Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-08 / 158. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1995. júl. 8., szombat Mohácsi János: a díj olyan mint a jégeső Boszorkányok sikere FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Könyveket ajánlunk JOHN D. BARROW A világegyetem születése A szerző elegáns könnyed­séggel mutatja be azokat a bonyolult fizikai folyama­tokat, amelyek lejátszódhat­tak a világegyetem születé­sekor. (Magyar Könyvklub, 430 Ft.) GRIGORIJ KANOVICS Félpénzen vett gödölye A Litvániából frissen Izra­elbe kivándorolt orosz nyelvű író, akit a magyar közönség is több regényéből ismer, egy litvániai zsidó család sorsán keresztül tipi­kus közép-európai életeket és helyzeteket állít elénk. (Századvég, 420Ft.) MOLNÁR GÁL PÉTER Hogyan csináljunk rossz színházat? Egy szellemes és a színház­zal szeretettel és komoly­sággal foglalkozó ember színészportréi és szépiro­dalmi értékű esszéi a ma­gyar színházi irodalom megkerülhetetlen darab­jai. (Századvég, 380 Ft.) JUDITH KRANTZ Még viszontlátjuk egymást! Romantikus családregény, melynek három különleges asszony a főszereplője. Sor­suk Párizs fénykorában, a korai Hollywoodban és a második világháborús Eu­rópában elevenedik meg. (Falukönyv-Ciceró, 458 Ft.) Az idei országos színháztalál­kozón ismét kaposvári siker született. Az Istenítélet című előadás Mohácsi János rende­zésében az év előadása címet kapta. — Nemrég azt mondta: egyre több díjat kap, fél, hogy valamit nem jól csinál. — Tavaly meglepő volt számomra, hogy hirtelen nem várt díjözön ért el, hazai és nemzetközi sikerek egyszerre. Most azonban kifejezetten cso­dálkoztam volna, hogyha ez az előadás nem kap valamiféle dí­jat. Egyébként kibékültem már a díjakkal. Ez a fajta elismerés olyan mint a jégeső. Ha jön, akkor nem nagyon lehet kike­rülni. A díjaktól függetlenül igyekszem tovább csinálni a dolgomat. — Elhíresiilt a darabok át­írásáról. Az Istenítéletnél mi volt az, amiről azonnal érezte, hogy okvetlenül bele kell nyúlni? — Engem nagyon érdekelt a falu népe, amelyik a boszorká­nyoktól meg persze főleg az ül­döztetéstől való félelmében szinte megbolondul. Miller a falusiakat a tébolyukkal együtt végig a színfalak mögött tar­totta, ezért az első teendőnk az volt, hogy a zárt helyen ját­szódó jelenetek nagy részét át­írjuk nyűt helyszínre. Aztán konkrétan a kaposvári előadás­ban szereplő színészekre igazí­tottuk a darabot. Miller drámája egyébként éppen ezért sokkal jobb alap­anyag a többi színházrendező számára, mint amivé mi átírtuk, hiszen a mi változatunk más színészekkel már nem való­színű, hogy így tudna működni. — A korábbi előadásaiban — Ármány és szerelem, Csár- dáskirálynó' stb. — a nők ma­ximum csak szenvedő' alanyai voltak a helyzetnek, elszenved­ték a diktatúrát, vagy éppen idomultak hozzá, de a legke­vésbé sem álltak ellent. Akkor úgy tűnt, hogy nincs valami jó véleménnyel a nőkről. Az Iste­nítéletben két egyértelműen jó nőalak is szerepel. Megválto­zatta véleménye? — Én nem szoktam az egyik figurát jobban kedvelni, mint a másikat. Általában szívemen viselem a sorsát mindegyiknek. Cecíliát például a Csárdáski­rálynőből nagyon szeretem. Az hogy az élete így alakul, az ő Mohácsi János baja, de a viszonyomat hozzá nem befolyásolja. Vannak dol­gai, amiket én nem tartok fair­nek, de ettől még nem ítélem el. Azt meg pláne nem tudom, hogy hogyan cselekednék a he­lyében. Mást nem nagyon tehe­tek, minthogy mind a két olda­lát megmutatom, azt amit a néző szimpatikusnak tart, meg amit nem. Ezekből pakolódik össze az ember, már az utcán is, hát még a színpadon. Igyek­szem nem sémákban gondol­kodni, hanem hús-vér embe­rekben. Ezért nem egyértel­műen jók vagy rosszak a nők sem. Áz Istenítéletben a szán­dékok fontosabbak voltak szá­momra a személyeknél, ezért sikerült úgymond tisztábbra némelyik karakter. — Az Istenítélet gárdájával annak idején szinte együtt kez­dett. Nekik a régi nagyok távo­zása után nagyon rövid idő alatt kellett vezető színészekké válniuk. — Ténykérdés, hogy nekik kell továbbvinniük ezt a szín­házat, mert a régiek többsége már nincs itt. Kénytelenek föl­nőni a feladathoz, mert akinek nem sikerül, annak előbb-utóbb nem lesz itt helye, ha mégoly tehetséges is. Természetesen dermesztő lehet, hogy valakinek hirtelen hatalmas szerepeket kell elját­szania és hátára kell vennie a színházat, de az sokkal der- mesztőbb lenne, ha hosszú éve­ket kellene lehúzniuk úgy, hogy alig jutnak szereplehetőséghez. Aki az ölébe hulló lehetőségek­től megfekszik, az azt hiszem, nem jó helyet választott. Hogy feltudtak-e nőni a helyzethez? Az, hogy ez az elő­adás most megkapta ezt a díjat, magáért beszél. Eszerint ezek a színészek a legjobb úton halad­nak afelé, hogy fölnőjenek a feladathoz. Mindegyik tud va­lamit, és én szeretek velük dol­gozni. Hogy ők szeretnek-e ve­lem, az az ő dolguk. (Nagy) Bezárt üdülők, magukra ha­gyott épületek árválkodnak a Balaton parton. Az egykor „gazdag” vállalatok, gyárak, melyek valamikor saját nyara­lót tartottak fenn dolgozóik­nak, mára jórészt átalakultak, darabjaikra bomlottak vagy éppen tönkre mentek. Még a lábon állók is meggondolják, érdemes-e 2-3 hónapos ki­használtsággal balatoni épüle­tet üzemeltetni, mikor a pénz­nek oly sok helye lenne. Az évek óta tartó elnéptelenedés nem érintette a balatonboglári Postás Gyermeküdülőt, június közepétől egymást váltják a csoportok. A talpon maradás lehetőségeiről kérdeztük Mol­nár Zoltán üdülővezetőt. — Az intézmény szakszer­vezeti kézben maradt, a SZOT- tól a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségéhez került. 1991 előtt nem sokat törődtek az épület­tel, használták, de alig költöt­tek rá. Három éve, mikor az in­tézmény igazgatását elvállal­tam, teljes csatornahálózat fel­újítással kezdtem. Hasonló munkákról harmincéves do­kumentációt találtam. Ráférne az üdülőre a nagyobb felújítás, ám tavasszal csak egy kisebb kozmetikázásra van lehetőség. Még ennek is örülök, mert minden évben ki tudunk nyitni. Tízmillió forinton felüli a költségvetésünk, nagyon meg kell gondolni, hogy mire költünk. A postásoké mindig összetartó közösség volt, talán ez a titka mostani erejüknek is. A fenntartók fontosnak érzik a gyermeküdültetést. Egyszerre 150 nyaralót tud­nak fogadni, napi ötszöri étke­zést biztosítanak, s a két hét az idén 16 840 forintba kerül. Ezt nem a szülők állják, hanem a munkáltató és a szakszervezet közösen. Belefér ebbe még egy hajó, és buszkirándulás, gyerekműsor, diszkó. A fagyi, kóla, lángos persze már a zsebpénzt apasztja. Az üdülő működését 17-en biztosítják, Molnár Zoltán mindig februárban kezdi el a munkatársak toborzását. Ál­landó orvosi felügyeletet biz­tosítanak, örömmel mutatják, hogy a fertőző szobának még nem volt lakója. Vannak nyugdíjas visszajárok, a töb­biek jórészt a munkanélküliek közül kerülnek ki. Pár éve még válogatni lehetett a nyári el­foglaltságot hirdető üdülők között, ma minden lehetőséget meg kell becsülni. A szakács tavasszal kivette részét az épü­let rendbetételéből, a karban­tartó ezermester mindenes, az üdülővezető szegélyköveket rak a gyep szélére, s közben bizakodik, hogy minden be­osztottja beválik e rövid három hónapra. Itt nincs borravaló, mint az éttermekben, ám a kö­vetelmények szigorúak. (Izményi) „Betty” megérkezett A női becenevet viseLő emeletes angol busz és négy ausztrál utasa 32 000 kilométert tett meg Londontól Hongkongig, áthaladt 3 kontinensen és 25 országon, míg csaknem egy év után megérkezett céljához. A vidám fiatal­emberek útközben jótékony célra gyűjtöttek fotó: feb-reuters A négy grácia (balról jobbra): Claudia Schiffer, Elle MacPerhson, Naomi Cambell és Christy Turlington világ­hírű divatmodellek, a New York-i Fashion Cafe-ban sajtóér­tekezleten jelentették be, hogy jövőre Londonban is nyílik hasonló vendéglő. A négy hölgy anyagilag is érdekelt a vál­lalkozásban. FOTÓ: FEB-REUTERS S Ne szidja előző munkahelyét Álláskeresők illemtana Napjainkban mind élesebb, kíméletlenebb harc folyik a fogyatkozó munkahelyekért. S mivel a közeljövőben a helyzet aligha változik, tanácsos ala­posan felkészülni az állásva­dászatra, ha nem akarunk hát­ránnyal indulni a versengés­ben. — A munkanélküliek első és legfontosabb aranyszabá­lya, hogy mielőbb igyekezze­nek elhelyezkedni. A munkaa­dók szemében ugyanis akarva- akaratlanul csökken annak az értéke, aki túl hosszú ideje nem talált állást magának. Azt a gyanút ébreszti, hogy a hiba az álláskeresőben van. Éppen ezért ésszerű a kevésbé vonzó ajánlatokat is komolyan fonto­lóra venni biztos keresettel a hátunk mögött nyugodtabban és eredményesebben nézhe­tünk kedvezőbb lehetőségek után. Az írásban kért pályázat el­készítésekor mindig ügyel­jünk, arra hogy a beadott do­kumentum már megjelenésé­ben bizalmat ébresszen: a gondos íráskép, a hibátlan he­lyesírás önmagában fél siker. Nem árt tudni, hogy a kézzel írt beadványokról sok helyen grafológusok véleményét is kikérik. A személyes meghallgatá­sokra tanácsos alaposan felké­szülni. Nemigen érheti megle­petés azt az álláskeresőt, aki a következő három kérdéskörre már jó előre megfogalmazza válaszait: Szakismerete, eddigi mun­kája mennyiben teszi alkal­massá az adott állás betölté­sére? — Miért jelentkezett a szóban forgó munkakörre? — Mennyire tud beilleszkedni a munkahelyi közösségbe? A kérdések többnyire a szakmai életutat firtatják, az előző munkahellyel kapcsola­tosak. A meghallgatások írat­lan illemtana szerint nem sze­rencsés volt munkatársainkról, főnökeinkről kedvezőtlenül nyilatkozni, munkahelyünkről sötét képet festeni. Nem tesz jó benyomást az sem, ha családi vagy egyéb személyes problémánkkal ho­zakodunk elő a meghallgatá­son. Általános szabály hogy szóban és írásban egyaránt mindig csak a leglényegesebb információkra szorítkozzunk: a bőbeszédűséget, fecsegést sehol nem honorálják. Az álláskeresőknek különö­sen ügyelniük kell a mindenütt méltányolt pontosságra. Az idejében beadott pályázat, a pontos megjelenés a megbíz­hatóság csalhatatlan jele, ami a munkaadók döntésé­nél mindig sokat nyom a lat­ban. Dr. Takács Ilona Postásüdülő gyerekeknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom