Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-08 / 158. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1995. július 8., szombat A fantázia kitáruló horizontja Szárny és tehetség... Az egyik szenvedélye a vitorlázórepülés Néhány hónapja fiatal szerző írása tűnt fel a Somogyi Hírlap hasábjain: az alig több, mint 18 éves Somogyi Gyuláé, aki Ka- posmérőben lakik. — A szépirodalom meghatározása igen nehéz. Lehet, hogy azt szeretnék írni, de nem sikerül. Lehet, hogy science fictiont írnék, de szépirodalom lesz. Ez kissé megfoghatatlan. Azt írok, ami jön. Egyik alapelvemet Kosztolányi Dezső fogalmazta meg emigyen: „Az írónak nem szabad kétségek között tartani az olvasót egy percig sem. Legyen minden egyértelmű. ” — Úgy tudom nemcsak a fantáziád szárnyal, hanem te magad is. Hogyan kapcsolható össze a két szenvedély? — A vitorlázórepülés, és az írás egyaránt szabadságot ad. Amikor fent vagyok három dimenzióban mozgok; akármerre repülhetek. Az írás során pedig a papíron kalandozok bármerre. A kettő segíti egymást, nem egy írásom született vitorlázórepülős témából. Amit a legfontosabbnak tartok az a csapatmunka. Egy csapatban újra kell tanulni az emberi kapcsolatokat. Ezeket a tapasztalatokat hasznosíthatom egy-egy szereplő, novellahős jellemének kialakításakor. J ones Wildman, a Crow and Co. egyik alkalmazottja, kilépett a jósdából, s indult hazafelé. A könyvkiadó, ahol dolgozott, most kezdet igazán fölemelkedni, és ez Jonesnak is fizetésemelést jelentett. Szüksége is volt a plusz pénzre, mert igen szerette a kubai szivart, ami elég drága hobbi egy fiatalnak. A város lakói a közeli Londonba jártak dolgozni. Jones mégsem volt olyan jelentéktelen figura, mint első pillanatra gondolnánk: a cég főnöke ugyanis Jones nagybátyja volt. Bár nem tett semmit unokaöcs- cséért, azért megvoltak egymás mellett. Jones sokat költött szivarra; sok pénz vált füstté az uj- jai között. Most azonban kissé másként látta a dolgot — a biztató jóslat után. „Ha leszoksz a szivarozásról, nagy pénz üti a markodat” — ez járt a fejében, miközben hazafelé ballagott. De valahogy nem tudta igazán komolyan venni. Másnap, kedden a cég főnöke jelentette, hogy szerdán Londonba utazik az egész vállalat; A Pantam Books könyvkiadó helyi kirendeltségének meghívására egy gondtalan napot a londoni vidámparkban töltenek. — Honnan merítesz még ötletet írásaidhoz? — Mindenhol eszembe jutnak ötletek, ha jönnek. De ahhoz, hogy jöjjenek, ki kell mozdulnom otthonról, ismereteket, tapasztalatokat kell gyűj- tenem, és mindenképpen tanulnom kell. — Somogyi vagy, az első sikert mégis egy hévízi pályázat kiilöndíja jelentette. — Kedvelem a pályázatokat. Főleg azért, mert ezek hozzájárulnak az ismeretségek szerzéMint a gyerekek, úgy örültek az utazásnak. Mikor a busz megérkezett, egy csoportban, nevetve vonultak be a parkba. Mindenki a hullámvasúthoz igyekezett. Ott azonban kisebb bonyodalom támadt: kevés volt a hely. Jones nagybátyja oldotta meg a gondot, kissé egyéni módon: mindenkit kiparancsolt a kocsikból, és csak unokaöccse, Mr. Wildman ülhetett be. Mivel egyedül azért nem utazhatott, beszálltak mellé a Pamtam Books emberei is. Indult a szerelvény, s nemsokára már erős menetszél borzolta Jones haját. Nem tudta megállni, hogy ne gyújtson rá. Hiszen különleges az alkalom: szivarozhat egy ilyen vonaton! Jonesnak azonban néhány szippantás után nemcsak a gondolatai hullámoztak, hanem gyomra is. A szivarfüsttől meg a szédítő sebességtől, ahogy hullámvölgyből hullámvölgybe robogott a vonat. Ekkor újra eszébe jutott a jóslat, s ránézett a füstölgő szivarra. — Miért ne? — kiáltott föl, és elhajította a dohányrudat. A szivar hosszú, nagy ívben repült, és a síneken landolt. A bal séhez. Sikerült kisebb-nagyobb kapcsolatokat kiépítenem szerkesztőkkel, írókkal, költőkkel is. Hévíz tapasztalatszerzés szempontjából volt jelentős. A Németh László Társaság kiírására beküldött művemmel országos második helyezést értem el. Most még három helyről — például az írók Szak- szervezetének pályázatáról — várok visszajelzést. — Sok „szakmabeli” nem csak ír, fordít is, amihez nélkülözhetetlen a nyelvtudás. Mioldali sínpáron, épp egy hullámdomb legtetején. Jones köre véget ért, a vonat lassan fékezve megállt. A peronon már türelmetlenül vártak a Crow and Co. alkalmazottjai. Indult a második kör. Egyre jobban gyorsult a vonat, s mindenki élvezte a száguldást. A szerelvény legelső kocsija volt az igazi izgalmak színhelye. Amikor fölért egy-egy hullámdomb tetejére, kerekei mindig kiemelkedtek a sínek közül; néhány másodpercig úszott a levegőben, majd ahogy a többi kocsi is odaért, visszabillent a sínpárok közé. Nem volt veszélyes, hiszen a legelső kocsi csak a tehetetlensége miatt emelkedett föl. S egyre közelebb került a szivarhoz, amely várakozóan feküdt a domb tetején. A magasban egy galamb körözött, ennivaló után kutatva, amelyet a vidámparkot látogatók dobálnak a földre. Most vette észre azt a barna valamit a sínen. Azonnal feléje repült, majd leszállt. Kíváncsian vizslatta, míg kicsiny madáragyába nem villant a közeledő vonat zaja. Fölkapta hirtelen a szivarvéget, és fölemelkedett. Ebben lyen nyelveket tanulsz, illetve beszélsz? — Kedvelem az egzotikus nyelveket. Egyik kedvencem — egy Afrikában élő angol író hatására — a Dél-afrikai Köztársaság egyik hivatalos nyelve, az afrikaans. Régi szerelmem a sci-fi irodalom is, amit angol eredetiben olvasva újra felfedeztem. Szívesen lapozgatom Ray Bradbury novelláit. Némelyiket le is fordítottam. Nem igazán műfordítások, de tanultam belőlük. Gombás Bálint a pillanatban ért oda a szerelvény első kocsija, Jones nagybátyjával és vidám feleségével. A kerekek a levegőben voltak már, amikor a galamb nekiütközött. A hatalmas tömegű vonatkocsi és a madár találkozása épp elég volt arra, hogy a kocsi kereke ne essen vissza pontosan a sínekre. A galamb teste aláhullott a mélybe, s követte a kisiklott szerelvény is, utasaival... — Túlélők? — Nincsenek, felügyelő úr — mondta a helyszínelést végző rendőr. — Senki sem élte túl a hatvanöt méteres zuhanást. — Vajon miért siklott ki a vonat? — töprengett hangosan a felügyelő. — Eddig még nem történt ehhez hasonló baleset. — A tartószerkezetben fennakadva találtunk egy galambtestet. Nagyon úgy néz ki a dolog, hogy a madár nekirepült a szerelvénynek és kisiklatta. — Ez nem lehet igaz — kétkedett a felügyelő. A rejtélyes ügyet végül is lezárta a rendőrség. Jones pedig örökölte a vállalatot, a nagybátyja után. Mivel azonban nem értett az üzletvezetéshez, eladta az egészet a Pantam Booksnak. Félmillió font sterlinget kapott érte. S azóta a Ne dohányozz! mozgalom tagja. Somogyi Gyula A szivar TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK Az élesre állítható szemüveg Mit szólna egy nyakkendőhöz, amely automatikusan jelzi, ha színben nem összeillő öltönyhöz próbálja felvenni? S milyen hasznos lehetne egy szemüveg, amely önműködően élesre állítja magát, attól függően, milyen távolságra néz az, aki hordja. Mindezeken az újdonságokon már dolgoznak a Massachusetts Institute of Technology, a híres amerikai műszaki egyetem kutatói: a komputertechnika fejlődésével a parányi nyomtatott áramköröket ugyanis a leghétköznapibb eszközökbe is beépíthetik, így például a ruhákba, ahol állandóan mérhetik az ember vérnyomását és továbbíthatják az adatokat a háziorvos számítógépébe; egy kabátba, amely a hőmérséklet érzékelésével tudja változtatni a hőfokát. A komputerizált kenyérpirító megtanulhatja, ki mennyire akarja pirítani a kenyerét, az irodai szék pedig, hogy ki hogyan szeret benne elhelyezkedni. Az egyik legfrappánsabb ötlet, hogy a viselő személy tulajdonságait, érdeklődési körét tartalmazó adatokat az ékszerén tárolják. így — ha partnere is hasonló felszereléssel érkezik — a komputerek „eldöntik” egymás között, hogy a két személy illik-e egymáshoz.... A „szundimolekula” Amerikai tudósok felfedeztek egy olyan altató molekulát, amely új értelmezést adhat a jól ismert „álmos, mint egy macska” kifejezésnek. A molekulát - minő véletlen - alvó macskák agyvelőjében találták meg. Szintetikus másolatát patkányokba fecskendezve azt tapasztalták, hogy a rágcsálók azonnal természetes, mély álomba merültek. „Ez az első lépés ahhoz, hogy genetikai szinten is megértsük, miképpen működik az alvásmechanizmus - állítja Benjamin F. Cravatt idegsebész, a hattagú kutatócsoport tagja. - S ha már tudjuk, hogyan alszunk, talán azt is megállapíthatjuk, mi okozza az alvás-zavarokat.” Természetesen ahhoz, hogy a szert embereken is kipróbálják, még számtalan kísérletet kell elvégezni. Az már bizonyos, hogy a molekula a macskák, patkányok és az emberek agyában egyaránt megtalálható, egy nemrégiben azonosított zsírszerű anyagban. Csak eddig senki sem tudta, hogy ez az „alváskeltő” molekula. A jövő század órája Ez az óra pehelykönnyű és nem nagyobb, mint a hagyományos digitális karórák. De rengeteget tud. Csipogással jelzi, hogy holnap lesz a „gazda” születésnapja, s azt is, hogy nincs már pénz a családi folyószámlán! Azt is tudja, hogy mi a hitelkártya titkos száma, s „fejben tartja” a legfontosabb telefonszámokat. Hogyan tárolja az óra ezeket a tudnivalókat? A személyi számítógépbe kell betáplálni a szükséges adatokat, s az órát a monitortól 30 centire tartva be kell indítani az „adást”. Ekkor az órába épített optikai szenzor a maga szuper mini-chipjébe táplálja az adatokat — 20 másodperc alatt. A Timex Datalink feltalálója, Bill Gates, a Microsoft híres főnöke úgy véli, hogy ez még csak a kezdet: 2000-re már számítógépünk összes adatát a csuklónkon tárolhatjuk! Szerelmi sörital Belgiumban piacra dobták a szerelmi kedvet fokozó sört. Az „Eurotika” alkoholtartalma 9,5 százalékos, és állítólag csodákat művel. A Bemard School szexuálpszichológus által kifejlesztett ital hatásmechanizmusa egyelőre ismeretlen, de akik ittak a tesztelésképpen forgalomba hozott több tízezer üvegből, azok nem panaszkodtak nemi tétlenségre. A nők és a férfiak egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy érezhetően — kézzel foghatóan?! — erősödött szexuális vágyakozásuk. A szakember nem sok szót fecsérel a sör elementáris hatását bemutató reklámokra. Az üveg címkéjén csupán egyetlen felirat olvasható: „Ha helyt akar állni, partnerével csak mértékkel itasson a sörből!” Minden ötödik diák különórát vesz Németországban az előző iskolaévben minden ötödik diák segítségre szorult tanulmányaiban. A német családok havonta átlag 150-200 márkát áldoztak ilyen célra, pénztárcájuk vastagságától függően. A megkérdezett családok többségében a gyerekek hetente átlag két „pótórát” vesznek. Német kutatók az ENSZ Egészségügyi Világszervezete számára készítettek ebben a témában tanulmányt. A felmérés szerint a diákok iskolán kívüli oktatására egész iparág épült. Szobrásztarisznya és vándorbot A szobrász, és a magányos titkokat őrző betyár A szükség tette a XX. század végének vándorává Bíró Attila erdélyi képzőművészt, aki tíz napig a zselici tájból merített ihletet a somogyi betyár faragásához. Nem önszántából csomagolta be hátizsákját sok évvel ezelőtt a marosvásárhelyi szobrász: a romániai változások szele röpítette el. Addig biztos munkahelye volt, Segesváron keramikusként, Vásárhelyen forma- tervezőként dolgozott. — A forradalom után sok művész került az utcára, persze nem egyszerűen kirúgtak: olyan vezetői beosztást ajánlottak, ami biztos bukásra volt ítélve. Inkább önként mentem. Képzőművészként lehetetlen elhelyezkedni, ma otthon mindenki csak eladni, nyerni akar. Ez nem az én világom. Az iskolákban, melyeket kijártam sok mindenre megtanítottak bennünket, csak arra nem, hogy hogyan lehet talpon maradni, élni lehetetlen helyzetben. A szobrászathoz vezető útról beszélgetünk, melyről az a véleménye: sima volt, túlságosan is az. A tehetségét már kisgyerekként elismerték, az iskolában mindenre megtanították, csak arra nem, hogyan lehet talpon maradni, a lehetetlen körülmények között élni. „A menedzsereket felkészítik a nehéz helyzetekre, a művészeket nem.” A hátizsákos világjárás nem élmény: a bizonytalanság mindig ott lebeg a feje fölött. Az édesapja itt él, és magyar állampolgár, pár évig nála lakott. — Szeretném megszerezni a kettős állampolgárságot, csakhogy sok-sok pénz kell hozzá. Lefordíttattam a diplomáimat — a saját fordítást nem fogadják el a hatóságok —, a két papír ötezer forintba került. Az AIDS vizsgálat szintén ennyi, még ha nem is vagyok fertőzött, ám az igazolás szükséges. Minden lépés pénz, s ebből van a legkevesebb. Fél évig dolgozott Pesten egy keramikusnál, tisztes mestermunkát végezve, a nyár egy része alkotótáborokban telik, ahová szívesen hívják barátai a tehetséges, zárkózott szobrászt. Igazán egy hullámhosszon a szintén Erdélyből jött, de nálunk már gyökeret vert ismerősökkel van. Nagykanizsán több szobra is áll, az ottani alkotóközösség befogadta. Azt mondja a város nagyon sok hasonlóságot mutat Marosvásárhellyel. Mostantól a somogyiak is láthatják munkáját a bányai közösségi ház előtt, ha kirándulnak a Zselic déli lejtőire: a betyárt, mely éppoly magányos, titkokat őrző, számkivetett, mint Bíró Attila. Azt mondják, a rendelkezésre álló anyag, a tölgyfa mérete miatt lett ilyen fegyelmezett a betyár tartása. Én azt hiszem, vastagabb rönkből sem faragott volna széttárt karú, a világ felé kinyíló embert. A műben benne van készítője. Azt mondja, tömörre faragta, mert szobrot akar csinálni, nem óriás nippet. Izményi Éva
