízse, akiknek 50 száza­léka vállalkozásban végzi a munkáját. Az alelnök szerint nem elképzelhetetlen, hogy a szakrendelőket és a kórházak egy részét is privatizálják majd. Egy kormányelőterjesztés sze­rint a jövő évi államháztartási reform keretében, megvizsgál­ják majd annak a lehetőségét is, hogyan alakulhatnak át a kór­házak és a szakrendelők köz­hasznú társasággá, vagy non­profit alapítvánnyá. Szolnoki Andrea mindezek mellett le­szögezte: ő maga nem a telje­sen privatizált egészségügy híve: a vegyes tulajdonú egész­ségügyben a nagyobb hányad továbbra is az államé maradna, de a bizottság alelnöke megha­tározó részt adna a magántulaj­donnak is. Alapvetően más a véleménye dr. Mikola István­nak, a Magyar Kórházszövet­ség elnökének, aki egyenesen úgy fogalmazott: nem jó irányba tart, és a hosszú távú stratégiát nélkülözi az egész­ségügyi politikánk. Koszorú Széchenyinek Megkoszorúzták Széchenyi István szobrát tegnap — a legnagyobb magyar születésének 204. évfordulóján —, a kaposvári Táncsics gimnázium tanu­lói, Mihályfalvi László igazgató vezetésével. A mgemlékezé- sen az Iparművészeti Szakközépiskola küldöttsége is részt Vett FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom