Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-14 / 216. szám
1995. szeptember 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Megyék csődhelyzetben A megyei közgyűlések elnökei lehetségesnek tartják, hogy csődbe kerülnek a' megyék. Ez derült ki szerdán a Hegyhátszentjakabon tartott tanácskozásukon. Egyrészt a saját bevételek hiánya, másrészt a jelenlegi finanszírozási rendszer ellehetetlenülése miatt nem tudják a megyei intézményeket fenntartani. A tanácskozás résztvevői ezért felkérik a kormányt, hogy az illetékbevételek átengedésével, valamint a normatívák emelésével adjon forrásokat. Szerepet követelnek a területfejlesztésből, mert tarthatatlan, hogy a rendszerváltozás óta ennek a feladatkörnek nincs gazdája. A megyei ön- kormányzatok szövetsége által közzé tett állásfoglalás rámutat arra is, hogy az utóbbi időszakban ismét fellángoltak a közigazgatás középső szintjéről (ezen belül a megye szerepéről) évek óta folyó politikai viták. Áttekintették a kamarák és az önkormányzatok együttműködésének kérdéseit is; a felek közös feladatának tekintik a gazdaságfejlesztés, a szakképzés, a foglalkoztatáspolitika és az információs rendszer kiépítését. A megyei közgyűlések elnökei szeretnék, ha a szakképzési alapot a megyéknél hagynák. Bojkottra készülő alföldi szőlősgazdák Az alföldi szőlőtermelés központjának tekinthető Kiskunságban a szüreti dömping beköszöntővel sem csillapodnak a peronoszpóra-járvány nyomán felbolydult kedélyek. A szőlő- és bortermelő tájkörzetekben a gazdák képtelenek beletörődni a vártnál ötven százalékkal kisebb terméshozamba. A kiesés okát, azt a tényt, hogy a gombafertőzés több évtized óta nem tapasztalt mértékben elterjedhetett, az eddigi vizsgálatok megállapításai ellenére változatlanul a növényvédő szerek hatástalanságában látják nemcsak Soltvadkerten, hanem Izsákon, Kecelen és Kiskunhalason is. A szőlőültetvényekben keletkezett peronoszpórakárok okaival foglalkozott legutóbbi ülésén a Gazdakörök Bács- Kiskun Megyei Szövetsége is. A szervezet elnöke, Bagi Béla, szerint egyetértésre jutottak abban, hogy a helyzetet mielőbb tisztázni kell. A növényvédő szerek vizsgálatának megbízhatóságát illetően ugyan megoszhk a szakemberek véleménye, abban viszont egységesek, hogy nem szabad a mintavételi és vizsgálati módszerek vitájának irányába elterelni a figyelmet. A tisztességes piaci magatartás szabályait súlyosan sértő gyártók, forgalmazók kiszűrésében hathatós lépéseket várnak az illetékesektől, és ehhez kérik az Ipari és Kereskedelmi Kamara segítséget. Családi pótlék: ingatlan, gépkocsi nem kizáró ok Szelídül a Bokros-csomag Egyes rendelkezések nem állták ki az alkotmányosság próbáját fotó: feb/hajdu András Az Alkotmánybíróság szerdai ülésén kihirdetett határozataiban ismét megsemmisített, illetve több helyen pontosított olyan rendelkezéseket, amelyeket a gazdasági stabilizációs törvény, az úgynevezett Bokros-csomag tartalmazott. A határozat szerint nem alkotmányellenes, ha az állam a családi pótlékot rászorultságtól teszi függővé. Ugyanakkor alkotmányossági követelmény, hogy a 10 millió forintot meghaladó értékű ingatlan, illetve a kétmillió forintnál értékesebb személygépkocsi ne legyen kizárófeltétele a családi pótlékra való jogosultságnak - ha a vagyontárgy akár objektív, akár az érintett család életében betöltő szerepéből eredő okból nem értékesíthető. Ugyancsak alkotmányos követelmény, hogy ha az ellátást igénylő személyek jövedelmi helyzetében végleges vagy tartós változás következett be, a családi pótlék iránti kérelem benyújtásával ne kelljen hat hónapot várni, hanem az említett változás után azonnal legyen benyújtható. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a biztosított - betegsége esetén - csak 25 nap elteltével igényelhet társadalombiztosítási ellátást. Ez a jogszabály ellentétes a tulajdon védelmének, illetve a szerzett jogok megőrzésének alkotmányos elveivel. A testület nem találta alkotmánysértőnek, hogy egyes orvosi szolgáltatásokat - például a fogorvosi, a szanatóriumi és a gyógyfürdői kezelést - kivettek a társadalombiztosítás köréből, illetve a beteget a betegszállítás költségeihez való hozzájárulásra kötelezték. Az alaptörvénnyel ellentétes az a jogszabály, amely a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók - legkevesebb - havi baleseti járulékalapját az adott év január 1- jén érvényes minimálbér ösz- szegében határozta meg. Megsemmisítették azt a rendelkezést is, amelynek alapján csak a végkielégítés fele illette volna meg azt a közalkalmazottat, akinek jogviszonya azért szűnt meg, mert az intézmény fenntartói jogát nem állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak adták át, s ő nem kívánt az új munkáltatónál dolgozni. Tíz pártelnök vitája a visegrádi várban A médiabéke csak álom „A média természetéhez tartozik a vita, a konfliktus, a médiabéke irreális álom. A kérdés az, hogy a vita értékek, ügyek és emberek érdekében zajlik-e. Azt remélem, hogy az idei Médiahajón folyó párbeszéd elősegíti majd, hogy a magyar sajtó pozitív programok ihletője és támogatója legven.” írásos üzenetével egyben jellemezte is a Médiahajó ’95 házigazdája, Josef von Fe- renczy müncheni médiamenedzser a szeptember 27-én, mintegy 800 politikussal, újságíróval, reklámszakemberrel és más közéleti személyiséggel útnak induló két hajó egész napos gazdag programját. A résztvevők találkoznak Horn Gyula miniszterelnökkel és meghallgatják a tíz legnagyobb párt elnökének vitáját. A rendezvényen egy-egy szakma piacvezető cégei is képviseltetik magukat. Idei újdonság, hogy a főszerkesztők testületé megválasztja a legnépszerűbb riporterekből, tudósítókból, szakírókból, operatőrökből és karikaturistákból álló, 12 tagú Magyar Sajtópáholyt. Szombaton és vasárnap nemzetközi parkolóhely lett az ország Hétvégeken kamionstop A kormány ma tárgyal a kamionok és a 7,5 tonnás össztömegű tehergépkocsik hét végi közlekedésének tilalmáról. Várható tehát, hogy jövő évtől a nyári hét végeken viszonylagos béke költözik majd a hazai közutakra. A vasárnapi vezetőknek már nem kell félniük a mellettük elszá- guldó robusztus járművektől, és talán a hét végi balesetek aggasztóan megnövekedett száma is csökken valamelyest. A KHVM a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint a Belügyminisztérium közös előterjesztése alapján 1996-ban egyelőre csak a nyári hónapokban szombaton és vasárnap, illetve állami ünnepeken és munkaszüneti napokon, majd 1997-től már minden vasár- és ünnepnap érvényes lenne a nagy teherautók pihenője. A kormány a tervezett intézkedéssel az utak immár elviselhetetlen hét végi túlterheltségét kívánja csökkenteni. A korlátozási tilalom megszegőit ötvenezer forintig terjedő pénzbírság sújtaná. A szomszédos országokban már bevezették a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók forgalmának hét végi korlátozását. így azok szombaton és vasárnap igyekeztek Magyarországon tartózkodni, mintegy parkolóhellyé nyilvánítva az országot. Az elgondolások szerint a határátkelőktől legfeljebb 30 kilométerre - őrzött és szociális létesítményekkel ellátott - parkolóhelyeket alakítanak ki, és az országba belépett, illetve a kilépésre várakozó gépkocsiknak a hét végeken itt kell majd tartózkodniuk. A parkolók kiépítését a kormány vállalkozói alapon képzeli el, de nem záija ki az önkormányzatok részvételét sem a vállalkozásból. (Lantos) OECD-tanulmány Magyarországról Reményeink szerint Magyarország 1996 első félévében tagja lehet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) — mondta Major István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára tegnapi tájékoztatóján, melynek az adta az apropóját, hogy ma jelenik meg az OECD által készített országtanulmány a magyarországi gazdasági helyzetről. IMF-mérlegen a hazai gazdaság Megkezdődtek a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselőinek a tárgyalásai, amelyeken áttekintik a gazdasági folyamatok jelenlegi alakulását, s az IMF-delegációja megismerkedik a kormány jövő évi és közép távú gazdaságpolitikai céljaival — közölte a Pénzügyminisztérium. Kormánypártok az együttműködésről A koalíciós együttműködés normáival foglalkozó munkabizottság tagjai tegnap megállapodtak abban, hogy a következő találkozóra javaslatokat készítenek a Koalíciós Egyeztető Tanács, valamint a pártok vezető testületéi számára a két koalíciós partner közötti „konzultációs kör létrehozására”, a személyi kérdések kezelésére vonatkozó szabályokra és a koalíció nyilvánosság előtti megjelenítésére. Magyar-ukrán tárgyalások A magyar-ukrán energetikai kormányegyezmény előkészítéséről tárgyalt tegnap Budapesten Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium megbízott közigazgatási államtitkára és Olekszij Sebersztov ukrán energetikai miniszter. Az egyezményben rögzítenék a hosszú távú energetikai együttműködés elveit. Elhunyt dr. Szegő Tamás Tegnap, életének 64. évében váratlanul elhunyt dr. Szegő Tamás újságíró, jogász. A Szabad Nép és a Népszava munkatársaként, majd a Magyar Rádió szerkesztő riportereként dolgozott. 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára, azóta az elnökség tagja volt. Ismét elnapolták az egri sortűz tárgyalását Beteg vádlott, beteg tanúk Huszonnégy halálos áldozata és 27 sérültje volt a sortűznek, amely 1956. december 12-én dördült el Egerben. Tegnap a Fővárosi Bíróságon folytatódott a 39 évvel ezelőtti vérfürdő vádlottainak pere. Az ügy végére azonban egyelőre aligha kerülhet pont - az egyik vádlott és több tanú egészségi állapota miatt ugyanis a tárgyalást bizonytalan időre elnapolták. A Fővárosi Főügyészség öt személyt vádol emberiesség elleni bűntett elkövetésével. A vádirat szerint Józsa Vilmos elsőrendű, Pogonyi Gyula másodrendű, Sain Gyula harmadrendű, Váraljai István negyedrendű és Pápista Gyula ötödrendű vádlott egyaránt tagja volt annak a karhatalmista egységnek, amely 1956. december 12-én Eger belvárosában az ott összegyűlt fegyvertelen tömegbe lőtt. A korábbi tárgyaláson négy vádlott egybehangzóan kijelentette, hogy nem érzik magukat bűnösnek és nem kívánnak vallomást tenni. A tegnapi tárgyalás a 78 esztendős Sain Gyula harmadrendű vádlott meghallgatásával folytatódott. A vádirat felolvasása után kijelentette: nem érzi magát bűnösnek és nem kíván további vallomást tenni. A bíró ezek után ismertette korábbi vallomását, amely szerint Saint december 12-én a 100 főnyi karhatalmista egység tagjaként a belvárosba vezényelték. Parancsba kapták, hogy lőniük nem szabad. Mivel az utolsó sorban állt, nem tudja, mi váltotta ki a lövöldözést. Arról sem tud, hogy a karhatal- mistákat a tüntetők valamilyen módon provokálták volna. A tárgyalás ezek után tanú- kihallgatásokkal folytatódott volna. Ám a megidézettek közül négyen orvosi igazolással indokolták távolmaradásukat. Betegsége miatt a negyedrendű vádlott sem jelent meg. A bíróság szerdán újabb orvosszakértői vizsgálatokat rendelt el, hogy a megidézett személyek távolmaradásának okát tisztázzák. Kormány előtt a nyugdíjkorhatár emelése Egységesen 62 éves kortól? Száz aktív keresőre öt éve még 57, tavaly már 60 nyugdíjas jutott. E kedvezőtlen jelenség egyik oka a munkanélküliség, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a demográfiai folyamatok hatását sem. Mintegy tíz év múlva lesz nyugdíjas korú az ’50-es években született nagy létszámú korosztály. Ahhoz, hogy az aktív keresők finanszírozni tudják a mindenkori nyugdíjasok járadékát, elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése. Tíz éven belül tehát le kell zárulnia a nyugdíjkorhatár-emelés átmeneti időszakának, és be kell vezetni a nők és a férfiak egységes, 62 évre emelt nyugdíj- korhatárát. Csak a jelenleg érvényes rendszer gyökeres átalakításával oldható meg, hogy a csökkenő aktív lakosság befizetéseiből fedezni lehessen a nyugállományúak ellátását. Lapunk értesülése szerint a korhatár emeléséről és egy átmeneti konstrukció bevezetésének előkészítéséről ma tárgyal a kormány. Az elképzelések szerint 1997. január 1-jétől vezetnék be az új törvényi szabályozást. A női és a férfi nyugdíjkorhatár egységesen 62 év lenne. Ezt a nőknél fokozatosan emelve vezetnék be, a férfiaknál 1997. január 1-jétől az 1935-ben születettek lennének jogosultak nyugdíjba vonulni. A nők esetében az 1997. január 1-jétől bevezetendő szabályozás alapján- az 1940-ben születettek 56. életévükben- az 1941-ben születettek 57. életévükben- az 1942-ben születettek 58. életévükben- az 1943-ban születettek 59. életévükben- az 1944-ben születettek 60. életévükben- az 1945-ben születettek 61. életévükben- az 1946-ban születettek 62. életévükben jogosultak az öregségi nyugdíjra. Az új rendszer 32 év szolgálati időt javasol. Az egységes nyugdíj- korhatár legkorábban 2008- ban lép érvénybe.
