Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-14 / 216. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. szeptember 14., csütörtök Októberre csúszhat a kiegészítés A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat legutóbbi közgyűlésén elhangzott: az 1994-es év gazdálkodása a tervezett egymilli- árd forint többlettel szemben 23,4 milliárdos hiánnyal zárult, főként azért, mert a múlt évben a nettó kereset — amelyre a nyugdíjbiztosító a költségvetését építette — kiáramlása a vártnál jóval magasabb volt. Az idén a szeptemberi fölemelt nyugdíjat és visszamenőleg a különbözetet még e hónapban megküldik a nyugdíjasoknak, azoknak a visszamenőleges járandósága azonban, akiknek a nyugdíja a nyugdíjnaptár szerint a hónap végén esedékes, átcsúszhat októberra. Megyei vetélkedő Balatonföldváron Az idősek világnapjának Somogy megyei megemlékezését az idén szeptember 29-én Balatonföldváron a Bajor Gizi közösségi házban tartják, s a rendezvényen dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke mond ünnepi köszöntőt. Ugyanakkor és ugyanott kerül sor a megyei nyugdíjas ki-mit- tud?-ra. A hatodik megyei vetélkedőre minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozik: a Drávától a Balatonig számos somogyi településről autóbuszokkal, vonattal és személy- gépkocsikkal több száz versenyző, illetve kísérő érkezik Földvárra. Az igénylők egyötödét elutasították Több magyar állampolgár megy rokkantsági nyugdíjba, mint öregségi nyugdíjba. Tavaly az Országos Orvosszakértői Intézetben 303 ezer 262 vizsgálatot végeztek, s az orvosi bizottságok csaknem 60 ezer 800, rokkantsági nyugdíj iránti kérelmet utasítottak el. A legtöbb vitás eset a III. rokkantsági fokozatnál (67 százalékos rokkantak) fordult elő. Megint drágul az orvosság A jövő hónaptól ismét többet kell fizetnünk a patikákban egyes külföldről behozott orvosságokért. Az október 1-jétől életbe lépő hatszázalékos drágulás már az ötödik gyógyszer- áremelés az idén. Az év első felében a lakosság havonta 2-2,5 milliárd forintot költött orvosságra, s abból, hogy ez az ösz- szeg a drágulásokat követően sem változott, arra lehet következtetni: a betegek kevesebb gyógyszert vesznek. Arról is hallani, hogy a tb a recept nélkül vásárolható orvosságok támogatásának a megszüntetését tervezi. Ma már csak emlék - Berzencei Kovácsok Fenyvesen Vidám ősz a tóparton A táborlakók között muzsikusok is akadtak Elsiratták egymást meg a tábort, s azóta otthon vannak, a közösen töltött egy hétről mesélnek. Szép volt, jó volt — csak éppen rövid volt az idő a fenyvesi Őszi Napfényben. De hát pénzszegény napjainkban csak ennyire futotta a szervezőktől. Ha néhány tehetősebb támogatót sikerülne megnyerni, két-három turnussal meghosszabbíthatnák a tábor nyitvatartását. Szívesen vállalná az ebből adódó többletterheket a most is buzgó, tizenharmadik éve társadalmi munkában serénykedő táborvezetőség, a lakók meg felajánlották: akár ők is fizetnének részvételi díjat — mert most mindent a szervezők és a fenntartók álltak —, csak tölthessenek több időt a fenyvesi táborban, amelyhez hasonló aligha működik még egy az országban! Hogy ki mire emlékszik a legszívesebben? Aki először Paska Ferencnek a családja javasolta Fenyvest járt a Balatonnál, biztosan az ilyenkor már csöndes, megnyugodott, letisztult tavat, a levélhullató parti fák közti sétákat őrzi majd emlékei között az első helyen. A jóízű beszélgetéseket, amelyek során kiderül: a gondok-bajok, ha beszélnek róluk és megosztják őket mással, nem is olyan súlyosak, mint amilyennek látszanak. Itt volt például a nyolc berzencei közül a hetven éves Huszics Györgyné Kovács Margit, aki most először volt a tábor lakója. — Beteg vagyok, de itt mindenki azt mondta, a betegséget el kell felejteni, a bajokat otthon kell hagyni - mondta Ez néha sikerült is, amikor kézimunkázással töltöttük a napot, vagy a videót, a tévét néztük... Huszicsné együtt töltötte a fenyvesi hetet nővérével, a hetvenöt éves özvegy Biliege Mihályé Kovács Júliával, és annak unokájával, Kovács Margittal, aki már tizenhárom éve tagja a táborveze- tőségnek. A két idős asz- szony hálótársa is berzencei és ugyancsak rokon volt. A hetvenhat éves Paska Ferenc Somból érkezett, ahol a fia családjával él egy fedél alatt. Egy éve megözvegyült, s azóta — noha közösségi munkát is vállalt, ő a helyi gazdakör elnöke — nehezen találja a helyét. — Nagyon hiányzik a feleségem. Itt is nehezen oldódom, de a társaság eltereli a figyelmemet a gondjaimról. A fiam is mondta, amikor az önkormányzat felkínálta ezt a lehetőséget: menj el, apu rádfér a pihenés, de a döntő szót a menyem mondta ki: Nem bántam meg... Mint ahogyan sokan mások sem, akik egy hétig az Őszi Napfényt élvezték Ba- latonfenyvesen. Hernesz Ferenc Három Kovács Berzencéröl. Középen az unoka a táborvezetőség tagja fotó: török anett A majdani nagyobb összegű ellátásért Önkéntes pénztáralapítók Száznál több úgynevezett kölcsönös segítő nyugdíjpénztár működik az országban, munkájukra ennek ellenére kevesen figyeltek föl. Talán, mert az állami nyugdíjfolyósító szervezet mellett több mint négy évtizedig egyetlen olyan magánpénztár sem működött, amely felvállalta volna, hogy olyan polgárok havi befizetett pénzeit kezeli, akik évek múlva vagy még később jutnak el a nyugdíjas lét küszöbére... Ezek a polgárok arra gondolva, hogy a következő évezred elején feltehetően az egész hazai nyugdíjrendszer alapvető változásokon megy át, mai megtakarításaikból — nyugati mintára — egy részt a majdani nyugdíjuk növelésére adnak át magánpénztáraknak, befektetésre. Egyszer majd a kamatos kamatokkal növelt pénzük visszafizetésére kerül sor. Emiatt és az adózási előnyök miatt érdemes belépni — annak, akinek telik rá — az önkéntes, kölcsönös nyugdíjpénztárakba. Természetesen csak akkor, ha a hosszú időre lekötött pénzzel az ilyen szervezet becsületesen és ügyesen gazdálkodik. 1993 decembere óta működhetnek ilyen, közteher- és adóelőnyöket nyújtó szervezetek Magyarországon. Az önkéntes nyugdíj- pénztárakban a tagok pénzét jogszabályi előírások, valamint a vezetők becsületessége, illetve a tagság és a pénztárfelügyelet időszakonkénti ellenőrzése óvja. Mindez kevésbé biztonságos, mint például a betétbiztosítással védett bankbetét vagy a biztosítótársaságok nyugdíjbiztosítása, de elképzelhető, hogy a magánnyugdíjpénztárak olcsóbban működtethetőek, könnyebben hoznak hasznot. Az adókedvezmény szintén vonzó. Sok munkáltató felismerte, hogy érdemes a magán-nyugdíjpénztárakba nyugdíjhoz közel álló dolgozóik részére pénzt átutalni, mert ezek a pénzek tb-járuléktól mentesek, illetve jó kamatot ígérnek. Tagtoborzás tulajdonképpen nem folyik, a tagság magától verbuválódik. Jó betekinteni az adott nyugdíjpénztár pénzügyi tervébe, és megtudni, vajon a minden befizetett 100 forintból mennyi kerül a tag egyéni számlájára, az úgynevezett fedezeti alapba, amiből később a pótnyugdíj lesz. A belépő tagnak ugyanis tudnia kell, milyen jövedelmet várhat. A befizetendő összeg a belépő teherbíró képességétől függ: lehet havi 500 forint, de évi 30 ezer forint is. A legnagyobb létszámú — 3400 tagot számláló — Első Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár például havi 1000 forintot kér. Ferenczy Europress Nyári szünet után Szüreti bátyusból Nyárra nem tervezett programot a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének klubja, a jobbára nyugdíjas korú, idős klubtagoknak ugyanis bőven adtak elfoglaltságot a meleg - sőt olykor igencsak forró - hónapokban az unokák, a dédunokák. Ettől a hónaptól kezdve viszont mintha a nyári szünet okozta kiesést szeretnék pótolni, a programhiány nyomán keletkezett lemaradást akarnák behozni: egyik rendezvényük a másik sarkába lép... A megyei szövetség klubja szeptember 20-án (szerdán) délután négy órától este nyolcig vidám mulatságot - szüreti ba- tyusbált - rendez Kaposváron, a Szakszervezetek Házának I. emeleti, 62-es termében. Még ugyancsak ebben a hónapban, 29-én részt vesznek Balatonföldváron az idősek világnapjára való megyei megemlékezésen, illetve a nyugdíjasok megyei ki-mit-tud?-ján. Október 5-én, csütörtökön kibővített választmányi ülést tartanak a bányai közösségi házban. A rendezvényre a somogyi országgyűlési képviselők meghívását is tervezik. Országjárások és külföldi utak eddig is szerepeltek a megyei nyugdíjasszövetség programjában, s nem hiányzik a kirándulás a nyári szünetet követő, az őszi klubfoglalkozásokat tartalmazó tervezetből sem: autóbusszal Ópusztaszerre látogatnak. Bíznak abban, hogy a természet kegyeibe fogadja a csoportot, s az e hetihez hasonló, verőfényes időjárású őszben kerülhet sor a szeptemberi és az októberi rendezvényekre. A klub őszi programjával kapcsolatban érdeklődni minden héten hétfőn délután 2 órától 4 óráig a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének irodájában (Kaposvár, Fő utca 37-39., Ill.em. 311. sz. ajtó), illetve minden nap délután 5 óra után a kaposvári, 316-434-es telefonszámon lehet. Drága a felvágott (is)- A felvágott is igencsak megdrágult mostanára. Régen akár egy szál veronait is megvehettünk, ma meg jó, ha tíz dekára telik — mondta Bálint Károlyné. A homokszentgyörgyi asz- szonyok gyakran beszélgetnek a megélhetésről. — Minden drága, de azért valahogy csak beosztjuk a nyugdíjat — mondta Gál Jó- zsejhé. — Az öregek régen nem kaptak semmit az államtól, csak mások jóindulatára voltak utalva; most azért, ha keveset is, de kapunk. Ebből ugyan nem sok mindent vásárolhatunk, de nem vagyunk teljesen kiszolgáltatva. Orsós Györgyné egyetértőén bólogatott.- Soha nem éltünk nagy lábon; azt a keveset, amit kerestünk, mindig jól beosztottuk, így minden nap futja a napi élelemre, téli tüzelőre. Nekünk már ez is elég...- Hetente egyszer-kétszer vásárolok a boltban - vette vissza a szót Gálné. - Be kell osztani nyugdíjat, csak így lehet megélni. Falun valamivel könnyebb a megélhetés, mert állatokat is tarthatunk. Igaz, a jószágra is költeni kell; ez nem fillérbe kerül mostanában.- Ha igyekszünk, azért a kamrában mindig van valami - mondta Bálint Károlyné. - A mostaninál nehezebb időkben sem kellett nélkülöznünk,. remélem, a hátralévő éveinkben sem kerül rá sor. ’ (Harsányi) Ilyenek vagyunk, hatvanon túl Ki ne vette volna észre önmagán, hogy ha elszállnak az évek, változik a magatartása isi Az idős ember ifjabb kortársánál nehezebben alkalmazkodik új helyzetekhez. Görcsösen ragaszkodik tárgyakhoz. Nem tud beletörődni, hogy olyasmi változik meg körülötte, amit élete végéig tartónak ítélt. A környezet bizonyos viselkedési jeleket megfigyelve ítél meg bennünket. Az öregedő emberek típusait sok kutató tanulmányozta. Az öregkori beletörődést, illetve alkalmazkodási képességeket elemezve amerikai tudósok ötféle típust különböztettek meg. Sok idős férfi, asszony egyikbe sem sorolható teljesen, de a leginkább jellemző tulajdonságok „ráhúzhatok” a legtöbb emberre. E típusok a következők: 1. A konstruktív, alkalmazkodó típus. 2. A mások véleményére nagyon adó, úgynevezett fiiggó' típusú ember. 3. A védelembe vonuló. 4. A rosszindulatú. 5. Az önmagát is gyűlölő. Megfigyelték, hogy az élet gondjait legjobban elviselők, a családban harmonikusan, nagyobb beleilleszkedési zavarok nélkül élők a konstruktív típusú idősek körébe tartoznak. Az ilyen idős férfit, asszonyt szinte mindig szereti a környezete. Meg lehet beszélni velük a családi problémákat: beilleszkednek a közegükbe, vállalják gyerekeik, unokáik gondjait is. A védelembe vonulók vagy a függőségüket hangsúlyozók is elfogadható családtagok, inkább csak az érzékenységükre, néha a sértődöttségükre illik tekintettel lenni. Jóval nehezebb a helyzet azokban a családokban és más közösségekben, ahol az idős ember a gyűlölködők típusába tartozik. Ez a vonása többnyire rosszindulattal társul. Előfordul, hogy öngyilkosságot kísérel meg, mert nem képes leküzdeni a típusával járó negatív megnyilvánulásait. Családban sem kellemes, ha „gonosz öreggel” kell együtt élni, de még nagyobb a gond, ha a szociális otthonban, nyugdíjasok házaiban egyazon szobába kerül a konstruktív típusú, békés öreg egy gyűlölködő, rossz természetű társsal. Az idősek személyiségvizsgálatai megállapították, hogy az idősek közösségeiben általában háromféle embertípus él együtt: az önmagának való békés egyéniség, a közösségi, örökké segítőkész és — sajnos — a diktatórikus, a parancsolgató. Nem köny- nyű az együttélésük. Érdekes orvosi megfigyelés: a hosszú életűek zömében egyáltalán nem a békések, az alkalmazkodók. ők a sérülékenyek, sokat kínlódnak. A kissé agresszív, önző és érzéketlen idős emberek viszont gyakorta jobban elviselik az öregkori bajokat, túlteszik magukat a kellemetlenségeken — ők a családban, a közösségben a nagy „túlélők”. Ferenczy Europress
