Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-15 / 217. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. szeptember 15., péntek Nyomulnak a szövetségesek Az iszlám országok föloldják a fegyverembargót A boszniai muzulmán és hor- vát erők csütörtökön is folytat­ták offenzívájukat a még szerb kézen lévő területek ellen. Ri­chard Holbrooke, az amerikai elnök délszláv megbízottja Milosevics szerb elnök üzene­tével ingázott a térségben. A szövetséges bos- nyák-horvát erők most már az északnyugat-boszniai Bihacs felől is támadják a szerb erő­ket. A szerbek feltűnően gyenge ellenállást tanúsítanak - belgrádi elemzők szerint azért mert hadvezetésük azokra a területekre vonja ösz- sze megmaradt erőit, amelyek a nemzetközi béketerv szerint a kezükön maradnának. Németország és Franciaor­szág külügyminiszterei ag­gasztónak minősítették a mu­zulmánok és a horvátok bosz­niai hadműveleteit, és mérsék­letre szólították fel a szaraje­vói és a zágrábi vezetést. Klaus Kinkel és Hervé de Charette csütörtöki bonni megbeszélésén egyetértett ab­ban is, hogy a NATO mindad­dig folytatja légicsapásait a szerbek ellen, amíg azok nem vonják ki nehézfegyvereiket a boszniai főváros körzetéből. Richard Holbrooke csütör­tökön „fontos üzenetet” vitt magával Belgrádból Zág­rábba: az amerikai külügyi ál­lamtitkár-helyettes ezért úti­tervét megváltoztatva, előbb a horvát fővárosba, majd a boszniai Mostarba utazott. A diplomata Milosevics ajánlatát vitte „útipoggyászában”. Megfigyelők feltételezik, hogy a szerb elnök esetleg fel­ajánlotta, ráveszi a boszniai szerbeket a szarajevói nehéz­tüzérség visszavonására. Cse­rébe állítólag külön garanciá­kat kért arra, hogy a horvátok és a muzulmánok nem támad­ják meg a helyi szerb lakossá­got. Az Iszlám Konferencia Szervezetéhez tartozó orszá­gok fegyvereket fognak szállí­tani a boszniai kormánycsapa­toknak - közölték miniszteri tanácskozásuk után. Muzulmánok tüntettek Szófiában. Bulgáriában a több mint egymillió iszlámhívő azt sérelmezi, hogy az állam beavatkozik vallási ügyeibe. fotó: feb/reuter Elfoglalta állomáshelyét csütörtökön Südi Zoltán, Ma­gyarország új tokiói nagykö­vete. A diplomata új posztján tett első nyilatkozatában kifej­tette: a magyar gazdaság talpon maradása szempontjából létfon­tosságúak a magyar-japán pénzügyi kapcsolatok. Ion ülésen román elnök csütörtök délután a Cotroceni palotában fogadta a politikai pártok vezetőit, köztük Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét. A megbeszélésen arról a javaslatról volt szó, amelyet az államfő augusztus 30-ai be­szédében terjesztett elő a ro­mán-magyar történelmi meg­békélésről. Iliescu elnök kikérte a megjelentek véleményét a kezdeményezést pontosító ok­mányok szövegéről, mielőtt to­vábbítanák azokat a magyar kormánynak. A magyarság érdekében ki­fejtett tevékenységéért tíz ame­rikai képviselőt ajándékozott meg az Amerikai Magyar Szö­vetség. A megalakulásának ki­lencvenedik évfordulóját ün­neplő szervezet szerda este a szenátus Raybum-épületében nyújtotta át a kitüntetést jelké­pező festett kalocsai tányérokat többek között Benjamin Gil- mannak, a képviselőház kül­ügyi bizottsága elnökének, és Robert Domannak, aki megpá­lyázta a republikánus párt el­nökjelöltségét. Vádat emeltek a francia ható­ságok három, Franciaországban élő algériai férfi ellen: azzal gyanúsítják őket, hogy egy szélsőséges iszlám hálózathoz tartoznak és közük van a július óta tartó franciaországi robban­tásos merényletsorozathoz. Lezárta Észak-Koreával kö­zös határát Oroszország. Az in­tézkedést az ázsiai országban dúló kolerajárvány indokolja - jelentették a hírügynökségek. Phenjan cáfolta a járvánnyal kapcsolatos beszámolókat. Emlékmű Wallenbergnek A londoni Hyde Park közelé­ben, egy zsinagóga előtt állíta­nak emléket Raoul Wallen­bergnek, a kelet-európai zsidó­ság megmentőjének. Philip Jackson szoboregyüttese a svéd diplomata alakját egy fal előtt ábrázolja, amely a százezer menlevelet jelképezi. Ezek se­gítségével menekültek meg 1944-ben az üldözöttek a náci gázkamrák elől. Wallenberg egy évvel később nyomtalanul eltűnt Budapestről. A szovjet titkosszolgálat Moszkvába hur­colta, és feltehetően 1947-ben hunyt el egy ottani börtönben. Kelet-Európa vonzza a tökét „Az ipar korábban a Né­metországban gyártott ter­mékeket vitte külföldre, ma viszont munkahelyeket ex­portál. A vállalatok ott dol­goztatnak, ahol a költségek alacsonyak és a piacok sem telítettek” - írja a Der Spie­gel. A legfejlettebb országok mindinkább a kevésbé fejlet­tekben fektetnek be: Ázsiában és Dél-Amerikában, illetve a volt szocialista országokban. A hírmagazin Magyaror­szágot is „az egykori keleti tömb új európai tigrisállamai” között emlegeti. A sikeres be­ruházások példájaként Győrt, az Audi magyarországi mo­torgyárát említi. A világ ma már nem csu­pán egyetlen piac, hanem egyetlen nagy falu is. A táv­közlés és a számítástechnika lehetővé teszi, hogy másod­percek alatt bárhová eljussa­nak az adatok. A multinacio­nális vállalatok az egész Föl­det behálózzák, és „ott ter­melnek, ahol az a legelőnyö­sebbnek ígérkezik” - állapítja meg a német lap. Míg az átlagos termelési költség Németországban óránként 43,97 márka, a vi­szonylag olcsónak számító Ja­pánban is 36,01 márka. Míg az EU-tagok közül Portugáliában a legalacsonyabb: 9,17, addig Magyarország 4,54 márkával, Lengyelország 3,45 márkával, Csehország 3,01 márkával, Oroszország pedig 0,92 már­kával próbál versenyképes lenni a költségpiacon. A német lap szerint Ma­gyarország nem eredményte­lenül verseng: az elmúlt évek­ben itt fektetett be legtöbbet a német tőke, 2,2 milliárd már­kát. Csehország a beérkezett 1,7 milliárddal egyelőre csak a második helyen van. A bécsi Der Standard Ma­gyarország kapcsán hangsú­lyozza: „A kormány eddig szigorúan tartotta magát a márciusban meghirdetett taka- rékossájgi csomag előírásai­hoz”. Am a tekintélyes bécsi lap felhívja olvasói figyelmét: Magyarországon a lakosság egyharmada már a szegénység határán él. Megnyílt a Frankfurti Autószalon. Európa legnagyobb szakkiállításán ebben az évben is számtalan újdonságot mutattak be. Egyikük az Audi TT sportcupe változata. A frankfurti autóshow egy hétig várja a látogatókat. foto:Feb/reuter Testvérharc a monacói trónért Meglepődtek a monacóiak a legutóbbi jótékonysági bálon. Albert herceg - szakítva a hagyományokkal - a nyitó táncra nem nővérét, Caro- line-t kérte fel, hanem húgát, Stephanie-t. A miniállamban állítólag test­vérviszály tört ki. Az ural­kodó, Rainier herceg, akinek szívműtétje után az orvosok a visszavonulást tanácsolták, bejelentette: november 19-éig át akatja adni a trónt. Csak­hogy még nem döntötte el, melyik gyermeke javára mondjon le. Lehet, hogy szán­dékosan nem siet? Az „örökösödési háborút” Caroline indította el, aki újab­ban állandóan a „nép között” tartózkodik. Nap mint nap részt vesz olyan eseményeken, amelyekre azelőtt nemigen he­lyezett súlyt, és a protokoll sem kötelezné rá. Albert köz­ben változatlanul a partik her­cege. Whitney Houstontól Claudia Schifferig olyanokat csábít a parányi országba, akik vonzerőt jelentenek a szuper­gazdagoknak, hogy forgolód­janak gyakrabban a Monaco fő bevételi forrásai közé tar­tozó kaszinóban. Caroline vi­szont nemrégiben közzétett egy tervet arról, miként len- díthetők fel az ingatlanbefek­tetések a hercegségben. Magánélete mindkét „trón- követelőnek” bizonytalan. Az özvegy, háromgyermekes Ca­roline éppen szakítani készül francia színészpartnerével, Albert pedig minden negyed­évben bejelenti, hogy most már igazán itt az igazi - és folytatja az agglegényéletet. Legutóbb a színes bőrű szu­permodell, Naomi Campbell társaságában látták. Kérdéses, vajon a sok családi vihart megélt Rainier ilyen menyre vágyik-e? November 19-éig azonban sok minden megtörténhet, még az is, hogy a várt trón­öröklés elmarad. Réti Ervin HÍRHÁTTÉR Az orosz haderő A boszniai NATO-támadásokat fenyegető hangú moszkvai állás- foglalások kísérik. De megvan-e a „katonai fedezet” a hirtelen zordra váltott orosz magatartás mögött? Van, aki végletesen szétzilálódottnak véli az orosz haderőt, má­sok szerint nagy hiba lenne lebecsülni Moszkva katonai potenciál­ját. Csaknem kétmilliós létszám, 10 ezer atomrobbanófej, gigászi páncélos, tengeri és légiarzenál, 55 trillió rubeles hadiköltségvetés, s a politikai felépítménybe mélyen betagozódó katonai vezetés - utalnak néhány alapadatra a szakemberek. Igen ám, de e haderő szakmai, erkölcsi, politikai téren nem áll a helyzet magaslatán - így az aggódó másik fél. Az elvileg sürgetett hadseregreform semeddig se jutott, a cse­csen fiaskó tovább bomlasztotta a katonai vezetés megbecsültsé­gét. A hivatásosak beállítására kevés a pénz, a zsold kifizetése is rendszeresen késik. Abban viszont nagyjából egyetértenek a szakértők, hogy Bosz­nia ügyében Jelcin aligha bizonyul képesnek katonai nyomást ki­fejteni. (szegő) Megvan a követségre támadó férfi fantomképe Magányos merénylő Világszerte megdöbbenést kel­tett, hogy szerdán ismeretlen tettesek gránátot lőttek az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségére. A hideghá­ború leglázasabb óráiban sem fordult elő ehhez hasonló eset. Az Egyesült Államok Külügy­minisztériumának szóvivője, Nicholas Bums sietett is kije­lenteni: „Az orosz hatóságok a gránáttámadást követően igen kiválóan működtek együtt dip­lomatáinkkal.” A találgatások persze rögtön elkezdődtek. Az orosz Függet­len Televízió összefüggést vélt fölfedezni a támadás és a bosz­niai szerbek elleni NATO-ak- ciókat elítélő, éles hangú orosz reagálások között. Azonban cá­folják ezt a vélekedést az Oroszországban élő amerikai diplomaták. „Az utóbbi napok­ban tapasztalható politikai fe­szültség ellenére sem nyíltan, sem burkoltan nem tapasztal­tunk elutasítást diplomatáink­kal, a követségi munkatársak­kal szemben. Semmiféle fi­gyelmeztetés, előzetes fenyege­tés nem érkezett a címükre” - mondta Bums. A gránáttámadást a legtöb­ben egy „magányos mániákus” akciójának tartják. A KGB bel­földi utódszervezete, a Szövet­ségi Biztonsági Szolgálat óriási erőkkel kezdte meg a nyomo­zást. Hírek szerint az akcióban használt gránátvető-típust elő­szeretettel alkalmazzák az orosz maffiózók. Az Interfax úgy értesült, hogy már egy fan- tomrajZ is a hatóságok birtoká­ban van: az elkövető húszas éveiben járó, világos farmert viselő férfi volt. FEB Londoni divattolvajok Eltűnt az 1996-os tavaszi kollekció Christian Lacroix-t csaknem a szívinfarktus kerülgette, ami­kor megtudta, hogy az 1996-os tavaszi kollekciójának nagy ré­szét ellopták. Nem a mindenki­nek sok fejtörést okozó, szoká­sos „koppintásról” van szó. A lopást alaposan előkészítették: a riasztók és a biztonsági intéz­kedések ellenére sikerült egy bandának bejutnia a francia cég londoni, Bond streeti fiókjába. Az üzletből több mint négy­száz, egyedi gyártású ruhadara­bot vittek el, közöttük a teljes farmerkollekciót, mintegy százezer font értékben. A betörők a temérdek ruhát teherautóba pakolták és háborí­tatlanul elszállították. A cég kára milliós nagyságrendű. A rendőrség feltételezése szerint profi betörőbandáról van szó, amely kifejezetten a divatra specializálódott. Ezt Lacroix szóvivője, Robert De Kayser is megerősítette: „A tolvajok pon­tosan tudták, mit akarnak. Ugyanis csak olyan dolgokat vittek el, amelyeket nagyon jól lehet értékesíteni.” Feltételezések szerint a kol­lekciót Thaiföldre vagy Hong­kongba viszik, ahol azután si­lány másolatokat készítenek az egyedi darabokból, és az utcán árulják majd azokat. Nem Lacroix az egyetlen, akit ily módon megkárosítottak. Csak az utóbbi egy évben Her­mes, Tornász Starzewski, Issey Miyake, Mulberry és Liz Clair- bome szalonja esett áldozatul a „divatbetörőknek”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom