Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

1995. szeptember 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Bevásárlók hada Barcson Barcsra mindennap özönlenek a horvát bevásárlók. Takács László, az áfész elnöke azt mondta: mindent vesznek, ami kapható. A fogyasztási cikkeken kívül edényt, ruhát éppúgy, mint tápot vagy műtrágyát. Hasonló bevásárlási lázat egyszer már át­élt a város. Amikor normalizá­lódott a helyzet s megjelent a kuna, visszaesett ez az idegen- forgalom, most viszont újra erő­södik. Az áfész a bevásárlóköz­pontban levő ABC-jében nyitott egy valutaváltóhelyet, itt na­ponta másfél millió forint értékű valuta cserél gazdát. A kunát nem fogadják el, így az okkal feltételezett fekete váltást is be­kalkulálva könnyen kiszámít­ható a bolt napi forgalma. A boltok állják a bevásárlók ostromát, és erre büszke az el­nök. Ez a kereskedelmi straté­giájukat dicséri. Amikor a nyolcvanas évek végén, a ki­lencvenes évek elején a legtöbb áfész eladta a boltjait, a bar­csiak egyetlen üzlettől sem vál­tak meg; dolgozókat sem bo­csátottak el, és minden évben beruháztak. így hat új üzletet nyitottak Barcson, illetve a környékén, s ezáltal több új munkahelyet teremtettek. Leg­utóbb a Kaposker egyik ABC- jét vették meg az Ifjúság utcá­ban, s ezt újították föl. Ma erre a legbüszkébbek, meg arra, hogy fél év alatt 42 százalékkal nőttek a bérek, s az idén nem­csak 13., hanem 14. havi bért is tudnak fizetni. A vásárlók ost­romának kivédésére természe­tesen áru is kell. A barcsiak ezért hívták életre saját nagyke­reskedésüket; három raktárból nyolc autóval hordják ki a por­tékát. Elképzelhető egy újabb bevásárlóközpont építése is, de erről csak annyit mondtak, hogy a nyereséget oda kell visszaforgatni, ahol képződik. Nagy Jenő Százhatvan tonna betont használtak föl Híd épül Babócsán Az új babócsai hidat legalább ötven évig használhatják A belső vasbeton lemez vasalá­sával is végeztek már a hídépí­tők. A babócsai Malom-árkon átvezető régi híd helyén nyol­cán szerelik az új, nyolcvan tonna teherbírású hídszerkeze­tet. Eddig 160 tonna betont és 13 tonna betonacélt használtak föl, így az építmény tartósságá­val nem lesz gond: legalább öt­ven évig használhatják. A híd építését júniusban kezdték - a kaposvári közúti igazgatóság megbízásából -, s mint Cseh András, a kivitelező Somogy Aszfalt Kft munkatársa el­mondta, szeptember végére be­fejezik. A beruházás 20 millió fo­rintba kerül. H. M. Csurgó közösségi háza körül megszűnt a vita Felgyorsult az építés Csurgón az év elején a költ­ségvetés tárgyalása során még szakítópróba volt a megkezdett közösségi ház sorsa. Mára elültek a viták, nem kérdés az építkezés folytatása. Sőt az augusztus 31-i testü­leti döntés szerint - az ere­deti szerződés pénzügyi fel­tételeivel - május végére be kell fejezni. Fél éve még csak a tető alá hozás látszott finanszírozha­tónak. Egyedül Fekete István, a gazdasági bizottság elnöke hangoztatta következetesen, hogy a város szempontjából nélkülözhető ingatlanok, részvények eladásával, a leg­szükségesebb hitel felvételé­vel a folyamatos építés felté­telei is megteremthetők. Márciusban a munkák leállí­tását is megszavaztatták, és csak egy szavazat hiányzott. Áprilisban a város kezdemé­nyezte a kiviteli szerződés módosítását, de valamennyi változat kedvezőtlenebb lett volna a település számára. Horváth László kivitelező las­sította a munkálatokat, ame­lyek az alapszerződés pénz­ügyi ütemezéséhez viszonyí­tottan három-négy hónapos késésben vannak. Takarékos gazdálkodással, a negyedik negyedévre ígért 22,3 millió forintos egyházi kártalanítás korábbi lekéré­sével a napi ötvenezer forin­tos kamatot felemésztő hitelt is sikerült visszafizetni. A közösségi ház novemberi tető alá hozásnak nincs aka­dálya, és május 31-re elké­szül az egész épület. Június­ban már átköltözhet a műve­lődési központ, és jelenlegi épületének - a volt iparos­székháznak - hasznosítására is van már elképzés. Horváth József Az épülő közösségi ház belső tere FOTÓ: BALASSA TAMÁS Felszámolják Lakócsán a kirendeltséget Évtizedek szőttesekkel Mintha kiállításon járnánk, olyan Romolicz Józsefné la- kócsai otthona. Szobáit szebbnél szebb horvát szőt­tesek díszítik. Valamennyi keze munkájának eredmé­nye. Romolicz Józsefné huszonéves volt, mikor megismerte a hor- vátok lakta falu népi motí­vumkincsét, s azóta maga is készíti - régi módon, szövő­széken - ezeket a szőtteseket.- Több mint ötvenen szőt­tek Lakócsán még a hatvanas években is - mondta Romo­licz Józsefné. - Huszonnyolc éve dolgozom a háziipari szö­vetkezet tagjaként. Régente kenderfonalból szőttünk, és sok munkánkat vitték kül­földre. Sokat dolgoztam; volt úgy is, hogy negyedévente száz darabot adtam át, s ezért tízezer forintot kaptam. Szép pénz volt az akkoriban. Persze, rengeteg munkával járt, amíg elkészítettem azokat a szőtte­seket. Nehéz művelet a felve­tés, a befűzés is aprólékos munka. Csévézni, rojtozni már könnyebb. De sokat görnyed­tem a szövőszékben... Pedig szép dolog ez. S úgy érzem, hogy akkortájt tekintélye volt a szőttes készítőjének. Romolicz Józsefné több mint tíz éve a szakma kiváló dolgozója. Pályázatot is nyert lenből és pamutból készült szőtteseivel. Kilenc éve vette át a szövetkezet helyi bedol­gozóinak irányítását.- Szívesen megtanítanám a gyerekeket is ennek az ősi mesterségnek csínjára-bínjára - mondta Romoliczné. - Saj­nos, a hónap végén felszámol­ják a háziipari szövetkezet la­kácsai kirendeltségét... Én nem hagyom abba. Ezek a szőttesek, ha eladom őket, a szerény nyugdíj mellé még hoznak is valamit a konyhára. Jól jön az a kis jövedelemki­egészítés. Eltűnnek lassan a házakból a szövőszékek is. Lakócsán már csak hárman ismerik az igazi szőttesek készítésének titkait. Gamos Adrienn Átadták a csurgói telefonrendszert A csurgói telefonfejlesztésben új időszámítás kezdődött: a Quintel kft elkészítette a rend­szert, s lezajlott a műszaki át­adás. így napokon belül bekap­csolják az önerős fejlesztésből kimaradt 230 előfizetőt. Mind a 15 nyilvános fülke kártyás lesz. A központ 80 százalékos leter- heltségű, s új jelentkezőket is fogad a Matáv helyi képvisele­te; 37 500 forintot befizetve 30 napon belül telefonhoz jutnak. Bélavár támogatja a rászorulókat A bélavári önkormányzat jelen­leg 15 személynek ad jövede­lem pótló támogatást. Legutóbb iskolakezdési támogatásra 200 ezer forintot osztottak ki. Az idén csaknem egymillió forin­tot fordítanak támogatásokra és segélyekre ebben a községben. Homokszentgyörgy kétmillió forintja Segélyekre csaknem kétmillió forintot különített el a homok- szentgyörgyi önkormányzat, a jövedelempótlósok támogatá­sára félretett összegen kívül. Rendszeres nevelési segélyt 3 lakosnak fizet, gyermekneve­lési támogatást hatnak, ápolási díjjal egy rászorulót támogat. Az áfész vette meg a Kaposker-boltot Hosszabb tárgyalások után ren­deződött a csurgói Csokonai utcai Kaposker ABC ügye: a Csurgó és Vidéke Áfész vásá­rolta meg az épületet. Fontos városi szempont volt az is, hogy az áfész átvegye a nyolc dolgozót is. Az üzlet átadása még ebben a hónapban lezajlik. Szenta fogathajtós, lovas falunapja Szentára csurgói és bolhási, va­lamint horvát néptáncegyütte­seket is meghívtak a hétvégi lovas falunapra. Díjugratás, spediter- és fogathajtóverseny színesíti az erdészet támogatá­sával szervezett vasárnapi nagy rendezvényt a faluszéli pályán. Otthonos klub, ahol megbeszélik a világ dolgait Kártyázó komlósdiak Komlósdon a társasági élet egyik központja az idősek ott­hona. Legalábbis a falu koro­sabb lakóinak. Nyugdíjasok látogatják naponta, s gyakran a régi dolgokat elevenítik föl. — Délelőtt még a kertben dolgoztam. Bizony, hamar el­fáradtam: éreztem, hogy dél­után már itt a helyem — mondta Varga Józsefné. — Régóta nyugdíjas vagyok, évek óta ide járok. Az otthon­ban összejövünk régi ismerő­sök, és gyakran órákig beszél­getünk. Szerencsére minden­nap találkozhatunk. Bódisné Mihály Mária, az idősek otthonának vezetője elmondta, hogy a rendszeresen ide járók mintegy húszán van­nak. Nyáron néha valamivel kevesebben jönnek rendszere­sen. Kulturált szórakozásukról — lehetőségeikhez mérten — igyekeznek gondoskodni. S vannak közös rendezvényeik is. Most ősszel például elmen­nek kirándulni a csokonyavi- sontai fürdőbe, később a ka­posvári színház egyik előadá­sát is megnézik. — Tíz éve járok ide — mondta Sejfer Emóhé. Gyak­ran a férjével együtt jön. Ha csak otthon lennénk, unalmas volna. Itt kötögetünk, beszél­getünk, kártyázunk vagy újsá­got olvasunk. Van idő, hogy az utolsó betűig kiolvassam a Somogyi Hírlapot. Mindany- nyian nagyon szeretjük ezt az újságot, az összes fontos dol­got megírják benne. Tarsoly Sándomé, 82 éves: — Legjobban kártyázni szeretek. Tízfilléres alapon játszunk. A nyereményből persze nem gazdagodunk meg, de jól múlik így az idő. Ha va­laki megunja, szívesen beáll helyette más; jelentkezőből sosincs hiány. Varga Lányi Ferencné is évek óta jár a klubba. Néha a kerti rózsák kötözésében is segít. Azt mondta: ha ez az otthon nem lenne, sivárabban peregnének a napjai. (Harsányi) Új tetőzetet kap a kastély-iskola Második éve tanítanak újra a csurgói Meller-kastélyban. A három évig üresen álló épület korábban két évtizedig oktatási célokat szolgált, s tavaly itt he­lyezték el az Önkormányzati Gimnázium tíz tanulócsoport­ját. A tető hibáit azonban már az őszi esők jelezték, a fűtési rendszer is rossz. Az önkor­mányzat pályázatot írt ki mind­kettőre; a legelőnyösebb ajánlat Kovács Gyula és Ákli István csurgói vállalkozótól érkezett. A munkákat a hét elején kezdték. Újralécezik a tetőt, ki­cserélik a hibás faszerkezeti elemeket. A szerződés szerint október 30-ig végeznek vele. A kívülről már mutatós épület az új, piros hódfarkú cseréppel szép és használható lesz. H. J. Növekszik a teherforgalom a drávai határátkelőn Verőcére viszik a répát Jelentősen nőtt a határforga­lom az utóbbi években. Ami­kor 1969-ben megnyílt a bar­csi átkelő, a magyarok men­tek bevásárolni Jugoszlávi­ába, most a horvátok jönnek.- Általában 3000 személygép­kocsi és 20 busz lép be naponta az ország területére - mondta Sülé Ferenc, a barcsi vámhiva­tal parancsnoka. - Reggel hat­kor kezdődik a roham; ilyenkor a híd teljes hosszában autósor várakozik. A háború miatt szi­gorúbb az ellenőrzés, ezért az átlagosnál többet kell várni. A belépők fő célja a vásárlás.- Jelentős a kilépő magyarok száma?- Nem. Hazánkfiai általában tankolni mennek ki a határtól tíz kilométerre levő horvát ben­zinkúthoz. A nyári turistaforga­lom az előző évekhez képest el­enyésző volt. —Mekkora a teherforgalom?- Jelentősen nőtt, ugyanis a horvát és szlovén kamionosok már nem tudják igénybe venni a zágrábi autópályát. Mivel most kezdődik a répaszezon, az átlagosnál több teherautó haladt át itt: a verőcei cukorgyárba vi­szik a répát.- Gyakori a kábítószer­csempész?- Égy bolgár autó tankjában talált tavaly egyik munkatár­sam műanyag üvegbe rejtve 2 és fél kiló heroint. Richter Rita

Next

/
Oldalképek
Tartalom