Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-29 / 176. szám

1995. július 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Szomjaznak a földek, várják a csapadékot Szűkmarkú a gyenge föld A somogysárdi Haladás Me­zőgazdasági Szövetkezetben jelenleg 2150 hektár bérelt területen gazdálkodnak, a kárpótlás és a részaránytu­lajdon kiadás előtt azonban kétszer ekkora szántóterüle­tet műveltek meg. Most az aratás befejeztével bérmun­kában dolgoznak a kombáj­nok a szomszédos gazdasá­gokban. Ebből tavaly mint­egy 10 millió forint bevételük származott, és ennyire számí­tanak az idén is. — A betakarítással végez­tünk, az összes terményt leszer­ződtük a Dél-Dunántúli Ga­bona Rt-hez, kétezer tonnát szállítottunk le a malomba il­letve a kiskorpádi telepre — mondta Langmár Ferenc elnök. — Búzát 729 hektáron termesz­tettünk és 3,9 tonnát takarítot­tunk be hektáronként, őszi árpát pedig 167 hektáron arattunk, ennek 2,8 tonna lett a termésát­lag. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok miatt az eredmé­nyek lényegesen gyengébbek a vártnál, a búza hozama a pilla­natnyi árakon nem fedezi a termelési költségeket sem. A minőségre nem panaszkodha­tunk, de ez jórészt a gombabe­tegségek elleni szakszerű véde­kezésnek és a háromszori mű­trágyázásnak tudható be. Ez utóbbi főleg a sikértartalomra volt kezvező hatással, a méré­sek 30 felletti eredményről ta­núskodnak. A szerződés sze­rinti árakat azonban keveseljük, de bízom abban, hogy a gabo­napiac fellendülésének hatására a mi partnerünk is felülvizs­gálja a megállapodást és talán többet ad a terményért, mint amennyiért leszerződtük. Az elnök szerint a várható napraforgó és kukoricatermést még nehéz megítélni, de a csa­padékra nagy szükség lenne, mert a térségben rossz a talaj vízgazdálkodása és már szint nincs semmi tartalék. Erre azonban nincs semmi támoga­tás, az árakban sem fizeti meg senki, emiatt azonban kérdé­sessé válhat a vetőmag és mű­trágyavásárlás is a jövőben. A termény egy részét az ál­lattenyésztésben használják fel. A 300 kocának és szaporulatá­nak helyben keverik a takar­mányt, amihez csak a kiegészí­tőket vásárolja meg a szövetke­zet. Az állattenyésztő telepen a teljes önetető rendszer cseréjét SOMOGYI HÍRLAP Csíky K. Erika jegyzete Uzletszagú királyi fakanál Nagyszakácsi valaha királyi szakácsok szülőföldje volt. A falu egy a gyökerek és kitörési kísérletek után kapaszkodó, ha­lódó községek sorában, amelyiknek nemcsak szerencséje, ha­nem vakmerő álmodozója is akadt. A megváltó hitével indított megyei szakácsverseny mára országos idegenforgalmi és szakmai látványossággá lett - kellő számú pártfogóval, s megannyi üzletet szimatoló ellendrukkerrel. A Béres Julianna jegyezte Nagyszakácsi Hagyományőrző Egyesület megalakulásakor olyan sziklamászásba kezdett, amilyet nem biztosítottak profik, s nem támogattak a már csú­cson levők. A Szent Lőrinc-napi mulatságot könnyed kézle­gyintéssel elintéző show-biznisz valahol félúton felfigyelt a kapaszkodókra, ám egyelőre — a turizmus és a gasztronómia hazai nagyjaival egyetemben — képtelen eldönteni: irigyelje- e, vagy inkább felkarolja a nagyszakácsi nagy kísérletet. Ami valójában jóval több, mint amatőr patrióták lelkes igyekvése. Az idei királyi fakanálért és a vele járó pecsétgyű­rűért a honi szakácsművészet neves képviselői versengenek a Horváth Rozi elnökletével ítélkező zsűri előtt. A szabadtéri kemencékben készülő ételkülönlegességeket négy ország — lengyel, francia, osztrák, német — megfigyelői vigyázzák, akik jövőre már saját népi udvarukkal kívánnak megjelenni Somogybán. Egy héttel a királyi szakács címért meghirdetett verseny előtt nyugat-európai befektetők is kopogtatnak a szervezők ajtaján. A középkori hagyományok átörökítését modern kori üzletté kovácsoló külföldiek fantáziát látnak a dologban: a nagysza­kácsi domobokra tervezett, régi népi mesterségeket bemutató, csaknem húszhektáros faluban, és a hozzá csatlakozó rene­szánsz kertben. A „Mátyás király pihenője” névre keresztelt ötlet — megvalósulás esetén — nemcsak az egynapos rendez­vényt nyújthatná hosszabbra — egy egész szezonra —, de lé­nyeges változást hozna a szakácsi lakosok életében is. Ami végett néhány megszállott elindult a királyi szakácsok nyomdokán. Vendéglátó Somogy (Folytatás az 1. oldalról) Amit tapasztaltunk — foly­tatta dr. Orosz Sándor —, az megerősített bennünket ab­ban, hogy van kezdeménye­zőkészség a falvakban, a poli­tikának az a feladata, hogy inspirálja ezeket a kezdemé­nyezőket, karolja fel az ötle­teket, s tegye lehetővé kibon­takozásukat. Amit láttak, meglepetés volt. Reggel a vendégeket dr. Kolber István, a megyei köz­gyűlés elnöke a megyeházán fogadta, s arról adott tájékoz­tatást, hogy a Balaton mellett Belső-Somogy is jelenthet idegenforgalmi vonzerőt. Az­tán elindultak, hogy megnéz­zék ezt a vonzerőt. Elmentek Bányára, ahol Nagyné Czanka Valéria a Panoráma Egyesület múltját és terveit ismertette meg a vendégekkel, és termé­szetesen a panorámát, amely a szemük elé tárult a bányai közösségi ház teraszáról. Itt már szinte nem is kellett ja­vasolni, hogy Szennába ne a megszokott kövesúton, ha­nem az erdőn keresztül men­jenek^ vendégek. A Zselicen át vezetett Bőszénfára, onnan pedig Ropolyon át Szennába az út. A falumúzeumot Handó János polgármester mutatta be, Miszlai János pe­dig a falusi vendéglátásból adott a szó szoros értelmében vett ízelítőt a vendégeknek. Ebéd után Lengyeltóti kö­vetkezett, ahol dr. Kovács Miklós, a Siótour elnök-ve­zérigazgatója és Papszt Lajos polgármester a Somogyi Fa­lusi Vendéglátók Szövetsé­gének elnöke mutatta be a Ba­laton mögötti tájat, többek között a Kék-Tó üdülőfalut. Nem titkolták: úgy érzik, hogy' az idegenforgalomnak ma kevés a propagandistája, és emiatt eléggé halk a hangja a kormányon belül. Ezt az ér­zésüket megerősítette a szál­lodaszövetség elnöke. — Ezért is szükség van arra — hangoztatta az Or­szággyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke —, hogy ország méretekben gon­dolkodjanak azok, akik a vendéglátást, az idegenfor­galmat szervezik, hiszen ha idejön a vendég, itt is fo­gyaszt, s amit megtermelnek, azt szállítási költség nélkül exportálják. Úgy tűnik, ma elsősorban a marketing javítására van szükség és lehetőség is. Eh­hez — állította dr. Orosz Sándor — még pénzt is lehet szerezni. Somogy sok jelzője mellé alighanem az is odaillik, hogy vendéglátó. (Kercza) Menekültcsúcs Nagyatádon Mi van a karanténon belül? Nem várt új világ fotó: lang Róbert A 88 férfit, 46 nőt és 46 gyere­ket négy autóbusz szállította Hercegszántóról az átmeneti szállásra. Érkezésükkel kétezer fölé emelkedett a táborban la­kók száma. A menekülteket a kötelező karantén után szállá­solják csak el. Mint azt Farkas László rendészetvezető el­mondta, még elviselhető kö­rülmények között el tudják he­lyezni a menekülteket. Az szál­lásépületekben lévő ideiglenes raktárakat, a TV és játékszobá­kat is hálótermekké alakították át. A most érkezett menekültek között sok a fiatal, a katona és a hadköteles. Csonkacsaládok érkeztek, s főként férfiak. Csomagjaikban jó esetben a legszükségesebb eszközök és felszerelések vannak. Többsé­gük nem beszél, mert fél, hogy az otthon maradiaknak baja esik. Egy ötven év körüli férfi egyedül érkezett, a felesége és gyereke otthon maradt, mert több pénzük nem volt. Ő két­ezer márkát fizetett az útért. Már hónapok óta nem aludt otthon. Három fiatal a kötelező és ingyen végzett munkaakciók elől menekült. Elmondták, hogy napi 12 órát dolgoztak, ingyen. Ebből pedig nem lehet megélni. Egy nemrég jegybe kelt fiatal házaspár férfitagja a katonai szolgálat elől menekült. Abban reménykednek, jobb éle­tük lesz. Merdanovics Hamdija a községházán dolgozott, nem bőbeszédű: — Feleségemmel jöttünk el, a családunk szétsza­kadt, a fiam amerikában él. Sipovacról jött két iskolás­korú gyerek az édesanyjával, aki az egy hónapja már itt élő félje és harmadik gyereke után eredt útnak. Egy házaspár tele­fonálni indult. Ő értük eljön a fiúk... Németh István Alapítvány a diákokért Marcali, Barcs, Lengyeltóti és a Somogyért Egyesület alapít­ványt hozott létre, melynek neve „Közalapítvány a somo­gyi egyetemistákért és főisko­lákért”. A város önkormányzata mint alapító tag az induláshoz 20 ezer forintot biztosított. Az alapítványt kezelő kuratórium tagja Horváth Ferenc, barcsi képviselő. Nyereséges a törzstelep A kapolyi Haladás Mezőgazda- sági Szövetkezet sertéstörzste- nyészeti telepén jelenleg nyolcvan törzskoca, illetve 45 árutermelő koéá" alkotja az ál­lományt. Az elmúlt hónapok­ban mintegy 3,5 millió forint árbevételt ért el a gazdaság, a nyereség pedig megközelítette a 6oo ezer forintot. Utak, hidak karbantartása Közel huszonegy kilométer hosszú közutat, valamint 11 hi­dat kezel a tabi városi Gamesz szervezet. A pénzügyi lehető­ségek figyelembevételével az aszfaltréteget évente, a város­hoz tartozó földutakat évente többször javítják. Koncert a sétálóutcában Augusztus elsején, este fél öt órai kezdettel a kaposvári sétá­lóutcában ad hangversenyt a Magyar Continental Singers énekegyüttes. A könnyűzenei darabokat előadó, harminchét­tagú együttes Miskolcról érke­zik Kaposvárra. Somogyi résztvevők európai konferencián Két somogyi pedagógus, Ró- zsásné Horváth Erzsébet és Szilvái Mónika is részt vett a napokban Budapesten megren­dezett 9. Európai Olvasáskon­ferencián. A két somogyi taní­tónő a magyaregresi iskola komplex nevelési programját és tevékenységét mutatta be. A konferencia egyik szekciójának vezetője dr. Komáromi Gabri­ella, a kaposvári Csokonai Vi­téz Mihály Tanítóképző Főis­kola főigazgatója volt. Szünetelt a vízellátás Tegnap délelőtt 9-től 10 óráig szünetelt Marcaliban a gombai városrész vízellátása a Táncsics utcában történt csőtörés miatt. A marcali vízvezetékrendszer csaknem negyed százados, el­avult, egyelőre azonban csak a Táncsics utcai 300 méter hosz- szúságú vascsövet cserélik ki a DRV szakemberei. Jutalom a szolgálatért Leszerelő ünnepséget tartot­tak tegnap a taszári művelő­dési házban. A 31. Kapos Harcászati Repülőezrednél közel kétszázan fejezték be az egy éves sorkatonai szol­gálatát. Tőlük Pintér Zoltán alezredes az ezred parancsnok helyet­tese búcsúzott. Különösen em­lékezetes marad ez a nap Pál Viktornak aki Pécsről kelült az alakulathoz, ő a honvé­delmi miniszter által létreho­zott Újrakezdési Alapítvány húszezer forintos jutalmát kapta. Ezt évente két alka­lommal 15-15 leszerelőnek adják ki. Az idén a Légvé­delmi Parancsnokság állomá­nyából mindössze hárman kapták meg. A repülő csapa­toknál szolgálatot teljesítők közül pedig csak'egyedül Pál Viktor. Példás szolgálat ellátá­sával, háromszori dicséretével érdemelte ezt ki. A pénzt szü­lei jelenlétében a tegnapi ün­nepségen vette át, ahol őrmes­terré léptették elő. Lapunk kérdésére Pál Viktor el­mondta: — Gyorsan telt ez egyéves szolgálat. A civiléletben autó­szerelőként dolgozom, felte­hetően ezt a munkát fogom folytatni. Az előléptetésnek és a pénznek is nagyon örülök, mint mindenkinek nekem is jól jön. Most nyaralni megyek, itthon valamelyik víz melletti üdülőhelyre, ezt a pénzt erre fordítom. A megjutalmazott Pál Vik­tor leadja katona ruháit, a surranót is fényesre pucol­ta FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Életveszélyes a hetesi iskola A közelmúltban végzett vizsgá­latok eredményei szerint élet- veszélyessé vált a hetesi iskola egyik szárnya. — A több mint százéves is­kolaépület alatt egy szennyvíz­cső rongálódott meg, alááztatta az épület egy részét — tudtuk meg Laczóné Hardi Márta jegyzőtől. — A hiba kijavítá­sára eredetileg néhány százezer forintot terveztünk az önkor­mányzat félmilliós „vésztarta­lékából”, az elvégzett vizsgála­tok szerint azonban az egész épületszámyat le kell majd bon­tani, s ennek többmilliós költ­ségeit aligha tudjuk vállalni. Pedig a gyermekek étkeztetését szeptembertől már ismét ebben az épületszámyban szeretnék megoldani. (Jakab) Somogybán is „szitált” a Yamaha Mint hírül adtuk, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság el­rendelte a rendőrségi Yama­hák szakértői vizsgálatát, mi­vel a motorok menetstabili­tása nem felel meg a gyakran nagy sebességet igénylő szol­gálat követelményeinek. — Somogybán tizenhat ré­gebbi, 650-es Yamahával jár­nak a rendőrök, s nemrégiben hat 600-as Yamaha állt szol­gálatba — válaszolta a So­mogyi Hírlap kérdésére Sin- kovics Ferenc alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője. — Az újabb, most azonban vitatott motorkerékpárokkal a siófoki, a fonyódi, a kapos­vári (megyei) és a nagyatádi rendőrkapitányság területén dolgoznak a járőrök. A 600-as motorkerékpártípust a buda­pesti - műszaki- • -egyetemen vizsgálják, szakértői véle­mény egy hét múlva várható. — Addig a 600-as Yama­hákat leállították? — Nem, továbbra is dol­goznak ezekkel a motorokkal járőreink. — A motorosjáró'rök jelez­tek menetstabilitási problé­mákat? — Igen. Panaszkodtak az úgynevezett „kormányszitá- lásra”. — A közelmúltban, So- mogybabodon meghalt fiatal' motorosrendó'r milyen Ya­maha nyergében ült? — 600-as Yamahán. Meg­győződésem, hogy a baleset bármilyen motorral elkerülhe­tetlen lett volna a német terep­járó vezetőjének durva sza­bálytalansága miatt. T. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom