Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. szeptember 15., péntek Ismét húsáremelés Két lépésben 20-30 százalékkal drágul a tőkehús és a zsír a kaposvári Pininél Az ország nagy húsipari cégei ezekben a napokban szinte kivétel nélkül emelték, illetve néhány napon belül emelik a termékeik árát. A baromfi- feldolgozók vezetői az aszály miatti takarmányár-növeke­déssel, illetve az energiakölt­ségek emelkedésével, a sertés- feldolgozók pedig az élőálla­tok árának folyamatos drágu­lásával indokolják lépésüket. A debreceni központú Hús Rt.— az élőállatok felvásárlási árának 25 százalékos árnöveke­dése ellenére — csupán átlago­san 10 százalékkal emelte árait. A nádudvari Nagisz Kft. óvatos, vagyis 6-8 százalékos emelést hajtott végre, s hasonló mérték­ben növelte árait a balmazújvá­rosi R-KO-N Kft. is. A pécsi Möbiusz és a bajai Bácshús egyesülésével létrejött Délhús Rt. is 10 százalékkal emelte termékei árát, már csak a nagy­kereskedelmi hálózatokat érintő árkorrekciót terveznek. A Pick Szeged Rt. az augusztusihoz képest jelenleg 6,7 százalékkal magasabb áron kínálja a sertés­húst. Hamarosan emelik húské­szítményeik árát is, ennek mér­tékén még dolgoznak. A Zala­hús Rt. 7-8 százalékkal emelte a tőkehús árát s valamennyi ter­mékük ára is hasonló mértékben növekedett az elmúlt napokban. Egyelőre — várhatóan már csak két hétig — változatlan áron kínálja termékeit Bács- Kiskun megye két legnagyobb baromfifeldolgozója, a hajdú- vidi Hajdú-Bét Rt. viszont 5-8 százalékkal emelte termékeinek árát. A kaposvári Pini Hungary Kft. két lépésben, összesen 20- 30 százalékkal emeli a tőkehús és a zsír árát. A húskészítmé­nyekért a korábbinál 4-15 szá­zalékkal kell többet fizetniük a vásárlóknak. Az első árválto­zást már szeptember elején be­jelentették, a második a hónap közepén történik meg. Böröcz István igazgató szerint kevés a vágóállat, mert a termelők azt elsősorban Ukrajnában és Hor­vátországban adják el jóval ma­gasabb áron, mint amit a hazai felvásárlók kínálnak. A magán- vágóhidak is elsősorban ezekbe az országokba szállítják főként a félsertéseket. A kaposváriak szerint ha a jelenlegi mennyiség kétszeresét, azaz 8-10 ezer ser­tést vágnának le hetente, arra is lenne vevő. Nyit a fejlesztési társaság Balatoni vállalkozók üzleti találkozója A Balatoni Regionális Fej­lesztési Társaság üzleti talál­kozót szervezett tegnap a ba­latonfüredi Hotel Füredben. A 120-130 vállalkozó között szép számmal akadtak somo­gyiak, zömmel Siófokról és környékéről, de Boglárról, Fonyódról, Marcaliból is. Bálint László a társaság va­gyonkezelő munkatársa egyetért abban, hogy ez jelentős áttörés a cég somogyi kapcsolataiban, hi­szen több, mint egy éves műkö­désük alatt egyelőre csak a mar­cali önkormányzatot sikerült megnyerni a tulajdonosi körbe. A vállalkozók láthatóan felis­merték a partneri kapcsolatok­ban rejlő lehetőségeket. Jordán Ferencné ügyvezető igazgató lényegre törő tájékoztatója után a cég jelenlévő munkatársai konzultációkat tartottak a vállal­kozókat legjobban érintő kérdé­sekről a mindkét fél számára si­keres üzlet indításának remé­nyében. Egyébként a társaság 508 milliós jegyzet vagyonának jelentős tőkeemelésére készül­nek és szeretnék a déli part ön- kormányzatinak bizalmatlansá­gát is megtömi, miután elhárul­tak az ezt előidéző tényezők. Ami a vállalkozások támoga­tását illeti, a BRFT kereske­delmi hitelt biztosan nem nyújt, hiszen az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy sokan a borsos ke­reskedelmi banki hitel-terheik csökkentésére számítanak itt. Más módon nyújtanak segítsé­get annak érdekében, hogy a be­indult vállalkozások felszálló ágba jussanak. A nyári közgyűlés után szá­mos új szolgáltatást vezettek be az alaptevékenységre építve, amelynek során a saját tőkével szálltak be a vállalkozásokba. Emellett most komplex szolgál­tatásokat nyújtva, közös vizsgá­lódások alapján igyekeznek si­keres pályára állítani a partne­reik üzletét. Máris nagy az ér­deklődés a lízing tevékenység után, s mint Bálint László említi ezzel néhány héten belül pénz­hez tudják juttatni a vállalkozá­sokat igen kedvező feltételekkel. Példaként említette, miként ke­resik a legjobb megoldást: egyik partnerük nagy értékű gépet vá­sárolna, de évente jelentős for­góeszköz hitel terheli. Most a BRFT tulajdonostársként tőke­emeléssel száll be az üzletbe, miközben lízingeli a 15 milliós gépet. Ezáltal megoldódik a vál­lalkozás napi tőkeszükséglete és hosszú távú fejlesztési lehető­séghez jut. Tény az is, hogy a társaság a perspektivikus vállalkozásokat segíti, mert úgy véli ezzel támo­gatja egy-egy körzet munka­helyteremtését, újabb üzletek indítását, másrészt állami és ön- kormányzati pénzeket helyez ki igen nagy felelősséggel, hiszen minden alkalommal a saját tőké­jét kockáztatja. Viszont ez jelen­tős garancia a leendő üzleti part­nereiknek is. Az első üzleti ta­lálkozót szeretnék rendszeressé tenni a Balaton megyéiben. G. M. Vasutak: arccal a nyereség felé / Sárái Gyula, a MÁV pécsi üzletigazgatója: Az ezredfordulóra már nem leszünk „ válságágazat” Sárái Gyula MÁV pécsi üzletigazgatóságának igazgatója — A 80-as évek közepéhez ké­pest az áruszállítási igények 60, a személyforgalom 35-40 szá­zalékkal estek vissza — mondta Sárdi Gyula pécsi vas- útigazgató. — Nagy ldhívást je­lent a megváltozott feladatok­hoz igazítani a kapacitásokat. Ha kevesebb vonat közlekedik egy vonalon, vagy egy állomá­son kevesebb árut raknak va­gonokba, nem csökkenthetők arányosan az állandó költségek vagy a létszám. Mindemellett éveken át esetleges volt a sze­mélyszállításhoz kapcsolódó ál­lami támogatás és növekvő az infláció. Mindez, bár észreve­hető működési zavarokat nem okozott, finanszírozási szem­pontból a MÁV nehéz hely­zetbe került. Még az idén is mintegy 30 milliárd forint lesz a vasutak vesztesége. — Egy mamutcég gazdál­kodásában nem könnyű'tisztán látni, kiszűrni például a pazar­lást. Sok mindent elnyel a „nagy kalap”. Mérhető-e a va­lós teljesítmény vasút-igazga- tóságonként? — Eddig valóban „nagy ka­lap” rendszer, azaz egy bevétel, egy költség és egy eredmény volt a MÁV-nál. Mélységében nem is vizsgáltuk a középső szint eredményét. Az önelszá­molási rendszer kialakítása itt nem is volt könnyű. Csak igaz­gatóságunk területén 210 állo­máson lehet például menetje­gyet váltani. Az utas által fize­tett pénzt szinte lehetetlen az utazás során érintett vonalak különféle költségeivel párhu­zamba állítani. Ha mondjuk va­laki retúrjegyet vesz, a bevétel az indulási állomáson keletke­zik, míg a költség zöme esetleg egy másik igazgatóság terüle­tén lévő vonalon. A vonalkódos jegy bevezetése például meg­szüntethetné a bevételeknek és költségeknek ezt az elmosódá­sát. Mindenképpen törekszünk arra, hogy az egyes igazgatósá­gokat önelszámoló egységekké tegyük, sőt arra is, hogy a még kisebb egységek eredményes­ségéről is tiszta képet kapjunk. Enélkül az sem mondható meg pontosan, hogy melyik vonal a gazdaságtalan és melyik nem. A tisztánlátás érdekében a MÁV-ot önelszámoló egysé­gekké, azaz profitcentrumokká alakítjuk át. Ennek kapcsán — a vontatástól a pályafenntartá­sig — külső és belső vállalko­zásokat hozunk létre. Jelentős lépés lesz az úgynevezett mel­lékvonali profitcentrumok ki­alakítása. Somogybán kísérlet­képpen először a Középrigóc- Sellye vonalon hozunk létre ok­tóbertől ilyen önelszámoló egy­séget. Ez egyértelműbbé teszi majd a vasutasok érdekeltségét, a feladatok számonkérését és az eredményesség alakulását. Mindez — mondjuk egy a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyaláson — egyértelmű vá­laszt ad a kérdésre, hogy mibe kerül a vasút, s arra is, hogy mindebből mennyit tud megfi­zetni az utas. — Mennyibe kéne kerülnie — a közvélemény szerint máris túl drága — vasúti jegynek ahhoz, hogy a vasút valóban önfenntartó legyen? — Négyszeresébe. Termé­szetesen ezt az utassal képte­lenség volna megfizettetni. Igazgatóságunk területén az első félévi kasszabevétel 560 millió forint volt. Ehhez jött 459 millió forint fogyasztói ár­támogatás az államilag biztosí­tott kedvezmények kompenzá­lására, valamint 1 milliárd 43 millió termelői árkiegészítés. Ez utóbbi a bevételek és a költ­ségek közti különbözetet adja. Az arány tehát egy a háromhoz. — Milyen ma a vasút imá- zsa? Mely tényezőik ronthatják vagy javíthatják azt? — Úgy érzem javuló. A szolgáltatások színvonala hatá­rozza meg ezt elsősorban. A nemzetközi és belföldi távol­sági forgalomban kiáltjuk az összehasonlítást valamennyi közép-kelet-európai ország vasútjával. Intercity vonataink­kal kényelemben és pontosság­ban már a nyugat-európai mér­cével sem vallanánk szégyent. Az elővárosi és helyi forga­lomban sajnos az említett for­ráshiányok miatt nemigen van módunk imázsjavító lépésekre. Itt elsősorban az utazási igé­nyek jobb időbeli kielégítése a célunk. — Kaposváron sokan sérel­mezik, hogy miközben Pécsről négy Intercity vonat is jár a fő­városba, Somogybái egy sem. — A lakosság száma és az utazási igények alapján első­sorban a legnagyobb városokat kötik össze Intercity vonatok. Ami Kaposvárt és a Balaton- partot illeti, két gond is van. Kérdés, hogy ezeket az egyvá­gányú pályákat lehet-e tovább terhelni a pontosság veszélyez­tetése nélkül. Másrészt anyagi lehetőségeink is korlátozottak e drága komfortos kocsik beszer­zésében. Nem ígérhetem, hogy a 96-os menetrendben lesz ka­posvári Intercity, de azt igen, hogy megpróbálunk kitalálni mielőbb valami megoldást. — Milyennek látja a vasút jövőjét? — Versenyképesek szeret­nénk lenni a többi közlekedési ágazattal. Az utasoknak és a szállíttatóknak egyaránt piac- gazdasági színvonalú szolgálta­tást nyújtani. — Rentábilissá tehető-e a vasút belátható időn belül? — A következő évben remé­nyünk szerint sor kerül a támo­gatás korábbi hiánya miatt fel­gyülemlett tartozások szanálá­sára. Emellett egy méltányo- sabb termelői támogatás jövőre 9 milliárdra mérsékelhetné a MÁV veszteségét. Ebből az ál­lásból már a szervezet ésszerű­sítésével és az eredményesség javításával is elérhetnénk a gazdálkodás alapegyensúlyát. Abban biztos vagyok, hogy az ezredfordulóra a MÁV már nem lesz „válságágazat”. — A vonalmegszüntetési vita kapcsán merült föl egyes vasu­tak önkormányzati fönntartá­sának gondolata. Ezt a „meg­oldást" épp az érintettek látták a legkevésbé kivihetőnek. — Az önkormányzatok jelen­legi adottságai mellett ez való­ban abszurd ötlet. Az emlékeze­tes vizsgálat a vasúti vonalhá­lózatot három kategóriába so­rolta. Közülük az úgynevezett veszteséges, de fontos vonalak jövőbeni finanszírozása a kér­déses. A készülő területfejlesz­tési törvény alapján jönnének létre a saját forrásokkal is ren­delkező regionális területfej­lesztési tanácsok Az ő közre­működésükkel, vagy épp az elmaradott térségek támogatása kapcsán már kivihetőnek lát­szik a külső finanszírozás. Vé­leményem szerint ugyanis nem a vasutat kell támogatni, hanem az érintett lakosságot, illetve önkormányzatokat abban ,hogy hozzá tudjanak járulni a szá­mukra fontos vasútvonal mű­ködéséhez. Szabolcsban pél­dául megelőzve az említett tör­vényt külön pénzügyi alapot hoztak létre a korábban meg­szüntetésre ítélt mellékvonalak fönntartására. Parlamenti kép­viselők, a megyei közgyűlés vezetői és a polgármesterek — politikai érdekkülönbségeiket is félretéve — közösen, s haté­konyan lobbyztak e vasutak gazdaságos működtetéséért. A déldunántúli honatyáknak és polgármestereknek ebben még lenne tanulnivalójuk. — Az elmúlt években a vas­utaspályák vonzereje meg­csappant. Vannak-e, lesznek -e még újabb vasutasdinasztiák? — Remélem, hogy igen. Most már egyébként jómagam is egy vasutasdinasztia tagja va­gyok. Lengyeltótiban születtem, édesapám Öreglakon volt állo­másfőnök. Én 67-ben fiatal vas- útmémökként Fonyódon kezd­tem. Onnan kerültem Pécsre. Fiam pedig ma kezdte el a tanu­lást a Budapesti Műszaki Egye­tem vasútmémöki karán. — Köszönjük a beszélgetést. Biró Ferenc Magyarország és az új exportellenőrzési rendszer Várhatóan az év végére létrejön a fejlett technológiák exportját ellenőrző új rendszer, amely a korábbi Cocom helyébe lép. Ennek a rendszernek a kidolgozásába Magyarország is bekapcsolódott, mivel a hét elején Hollandiában tartott összejövetelen a visegrádi országok és Oroszország is csatla­kozott az új rezsim kialakítását végző szer­vezethez. Kőhalmi Zsolt, az exportellenőr­zési tárcaközi bizottság elnöke elmondta: nem egy új szervezetet kívánnak létrehozni, amely a Cocom helyébe lép, hanem egy rendszert kialakítani, amely ellenőrzi a ket­tős rendeltetésű termékek, valamint a ha­gyományos fegyverek exportját. Eredetileg 17 tagország vett részt a Cocom szervezeté­ben. A későbbiekben ezekhez a tagorszá­gokhoz csatlakoztak az európai semleges or­szágok, s így számuk kibővült 23-ra. Orosz­ország és a négy visegrádi tagállam bekap­csolódásával, most 28-an vesznek részt az új exportellenőrzési rendszer kialakításában. Kőhalmi Zsolt szerint Magyarország számára e lépés politikai és gazdasági szem­pontból egyaránt jelentős. Növeli a bizalmat hazánk iránt, és elősegíti NATO-tagságun- kat is. Mától megtudhatja, belenyugszanak-e a diákok a kötelező tandíjba • lehet-e már szaba­don dollár és márka a zsebünkben • folytatódnak-e a pártok ingat­lanügyei • melyek a legújabb kárpótlási ígéretek? A LEGFRISSEBB ÚJSÁG á

Next

/
Oldalképek
Tartalom