Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-21 / 222. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP A TÖRVÉNYESSÉG ŐREI 1995. szeptember 21., csütörtök Az önkormányzati munka és a nyilvánosság Nyitottan a közügyekre Az önkormányzatiság egyik legfőbb követelménye, hogy a helyi közügyeket demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézzék. Ennek törvényességi garanciája az, hogy a képviselőtestület ülései nyilvánosak legyenek, ezért az állampolgárok csak kivételesen zárhatók ki a testület üléseiről, dokumentumaiknak megismeréséből. A közigazgatási hivatal rendeltetésének megfelelően fokozott figyelemmel és szakmai segítséggel foglalkozik a nyilvánosság betartásával. A közelmúlt tapasztalata az, hogy az önkormányzatok egy része nem a fentiekből indul ki: szívesen döntenek zárt ajtók mögött. Egyre több állampolgár tesz észrevételt, sérelmezve azt, hogy a képviselő- testület indokolatlanul tart zárt ülést és nyilvános üléseinek jegyzőkönyvei nem tekinthetők meg. Az önkormányzatok által elkövetett törvényesértések másik formája a személyiségi jogok betartásához kapcsolódik. Több önkormányzat a személyiségi jogokat megsértve nyilvános ülésen tárgyalt önkormányzati hatósági ügyet, az érintettek hozzájárulásának hiányában választási, kinevezési előterjesztéseket. A zárt ülésről nem készítettek külön jegyzőkönyvet. Az ön- kormányzati törvény rendelkezéseit nem megfelelően alkalmazva alakították ki egyes önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatukban a zárt ülésre vonatkozó szabályokat. A közigazgatási hivatal 1995. január 1-jétől 148 önkormányzatnak jelezte ezt, és 15 esetben tett törvényességi észrevételt a nyilvános és zárt ülésekkel kapcsolatosan. A nyilvánosság és a közérdekű adatok megismerhetőségének és a személyiségi jogok védelmének fontosságát bizonyítja az Alkotmánybíróság e területet érintő határozata is: a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférhetőség lehetővé teszi a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának társadalmi ellenőrzését. Ezért a helyi közhatalom lakosság érdekében történő gyakorlásának követelménye, hogy a képviselő-testület tegye lehetővé működésének megismerhetőségét. A képviselő-testület nem biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ha az önkormányzat nem engedélyezi a képviselő- testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvébe való betekintést, ha az adatok nyilvános másolatát korlátozza vagy annak engedélyezést meghatározott célhoz köti. A fentiekből kitűnik, hogy a nyilvánosság csak szűk körben - a személyes adatok, személyiségi jogok, az ön- kormányzat üzleti titkainak védelmében - korlátozható. A zárt ülések körét törvény állapítja meg, azt a szervezeti és működési szabályzat és a testület vezetői sem bővíthetik. A demokratikus működés feltételei: a szakmai hozzáértés, a törvények betartása, az állampolgárok tisztelete. Csak így lehetnek a helyi közhatalom kontrolljának valódi részesei. Dr. Németh Jenő a közigazgatási hivatal vezetője Bemutatkozik a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal A törvényesség őrei A terheket csökkenti az ésszerűbb munkaszervezés Több esélyt adó társulások Településszerkezetünk, adottságaink, történelmi múltunk a kisközséges rendszer önszerveződésének megőrzését indokolják. Erre hosszabb távon csak akkor van esély, ha kibontakoznak az önkormányzatok saját önkéntes társulásai. Építési ügyek a jogszabályt sértő hibákkal A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal mint másodfokú hatóság az építésügyi ágazat területén 1995 első félévében — jogorvoslati eljárás keretében — százhatvankilenc másodfokú határozatot hozott. Ebből nyolcvanhárom volt a helybenhagyó döntés; az eseteknek több mint a felénél azonban — anyagi, illetve eljárásjogi jogszabálysértés miatt — megváltoztatta vagy megsemmisítette az első fokú közigazgatási határozatot. Az előbb említett negyvenkilenc százalékos helybenhagyás egyúttal értékmutató is: jelzi, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági munka színvonala — a korábbi időszakéhoz képest — kisebb visszaesést mutat. Leggyakrabban ugyanis a megalapozatlanság, a tényállás nem kellő tisztázása, illetve a helyi rendezési tervvel ellentétes döntés vezet — a másodfokú eljárás során — az első fokú döntések megsemmisítéséhez, és az új eljárás lefolytatásának elrendeléséhez. Hiányosságok észlelhetők az építési engedély iránti kérelemhez a jogszabály által kötelezően előírt mellékletek szempontjából. Közös tulajdonban levő ingatlanon történő építkezés esetén ugyanis a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata sok esetben nem lelhető fel az elsőfokú hatósági iratanyagban. A benyújtott építési engedélykérelem rajzi részén előforduló tipikus hiba, hogy a tervező vagy az építtető nem írja alá a terveket, vagy a helyszínrajzon nincs megjelölve az ingatlan rendezési terv szerinti övezeti besorolása, illetve hiányzik a szomszédos ingatlanok tulajdonosának neve, címe. Az eljárási törvénnyel ellentétesen több esetben előfordul, hogy az építésügyi hatóság oly módon jogerősíti döntését, hogy a közlés megtörténtét nem dokumentálta tértivevénnyel, illetve — ha van tértivevény — a tértivevényt az értesített nem írta alá. Az építésügyről szóló törvény rendelkezése értelmében az első fokú építésügyi hatósági feladatokat a jegyző látja el. Ezen hatásköri szabály ellenére is még mindig előfordul olyan ügy, amelyben az első fokú hatóság által meghozott döntést nem a jegyző, hanem az irodavezető (ügyintéző) írja alá. Ezt a felettes szerveknek — a hatáskör hiányában hozott döntés miatt — meg kell semmisítenie. Dr. Fehér Zoltán osztályvezető Az önkormányzati törvény négy társulási formát nevesít: a körjegyzőséget, a hatósági igazgatási társulást, az intézményirányító társulást és a közös képviselő-testületet. A társulási szabadság elvéből következik, hogy - a négy nevesített formán kívül - más együttműködést is kialakíthatnak. A legelterjedtebb társulási forma a körjegyzőség. Az 1990. évi helyhatósági választások után Somogy 238 önkormányzata 59 körjegyzőséget és 63 polgármesteri hivatalt alakított; a jelenleg működő 244 önkormányzat 53 körjegyzőséget és 103 polgármesteri hivatalt tart fenn. Eszerint a polgármesteri hivatalok száma azóta csaknem kétszeresére nőtt. Az önkormányzatok igénye önálló hivatal alakítására az idén jelentősen mérséklődött. Értesüléseink szerint hat ön- kormányzat kíván körjegyzőséghez csatlakozni, s egy jelentette be kiválási szándékát. A kis településeknek aránytalanul nagyobb teher a saját hivatal fenntartása, mintha körjegyzőséghez csatlakozva, több önkormányzattal közösen intéznék igazgatási feladataikat. Megítélésünk szerint a körjegyzőségek számának növekedését hozná, ha az önkormányzatok felismernék ennek előnyeit, a társulásos együttműködés gazdaságosságát. Előfordulását tekintve második helyen a hatósági igazgatási társulás áll. Ennek keretében szakszerűen intézhetik az egyes államigazgatási, hatósági ügyeket. Az igazgatási társulások létrehozását a falvakban a szakemberhiány, az ésszerűbb munkaszervezés, egységes jog- alkalmazás ösztönözte. Somogybán - ha a törvény szövegét szó szerint értelmezem - nem önkormányzati törvény szerinti társulások alakultak (a körjegyzőségek kivételével), mert ezek nem jogi személyként működtek. A legtöbb önkormányzat közösen foglalkoztatott egy ügyintézőt építési, adóigazgatási stb. hatósági jogkör gyakorlására. Az ismertetett két társulási formához képest lényegesen kevesebb ön- kormányzat állapodott egy vagy több intézmény közös irányításában, azaz hozott létre intézményirányító társulást. Megyénkben az előző önkormányzati ciklusban három közös képviselő-testület alakult, az érdekelt önkormányzatok az 1994-es választások után ezek megszüntetéséről döntöttek. Ha az önkormányzati társulások időbeli alakulását vizsgáljuk: többségét az önkormányzatok megalakulását követően alakították ki, és számuk azóta sem változott lényegesen. A társulás előfeltétele, hogy az önkormányzatok szükségét érezzék a közös munkának az egyenrangúságon alapuló társulásban. Szükségesnek tartjuk az önkéntes és eredményesen működtethető társulások számának növekedését. Ez a közgazda- sági ösztönzőrendszer és jogi háttér kidolgozásával megoldható. Dr. Ferencz Gyuláné főtanácsos Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal 1995.január 1-jén alakult, a Köztársasági Megbízott Kaposvári Területi Hivatala jogutódjaként. Feladata, hatásköre részben megegyezik jogelődjével, a hangsúly azonban - a jogszabályok keretei között - a törvénysértések megelőzésére, a segítségadásra került. Feladatainak három fő területét követi a szervezeti felépítés. 1 A törvényességi ellenőr- . zési főosztály látja el a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A főosztály vezetője dr. Faludi Imre. A főosztály ügyintézői a hivatalhoz beérkezett jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok alapján azt vizsgálják, hogy az önkormányzatok döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak. 2 A hivatal törvényben vagy . kormányrendeletben megállapított ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző, főjegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője eljárt, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely centrális alárendeltségű államigazgatási szerv jogosult; e körben ellenőrzést folytathat. E tevékenységeket az igazgatási és hatósági főosztály látja el, amely további két osztályra tagozódik. Az általános igazgatási osztály keretében a kisajátítási, a szabálysértési, az anyakönyvi ügyek, valamint a szociális igazgatás és gyámügyi A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal jelentős mennyiségű hatósági ügyet intéz első-, illetve másodfokon. Az első félévben 2729 irat érkezett 1840 ügyben. Ebből 561-et másodfokú, 49-et első fokú határozattal, a többit pedig egyéb módon - tájékoztatás adásával, jogi felvilágosítással, illetékes hatáskörrel rendelkező hatósághoz továbbítással - intéztünk el. feladatokat végzik el. Az építési és pénzügyi osztály az építésigazgatásból valamint az adó- és illetékügyekből eredő feladatokat látja el. A főosztály vezetője dr. Vörös Tamás. 3 A harmadik fő feladatcso- . port a törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján a kormány által a hivatal hatáskörébe utalt államigazgatási feladatok ellátása, valamint közreműködés az alábbi feladatok ellátásában: a/ a közigazgatási szakemberek képzése, továbbképzése, valamint a szakemberutánpótlás megszervezése, b/ az önkormányzatok szervezetével, működésével összefüggő tájékoztatás, adatgyűjtés, az önkormányzatokra vonatkozójogi szabályozás és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítése, cl a központi közszolgálati nyilvántartás működtetése, d/ az alkotmányos alapismeretek vizsgák megszervezése és lebonyolítása. E tevékenységek ellátásának nagy része a szervezési és költségvetési főosztály keretében történik. Ezen belül a szervezési és informatikai osztály feladata a hivatal által szervezett képzések, továbbképzések lebonyolítása, a közszolgálati nyilvántartás működtetése, valamint a hivatal egészét segítő tevékenységek megvalósítása. A költségvetési és gazdasági osztály intézi a közigazgatási hivatal költségvetésének összeállítását és minden egyéb pénzügyi tevékenységet. A főosztály vezetője: Hartainé dr. Benkő Ibolya. A segítségadás érdekében az ügyintézők minden hétfőn 13-16 óra között, szerdán 9-16 óra között tartanak ügyfélfogadást; ez idő alatt a hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szívesen állnak az állampolgárok rendelkezésére. A hivatalvezető minden héten szerdán 9-12 óra között tart ügyfélfogadást. Dr. Sass Mónika Határozataink ellen az ügyfelek 50 esetben indítottak pert. A befejezett perek közül harminckettőt a hivatal pernyertesként fejezett be, és mindösz- sze öt ügyben marasztalta el a bíróság a hivatalt. A legtöbb ügyet építésigazgatásban, szociálpolitikai és általános igazgatásban kellett intézni. Dr. Sitkéry Judit osztályvezető Útlevéligények torlódása Az illetéktörvénynek módosításainak hírére júliusban az átlagosnál többen kérték útlevelük cseréjét, illetve új útlevél kiadását. A torlódás miatt az előírt 30 napos határidőt az adat- feldolgozó hivatal sok esetben nem tudja tartani, ezért átmenetileg - előreláthatólag szeptember végéig - mintegy 40-45 nap készülnek el az útlevelek. Kivételesen indokolt esetben - temetésre, egyéb váratlan eseményre való tekintettel - a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatalnál (Kaposvár, Csokonai u. 3.) vagy a BM útlevélosztályának ügyfélszolgálatánál (Budapest VI., Izabella u. 61.) lehet soron kívül ügyintézését kérni. Hőgye Kálmán főtanácsos Az önkormányzatok gazdálkodásának törvényessége Az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló törvény széles körű önállóságot biztosít az önkormányzatoknak. Tulajdonosi jogokat gyakorolnak, bevételeikkel önállóan gazdálkodnak, saját felelősségükre vállalkozhatnak, s kötelező feladataik ellátásához normatív állami hozzájárulásra jogosultak, ennek felhasználásáról szabadon dönthetnek. Az 1990-ben elfogadott törvényi szabályozás szerint gazdálkodásuk ellenőrzése az Állami Számvevőszék feladata. Az önkormányzatok belső pénzügyi ellenőrzése - az 1994. évi törvény módosításáig - kizárólag a pénzügyi bizottságokra hárult. Az Állami Számvevőszék azonban az önkormányzatoknak mindössze kis hányadát tudja csak évente vizsgálat alá vonni, s a pénzügyi bizottság belső ellenőrzése sem volt teljes, hiszen e bizottság létrehozása csak kétezernél több lakosú településen kötelező. E problémák ellenére megállapítható: az önkormányzatok többsége kisebb-na- gyobb hibát elkövetett ugyan, de pénzügyi, gazdasági tevékenységét a jogszabályokkal összhangban, a gazdálkodás biztonságát szem előtt tartva végezte. Az önkormányzatok kisebb hányadánál viszont nem alakult ki az előrelátó pénzügyi tervezés gyakorlata. Több megalapozatlan beruházásba kezdett, s a fenntartás, működtetés is erősen kétséges. Súlyosabb esetben a beruházások befejezetlenül maradtak. Ezek az építkezések némelyik önkormányzatot teljesítő- képességét meghaladó hitelek felvételére késztettek. Ezért az önkormányzati törvény 1994. évi módosításával a törvényalkotó az önkormányzati gazdálkodás és ellenőrzés rendszerét új alapokra helyezte. Az Állami Számvevőszék mellett - a módosított szabályok szerint - a pénzügyi bizottságok szerepe megerősödött. Új elem, hogy a belső ellenőrzés kötelező, s jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr végezheti. S bővítette a közigazgatási hivatal vezetőjének jogkörét is: az önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzése során szerzett tapasztalatok alapján az ön- kormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél. Az önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzése során ugyanis a közigazgatási hivatal vezetőjének tudomására jutnak a gazdálkodás jogszerűségére vonatkozó adatok. Megállapítható az is, hogy melyik önkormányzat szervezeti és működési szabályzata pontatlan, s melyek azok a szabályzatok, amelyek a gazdálkodással kapcsolatban hiányosak. Kiderült: megyénkben az önkormányzatok egyharmadának nincs önkormányzati vagyonrendelete vagy ha van, nagyon hiányos. Jó néhány önkormányzatnál elkészítették ugyan a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatokat, ezek egy része azonban sérti a magasabb szintű jogszabályokat. A gazdálkodást meghatározó éves költségvetést tartalmazó rendeletét 21 önkormányzat a jogszabályban meghatározott határidő után fogadta el vagy nem a törvényben meghatározottak szerint készítette el. A költségvetési rendeletek több mint 10 százaléka elnagyolt, lényeges előirányzatokat nem tartalmaz. Az önkormányzatok már túl vannak a féléves gazdálkodás értékelésén. A polgármesterek törvényben előírt feladata, hogy tájékoztassák a képviselő-testületet az önkormányzat gazdálkodásáról, a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásáról, a hiány vagy a többlet alakulásáról. Gerstnerné Kiss Ildikó tanácsos Hatósági ügyiratkezelés
