Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-01 / 152. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. július 1., szombat Mintamegye lesz Somogy Dán, német és angol informatikai szakemberek csoportja érkezett tegnap Somogyba, hogy figyelemmel kísérjék, mennyire hatékonyan használják föl Magyarországon a Phare-program keretében érkező támogatásokat. A megyei önkormányzat szervezte szakmai tanácskozáson elhangzott, Somogy megye mintául szolgál majd. A külföldi delegációknak itt mutatják meg, mire költik a Phare pénzét. A tanácskozáson résztvevő szakemberek elmondták, cégeik országos informatikai programot készítenek a magyar kormány kérésére. Somogy is részese a Phare program közigazgatás-korszerűsítési programjának. Emlékérem gazdászoknak A 73. Nemzetközi Szövetkezeti Napon az Országos Szövetkezeti Tanács ünnepséget rendezett tegnap Budapesten. So- mogyból hat mezőgazdasági szakembert tüntettek ki ebből az alkalomból. Szövetkezeti emlékérmet kapott Pásztohy András országgyűlési képviselő, Fábri Béla a Teszöv dolgozója, Vétek Józsefe göllei Béke szövetkezet elnöke, Illés László böhönyei, Varga Árpád somogysámsoni elnök és Winter Mátyás a barcsi szövetkezet dolgozója. Az Egyesült Nemzetek közgyűlése július első szombatját ez évtől kezdve ENSZ Szövetkezeti Nappá nyilvánította. Hivatalos statisztikai összegzés szerint ma hazánkban 8265 szövetkezet működik. A mezőgazdasági szövetkezetek keretében üzemeltetik a mezőgazdasági gépek túlnyomó részét. Fontos szerepet töltenek be a szántóföldek mintegy 60 százalékán folytatott termelés szervezésében. A fogyasztási szövetkezetek az ország csaknem valamennyi településére kiterjedő kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Az ipari szövetkezeteknek a munkahelyteremtés mellett az exportforgalomban is jelentős szerepük van. A takarékszövetkezetek a lakosági betétállomány 17, a hitelállomány 19 százalékát kezelik, a lakásszövetkezetek egymillió embernek otthont adó lakásállomány kezeléséről gondoskodnak. Bármennyire nehéz is a szövetkezetek helyzete, nélkülük a magyar nemzetgazdaság folyamatossága és kibontakozása, közel 2,5 millió tag munka- és életkörülményeinek védelme aligha volna megoldható. (Boldizsár) Az egykori társak közül egyedül vannak talpon Negyedszázados a Délviép Éppen negyedszázada, 1970 július elsején alakult meg a Dél-Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat, a Délviép. A 25 év mindenképpen ünneplésre ad alkalmat, már csak azért is, mert mint több példa is mutatja: nem volt könnyű megérni az évfordulót. Az egyidőben alakított hat hasonló cég közül rajtuk kívül senki sem élte túl az utóbbi évek nehézségeit. — Megalakulásunkkor a Dél- Dunántúlon a lakosság 30-35 százaléka részesült csak közműves vízellátásban, a csatornázott helyen élők aránya pedig csak 20 százalékos volt — mondta Vígh Sándor ügyvezető igazgató, amikor az eltelt időről kérdeztük. — Somogybán még rosszabb volt ez az arány. Ennek a lemaradásnak a pótlására kellett egy ütőképes kivitelező vállalatot létrehozni, aminek fő tevékenységi köre a vízellátási hálózatok, csatornarendszerek, ivóvíz- és szennyvíztisztító létesítmények építése. Ez lett a Délviép. Ma a területünkön lévő települések 98 százalékán vezetéken jön az ivóvíz, a csatornázott területen élő lakosság aránya pedig 53 százalékos. Ezeket az eredményeket csak egy dinamikus fejlesztéssel, a kiviteli kapacitás állandó növelésével lehetett elérni. Ehhez korszerű építési anyagok és technológiák bevezetésére volt szükség, s talán ez emelte ki a társcégek közül a kaposvári központú vállalatot. Amit a vízi közműépítések során meghonosítottak és begyakoroltak, más betonozással és mélyépítéssel kapcsolatos Vígh Sándor a 25 év emlékeivel fotó: kovács Tibor munkák során is hasznosítani tudták. — Hamar megszokták a megrendelők, hogy a Délviép jó minőséget produkál, pontosan betartva a határidőket— mondta az ügyvezető igazgató. — Szerencsére ez a jó hírünk a konkurenciák megjelenésekor is megmaradt, és sok megrendelést köszönhetünk ennek. Természetesen igyekszünk továbbra is ennek megfelelően dolgozni. A vállalat kivitelezésében készült létesítmények értéke csak milliárdokban mérhető. — Csak az általunk épített ivóvízhálózat hossza több, mint ezer kilométer. De készült közel száz törpevízmű, és több jelentős regionális ivóvízrendszert, a hozzá kapcsolódó tisztítóművekkel együtt kivitelezésünkben. Szennyvíztisztító telepet a régió szinte valamennyi városában építettünk, az így létrehozott tisztító kapacitás több mint 300 ezer köbméter naponta. De mindemellett építettünk malmot, emlékművet, több uszodát, és elvégeztük olyan épületek alapozási munkáit, mint a kaposvári OTP épülete vagy az Egészségügyi Főiskola. A Délviépnél jelenleg hat- százan dolgoznak, immár maguk is tulajdonosok, hisz a privatizáció során az MRP szervezet is tulajdonjogot szerzett. Tavaly közel másfélmillió forint árbevételt értek el. A két évvel ezelőtti átalakulással, majd a privatizációval egyidőben módosult a cég szervezeti felépítése is. Divíziók — főmérnökségek — jöttek létre, amelyek egy-egy munkát a versenytárgyalástól az átadásig végigkísérnek. A változások célja az volt, hogy még rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, hogy biztosan megünnepelhesse a Déviép az újabb kerek évfordulót. Ma egyébként, a Délviép dolgozói a Desedán ünnepük meg a cég negyedszázados jubileumát. V. O. Csekket adnak a mentősök Ma nulla órától csekket kapnak a mentősöktől azok a betegek, akiknek szállítása térítéskötelessé vált. Kőrös János az Országos Mentőszolgálat Somogy megyei mentőszervezetének gazdasági ügyvezetője elmondta: a mentőszolgálat és a Népjóléti Minisztérium egyeztetése alapján, az erre kötelezettek —, kilométerektől függetlenül — , 100 forintot kötelesek befizetni csekken. Ilyen betegek például a begipszelt lábbal kontrollra „igyekvők”, illetve az eredeti gipszet járógipszre váltók. Az összeget, az oda és a visszaút alkalmával egyaránt (összesen 200 forintot) meg kell fizetni. A pénzt postán kell feladni. A gazdasági ügyvezető kételkedik, hogy a betegszállításért fizetendő pénz rendszeresen és pontosan befolyik majd a mentőszolgálat kasszájába. Keserű tapasztalataik igazolják: a detoxikálóba szállított részegek után jelenleg is több milüó forintos a kintlévőségük, s ezt képtelenek behajtani. Az eljárási költség ugyanis lassan többe kerülne, mint a tartozás maga. Továbbra sem kell fizetni a mentőszolgálatnál az A jelzéssel illetett mentőtevékenységért. Ezek közé tartozik a balesetesek, a mérgezettek, az égési sérültek, a vérző betegek, a szülésre illetve nőgyógyászati ellátásra szorulók, a gyógyintézetből, gyógyintézetbe (a szanatórium nem tartozik ide), a sugár, valamint a művesekezelésre járók szállítása. Nem kell továbbá fizetniük a betegszállításért a köz- gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezőknek. A szállításokért mintegy 120-150 millió forintos éves bevételt remél a Pénzügyminisztérium. Ebből kívánják pótolni azt a 400 millió forintot, amelyet a stabilizációs csomag intézkedései révén félévenként vonnak el a mentő- szolgálattól. (Várnai) Törvénysértő a siófoki bölcsőde-rendelet A siófoki képviselő-testület „bölcsőde-rendelete” több törvénysértő előírást tartalmaz. Többek közt ez is olvasható a Somogy megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztálya által megfogalmazott észrevételben. A levelet az egészségügyi dolgozók szakszervezete siófoki alapszervezetének címezték. Május végi ülésükön tárgyalták újra a siófoki városatyák a bölcsődei ellátás igénybevételének feltételeit. Azzal együtt, hogy százról negyven főre csökkentették a férőhelyek számát, előírták azt is, hogy csak a szociálisan rászorult szülők csemetéi járhatnak a jövőben bölcsődébe. A magyar köz- igazgatási hivatal ezen kitételt találta most törvénysértőnek. Álláspontjuk szerint nem felel meg a hatályos szociális törvénynek, hogy a jövedelemszint, lakásnagyság és különböző értéktárgyak megléte vagy hiánya határozzon a felvételről. (A rendelet szerint aki gépkocsi tulajdonnal rendelkezik, az nem jogosult...) Dr. Faludi Imre, a közigazgatási hivatal főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: kifogásaik arra kötelezik a siófoki képviselő-testületet, hogy újra foglalkozzon a témával, és határozzon a közigazgatási hivatal észrevételeiről. Amennyiben ezt követően is fennáll a törvénysértés ténye, végső fokon az Alkotmánybíróság elé kerülhet az ügy. F. I. Gondok és lehetőségek a kisebbségi önkormányzatoknál Biztató kaposvári példa — Szükségesnek tartjuk, hogy felszínre kerüljenek a kisebbségi önkormányzatok sajátos gondjai, a jogi szabályozás hiányosságai, tisztázódjanak bizonyos értelmezési, gazdasági, pénzügyi kérdések, a somogyi tapasztalatok, a működést befolyásoló nehézségek — összegezte a kisebbségi önkormányzatok vezetői számára rendezett szakmai konzultációs értekezlet célját tagnap dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. A hivatal, a Belügyminisztérium, valamint Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által kezdeményezett tanácskozás az utolsó volt az országban rendezett hasonló értekezletek közül, amelyeken elsősorban a helyi kisebbségi ön- kormányzatok megalakulásának, működésének, gazdálkodásának gyakorlati kérdéseit a törvényességi ellenőrzés tapasztalatait vitatták meg. A tanácskozáson a kisebbségi önkormányzatok tevékenységével foglalkozó központi és megyei előadók számoltak be tapasztalataikról, és adtak praktikus tanácsokat a meghívottaknak. Hajdú Zsuzsa, a Belügyminisztérium referense, aki azért nevezte bátor embereknek a kisebbségi önkormányzatok vezetőit, mert a kezdeti nehézségek ellenére vállalták a feladatot, őszintén elmondta: sok még a joghézag. Azt tanácsolta: a munkában mindig a kisebbségi törvény szerint kell eljárni, ám ha az nem elégséges, az önkormányzati törvény kisebbségi fejezetét kell alapul venni. Dr. Hajdú Mária a NEKH főosztályvezető-helyettese a gazdasági tapasztalatokat közreadva óvta a kisebbségi önkormányzatokat a megalapozatlan vállalkozásoktól, amelyeken — úgymond — nagyot lehet bukni. Elmondta: a kisebbségi önkormányzatok 80 millió forint támogatásra számíthatnak, amelyet azonban a korábbi hasonló juttatással szemben már dife- renciáltan osztanak el. Felhívta a figyelmet két olyan pályázatra, amely elsősorban a demokrácia megtanulásához nyújt nagy segítséget. Szászfalvi László, a megyei közgyűlés kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke a somogyi tapasztalatokról szólva kiemelte a tudatos, előítéletektől mentes emberi kapcsolatok fontosságát. Dr. Palka Sándor a közigazgatási hivatal területi referense pedig a gyakorlati — nem egy esetben lehangoló — tapasztalatokról adott számot. Rámutatott: a pénzhiány és jogszabályi gondok miatt csökkent a kezdeti lendület, jónéhány helyen még a szervezeti és működési szabályzatokat sem készítették el. Az előadásokat követő konzultáción szinte robbanásszerűen törtek fel a gondok a kisebbségi önkormányzati vezetőkből. Egyesek drámaian ecsetelték helyzetüket, és „törülköző bedobásról” beszéltek, mások viszont eredményekről számoltak be. A kaposvári önkormányzat példát mutatva alakította ki kapcsolatát, és segítette mindenben a kisebbségi önkormányzatot, amely jól működik. A bizalom talaján munkálkodva, a kihívásoknak megfelelve dolgozik a pálmajori kisebbségi önkormányzat is. (Szegedi) PIACI KÖRKÉP Kaposvár Siófok Nagyatád Marcali Burgonya 40 50-60 40-50 50-80 Káposzta 30 30-35 30 35 Paprika 10-15/db. 15-20/db 10—20/db 20/db Paradicsőm 150-180 180 165 200 Uborka 60-80 60 50-70 80 Leveszöldség 40 30 40 50 Tojás 8-9 8 8 9 Sampinyon 240-260 240 230 230 Hagyma 60 60 50 50 Meggy 80 60-100 60-80 90 Alma 100-110 100 100-130 60-120 Karaláb 10-20 20 20 25 Karfiol 60 60-70 60 60 Saláta 15-20 30 15-25 15-25 Kelkáposzta 40 30 50 40 Cseresznye 70-80 100 90-120 90-100 Kajszi 220 200 200-250 250 Önkormányzatok szövetsége Az országban működő hét ön- kormányzati szövetség delegációi ültek tárgyalóasztalhoz a héten Budapesten hogy egységes álláspontot alakítsanak ki az oktatási törvény módosításáról és a közművagyon átalakításáról. A megbeszélésen a Megyei Jogú Városok Szövetségét dr. Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője képviselte. A hét ön- kormányzati szövetségnek többek között sikerült megállapodnia abban, hogy egységes önkormányzati érdekszövetséget hoznak létre. A szövetségek delegációit fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter. Segítség a tabi állástalanoknak A Somogy megyei munkaügyi központ tabi kirendeltségén számos ajánlattal várják a munkanélkülieket. Az állás- ajánlatok szerint jó eséllyel pályázhatnak a fémfestők, a takarítók, a lakatosok, az esztergályosok, a műszerészek és a bolti eladók. Ezen kívül keresnek még ebben a térségben matematika-fizika szakos általános iskolai tanárt, műszerészt, képesített könyvelőt és építész- technikust is. Kevesebbet loptak Csurgón Csurgón és a hozzákapcsolódó Csurgónagymartonban illetve Somogycsicsón január és május között mindössze ötvennégy lopás történt, szemben a tavalyi kilencvenöttel. A településeken az idén nem volt magánlaksértés. A felmérésből kiderült, hogy az első félév során nem történt magánokirathamisítás és súlyos testi sértés sem. Jármű önkényes elvétele egy alkalommal volt, míg ötször követtek el rongálást. Kirándultak a nyugdíjasok A kercseligeti önkormányzat idén ismét megszervezi az évek óta hagyománnyá vált kirándulást, melyen a település nyugdíjasklubjának tagjai, valamint a falu lakói vesznek részt. Közel negyven idős ember kirándul az önkormányzat szervezésében Zalakarosra, a fürdőbe, majd az egész napos program után este közös vacsorán látják vendégül az időseket a kercseligeti faluházban. Területhasznosítás Somogybán Somogybán mintegy 83 ezer hektáron veszteséges a mező- gazdasági termelés és a magánszaktorban sem nyereséges a gazdálkodás. Meglehetősen nagy területen található elhagyott szántó, legelő és gyep. Ezeken a helyeken új erdőket lehetne telepíteni. Ez olyan területhasznosítást jelentene, amely a kitermelt fa révén mintegy öt évente biztosítaná a nyereséget. A Kaposvári Erdőfelügyelőség szerint, erre megvan a pénzügyi fedezet és a kormány szintű garancia is. Felzárkóztatás cigányoknak Cigány származású gyerekek számára szervez felzárkóztató tábort a Somogy megyei cigányszövetség. Azoknak a cigány nemzetiségű tanulóknak — alsó és felső tagozatosoknak egyaránt —, akik idén bukással zárták a tanévet, ingyenes nyári korrepetálást biztosít a cigány- szervezet minden tantárgyból.
