Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

1995. szeptember 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Az ellenzék a legfőbb bírói testület döntéséről Alkotmányos karambol Januártól nagyobb fogyasztási adó üzemanyagon, cigarettán, italon Adótáblák - átrajzolás előtt Az érvényes adótörvények lehetséges és szükséges vál­toztatása, a tervezett módo­sítások vizsgálata volt a kormány tegnapi tanácsko­zásának fő témája. Az ülést követő sajtótájékozta­tón az újságíróknak Kiss Ele­mér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára semmit sem árult el arról, ho­gyan reagált a kabinet az Al­kotmánybíróság Bokros-cso­magot megnyirbáló határoza­tára. Csupán annyit jelzett, hogy készülnek egy ehhez fű­ződő közlemény kiadására. A kabinet elfogadta az új személyijövedelemadó-tör- vény tervezetét, és azt az Ér­dekegyeztető Tanács elé ter­jeszti, majd szeptember 28-ai ülésén véglegesíti. Az adótáb­lában a leglényegesebb válto­zás a nulla kulcs eltörlése, el­lentételként viszont a bérből élőket - 960 ezer forintos jöve­delemig - adójóváírás illeti meg. 200 ezer forintos éves jö­vedelemig nem kell adót fi­zetni. Az egyéni vállalkozók továbbra is igénybe vehetik - igaz, némi módosítással - az átalányadót, viszont meg­szűnne a társasági adókörbe való átjelentkezés lehetősége. A kabinet elfogadta a helyi adókról és a gépjárműadóról szóló törvény módosítását kez­deményező törvényjavaslatot is. A javaslat szerint felemelnék az önkormányzatok által meg­állapítható adók felső határát és kiiktatnák a törvényből a ked­vezmények egy részét. Az ön­kormányzatok ennek szellemé­ben lehetőséget kapnának a gépjárműadó alsó és felső hatá­rának felemelésére is. A kabinet döntése értelmé­ben januártól 15 százalékkal több lesz az üzemanyagok, a tömény szesz, a sör és a ciga­retta fogyasztási adója. Tervezik az áfatörvény mó­dosítását is. Eszerint a jogilag önálló, de gazdaságilag vagy személyileg összefonódott felek egymás közötti ügyleté­ben, aránytalanul alacsony ár esetén, az adó alapja az adott időpontban általában érvényes forgalmi érték lesz. További tervezett változás: a még be nem jegyzett cégek a cégbejegyzésig ugyanúgy adó­zásra kötelezettek lesznek, mint más társaságok. Változásokat terveznek az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék fizetésében Törvényes szolgáltatásokat Több ellenzéki párt fűzött észrevételt, kommentárt teg­nap az Alkotmánybíróságnak a Bokros-csomag több pont­ját korrigáló, illetve alkot­mányellenesnek minősítő ál­lásfoglalásához. Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a párt elnökségi ülését követően - utalva az Al­kotmánybíróság legutóbbi állás- foglalására - kijelentette: „újabb karambol történt az Alkotmány- bíróság útján, amelyet a kor­mány szenvedett el”. Azzal, hogy a testület megsemmisítette az antiszociális, családellenes in­tézkedések bevezetését, vissza­utasította a kormányzat demok­ráciát veszélyeztető központo­sító törekvéseit az önkormány­zatokkal kapcsolatban. Hozzá­tette: bár közjogilag vannak mi­niszterei a kormánynak, de ténykedésükkel nem állnak hi­vatásuk magaslatán, valójában nem töltik be funkciójukat. Az MDF elnöke szerint ez nemcsak a pénzügyminiszterre, hanem a népjóléti és az igazságügy-mi­niszterre is vonatkozik. Utóbbi ugyanis nincs tisztában azzal, mit írnak elő az érvényes jog­szabályok. A Független Kisgazdapárt üdvözli az Alkotmánybíróság azon a döntéseit, amelyek hatá­lyon kívül helyezték a Bokros­csomag egyes rendelkezéseit. Ugyanakkor nehezményezi, hogy a legfőbb bírói testület nem találta alaptörvénybe ütkö­zőnek a fogászati kezelés és a mentőszállítás ingyenességének megszüntetését - kommentálta az Alkotmánybíróság döntését Torgyán József pártelnök. Helyes volt a Fidesz korábbi megállapítása, miszerint nem ér­tek véget a koalíciós viták, hi­szen most ismét kiújultak a csa­ládi pótlék és az összeférhetet­lenség kapcsán - jelentette ki Szájer József, a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezetője a párt sajtótájékoztatóján. A fiatal demokraták úgy vé­lekednek: miután a bírák tíz megvizsgált pontból nyolcat al­kotmányellenesnek találtak, a Bokros-csomag már csak egy kupac, amiből az októberi ítélet nyomán por sem marad majd. A Fidesz politikusai csodálják, hogy a Bokros-csomagot előké­szítő miniszterek még mindig a helyükön vannak. Felelőtlen­ségnek tartanák, ha a kormány a történtek ellenére ismét az Or­szággyűlés elé terjesztené a csa­ládi pótlék módosítását. Ha ez megtörténik, a Fidesz javasolni fogja a név szerinti szavazást. Négyféle elképzelésről vitat­koznak a nyugdíj- és egészség- biztosítási járulékok rendsze­rének átalakításán dolgozó szakemberek. A munkaadók kevesebbet fizetnének, a mun­kavállalók többek Hogy mit kapnánk cserébe? Erről Sán­dor Lászlók az Országos Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnökét kérdeztük. A Pénzügyminisztérium, az egészségbiztosító, az államház­tartási reformbizottság és a szakmai körök más-más állás­pontot képviselnek. A munka­adók terheinek csökkentésével valamennyien egyetértünk, ál­láspontunk csak abban különbö­zik, milyen további terheket ró­junk a munkavállalókra és ezért mit adjunk cserébe? A mi álláspontunk szerint mintegy 3 százalékkal kellene csökkenteni a munkáltatói járu­Az Alkotmánybíróság tegnap nyilvánosságra hozott határozata után mindenképpen számítani kell arra, hogy január l-jétől nem jár alanyi jogon a családi pótlék. A már korábban bejelentett felté­telek alapján kell majd igényelni, de természetesen a decemberben született gyermekeket december­ben még alanyi jogon megilleti e juttatás. A tervezett új támogatási rend­szer szerint megváltozik a gyer­mekgondozási segély és a gyer­lékot, így még nem kényszerül­nénk visszalépni az ellátás szín­vonalában és költségvetésünk sem borulna föl. A pénzügyi tárca a másik ol­dalra hárítaná át az elmaradt be­vételek terheit, ami szerintünk nem elfogadható. A pénzügyi szakemberek 4 százalékkal sze­retnék csökkenteni a munkálta­tói járulékot, a munkavállalók által fizetett 6 százalékos nyug­díj- és 4 százalékos egészségbiz­tosítási járulékot pedig úgy emelnék 2 százalékkal, hogy az teljes egészében a nyugdíjalapba kerülne. Emellett mintegy 20 milliárd forintnyi terhet rónának a lakosságra azzal, hogy bizo­nyos egészségügyi szolgáltatá­sok ingyenességét megszüntet­nék. A politikai pártok is foglal­koztak a problémával. Egyik ér­dekes kombináció lehetne, ha az egészségbiztosításban - amely a mekgondozási díj folyósításának feltétele is. Az új támogatási rendszer szerint az anyákat bizto­sítási alapon illeti meg a 24 hetes terhességi-gyermekágyi segély, és jövedelemtől függetlenül jár az egyszeri anyasági támogatás. A gyermekgondozási segély a gyermek egyéves koráig, biztosí­tási időtől és jövedelmi helyzettől függetlenül, alanyi jogon jár. A segély a gyermek egyéves kora után két és fél éves koráig viszont csak előzetes biztosítási nyugdíjbiztosítástól eltérően nem a befizetések arányában, hanem rászorultság szerint szol­gáltat - minimum járulékfizetési küszöböt határoznának meg. Ezzel be lehetne csukni a visz- szaélések egyik kiskapuját. Ugyanakkor törvényben kel­lene meghatározni a biztosító ál­tal nyújtandó kötelező szolgálta­tás mértékét. Ebben az esetben a többletszolgáltatást kiegészítő biztosításokkal lehetne „megvá­sárolni”. Nem tudni, hogy a munkavál­lalók terheit érintő különféle ál­láspontok közül melyik kerül ki győztesen. A döntés az Érdek­egyeztető Tanács plenáris ülé­sének feladata volna. A megoldás sokféle lehet, azt azonban nem szabad megen­gedni, hogy a járulékfizetők a többletterhekért cserébe szűkí­tett szolgáltatást kapjanak. (somfai) idő alapján és a családi pótlék jo­gosultságánál is ismert feltételek szerint vehető igénybe. Az elképzelések szerint, az 1996. április 15-e után született gyermekek után a szülők már nem lesznek jogosultak a gyer­mekgondozási díjra, de a koráb­ban született gyermekek két és fél éves koráig igénybe vehető a gyed. Azok a családok, amelyek gyermeknevelési támogatást kapnak, ezt a legkisebb gyermek hatéves koráig vehetik igénybe. Növekedtek a megtakarítások A lakosság nettó megtakarításai az év első nyolc hónapjában 1638,7 milliárd forintot értek el, az állomány január és au­gusztus között 239,1 milliárd forinttal emelkedett. A nettó megtakarítások növekedése 36 milliárd forinttal volt magasabb az elmúlt év azonos időszaká­ban mért szinthez képest, ugyanakkor az augusztus havi növekmény, 24 milliárd forint, elmaradt az előző év augusztusi bővülésből. Ez derül ki az MNB összegzéséből. Drága a magyar felsőoktatás A magyar felsőoktatás nemzet­közi mércével mérve jó színvo­nalú, de rendkívül drága és ke­vés hallgatót képez — jelen­tette ki Szabó Zoltán művelő­dési politikai államtitkár, a Fel­sőoktatási Dolgozók Szakszer­vezete (FDSZ) tegnapi vá­lasztmányi ülésének szüneté­ben. Az ezredfordulóig úgy szeretnék a jelenlegi 17 száza­lékról 30 százalékra emelni a felsőoktatásban részesülők számát, hogy a költségék ne a feladatok arányában növeked­jenek, hanem a rendszer adta megtakarítási lehetőségeket használják ki. Támogatják az útépítéseket A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Föld­művelésügyi Minisztérium, va­lamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közutak építésére meghirdetett pályázatán 25 kérelmet találtak támogatásra méltónak. így 63,4 kilométer összekötő-, illetve bekötőút épülhet önkormány­zati beruházásként. Személyi kérdésekről döntöttek Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt. igazgatósága legutóbbi ülésén a gázszolgál­tató társaságokkal kapcsolatos személyi kérdésekről döntött. A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt.-nél vezérigazgató-helyet­tesnek nevezték ki Házenauer Andrást, és visszahívják a ve­zérigazgatót. Feltételezett merénylet Közös gyakorlatot tartottak tegnap a Magyamándor-Ber- cel-Nógrádkövesd háromszög­ben. A rendőröknek két fegyve­res bűnözőt kellett elfogniuk, a tűzoltóknak pedig a felrobbant becskei alagútnál egy lángoló vegyi anyagot szállító vasúti szerelvény oltását kellett elvé­gezni, miközben az alagút rom­jai alól sérülteket mentettek ki. „Nulla kulcs” és morál Már megint a kispénzűek isszák meg a levét, ha - miként a kormány tervezi - megszűnik a nullakulcsos adózás? Az ag­gódó kérdésnek és háborgásnak ezúttal nincs alapja. A tervezetben szerepel ugyanis egy másik fontos kitétel, az adójóváírás is. S így együtt a két dolog már nem olyan fenyegető, legalábbis azoknak nem, akiknek éves jövedelme nem éri el a 960 ezer forintot. (Az efölötti összegről adóbevallást készítők pe­dig manapság igazán nem számíthatók a kiskeresetűek közé.) Van persze némi „turpi” is az ügyben. Az adóhatóság egyik elsődleges célja ezzel, hogy mindenki bekerüljön a nyilvántar­tásba. Mert aki bekerül, az ellenőrizhetőbbé válik. Ezentúl azoknak is kell adóbevallást készíteniük, akiknek eddig nem volt miért, noha a fenti összeghatárig ezután sem kell ténylege­sen adót fizetniük. A hatóság arra gondol, van annak némi visz- szatartó ereje, ha valakinek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a bevallásában szereplő bevételeken kívül más jövedelme nem volt. Jövő évre tervezett változtatás az is, hogy a munkavállalók által eddig fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulékot 12-re emel­nék. Ugyanakkor a munkaadók 2 százalékkal kevesebb tb-járu- lékot fizetnek. Mire jó ez a változtatás? Nos, amennyire bele­látni az adóötletadók kártyáiba, ennek főként morális okai van­nak. A munkaadók - a nagy bérterhek miatt - mind kevésbé hajlandók alkalmazottaikat bejelenteni, s ha mégis megteszik, csak minimálbért vagy ahhoz közeli összeget vallanak be. Ezzel nemcsak a társadalombiztosítást rövidítik meg, hanem saját munkavállalóikat is, hiszen ők is lehetnek betegek és ők is lesznek egyszer nyugdíjasok. Az alacsony járulék pedig kevés táppénzt, kis nyugdíjat vetít előre. Az arányok megváltoztatásától remélhetően megnő a mun­kaadók bejelentési hajlandósága. Ha kisebb terhek rakódnak a bérekre, alkalmazottaikat nem ruhapénzzel, gépkocsiátalány- nyal, üvegbetéttel honorálják majd, hanem tisztességes bérrel. Ebből pedig talán a munkavállaló is szívesebben áldoz 2 száza­lékkal többet a saját jövője érdekében. (Beju) Változó családi támogatások Munkatársat keresünk a SOMOGYI HÍRLAP kézbesítésére Som-Nagyberény és Bábonymegyer területén A kézbesítő feladata, hogy az újságot reggel eljuttassa előfizetőinkhez, beszedje az előfizetési díjakat és új előfizetőket szerezzen a SOMOGYI HÍRLAP-nak. Ezt a munkát teljesítményarányos díjazással ismerjük el. Feltételeink: megbízhatóság és pontosság. A felvételnél örömmel vennénk azok jelentkezését is, akiknek e téren már vannak tapasztalataik. A jelentkezéseket a következő címre kérjük sürgősen eljuttatni: Péterffy Árpád Tab, Kossuth L. u. 128. Tel.: 84/321-596 _________________________________________________________(94551) S ZÜV®RT. KÖNYVELŐ IRODA TISZTELT MUNKÁLTATÓK! Gondoljanak a jövőre, a várható változások okozta nehézségekre! Lehetőséget kínálunk Önöknek, hogy belépjenek egy országos hálózat rendszerébe, ami az alábbiakat nyújtja a 10 főnél nagyobb létszámú vállalkozások részére:- teljes körű bérszámfejtés;- táppénz, betegszabadság számfejtés;- munkaügyi statisztikák elkészítése;- kapcsolattartás a TB-vel. Az áraink létszámtól függően 300-600 Ft/fő/hó. Az idén megkötött szerződések esetén 1996. december 31 -ig 10% engedményt adunk. Érdeklődni lehet: SZÜV Területi Igazgatóság 7400 Kaposvár, Rákóczi tér 9-11. g Kozár Csabáné könyvelő iroda vezető g Telefon: 313-311 SZÜV»RT. KAPOSVÁR, Rákóczi tér 9-11. Tel.: 82/313-311 Városok feszítő gondjai (Folytatás az L oldalról) A helyi adók kultúrában betöl­tött szerepéről szólva Szita Ká­roly elmondta: azt tervezi, hogy Kaposváron az iparűzési adót fizetők jövőre maguk dönthes­sék el; az adójuk bizonyos szá­zalékát sport, kulturális vagy egyéb célokra fordítsa a város. A megyei jogú városok veze­tőinek tapasztalatai szerint egyre inkább nő a szakadék a kisjövedelmű rétegek és a nagy vagyonnal rendelkezők között. Városaikban a középrétegek fokozatos lecsúszása figyelhető meg. Az önkormányzatok a szociálpolitikai támogatási rendszer lehetőségein belül próbálnak ezen segíteni. Már így is nehezen tudnak eleget tenni feladataiknak, ezért elha­tározták: felemelik szavukat a központi támogatás további csökkentése ellen. Az egész­ségügy területén azt kell elér­niük, hogy jövőre a bölcsődék is részesüljenek a normatív tá­mogatásból. Nehezíti az ön- kormányzatok helyzetét az is, hogy - bár az egészségügyi alapellátás színvonala nem csökkenhet - a törvény olyan kötelező feladatokat ír elő szá­mukra, mint a szenvedélybete­gek nappali intézetének és a fo­gyatékosok gondozóházának kialakítása, amelyeknek a pénzügyi fedezete nem biztosí­tott. Á Megyei Jogú Városok Szövetsége kulturális, egész­ségügyi és szociális bizottsága­inak elnökei a kaposvári meg­beszélés alapján kezdenek egyeztetéseket a szaktárcák képviselőivel. S. Pap Gitta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom