Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-30 / 204. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. augusztus 30., szerda \ Jövedéki bonyodalmak A vendéglátásban dolgozók jelezték: árubeszerzésük aka­dályokba ütközik, ugyanis a jövedéki törvény módosítá­sára hivatkozva néhány nagykereskedelmi cég nem szolgálja ki őket. A Kisosz szerint a prob­léma azokat érinti, akik a jövedéki termékekkel nem kereskednek, hanem tevé­kenységük során felhasznál­ják azokat. Például a fagy- laltos és a cukrász kávét főz, a pecsenyesütő paprikát is használ, a cukrász alkoholt tesz a süteménybe. A módosított jogszabály azonban előírja a nagyke­reskedőknek, hogy az álta­luk kiszolgált kiskereskedő­től kérjék a jövedéki enge­dély bemutatását. Ezért egyik-másikuk megtagadja a jövedéki engedéllyel nem rendelkezők kiszolgálását. A Kisosz illetékesei sze­rint ez túlkapás, illetve a jog­szabály-módosítás félreér­telmezése. A vállalkozó ugyanis nem jövedéki alany, mert nem állít elő jövedéki terméket. Az érdekképvise­leti szövetség úgy ítéli meg, hogy a nagyban árusító cégek sértik a vendéglátó kereske­dők érdekeit, ezért haladékta­lanul kezdeményezi, hogy mielőbb adják ki a megfelelő értelmező állásfoglalást. Mégis lesz autópálya Úgy tűnik, hosszú idő után el­mozdul a holtpontról a hazai autópálya-építés ügye — kö­zölte Tímár András, a Koncesz- sziós Autópálya Iroda irodave­zetője. Ehhez a leendőbeli hite­lezők és befektetők bizalmának megnyerésére, illetve az M5-ös koncessziós autópálya finanszí­rozásában a kormány kezesség- vállalására volt szükség az üzemeltetési hozzájáruláshoz. Tímár András kifejtette: a kor­mány az M5-ÖS építéséhez az Útalap terhére 1998 és 2004 között tizenhárom féléven ke­resztül legfeljebb 9 milliárd fo­rintos készenléti üzemeltetési hozzájárulást biztosít. A folyó­áron 70 milliárd forintos beru­házás megvalósítását az AKA Rt. által befizetendő, 12,8 mil­liárd forint alaptőkéből és az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD), illetve a Commerzbank és több keres­kedelmi bank által nyújtandó, a beruházási költség mintegy 80 százalékát kitevő hitelekből fi­nanszírozzák. Illúzióból nem terem búza jövőre sem Termesztés akadályversenyben A gabonabetakarítás utolsó szakaszában a pénzügyi elszá­molások, elemzések és a jövő évi előkészületi munkák fog­lalkoztatják a termelésben te­vékenykedő agrár szakembere­ket. A tervezett fejlesztések je­lentős részénél a búzából szár­mazó bevételre számítottak, azonban ezek a források a gaz­daságok jelentős részében hiá­nyoznak. Herner Endrét, a Me­zőgazdasági Termelők Érdek- védelmi Szövetségének megyei titkárát kérdeztük: — A jó termés reménye ha­mar elszállt. Mi okozta idén a visszaesést? — Az aratás előtti 2-3 hét száraz meleg időjárása a búzá­nak sokat ártott. Azért is, mert a termelők — pénzhiányuk miatt — az indokolt műtrágyameny­nyiségnek legfeljebb egyne­gyedét használták fel. A vetés- területek csaknem egyharma- dán nem volt gyomirtás; a sok eső miatt szaporodtak a gom­babetegségek. — A hiányos műszaki felté­telek nem hátráltatták az ara­tást? — Sokszor elhangzott: kevés a betakarításhoz a gép, és azok is elöregedtek. Matuzsálemi korú — tízéves vagy még ré­gebbi a kombájnok mintegy kétharmada; félő volt, hogy emiatt késik majd az aratás. A betakarítás időszakában viszont rendkívül kedvező volt az idő­járás, szinte mindennap tudtak dolgozni a gépek. Nagyon jó az alkatrészellátás is úgy, hogy műszaki hiányosság az idén nem okozott sem mennyiségi, sem működési kiesést. Inkább a módszerbeli gondok vannak. Ha jövőre nem segít az időjá­rás, az elhasználódott gépekkel nem tudnak így helytállni. — Mire számíthatnak jövőre a termelők és a piac többi sze­replői? — A következő évre ké­szülve, ismerni kell a piacsza­bályozás, az állami ígéretek jö­vőbeli lehetőségeit. Az agrár- rendtartási törvényt ismét nem sikerült betartani a kormány­nak, nem hirdette meg a garan­tált árat időben, s ennek mér­téke is gyalázatosán alacsony. Ez az év bebizonyította, hogy le kell számolni az illúziókkal. A jelenlegi feltételek között nincs realitása Magyarországon a hektáronkénti öttonnás búza­termésnek. (Boldizsár) A feketegazdaság ellen A kabinet - múlt heti döntése értelmében - nem vezeti be a ví­zumkényszert. Más eszközökkel szándékozik harcot indítani az állami költségvetést megcsapoló feketegazdaság ellen. Úgy tetszik, a kormány belátta, hogy a külföldiek beutazásának kétes kimenetelű korlátozásá­nál sokkal hatásosabb eszkö­zökkel is felléphetne a nem kí­vánatos jelenségek ellen. A fe­ketekereskedelem és -munka- vállalás, az illegális vállalkozá­sok elleni küzdelemben meg­annyi hatékony eszköz lehet a vámszabályok megtartatásá, a jogszabályok szigorítása, a szakképzés, a minőségvédelem és a pénzforgalom korszerűsí­tése, valamint az egyértelmű adójogszabályok. Ezeknek ráadásul az az elő­nyük is megvan, hogy a vétle- neket nem sújtják. A gyerek te­hát megmarad, csak a fürdővi­zet kell kiönteni. Kérdés, hogy a zárjegyek bevezetésével mennyire sike­rült visszaszorítani az illegális cigaretta- és kávépiacot. Szigo­rúbb előírásokkal, a bontatlan csomagolású és ellenőrzött áruk rendszeresítésével keve­sebb illegális termék kerülne kereskedelmi forgalomba. Ám hiába ellenőrzik szigo­rúbban az utazásszervezők és - közvetítők tevékenységét, ha mi, fogyasztók inkább bízzuk pénzünket és útlevelünket egy önmagát gyanúsan olcsón hir­dető, de ellenőrizhetetlen sze­rencselovagra. Ahelyett, hogy az Országos Idegenforgalmi Hivatalban vagy az APEH-nál nyilvántartott utazási irodában fizetnénk be - igaz, valamivel talán többet - olyan útra, amely nagy valószínűséggel meg is fog valósulni. A feketegazdaság virágzó ta­laja az emberi hiszékenység, az illegális munkavállalás, a beje­lentési kötelezettség elmulasz­tása. Csak remélhetjük, hogy a módosítások megfontolásra kényszerítik a feketén dolgozta- tókat, ám az is igaz, hogy amíg kevesebb a betöltetlen munka­hely, mint az állást keresők száma, addig mindig lesz feke­tén munkát vállaló. A csütörtöki kormányülést megelőző keddi államtitkári ér­tekezleten információink sze­rint ezúttal tárgyaltak a fekete- gazdaság ellen bevethető konk­rét intézkedésekről, ám ezeket - előkészítetlenségük miatt - nem terjesztik holnap a kabinet elé. A megoldás tehát még vá­rat magára. FEB A juhásznak nem jól megy dolga Sajnálatosnak tartják a juh- tartók, hogy az exportáruala­pok növeléséhez ígért pénz­beli támogatásokhoz - hiába született meg a döntés az év közepén - már csak jövőre juthatnak hozzá. Az anyajuhok száma az idei összesítések szerint 917 ezer, alig fele a tíz évvel ezelőttinek. A csökkenés oka a nagyüzemi juhtartás megszűnése, az állo­mányok elaprózódása; a gyak­ran szakszerűtlen tenyésztés a minőségre is rossz hatással volt. Békési Gyula, a Juh Ter­méktanács ügyvezetője szerint a jelenlegi helyzetből való ki­utat a - várhatóan még az idén a parlament elé kerülő - állatte­nyésztési törvény jelentheti. Az Európa Unió piacain igen keresett az élő vágóbárány. A kis súlyú állatot előszeretettel vásárolják olasz kereskedők, darabjáért - minőségtől füg­gően - megadják a 6000-8000 ezer forintot is. Az élő vágójuh és a juhhús piaci lehetőségei szinte korlát­lanok. Élő állatból az EU-val kötött megállapodás szerint az év második felében 12 460 ton­nát, juhhúsból 1217 tonnát ex­portálhatunk. Már amennyiben lesz elegendő árualap: az első félévi kontingensünknek ugyanis mindössze a 87 száza­lékát tudták az exportőrök ki­használni. Még rosszabb a helyzet a juhhús tekintetében: az EU-ba kiszállítható mennyi­ségnek mindössze 27 százalé­kát sikerült exportálni. A terméktanács úgy véli, juhtenyésztésünk jövője a meglévő nehézségek ellenére is biztató. A vissza nem térí­tendő támogatás és a kamat- kedvezmény révén talán meg­állítható az állomány draszti­kus csökkenése. (Újvári) A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA A Nemzetközi Valutaalap (IMF) módosította áprilisban közölt előrejelzését a világgazdaság növekedéséről. Miután a teljesítmények szinte mindenütt elmaradnak a várakozásoktól, a világ hét legfejlettebb országának már csak 2,5 százalékos növekedést jósol, szemben az áprilisban várt 3,0 százalékkal. Bulgária a lopott autók paradicsoma. A balkáni ország oly gazdag választékot kínál és oly olcsón, hogy sokakat si­kerül lépre csalnia. A Reuter hírügynökség szerint tavaly például több mint 150 ezer gépjárművet vittek be az or­szágba, zömmel lopott, használt autókat. A biztosítótársasá­gok most bizakodnak, mert időközben jelentősen növekedett az importvám. Egy középkategóriájú autó után 900-1800 dollárnak megfelelő vámot kell fizetni, és ez várhatóan fé­kezi a nagy behozatali kedvet. Egyesül az amerikai bankvilág két óriása, a Chase Man­hattan és a Chemical Banking csoport. A házasság révén létre­jövő, csaknem 300 milliárd dolláros társasági vagyonnal ren­delkező mamutcég neve Chase lesz, megőrizve a csaknem százhúsz éves intézmény hírnevét és patináját. A pénzintézet egyesített vagyona - amely húszmilliárd dolláros törzstőkével egészül ki - jócskán megelőzi majd az eddigi legnagyobb ame­rikai bankcsoport, a Citicorp 260 milliárdos tőkéjét. A Fiat két új gépkocsijából mintegy 80 ezer darabot akar el­adni az év végéig. A közepes kategóriájú Bravo és Brava mo­dellek hivatalos bemutatására kedden kerül sor Torinóban - je­lentetté a hírügynökségek. Az olasz cég illetékese elmondta: a Fiat egyik stratégiai célja, hogy a vállalat egyre inkább nemzet­közivé legyen. Ennek keretében folynak tárgyalások a kínai je­lenlét megteremtéséről. Ugyanakkor ideiglenesen befagyasztot­ták azt a tervet, hogy gyárat nyissanak Mexikóban. Ä Fiat a legnagyobb olasz magánvállalat; a munkaképes olasz lakosság 5 százalékát foglalkoztatja, és tőle származik Olaszország hazai össztermékének (GDP) 4 százaléka. Svájc csaknem félmilliárd dollárt hajlandó átutalni a Fü- löp-szigetekre, a néhai elnök, Ferdinand Marcos bankszámlái­ról - adta hírül az AP. A döntéssel még nem kerül pont az ügy végére. Marcos családja fellebbezhet az átutalás ellen, és a pénz a Fülöp-szigeteken zárolt számlára kerül. Sorsáról ottani bíró­ságnak kell döntenie, hogy lezáruljon az immár évtizedes jogi harc a Marcos család és Fülöp-szigetek kormánya között. Banglades felszámolja a gyermekmunkát a ruhaiparban. A világ egyik legszegényebb országának fő devizaforrását je­lentő ruhaiparban egymillió embert foglalkoztatnak, köztük 14 éven aluli gyerekek ezreit. Az AP szerint eddig már 50 ezer gyermeket küldtek vissza az iskolapadba. A munkából kivont kisdiákok taníttatását három éven át havi 8 dollárnak megfelelő összeggel támogatja az ILO és az UNICEF. Postai forgalomban diszkont áron Piacon a CA-kötvény Minimum 500 millió forint, maximum 3 milliárd forint összegben szeptember köze­pétől kötvényt dob piacra a Creditanstalt Értékpapír Rt. A kötvény jegyzési időszaka szeptember 11-től október 13- ig tart. Az értékpapírt kizáró­lag belföldi magánszemélyek, illetve intézményes befekte­tők jegyezhetik. Érről tájékoz­tatott Lantos Csaba, a CA Ér­tékpapír Rt. igazgatója tegnap Budapesten. Az értékpapír forgalmazására konzorciumot hozott létre a CA Értékpapír Rt, amelyben az értékpapír­ügynökségen kívül az MHB- Talentum Rt, a Magyar Hitel Bank 50 fiókja, a New York Bróker Kft, a Cooptourist Rt 25 fiókja, a budapesti Credi­tanstalt Rt pénzintézet és a Magyar Posta 700 fiókja vesz részt. A minimális jegyzési összegre, azaz 500 millió fo­rintra a Creditanstalt Rt vállal jegyzési garanciát. A CA- kötvény t 10 ezer forintos névértéken hozzák forga­lomba. A jegyzési időszak első két hetében diszkontáron, 9900 forintért árulják majd. A postafiókokban október 7-ig lehet jegyezni, a postai for­galmazás során mindvégig a diszkontáron lehet majd a CA-kötvényhez hozzájutni. Ötven százalékkal növelték a bevételüket Kapolyi kötél exportra Tizennégymillió forint bevé­telt tervezett a kapolyi Hala­dás Mezőgazdasági Szövet­kezet drótkötélfonó üzeme erre az esztendőre. A első fél­évet a vártnál jobb eredmény­nyel zárták s remélik, hogy év végére elérik a tavalyihoz ké­pest ötven százalékkal több bevételt. A sikert főként az eredmé­nyes piackutatásnak, a korrekt üzleti partnereknek, illetve a folyamatosan beérkező meg­rendeléseknek tulajdonítják a vállalkozók. Az elért ered­ményt azonban az is kedve­zően befolyásolta, hogy ol­csóbb beszerzési forrásokat találtak, s az árak emelése he­lyett az önköltséget faragták le. Az acélsodrony emelő- és vontatókötelek minősége jó, a minőségi árura pedig mindig könnyebben akad vásárló. Termékeiket elsősorban a Dunántúlra szállítják: építő­ipari vállalatoknak, viszontel­adóknak. Egyik legnagyobb megrendelőjük a siófoki Kő­olajvezeték-építő Rt. Csiszár Imre, a Haladás szövetkezet igazgatósági el­nöke elmondta: négy dolgo­zónak ad munkát a kötélfonó­üzem, és nyugati megrendelé­seket is teljesít. Szeptember végéig négy-öt millió forint értékben szállítanak francia és spanyol társaságoknak emelő- és vontatóköteleket. K. J. Magyar Mechanikai Konferencia A mechanikai tudományok hazai művelői négy évenként találkoznak a Miskolci Egye­temen, hogy számot adjanak kutatási eredményeikről. A VII. Magyar Mechanikai Kon­ferencia háromnapos rendez­vénysorozata több mint más­félszáz egyetemi, kutatóinté­zeti és ipari szakember részvé­telével tegnap kezdődött a Miskolci Egyetemen. Nyomozást segítő rádiótelefonok A Westel Rádiótelefon Kft. harminc rádiótelefon-készülé­ket ajándékoz a Magyar Ál­lamvasutak Rt-nek és az Or­szágos Rendőr-főkapitányság­nak, hogy ezzel segítse a vas­úti járműveket rendszeresen dobálók lefülelését. A 450 Mhz-n működő készülékeket a Westel Rádiótelefon Kft. pén­teken délelőtt adja át. Alaptőkét emel a Masped Rt A Masped Első Magyar Álta­lános Szállítmányozási Rész­vénytársaság igazgatósága szeptember 26-án közgyűlést hív össze, hogy a tulajdonosok döntsenek a tervezett alaptő­keemelésről. A részvényeket a dolgozók vásárolják meg. A részvénykibocsátással befeje­ződik az egykori állami válla­lat magánosítása. Piacra dobják a Mol-részvényeket Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgató­sága döntött a Mól Rt részvé­nyeinek értékesítését végző szindikátus összetételéről. A Mól Rt. részvényeinek 30 szá­zalékát kívánja értékesíteni még az idén az ÁPV Rt. A részvények 25 százalékát kül­földi pénzügyi befektetőknek szánják, 2 százalékot hazai magán- és intézményi befekte­tők számára nyilvános forga­lomba hozatal útján értékesí­tenek, 3 százalék a dolgozóké. Választási eredmények A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nyerte ismét az idén májusban meg­tartott üzemitanács-választá* sokat. A több mint 5 millió szavazat 66,56 százalékát sze­rezte meg a legnagyobb szak- szervezeti szövetség. A hosz- szadalmas egyeztetés miatt az országos szintű választási bi­zottság csak tegnap ismertette az eredményeket. Az MSZOSZ a két évvel koráb­ban 71,67 százalékot ért el. Kárpótlási földárverések Az I. kárpótlási földalapból mindössze két földárverést tar­tottak az elmúlt héten az or­szágban. Az árveréseken ki­lencen jutottak földtulajdon­hoz, 512 aranykorona érték­ben. A földek a minimális, aranykoronánként ötszáz fo­rintos áron fogytak el. A föld- kárpótlás kezdete óta 1995. augusztus 27-ig összesen hu­szonegyezer 431 földárverést tartottak az I. földalapból. Ed­dig harminchétmillió 127 ezer 125 aranykorona értékű földet árvereztek el, a licitek során csaknem hatszázezren jutottak földtulajdonhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom