Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

1995. szeptember 15., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Konvertibilis korlátok Staub Ferenc: szabadabb lesz a devizapiac Fábri Béláné, a Budapest Bank kaposvári igazgatója az OTP megyei igazgatóját kérdezte: milyen változások várhatók a devizajogszabályokban, a fo­rint várható konvertibilitása hogy érinti a gazdálkodó szer­vezeteket illetve a lakosságot? A kérdésre Staub Ferenc a Ma­gyar Nemzeti Bank Somogy megyei igazgatója válaszolt. — Bár a kormány már elfo­gadta az új devizatörvény ja­vaslatát, az Országgyűlés vár­hatóan csak októberben tár­gyalja. A törvénytervezet a fo­rint részleges konvertibilitásá­ról szól. Foglalkozik a pénzpi­aci műveletekkel, a deviza- számlákkal, a fizetési szabá­lyokkal, kiemeli a korlátozott és tiltott műveleteket. — A lakosság számára a konvertibilitás azt jelenti, hogy szabadon vásárolhatnak kül­földi fizetőeszközöket itthon, valamint hogy a forintot nyu­? aton is elfogadják a bankok, gy lesz ez? — A konvertibilitás nem egyik napról a másikra valósul meg. De a törvénytervezet sze­rint szabaddá válik az úgyneve­zett devizabelföldiek konverti­bilis devizavásárlása és meg­szűnik a számlán tartási kötele­zettség. Akik rendelkeznek fo­rint alapú bankkártyával, azzal külföldön is vásárolhatnak, és pénzt vehetnek fel vele az au­tomatákból. Az így szerzett de­vizát azonban tilos lesz hazai devizaszámlán elhelyezni. — Ezt nem lesz egyszerű el­lenőrizni. Bár lehet, hogy nem is lesz erre szükség, ha min­denki annyi pénzt vált be itt­hon valutára, amennyit akar. — A turista valutakeret ösz- szegét kormányrendelet szabá­lyozza. Lehet hogy megemelik a 800 dolláros határt, az is el­képzelhető hogy nem lesz kor­látozás. Ebben az esetben való­ban nem lesz értelme kint átvál­tani a forintot és úgy hazahozni, ami továbbra is forintkiajánlás­nak minősül. Ezt azonban ma még nem lehet tudni, mint ahogy azt sem, ha ellenőrizni kell, akkor azt hogy hajtják végre. A részletekről ugyanis még nem született végleges megállapodás. — Tegyük fel, hogy meg­szűnik a valutakeret, és lehet korlátozás nélkül pénzt vál­tani. Ez feltehetően a valutaü­zérkedésnek is véget vetne. — Én már most sem értem, miért vásárolnak az emberek feketén valutát, hisz semmivel nem olcsóbb, mint a hivatalos árfolyam. Ugyanakkor az egyre szaporodó hamis külföldi bank­jegyek száma még kockázato­sabbá teszi az ilyen ügyletet. Csak azoknak éri meg, akik va­lóban sok valutát forgatnak. Ha megszűnik a korlát, akkor pe­dig igazán nem lesz értelme az utcán vásárolni. — Akik külföldön üzletel­tek, azok közül is sokan vettek valutát feketén, például akik használt autókat importáltak. A vállalkozóknak is könnyebb lesz devizához jutni? — Az új törvény a vállalko­zások területén is egy nagyfokú szabadságot biztosít majd a ter­vezet szerint. De ezen a terüle­ten is lesznek korlátozások il­letve tiltások. Ezek közé tarto­zik a külföldön történő ingat­lanvásárlás, vállalkozásalapí­tás, tulajdoni hányad szerzés il­letve értékpapírba történő be­fektetés. A külföldön befektetni szándékozóknak nem lehet köztartozása, nem állhatnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt. A törvénytervezet más szabályt ír elő a rövid, illetve a hosszabb lejáratú — külfölditől származó — hitel igénybevé­tele esetén. Ami mindenképpen pozitívum, hogy a hazai vállal­kozások a felhatalmazott pénz­intézeteknél konvertibilis devi­zaszámlát nyithatnak. Megszű­nik az eladásra való felajánlási kötelezettség is, helyébe a ha­zautalási kötelezettség lép. — A törvény életbe lépése után elvileg a megtakarításokat is lehet devizában tartani itt­hon, legálisan. Igaz, ha forint­ban tartja valaki, azt is felhasz­nálhatja külföldön fizetőesz­közként, például bankkártya segítségével. Ön mint banksza­kember, mit tanácsolna, miben tartsák ezután a megtakarított pénzüket az emberek? — Tanácsot adni nem tudok. Azt azonban mindenképp mér­legelni kell, hogy hosszabb, vagy rövidebb távra akarja va­laki lekötni a pénzét. Érdemes lesz jobban utánaszámolni a kamatoknak, a hozamoknak, az inflációnak, de ez természete­sen kockázattal is jár. Egy biz­tos: bizonyos összeghatár felett nem szabad egy lábon állni, kell rövid és hosszabb lekötésű lehetőségekben és befekteté­sekben is gondolkodni. Köszönöm, és kérem, tegye fel kérdését. — Naponta esik szó az egészségügyről, az ezzel kap­csolatos gondokról. A megyei kórház vezetőitől kérdezném: mekkora a realitása, hogy ilyen megszorító intézkedések mel­lett a megkezdett beruházást si­kerül befejezni, nem, félő-e, hogy csak félmegoldásra futja? Egyáltalán, milyen körülmé­nyek közt dolgoznak ma a me­gyei kórházban, és hogy alakul ez a jövőben? Varga Ottó Új templom alapkövét helyezték el Sántoson Göncz Árpád köszöntötte a sántosiakat A sántosiak a kultúrház előtt, az építendő templom helyszí­nén tapssal fogadták Göncz Árpádot, aki sokukkal kezet szorított. Ezután Balás Béla megyéspüspök üdvözölte a köztársasági elnököt, s együtt vonultak az alapkőhöz. — Azt mondják, hogy nincs pénze az országnak. Mi azt ta­pasztaltuk, hogy összefogás­sal mégis sok eredményt el le­het érni — mondta köszöntő­jében Antalné Keresztes Má­ria sántosi polgármester, aki bejelentette: a képviselőtestü­let a korábbi székhelyközség­től elválva, az utóbbi öt évben 24 millió forintot szerzett a fa­lunak a költségvetésen kívül. Göncz Árpád köztársasági elnök elsősorban a sántosiak- hoz beszélt: — Nem kőből, fából és tég­lából épül majd ez a templom, hanem szeretetből. Ez az alapja mindennek. Itt, Sánto­son a közösségi összefogás diadalmaskodik, s ez nagy erő. A felépülő templomban Krisztus arcképét keressék és találják is meg — mondta, s Isten áldását kérte a temp­lomra. Ezután Balás Béla, kapos­vári megyéspüspök szólt a hí­vekhez: — Ördögi erők működnek. Széthúzás tapasztalható. Ép­pen ezért példaértékű, amit ez a kistelepülés tett — mondta, majd felcsendült a taszári, szentbalázsi fiatalokból álló gitáros csoport éneke. Antalné Keresztes Mária bejelentette: a rozsdamentes hengerbe a templom alaprajza, műszaki leírása, tervdoku­mentációján kívül a Somogyi Hírlap tegnapi száma is bele­került. Göncz Árpád a hengert az alapkőbe helyezte, amelyet Balás Béla áldott meg. Ezután a kultúrházban ünnepi mise kezdődött, amelynek főceleb- ránsa a megyéspüspök volt. — Aki ismeri történelmün­ket, az tudja: specialisták vol­tunk a keresztgyűjtésben. Mi mindig keresztutat jártunk — mondta. Az átalakulásról csak annyit mondott: csöbörből vödörbe estünk, s a pénznek ostromában — a „nekem mi­ért van kevesebb, mint más­nak?” gondolkodás béklyójá­ban — ürülnek ki templomok, bomlanak fel egyesületek. Balás Béla megyéspüspök a mise végén bejelentette: az egyház húszezer márka nyu­gatról érkező adománnyal tá­mogatja a templomépítést. Göncz Árpád: Óriási energiák... — Elnök úr, az országot járva mit tapasztal: mekkora erő rejlik a magyar faluban ? — Nem lehet általánosítani, mert azokon a tájegységeken, ahol a mezőgazdaság tönkre­ment, ahol megszűnt a gazdál­kodás, ahol az ember betört ab- lakú istállókat lát, nehéz ki­mozdulni — nyilatkozta Göncz Árpád a Somogyi Hírlapnak. — A Dunántúlon a helyzet lé­nyegesen könnyebb. Ha mégis általánosítani kellene, azt mon­danám: békén kell hagyni a fa­lut, hogy a kivezető utat megta­lálja. Az út pedig minden köz­ségben más. Jelenleg a legtöbb magyar falu társadalmát nem­zedéki, vagyoni és egyéb falak választják el egymástól. Ha a falut hagyják, a falu józan esze megtalálja a leghelyesebb megoldást. Az energia óriási! Egyrészt: a közösségi élet ereje még mindig nagyobb, mint a városban, másrészt: a polgár- mesterek általában nagyon jók. Ismerik a helyi viszonyokat, a döntéseket nem befolyásolják pártszempontok. Ha a döntések okát és lehetőségét ismerik, akkor meg tudják szerezni a falu egészének az egyetértését. Úgy vélem: a falu társadalma minden értelmes célra felhasz­nálható. A felemelkedés záloga a falu lesz. — Tehát feltámadhat a magyar falu. — Biztos vagyok benne, mégpedig hamar. Én három­négy, legfeljebb tíz évet adok arra, hogy az eredeti szintet utoléljük. — Mit ért eredeti szinten? — Az 1987-es szintet, ami után a mezőgazdasági termelés éppen úgy zuhant, mint az ipari termelés. Sajnos a megosztó erők erősebbnek bizonyultak, mint az összefogás erői. — Már a tanévkezdés előtt jópár kisiskola veszélybe ke­rült Somogybán is. Van olyan önkormányzat, amely jövőre már nem tudja biztosítani az intézmény működését. Mi ad­hat mégis reményt a pedagó­gusoknak? — Én azt hiszem, hogy a következő év még nehezebb lesz. Az a benyomásom, hogy az intézményi kereteket és fő­leg az intézmény szakembereit meg kell tartani. Más kérdés, hogy miként lehet ésszerűen gazdálkodni ezzel. Azt hiszem, hogy nem kell félni a reformok­tól. Azok valós szükséglethez igazodnak. Az értékeket meg kell őrizni. Még akkor is, ha az áldozatokkal jár. — Milyen benyomást őriz majd meg Sántosról? — Meglehetősen jól éreztem magamat Sántoson. A falu spi­rituális igényét és összetartó erejét mutatja, hogy ezt a temp­lomot föl tudják építeni. Sokat jelent a falu önállósága, és az, hogy volt ereje továbbra is biz­tosítani a fennmaradást. Örül­tem annak is, hogy megismer­tem ezt a hihetetlenül erélyes polgármesterasszonyt. Lőrincz Sándor Összeférhetetlen polgármesteri poszt Összeférhetetlennek minősí­tette a balatonboglári polgár- mester mellékállását és főfog­lalkozását a Somogy megyei Munkaügyi Bíróság tegnap. Kovács Miklós a balaton-parti város első embere fordult a bí­rósághoz azt kérve, hogy he­lyezze hatályon kívül a képvi­selőtestület korábbi döntését. A tegnap délután első fokon szü­letett határozat nem jogerős, ám ha a polgármester nem él a fel­lebbezés lehetőségével, akkor Balatonbogláron rövidesen új választásokat kell majd kiírni. Tiszántúl a Balatonon Kárpáti Gusztáv, Holló László- dijas festőművész 27 alkotásá­ból nyílott tegnap kiállítás a siófoki Kálmán Imre Múzeum­ban. Képei zömmel a Tiszántúl tájait mutatják be, absztrakt, sőt Nagy Lászlóra emlékező szür­realista vásznak is falra kerül­tek. A képek november 11-ig, hétfő kivételével naponta 9-15 óra között tekinthetők meg. Határidős választások Lejár a határideje, hogy a ki­sebbség létrehozza helyi ön- kormányzatát - amennyiben azt a helyhatósági választásokon nem tette meg. Az adott kisebb­ségek szeptember 20-ig kez­deményezhetik a polgármesteri hivatal jegyzőjénél a helyi ki­sebbségi önkormányzati válasz­tás törvény szerint november 19-re történő kitűzését. Támogatások Komlósdon Komlósdon jelenleg 11 sze­mély kap jövedelempótló tá­mogatást. Ä településen húsz regisztrált munkanélkülit is nyilván tartanak. Rendszeres nevelési segélyben három gyermeket részesítenek. Szigorítások Mesztegnyőn Tegnap tárgyalta a községi ön- kormányzat képviselő-testülete a település október elsejétől életbe lépő pótköltségvetését. Az önkormányzat és intézmé­nyei vonatkozásában ez to­vábbi, a jövő évre is áthúzódó pénzügyi szigorításokat, illetve létszámcsökkentést jelent. Ingyen ruhavásár Holládon A Karitas Szeretetszolgálat és a Marcali Vöröskereszt jóvoltá­ból „ingyenes ruhavásárt” ren­deztek Holládon. A mintegy 30 zsák használt, de még jó álla­potú ruha és cipő sok családnak jött jól az őszi-téli szezonra. Angolna pusztult a szúnyogokért Környezetvédelmi konferencia az Ezüstparton Az Állami Népi Egészségügyi és Tisztiszolgálat már 1991- ben rendeletbe foglalta, hogy repülőgépről száz, földi per­metezésnél 50 méteres sávban kímélni kell a tó partját, ha szúnyogirtószert szórnak. Azt írták: amíg nagyobb hal- pusztulás nem következik be — technológiai problémák miatt, amit például a kenesei magas lőszfal, illetve Tihany emelke­dői okoznak — engedélyezi, hogy a levegőből 50 méterre megközelítsék e műveletet a tavat. Nos, mint azt tegnap dr. Kafcsák Oszkár, a Bay Zoltán Biotechnológiai Kutató Intézet tudományos titkára elmondta: ennek a szabályozónak máig nem sikerült érvényt szerezni, és emiatt a káros anyag kerül­hetett a Balatonba. Kísérleti kö­rülmények között bebizonyítot­ták: ha a két bizonyos szúnyog­irtószert az előírt mennyiség­ben szórták le a régióban, és ez részben, elvileg bekerülhetett a vízbe, roppant közel esik ahhoz az értékhez, amelyek produká­lása során a kísérleti állatok fele elpusztult. Mintegy háromszáz szakem­ber részvételével tegnap feje­ződött be a siófoki Ezüstpart Hotelben a IX. Országos Kör­nyezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás. Ennek nyitóelőa­dásaként dr. Kafcsák Oszkár ar­ról is beszélt: súlyos elváltozá­sokat észleltek kutatásaik során a vizsgált angolnák vérében, májában, izomszövetében és idegrendszerében. Mivel már az 1991-ben, a tömeges angol­napusztuláskor felmerült, hogy a katasztrófát szúnyogirtószer okozta, elsősorban ezeket vizs­gálták. Tény: az idei, az 1991- es, sőt az 1985-ös halpusztulást is közvetlenül megelőzte a szú­nyogirtás. A Deltametrin és Permetrin lebomlási ideje a gyártó szerint 96 óra, az ENSZ Égészségügyi Világszervezete azonban ezt az időszakot 47,7 napra teszi! A szakember elő­adásából sejteni lehet, hogy a tragédiát meg lehetett volna előzni e szerek betiltásával. Ká­ros hatásukkal ugyanis az ille­tékesek már rég számoltak. Dr. Kafcsák Oszkár az elő­terjesztésében ugyan nem emlí­tette, de a Somogyi Hírlap kér­désére elmondta: nemcsak az angolnák kerültek bajba. Máj­károsodottak a süllők, penge­vékonyra fogytak a keszegek, temérdek döglött küsz található a Balatonban és az angolnáké­hoz hasonló tünetekkel találtak haldokló, vagy már elpusztult sirályokat. A felelősséget meg­állapítani amúgy nemigen le­het, mert az kollektívnak bizo­nyul: a kutatóintézetek, cégek, illetve hatóságok egymásra mu­togatnak. Czene Attila SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Környezetvédelmi mérce Somogy megye különösen érdekelt a természet védelmében, főképp a Balaton és nagykiterjedésű erdei miatt. Tegnap ért véget Siófokon a IX. Országos Konferencia, amelyen három­száz olyan szakember vett részt, akinek egyrészt gondja van, másrészt aki módszerrel rendelkezik ezek elhárítására. A környezetvédelem Magyarországon gyerekcipőben jár, bár a parlament ez év nyarán elfogadta a problémák megoldá­sát sürgető törvényt. Az élővizeket még ma is a KGST nor­mái, a hatvanas évek szabványai szerint minősítik. Azt pedig, hogy tiszta, zöldeskék, iható, nemigen értik a Lajtán túl. Nincs hatékony normarendszer, amely segítségével folyama­tosan nyomon lehetne követni a nagy tó állapotát — emiatt titkolható a felelősség. A német környezetvédelmi törvényt nem lehet egy az egy­ben lefordítani magyarra, és ennek nem az az oka, hogy nincs szakképzett tolmács. A szigorú normák bevezetése esetén ugyanis a magyar iparosok nagy része lehúzhatná a rolót. Emiatt nagy csaták várhatóak, és valószínűleg bevezetik majd a türelmi időt is. Kár, hogy erről a Balaton és az angolnák valószínűleg nem szereznek tudomást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom