Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-15 / 217. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 15., péntek Megkönnyítik a fizikai munkát A daránypusztai Chemix- Materiál Kft három és fél tonna teherbírású Decom típusú diesel targoncát vásárolt. A több mint kétmillió forintot érő emelőgép jelentősen megkönnyíti a cégnél dolgozók fizikai munkáját, illetve meggyorsítja a vevők kiszolgálását. A Chemix Kft a korábbi két tonna teherbírású egyik öreg targoncáját eladta, a másikat pedig a Decom Bt budapesti szervizműhelyében újíttatja föl. Rendelet a helyi népszavazásról A helyi népszavazásról, illetve a népi kezdeményezésről hoztak rendeletet legutóbbi ülésükön a tabi városatyák. Ez alapján a helyi népszavazást legalább hatszáz választópolgár, öt települési képviselő, a helyi társadalmi szervezet vezető testületé, valamint a képviselő-testület bizottságai kezdeményezhetik a polgármesternél. A képviselők kötelezek megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet 300 választópolgár indítványozott. Ezt is a polgármesternél lehet benyújtani. Véget ért a herényi utószezon Rosszul kezdődött, de viszonylag jól végződött az idény a balatonberényi naturista kemping és strand számára. A hatszáz személy befogadására alkalmas kemping igénybevétele ezen a nyáron meghaladta a hatvan, a strandé pedig a hetven százalékot. A természetimádó vendégek zöme ezúttal is Németországból érkezett. Számukra a szezon gyakorlatilag tegnap ért véget. Az utolsó nyolc lakókocsival ezen a napon tizenhat naturista búcsúzott a Balatontól és Berénytől. A nemeskisfaludi templomért A község műemlék-jellegű református templomának felújítására alapítványt hoztak létre a közelmúltban Nemeskisfaludon. Az épület kora egyelőre a hozzáértők körében is vitatott, ezzel együtt a külső-belső tatarozás megkezdődött. A böhö- nyei Gamesz másfél hete dolgozik a templomon: a renoválás költségeit az alapítványi és önkormányzati pénzeken túl a hívők adományaiból is remélik. Jegyzők országos konferenciája Siófokon A jövő közigazgatásáról Az államnak a modernizációban betöltött szerepéről érvek és ellenérvek szólnak — mondta Gál Zoltán az Országgyűlés elnöke, a Magyar Közigazgatási Kamara által szervezett országos konferencia tegnapi megnyitóján Siófokon a Hotel Ezüstpartban. A házigazdák szerint — ezt hangsúlyozta a fővédnök házelnök is —, bár a meghívóban jegyzőkonferencia szerepel, a közigazgatásban dolgozók találkozója túllépte saját kereteit, hiszen a jegyzők mellett eljöttek az önkormányzatoknál, az államigazgatásban és a köz- igazgatási hivataloknál dolgozók is. Csaknem hétszázan kíváncsiak arra, hogy mit mondanak a szakemberek a három nap során. Gál Zoltán példákkal igazolta, hogy mennyire nem egyértelmű az erős államról, illetve a kicsi, de hatékony államigazgatásról alkotott felfogás. Gál Zoltán szerint olyan államra van szükség, amely hozzájárul a modernizációs folyamtokhoz. Azt is hozzátette: ezt kimondani könnyű, megvalósítani viszont nehéz. Sokszor ez még a kormányzati munkában sem sikerült. Hiszen előfordul, hogy a miniszterek nem a kormánypolitikát képviselik, hanem tárcaérdekek mellett kardoskodnak. Efféle ágazati sovinizmus nélkül egyszerűbben is megoldhatók lennének a közhangulatot rontó fontos kérdések, mint amilyen volt pé- lául a tandíjügy is. Gál Zoltán elgondolkodtató felvetésnek tartja, hogy a köz- igazgatásban dolgozók közvetlenül a kormány irányítása alá tartozzanak, hiszen ezzel a biztonságérzetük is javulna. Erre pedig nagy szükség lenne. Ez már azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen a fővédnök mellett részt vett dr. Foga- rasi József, a Magyar Közigazgatási Kamara elnöke és Kiss Sándor, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezetének elnöke is, akik a sajtó nyilvánossága előtt írták alá hosszú távú megállapodásukat a közigazgatásban dolgozók érdekében. A közigazgatás és a rendőri munka egy összefüggése kapcsán a Somogyi Hírlap arról kérdezte dr. Pintér Sándor altábornagyot: foglalkoznak-e a megyehatároktól független balatoni főkapitányság létrehozásával. Mint mondta: egyelőre nem, ám svájci kormányzati támogatással Brüsszelben, Rómában és Budapesten vizsgálják a közigazgatási határoktól független rendőrségek működtetésének lehetőségét. Ha az eredmény kedvező lesz, Magyarországon is foglalkozhatnak e témával. Dr. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány egyébként délelőtti előadásában a rendőrség, az önkormányzat és a jegyzők együttműködéséről beszélt. Elégedetten nyugtázta, hogy a jegyzők meghívták a rendőrség képviselőit, hiszen erre legutóbb 1936-ban volt példa, amikor az akkori alispánok előtt számoltak be munkájukról. Az országos rendőrfőkapitány azt is elmondta, hogy a statisztikai adatok szerint hazánk nemzetközileg is előkelő helyet foglal el a bűncselekmények számának emelkedésében. Ez az 1990-es évektől 150 százalékkal növekedett. Hozzátette: a lakosság is érzékeli ezt a tendenciát, emiatt is romlott közbiztonságérzete, amelyhez még az is hozzájárul, hogy egyre kíméletlenebb bűncselekményeket követnek el. Dr. Pintér Sándor szerint a bűnözés elleni hatékony fellépést elősegíti, hogy eldőlt a rendőrség hovatartozásáról folytatott vita. Maradt a centralizált irányítás, de nőtt az ön- kormányzati kontroll. Az országos rendőrfőkapitány kifejtette: nagy a korrupció veszélye, ezért ügyelni kell arra, hogy kiknek az anyagi támogatását fogadják el. Az ön- kormányzatokét szívesen veszik. Ennek összege az elmúlt években meghaladta az 1,6 milliárd forintot. Ez is jelzi, hogy a rendőrség vezetői felismerték: egyedül nem megy. Különösen azért nem, mert növekszik a lét- fenntartási bűnözés aránya. Vadászati engedélyt mégsem lehet kiadni a terménytolvajok ellen, ehelyett az önkormányzati szociálpolitikának lenne inkább szerepe — mondta dr. Pintér Sándor. Lengyel János Nagy Jenő Cégbírák tanulnak Zamárdiban Cégbírák háromnapos tanfolyama kezdődött meg tegnap Zamárdiban, a Hotel Kerámiában. A Cégbírák Országos Egyesülete és a Társasági Jog Egységesítéséért és Fejlesztéséért Alapítvány által szervezett rendezvényen részt vesznek a programban meghatározott témák iránt érdeklődő más területeken tevékenykedő jogászok is. Egyebek között gazdasági helyzetünkről Petschnig Mária Zita közgazdász és Kéri László politológus tart előadást, dr. Sárközy Tamás professzor pedig a privatizációról fejti ki véleményét a három nap folyamán. A felmerült kérdéseket a konzultációkon a Legfelsőbb Bíróság bíráival vitathatják meg a tanfolyam résztvevői. A tegnapi megnyitón részt vett dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, akit a tanfolyam más résztvevőivel együtt dr. Torma Ákos a Somogy Megyei Bíróság cégbírósági csoportvezető bírája köszöntött, majd a házigazda szerepét betöltő megyei bíróság elnökhelyettese dr. Jorda- nics József megnyitotta a rendezvényt. Hangsúlyozta: a tanfolyam ugyan már hagyományosnak számít, azonban minden évben van új, közös megtárgyalni való. Gazdasági életünk változásai a törvény- és rendeletmódosítások, az aktuális jogalkalmazás ugyanis szükségessé teszik a közös eszmecserét. Dr. Solt Pál elemezte, hogy az augusztus 29-én hatályba lépett polgári perrendtartás módosítása, hogyan érinti a cégbíróságokat. Előadásának nagy részében azokat a törekvéseket ismertette, amelyek az elavult módszerek áttörését, az eljárások egyszerűsítését célozzák. Rámutatott, hogy az alkotmánytervezet egy sor változást jelez, ám ha késik a döntés, a bíróságok maguk is változtathatnak bizonyos gyakorlaton, például a bírósági igazgatás módján, amely már szinte a megyei bíróságokig szétzilálódott. A kérdésre: milyennek látja a bírói testület jövőjét azt válaszolta: a bíróságoknak — ellentétben sok más intézménynyel és iparággal — van jövője és mindig lesz munkája. Kifejtette: optimista, szó sincs a bíróságok összeomlásáról és csődjéről, vannak még belső tartalékaik is. Azt azonban kétségtelenné kell tenni — mutatott rá —, meddig lehet eljutni önerőből és mi az a határvonal, ahol már „külső” segítségre van szükség. (Szegedi) Negyedelik a Siótourt (Folytatás az 1. oldalról) Somogyi Gyula, a felügyelő bizottság tagja elismerte, hogy nagyok a cég általános költségei, és hogy a kiutazók számára a Siotour bizony nem olcsó. Ugyanakkor elmondta: a cég haza is hozza a vele utazókat, és náluk nem kell a buszban aludni. Kazsoki István, az igazgató bizottság tagja arról beszélt: a gondokat az idei szezon tapasztalatai alapján kell orvosolni. (Ehhez annyit: a cég 600 millió forintos árbevételéből 270 milliót fizetett be közteherviselésként az államkasszába. Ha ezt mindenki így tenné...?) Dr. Kovács Miklós elnök-vezérigazgatót megkérdeztük arról is: nem nehezíti-e cége sorsát az, hogy a dolgozók szerint sokat tartózkodik külföldön, illetve számos szervezetben vállalt állást. Mint mondta: idén öt országban 17 napot töltött el, részben a cége költségére. Az, hogy a Balatoni Gazdasági Kamara elnöke, a megyei ön- kormányzat tanácsnoka, a Magyar utazási Irodák Szövetségének alelnöke, illetve Siófok város dolgaiban is szerepet vállalt, szerinte nem árt a cégnek, sőt, a kapcsolatok révén hasznot is hozhat. Ez magánéletének többletterhe. A Postabank nemrég kivásárolta a Siotour részvényeinek 17.5 százalékát. Kazsoki István úgy gondolja: megjelent az osztalék, nyereség utáni vágy a cégnél. A korábbi tulajdonosok ezzel nem számoltak; hagyták, hogy fejlesztésre költsék a pénzt. De emiatt gerjesztő erő is lehet most a Postabank. (Ugyanakkor megtudtuk: a dolgozók a saját hat százalékukhoz bizony nehezen férhetnek hozzá, mivel saját részük után jövedelemadót kellene fizetniük.) — Az idegenforgalom az a terület, ahol a becsületes cégek egyenlőtlen küzdelmet folytatnak a feketegazdasággal — mondta Somogyi Gyula. Később megtudtam, hogy a Siotour mintegy 50 egysége közül tízet kínálnak fel vállalkozásoknak — egyelőre. A cég így kisebb költségekkel számolhat, a bérbevevőnek pedig nagyobb lesz a mozgási szabadsága. Saját berkein belül persze eddig is próbált spórolni a Siotour; csökkentette például vezető testületéinek a számát, bérüket pedig — dr. Kovács Miklós elmondása szerint — lényegesen nem növelte. A beszélgetésből az is kiderült: a vezetésnek lenne stratégiája a jövőhöz - csak pénze nincs hozzá... (Czene) Ismét lezuhant egy taszári vadászrepülő A pilóta katapultált, túlélte a katasztrófát Ismét lezuhant egy taszári vadászrepülőgép szerdán este 20 óra 35 perckor Somogy- meggyes közelében. A Kapos Harcászati Repülőezred gyakorlórepülést végző SZU-22- M3 típusú gépének pilótája a 43 éves Katona István őrnagy hatszáz méteres magasságon észlelte a hajtóművének meghibásodását, s mivel kritikus magasságon repült, katapultált. A 12 éves repülőgép a karádi vasútállomástól 2,5 kilométerre, észak-keletre a mezőbe csapódott, felrobbant és darabokra hullott. Szerencsére a vadászgép fegyverzet nélkül emelkedett magasba a taszári repülőtérről. Mint ismeretes három hónappal ezelőtt ugyancsak egy SZU-22 típusú gép zuhant le Taszá- ron. Gobányi Sándor alezredes a Somogyi Hírlap kérdésére elmondta, hogy a két baleset nem hozható kapcsolatba egymással. Az emberi mulasztás is kizárható, ugyanis Katona őrnagy a legképzettebb pilóták egyike: aranykoszorús, elsőosztályú vadászrepülő. Hogy valójában mi okozta az újabb légi katasztrófát, azt a sötétség miatt csak tegnap reggel megkezdett, miden részletre kiterjedő vizsgálat hívatott kideríteni. Csak ezt követően lehet választ adni arra is, hogy mi történt a balesetet megelőzően a levegőben. A katapultálással egyidő- ben felszállt a kutató-mentő helikopter, amely megtalálta Katona őrnagyot, a fedélzetére vette, s a kecskeméti katonai kórházba szállította. A csigolyatörést szenvedett pilóta a körülményekhez képest jól van. Teljes gyógyulása azonban — orvosai szerint — legalább 3 hónapot vesz igénybe. N. J. Kisrégiós vonzerő-leltár A Somogy Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottsága tegnap Lengyeltótiban arról foglalt állást, hogy majdan a területfejlesztési tanács figyelmébe ajánlja azt az elemző munkát, amelyet dr. Fodor János a Siotour nyugalmazott igazgatója készített a Dél- Balaton part háttérterületeinek turizmusáról és a kisrégiók szerepéről. Ez a tanulmány ugyanis alapja lehet a kidolgozandó területfejlesztési programoknak, mert a bizottság turizmust alapvető gazdasági tényezőnek tekinti, és ennek megfelelő súllyal kezeli. A megyei idegenforgalmi hivatal megbízásából készült munka azért is értékes, mert vonzerő-leltárában a Boronka melléki és Pogány völgyi kisrégióból olyan értékeket tárt fel, amelyek a bizottság tagjaiból is elismerést váltottak ki és vélhetően a turizmus területén vállalkozók számára is számos fejlesztési lehetőséget, ötletet kínálnak, amire pedig nagy szüksége van az itteni településeknek. Az értéke abban is megmutatkozott, hogy a tegnapi vitában sok konstruktív javaslatot ösztönzött. Ezért is tartja rendkívül fontosnak a testület, hogy minél szélesebb körben megismeijék. Ugyanakkor a párbeszéd itt is az információ hiány, illetve a propaganda szükségessége köré csoportosult igen erőteljesen. Kiderült, hogy a Somogy Megyei Idegenforgalmi Hivatal szisztematikusan igyekszik gyűjteni az adatokat programfüzetéinek kiadásához, ugyanezt teszi a BIB is, hasonló „sikerrel”. A települések még mindig nem ismerték fel érdekeiket abban, hogy a világgal megismertessék magukat, hiszen a kérdésekre igen kevés helyről érkezik válasz. Dr. Kovács Miklós a Siotour Rt vezérigazgatója viszont felajánlotta, hogy Szántódpuszta legyen amolyan nyitott kapu a háttértelepülések számára, használják ki az itteni ajánlkozás lehetőségét, ha előbb nem, a jövőre tartandó népművészeti kirakodó vásár alkalmával. S ezzel meg is fogalmazta azt, amivel a bizottság szintén egyetértett, hogy a Balaton part és a hátterében lévő kisrégiók szervesen kapcsolódjanak turisztikai elképzeléseikben. A dr. Fodor János által elkészített elemző munka, amely jól kötődik a hasonló balatoni tanulmányokhoz, reális jövőképet nyújt ezekhez a fejlesztésekhez. G. M. Szerepre vár a kamara — Óriási volt a várakozás az agrárkamarai hálózat kiépítése iránt. Nem az a feladat, hogy megmagyarázzuk, miért nem tudunk annak az igénynek megfelelni, hanem hogy megfeleljünk — mondta dr. Mészáros Gyula főtitkár tegnap Kaposváron a Somogy megyei Területi Agrárkamara küldöttgyűlésén. Dr. Szűcs József elnök értékeléséből kiderült, hogy a működést nagyban akadályozza a rossz kamarai törvény, valamint az, hogy tisztázatlan az agrárkamara hatásköre. Az állami vagyonból nem jutottak megfelelő ingatlanokhoz, nem történt meg sz agrárkamarai tagság újraszabályozása és rendezetlen az érdekképviselethez fűződő viszony. — Az elmúlt tíz hónapra rányomta bélyegét az előző négy év tartós irányítási hiányossága — hangsúlyozta dr. Exner Zoltán ügyvezető alelnök, aki a megalakulás óta eltelt időszak munkájáról számolt be. Hozzátette: — Somogybán az agrárkamarának 1858 tagja van, ebbe 1409 egyéni kistermelő, 95 szövetkezet és 354 gazdasági társaság tartozik. Mivel a mezőgazdasági termelés 40-50 százalékát adják a kistermelők, részvételükről nem mondhat le a kamara a további hatékony működés érdekében. A tanácskozáson felvázolták a kamara előtt álló legfontosabb feladatokat. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy agrámö- vekedés nélkül nincs gazdasági stabilizáció. A kamarának ezt kell demonstrálnia. Ehhez azonban mielőbb tisztázni kell azt is, hogy a piacszabályozásban és az állami feladatok ellátásában milyen szerepe lesz a kamarának. Dr. Tamás Károly felszólalásában azt kifogásolta, hogy a célokhoz vezető eszközrendszer nincs meghirdetve. Hiányoznak a pénzforrások. Megfelelő támogatás és hitel nélkül az ágazat nem juthat ki a válságból. A jelenlegi támogatási rendszer a korrupciónak és a differenciálásnak a melegágya. Az ágazat vállalkozásainak jövedelempozíciója megrendült. Ezért a túlélés érdekében az agrártársadalom komoly összefogására van szükség. Ebben kulcsfontoss- ságú az érdekképviselet és az agrárkamara együttműködése. Boldizsár Beáta
