Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-30 / 204. szám

1995. augusztus 30., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 „Várom a sulit, de nem a tanulás miatt...” Két keréken töltötték az egész nyarat Szilágyi Mária és Sallai Rita FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA — Ha nincsenek nyári prog­ramok a faluban, majd mi szervezünk — gondolta ma­gában Szilágyi Mária és Sal­lai Rita. S szinte az egész nyarat kerékpározással, ki­rándulással töltötték. Tehet­ték, hiszen mindketten most lesznek nyolcadikosok, s a két és fél hónapnyi vakáció alatt sok mindenre volt idő. — Kaposkeresztűron szinte semmilyen rendez­vény nincs, igaz, nagyon kevés a fiatal — mondtja Rita. — Batéban vannak ugyan fiatalok, de ott sem sokkal több a szórakozási lehetőség — hangzott Mária ellenve­tése. — Nemrég volt falu­nap, meg hetente van diszkó, de oda még nem já­runk. Régebben nagyobb volt az összetartás a fiatalok között, mostanában se idő, se alkalom nincs a közös programokra. Ennek elle­nére nem adnám fel a falusi életet, nem költöznék be a városba. Itt sokkal nyugod- tabb... — Hogyan telt a szünidő? — A kerékpározás régi hobbink, amikor jó idő volt, biciklitúrát szerveztünk, a környéken kirándultunk — mesélte Rita. — Volt, amikor csak ketten, volt, hogy társa­sággal. Össze sem tudnám számolni, hogy hány kilomé­tert tekertünk le a nyáron. A kerékpározáson kívül szere­tek még focizni, bár nem ép­pen nőies sport... Egy napra Igalba és a Balatonra is el­utaztam, de hosszabb nyara­lásra az idén nem tellett. Sze­retem a házimunkát is, szíve­sen segítettem. — Én is segítettem, főleg a kerti munkában — mondta Mária. — Szeretek tévézni, kötni. Különleges hobbim nincs. És talán az volt a leg­jobb, hogy volt idő beszélge­tésre a barátokkal, családdal. — Hamarosan kezdődik a suli. Várjátok már? — Persze, várjuk — mondta Mária, s rögtön hozzá is tette: Nem a tanulás miatt. Csak jó lesz újra együtt lenni az osztálytár­sakkal, barátokkal. (Jakab) Szeptembertől már a pékség süti itt a kenyeret Kész a malom Kadarkúton Több tízmillió forintos költ­séggel újjáépítette a kadarkúti malmot, és egy sütödét is épí­tett Horváth Árpád, a malom régi-új tulajdonosa. Állítja: szeptemberben már Kadark­úton készült Horváth-féle ke­nyeret ehet a környék, s ez remélhetőleg olcsóbb is lesz az átlagnál. Több malom is volt egykor ezen a vidéken, mára azonban ez az egy sem maradt volna, ha néhány éve a régi malom­tulajdonos, a Horváth család vissza nem vásárolja és üzembe nem helyezi. így — igaz, mostanáig csak daráló­ként működött — legalább egy malma mégis maradt Ka- darkútnák. Most a beruházás során felújították az épületet. Korszerű berendezésekkel lát­ták el; silókat, tisztítóházat és raktárát építettek hozzá. — A malom helyreállításá­val és korszerűsítésével pár­huzamosan kezdtük a pékség építését is — mondta a vállal­kozó. — A kettő együtt fog működni. A malom ellátja a pékséget is a szükséges nyersanyaggal, s persze nem­csak azt. A kadarkúti szövet­kezettől vásárolunk annyi bú­zát, amennyi a pékség szá­mára szükséges liszt előállítá­sához kell. Naponta tizenhat mázsa kenyeret és ezenfelül na­gyobb mennyiségű péksüte­ményt is sütnek majd. — A malom és a pékség Silókat és raktárakat is építettek a kadarkúti malomhoz együttesen több mint tíz hely­béli számára jelent munkale­hetőséget — állítja Horváth Árpád, aki szerint Kadarkúton megvan szükséges szakkép­zett munkaerő ehhez a mun­kához. Nagy László Nagyberki kisüzemében szerencsét hozó modellek Piros fehérneműt varrnak Modenái cégnek varrnak az asszonyok fotó: király j. Béla Szerencsét hozó fehérnemű varrását kezdték meg a na­pokban a nagyberki varrodá­ban. A csodabugyik és mell­tartók színe piros, és a leg­utolsó olasz divat szerint ké­szülnek, merthogy egy mode- nai cég megrendelésére varr­ják őket. Hóman Gyuláné varrodave­zető elmondta, ezek a fehér- nemű-modellek már a téli sze­zonra készülnek. S az olaszok­nál a téli fehérnemű piros. Itá­liában ugyanis az a szokás, hogy karácsony és szilveszter környékén kizárólag piros al­sóneműben pompáznak a nők és a férfiak. — Hagyománya van annak, hogy piros fehérneműt ajándé­koznak egymásnak szilvesz­terre, mivel az szerencsét hoz — mondta az üzemvezető. — Sokan már decembertől piros színbe öltöznek. A legújabb divat szerint a melltartókat például merevítő­vel készítik, és a karácsonyi fehérneműről sem hiányzik a bőséges csipke. A minőségi fehérneműből egy darab sem kerül hazai piacra. Az olasz követelmények kemények. Ezért most különö­sen igényes munkát kell vé­geznie a nagyberki varroda 18 nagyberki és környékbeli — szabadi, mosdósi, kercseligeti — dolgozójának. Nagy László Somogysárdi pénzek iskolakezdéshez A szeptemberi iskolakezdés költségeinek egy részét ma­gára vállalja a somogysárdi önkormányzat. Képviselőtes­tületük döntése alapján a tele­pülés diákjai beiskolázási se­gélyben részesülnek iskola- kezdésre. Az általános iskolá­sok kétezer forint, a közép vagy felsőfokú oktatási intéz­ményekben tanuló diákok pe­dig háromezer forint egyszeri támogatásban részesülnek. A község óvodásai számára a támogatás összege ezer forint. Új kút épült Hetesen A vízbázis növelése és a vízmi­nőség javítása céljából új, mélyfúrású kutat létesített a Dél-Dunántúli Regionális Vízművek Hetesen. A munká­hoz a múlt hónapban fogtak hozzá vízmű szakemberei, s a hónap végére be is fejezték azt. A 300 méter mélységű kút kivi­telezésének a teljes költségét, csaknem 4,5 millió forintot a kivitelező vállalat fedezi. Kadarkúti diáksegély A kadarkúti képviselőtestület döntése értelmében az önkor­mányzat egyszeri támogatás­ban részesíti a kadarkúti diá­kokat az iskolakezdésre. Az ál­talános iskolások tankönyv­költségeit magára vállalja a te­lepülés, a középiskolások pe­dig ötezer forint támogatást kapnak szeptemberre. Játékra vár az óvoda A játékkészlet bővítésére, il­letve szemléltető eszközök vá­sárlására lenne szüksége a büs- süi óvodának. Ezek hiányoznak ugyanis leginkább ahhoz, hogy a többszörösen hátrányos hely­zetű cigánygyerekeket fel tud­ják zárkóztatni. Az óvodába huszonkét gyerek jár — mind cigány nemzetiségű. A gyere­keket támogatja az önkormány­zat: étkezési díjuk ötven száza­lékának kifizetését magára vál­lalta a település. Ebédjük még lenne, csak a teríték hiányzik Óvodásokat loptak meg Büssüben Betörtek a büssüi óvodába. Az idén ez már a második, amit ismeretlen bűnözők követtek el. Tavaly öt esetben hatoltak be erőszakkal az iskola és óvoda közös épületébe. Szegvári József társadalmi meg­bízatású polgármester szerint ezek a betörések nem szerepel­nek a bűnügyi krónikákban, mégis jelentős a kár. Akad olyan család is, akinek a megélhetését biztosító háztájijából az utolsó szem krumpliját is elviszik. Az óvodából, a mostani behatolás­nál levagdosták a vezetéket és elvittek két hangfalat, három fa­liórát, a gázpalackot a reduktor- ral, néhány evőeszközt és a kis­tányérokat. Tették mindezt ab­ban a kisdedóvóban, amelyet erőn fölül támogat az önkor­mányzat, s ahol az apró cigány- gyerekeknek ingyen vagy mi­nimális térítésért kapták a meleg ételt, s a tízórait. Akadt olyan ki­csi, aki naponta itt vette szájába az első falatot és délutánonként itt pihente ki az otthoni éjszakai dáridók álmatlanságát. Miköz­ben a polgármester azon fárado­zott, hogy az idén is biztosítsa az ingyen ebédet, a tolvajok eloroz­ták a terítéket. Az óvodai betörést követő napon, a kultúrházzal szemben, egy pesti lakos házában is meg­szólalt a riasztóberendezés. A rendőrök azonban már senkit sem találtak a helyszínen, csak a nyitott ajtajú és feltúrt polcú szekrényeket. Egyelőre nem tudni, hogy mit vittek el, a leltár­ral meg kell várni a tulajdonost. A polgármester szerint a ház­betörések ennek ellenére elég ritkák. Ugyanakkor szinte nincs olyan büssüi lakos, akitől még nem loptak volna el valamit. A kertjeiket azonban nem művelik. Ha pedig rajtakapják valamelyi­küket, akkor nem a tolvajoknak kell bizonyítaniuk, hogy honnan van a lopott holmi, hanem an­nak, akitől lopták. A bűnözők autóval furikáznak, benzinre ugyanis még futja a „nincstelen- ségből”. S bár a vezetői enge­dély megszerzése általános isko­lai végzettséghez van kötve, ez őket nem zavaija. Mindössze 2- 3 cigánynak van jogosítványa: a többi analfabéta, esetleg értelmi fogyatékos, de vezeti a kocsit. Ha veszélyt észlelnek, észrevét­lenül helyet cserélnek, és nem lehet rájuk bizonyítani semmit. A rendőrök akkor csinálnak nagy fogást, ha esik az eső, mert Marcali és Öreglak térségéből ilyenkor nem tudnak a mellék­útvonalon hazajönni, s Kapos­várra érve elcsípik őket. Büssüben működött már egy több mint 30 tagú önvédelmi csoport, de föloszlott. Nemrég dr. Király Ferenc városi rend­őrkapitány tárgyalt a polgár- mesterrel, és bejelentette: utasí­tást ad a körzeti megbízottnak, hogy alakítson önvédelmi cso­portot, amelynek a feladata se­gíteni a rendőrség munkáját. Magasabbra rakták a templom tetejét Kéttomyos falu lett Csorna Befejezve a munkálatokat a csornaiak nyugodtan büsz­kélkedhetnek azzal, hogy már kéttornyos falu a telepü­lés. Merthogy a harangláb korábbi újjáépítése után most a templom tetejét és a temp­lomtornyot is újjáépítették. Orbán Ottó polgármester elmondta, a tetőzet egyre többször beázott. Rég meg­érett a felújításra, és nemré­giben a falu egyik elszárma­zott szülöttétől — Illés Sán­dor plébánostól — százhar­mincezer forintnyi adományt is kaptak erre a célra. — Ehhez sikerült további adományokat szerezni, és az önkormányzat adta a helyre- állításhoz szükséges nyers­anyagot. A csornaiak társa­dalmi munkában dolgoztak az építkezésen. Mintegy kétszázezer forin­tért sikerült rendbe tenni a templom tetőzetét. Kicserél­tük a cserepeket, a faszerke­zetet, és megemeltük a temp­lomtornyot. Mint a polgármester el­mondta, a szakemberek java­solták a lapos tető merede­kebbé átalakítását, s ez azzal járt, hogy a tornyot is meg kellett emelni egy kissé. így most az egyszeri vándorle­gény, ha Csornából akar el­indulni vándordíjára, el sem tévesztheti: mehet már to­ronyiránt. N. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom