Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-15 / 217. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. szeptember 15., péntek Ismét húsáremelés Két lépésben 20-30 százalékkal drágul a tőkehús és a zsír a kaposvári Pininél Az ország nagy húsipari cégei ezekben a napokban szinte kivétel nélkül emelték, illetve néhány napon belül emelik a termékeik árát. A baromfi- feldolgozók vezetői az aszály miatti takarmányár-növekedéssel, illetve az energiaköltségek emelkedésével, a sertés- feldolgozók pedig az élőállatok árának folyamatos drágulásával indokolják lépésüket. A debreceni központú Hús Rt.— az élőállatok felvásárlási árának 25 százalékos árnövekedése ellenére — csupán átlagosan 10 százalékkal emelte árait. A nádudvari Nagisz Kft. óvatos, vagyis 6-8 százalékos emelést hajtott végre, s hasonló mértékben növelte árait a balmazújvárosi R-KO-N Kft. is. A pécsi Möbiusz és a bajai Bácshús egyesülésével létrejött Délhús Rt. is 10 százalékkal emelte termékei árát, már csak a nagykereskedelmi hálózatokat érintő árkorrekciót terveznek. A Pick Szeged Rt. az augusztusihoz képest jelenleg 6,7 százalékkal magasabb áron kínálja a sertéshúst. Hamarosan emelik húskészítményeik árát is, ennek mértékén még dolgoznak. A Zalahús Rt. 7-8 százalékkal emelte a tőkehús árát s valamennyi termékük ára is hasonló mértékben növekedett az elmúlt napokban. Egyelőre — várhatóan már csak két hétig — változatlan áron kínálja termékeit Bács- Kiskun megye két legnagyobb baromfifeldolgozója, a hajdú- vidi Hajdú-Bét Rt. viszont 5-8 százalékkal emelte termékeinek árát. A kaposvári Pini Hungary Kft. két lépésben, összesen 20- 30 százalékkal emeli a tőkehús és a zsír árát. A húskészítményekért a korábbinál 4-15 százalékkal kell többet fizetniük a vásárlóknak. Az első árváltozást már szeptember elején bejelentették, a második a hónap közepén történik meg. Böröcz István igazgató szerint kevés a vágóállat, mert a termelők azt elsősorban Ukrajnában és Horvátországban adják el jóval magasabb áron, mint amit a hazai felvásárlók kínálnak. A magán- vágóhidak is elsősorban ezekbe az országokba szállítják főként a félsertéseket. A kaposváriak szerint ha a jelenlegi mennyiség kétszeresét, azaz 8-10 ezer sertést vágnának le hetente, arra is lenne vevő. Nyit a fejlesztési társaság Balatoni vállalkozók üzleti találkozója A Balatoni Regionális Fejlesztési Társaság üzleti találkozót szervezett tegnap a balatonfüredi Hotel Füredben. A 120-130 vállalkozó között szép számmal akadtak somogyiak, zömmel Siófokról és környékéről, de Boglárról, Fonyódról, Marcaliból is. Bálint László a társaság vagyonkezelő munkatársa egyetért abban, hogy ez jelentős áttörés a cég somogyi kapcsolataiban, hiszen több, mint egy éves működésük alatt egyelőre csak a marcali önkormányzatot sikerült megnyerni a tulajdonosi körbe. A vállalkozók láthatóan felismerték a partneri kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. Jordán Ferencné ügyvezető igazgató lényegre törő tájékoztatója után a cég jelenlévő munkatársai konzultációkat tartottak a vállalkozókat legjobban érintő kérdésekről a mindkét fél számára sikeres üzlet indításának reményében. Egyébként a társaság 508 milliós jegyzet vagyonának jelentős tőkeemelésére készülnek és szeretnék a déli part ön- kormányzatinak bizalmatlanságát is megtömi, miután elhárultak az ezt előidéző tényezők. Ami a vállalkozások támogatását illeti, a BRFT kereskedelmi hitelt biztosan nem nyújt, hiszen az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy sokan a borsos kereskedelmi banki hitel-terheik csökkentésére számítanak itt. Más módon nyújtanak segítséget annak érdekében, hogy a beindult vállalkozások felszálló ágba jussanak. A nyári közgyűlés után számos új szolgáltatást vezettek be az alaptevékenységre építve, amelynek során a saját tőkével szálltak be a vállalkozásokba. Emellett most komplex szolgáltatásokat nyújtva, közös vizsgálódások alapján igyekeznek sikeres pályára állítani a partnereik üzletét. Máris nagy az érdeklődés a lízing tevékenység után, s mint Bálint László említi ezzel néhány héten belül pénzhez tudják juttatni a vállalkozásokat igen kedvező feltételekkel. Példaként említette, miként keresik a legjobb megoldást: egyik partnerük nagy értékű gépet vásárolna, de évente jelentős forgóeszköz hitel terheli. Most a BRFT tulajdonostársként tőkeemeléssel száll be az üzletbe, miközben lízingeli a 15 milliós gépet. Ezáltal megoldódik a vállalkozás napi tőkeszükséglete és hosszú távú fejlesztési lehetőséghez jut. Tény az is, hogy a társaság a perspektivikus vállalkozásokat segíti, mert úgy véli ezzel támogatja egy-egy körzet munkahelyteremtését, újabb üzletek indítását, másrészt állami és ön- kormányzati pénzeket helyez ki igen nagy felelősséggel, hiszen minden alkalommal a saját tőkéjét kockáztatja. Viszont ez jelentős garancia a leendő üzleti partnereiknek is. Az első üzleti találkozót szeretnék rendszeressé tenni a Balaton megyéiben. G. M. Vasutak: arccal a nyereség felé / Sárái Gyula, a MÁV pécsi üzletigazgatója: Az ezredfordulóra már nem leszünk „ válságágazat” Sárái Gyula MÁV pécsi üzletigazgatóságának igazgatója — A 80-as évek közepéhez képest az áruszállítási igények 60, a személyforgalom 35-40 százalékkal estek vissza — mondta Sárdi Gyula pécsi vas- útigazgató. — Nagy ldhívást jelent a megváltozott feladatokhoz igazítani a kapacitásokat. Ha kevesebb vonat közlekedik egy vonalon, vagy egy állomáson kevesebb árut raknak vagonokba, nem csökkenthetők arányosan az állandó költségek vagy a létszám. Mindemellett éveken át esetleges volt a személyszállításhoz kapcsolódó állami támogatás és növekvő az infláció. Mindez, bár észrevehető működési zavarokat nem okozott, finanszírozási szempontból a MÁV nehéz helyzetbe került. Még az idén is mintegy 30 milliárd forint lesz a vasutak vesztesége. — Egy mamutcég gazdálkodásában nem könnyű'tisztán látni, kiszűrni például a pazarlást. Sok mindent elnyel a „nagy kalap”. Mérhető-e a valós teljesítmény vasút-igazga- tóságonként? — Eddig valóban „nagy kalap” rendszer, azaz egy bevétel, egy költség és egy eredmény volt a MÁV-nál. Mélységében nem is vizsgáltuk a középső szint eredményét. Az önelszámolási rendszer kialakítása itt nem is volt könnyű. Csak igazgatóságunk területén 210 állomáson lehet például menetjegyet váltani. Az utas által fizetett pénzt szinte lehetetlen az utazás során érintett vonalak különféle költségeivel párhuzamba állítani. Ha mondjuk valaki retúrjegyet vesz, a bevétel az indulási állomáson keletkezik, míg a költség zöme esetleg egy másik igazgatóság területén lévő vonalon. A vonalkódos jegy bevezetése például megszüntethetné a bevételeknek és költségeknek ezt az elmosódását. Mindenképpen törekszünk arra, hogy az egyes igazgatóságokat önelszámoló egységekké tegyük, sőt arra is, hogy a még kisebb egységek eredményességéről is tiszta képet kapjunk. Enélkül az sem mondható meg pontosan, hogy melyik vonal a gazdaságtalan és melyik nem. A tisztánlátás érdekében a MÁV-ot önelszámoló egységekké, azaz profitcentrumokká alakítjuk át. Ennek kapcsán — a vontatástól a pályafenntartásig — külső és belső vállalkozásokat hozunk létre. Jelentős lépés lesz az úgynevezett mellékvonali profitcentrumok kialakítása. Somogybán kísérletképpen először a Középrigóc- Sellye vonalon hozunk létre októbertől ilyen önelszámoló egységet. Ez egyértelműbbé teszi majd a vasutasok érdekeltségét, a feladatok számonkérését és az eredményesség alakulását. Mindez — mondjuk egy a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyaláson — egyértelmű választ ad a kérdésre, hogy mibe kerül a vasút, s arra is, hogy mindebből mennyit tud megfizetni az utas. — Mennyibe kéne kerülnie — a közvélemény szerint máris túl drága — vasúti jegynek ahhoz, hogy a vasút valóban önfenntartó legyen? — Négyszeresébe. Természetesen ezt az utassal képtelenség volna megfizettetni. Igazgatóságunk területén az első félévi kasszabevétel 560 millió forint volt. Ehhez jött 459 millió forint fogyasztói ártámogatás az államilag biztosított kedvezmények kompenzálására, valamint 1 milliárd 43 millió termelői árkiegészítés. Ez utóbbi a bevételek és a költségek közti különbözetet adja. Az arány tehát egy a háromhoz. — Milyen ma a vasút imá- zsa? Mely tényezőik ronthatják vagy javíthatják azt? — Úgy érzem javuló. A szolgáltatások színvonala határozza meg ezt elsősorban. A nemzetközi és belföldi távolsági forgalomban kiáltjuk az összehasonlítást valamennyi közép-kelet-európai ország vasútjával. Intercity vonatainkkal kényelemben és pontosságban már a nyugat-európai mércével sem vallanánk szégyent. Az elővárosi és helyi forgalomban sajnos az említett forráshiányok miatt nemigen van módunk imázsjavító lépésekre. Itt elsősorban az utazási igények jobb időbeli kielégítése a célunk. — Kaposváron sokan sérelmezik, hogy miközben Pécsről négy Intercity vonat is jár a fővárosba, Somogybái egy sem. — A lakosság száma és az utazási igények alapján elsősorban a legnagyobb városokat kötik össze Intercity vonatok. Ami Kaposvárt és a Balaton- partot illeti, két gond is van. Kérdés, hogy ezeket az egyvágányú pályákat lehet-e tovább terhelni a pontosság veszélyeztetése nélkül. Másrészt anyagi lehetőségeink is korlátozottak e drága komfortos kocsik beszerzésében. Nem ígérhetem, hogy a 96-os menetrendben lesz kaposvári Intercity, de azt igen, hogy megpróbálunk kitalálni mielőbb valami megoldást. — Milyennek látja a vasút jövőjét? — Versenyképesek szeretnénk lenni a többi közlekedési ágazattal. Az utasoknak és a szállíttatóknak egyaránt piac- gazdasági színvonalú szolgáltatást nyújtani. — Rentábilissá tehető-e a vasút belátható időn belül? — A következő évben reményünk szerint sor kerül a támogatás korábbi hiánya miatt felgyülemlett tartozások szanálására. Emellett egy méltányo- sabb termelői támogatás jövőre 9 milliárdra mérsékelhetné a MÁV veszteségét. Ebből az állásból már a szervezet ésszerűsítésével és az eredményesség javításával is elérhetnénk a gazdálkodás alapegyensúlyát. Abban biztos vagyok, hogy az ezredfordulóra a MÁV már nem lesz „válságágazat”. — A vonalmegszüntetési vita kapcsán merült föl egyes vasutak önkormányzati fönntartásának gondolata. Ezt a „megoldást" épp az érintettek látták a legkevésbé kivihetőnek. — Az önkormányzatok jelenlegi adottságai mellett ez valóban abszurd ötlet. Az emlékezetes vizsgálat a vasúti vonalhálózatot három kategóriába sorolta. Közülük az úgynevezett veszteséges, de fontos vonalak jövőbeni finanszírozása a kérdéses. A készülő területfejlesztési törvény alapján jönnének létre a saját forrásokkal is rendelkező regionális területfejlesztési tanácsok Az ő közreműködésükkel, vagy épp az elmaradott térségek támogatása kapcsán már kivihetőnek látszik a külső finanszírozás. Véleményem szerint ugyanis nem a vasutat kell támogatni, hanem az érintett lakosságot, illetve önkormányzatokat abban ,hogy hozzá tudjanak járulni a számukra fontos vasútvonal működéséhez. Szabolcsban például megelőzve az említett törvényt külön pénzügyi alapot hoztak létre a korábban megszüntetésre ítélt mellékvonalak fönntartására. Parlamenti képviselők, a megyei közgyűlés vezetői és a polgármesterek — politikai érdekkülönbségeiket is félretéve — közösen, s hatékonyan lobbyztak e vasutak gazdaságos működtetéséért. A déldunántúli honatyáknak és polgármestereknek ebben még lenne tanulnivalójuk. — Az elmúlt években a vasutaspályák vonzereje megcsappant. Vannak-e, lesznek -e még újabb vasutasdinasztiák? — Remélem, hogy igen. Most már egyébként jómagam is egy vasutasdinasztia tagja vagyok. Lengyeltótiban születtem, édesapám Öreglakon volt állomásfőnök. Én 67-ben fiatal vas- útmémökként Fonyódon kezdtem. Onnan kerültem Pécsre. Fiam pedig ma kezdte el a tanulást a Budapesti Műszaki Egyetem vasútmémöki karán. — Köszönjük a beszélgetést. Biró Ferenc Magyarország és az új exportellenőrzési rendszer Várhatóan az év végére létrejön a fejlett technológiák exportját ellenőrző új rendszer, amely a korábbi Cocom helyébe lép. Ennek a rendszernek a kidolgozásába Magyarország is bekapcsolódott, mivel a hét elején Hollandiában tartott összejövetelen a visegrádi országok és Oroszország is csatlakozott az új rezsim kialakítását végző szervezethez. Kőhalmi Zsolt, az exportellenőrzési tárcaközi bizottság elnöke elmondta: nem egy új szervezetet kívánnak létrehozni, amely a Cocom helyébe lép, hanem egy rendszert kialakítani, amely ellenőrzi a kettős rendeltetésű termékek, valamint a hagyományos fegyverek exportját. Eredetileg 17 tagország vett részt a Cocom szervezetében. A későbbiekben ezekhez a tagországokhoz csatlakoztak az európai semleges országok, s így számuk kibővült 23-ra. Oroszország és a négy visegrádi tagállam bekapcsolódásával, most 28-an vesznek részt az új exportellenőrzési rendszer kialakításában. Kőhalmi Zsolt szerint Magyarország számára e lépés politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős. Növeli a bizalmat hazánk iránt, és elősegíti NATO-tagságun- kat is. Mától megtudhatja, belenyugszanak-e a diákok a kötelező tandíjba • lehet-e már szabadon dollár és márka a zsebünkben • folytatódnak-e a pártok ingatlanügyei • melyek a legújabb kárpótlási ígéretek? A LEGFRISSEBB ÚJSÁG á
