Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-01 / 152. szám

1995. július 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Stratégiát vált a Balaton Szövetség A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balaton Szövetség a korábbi években nem igazán töltötte be szerepét, néha fon­tosabbnak bizonyultak a személyi kérdések, mint a kö­zös érdekek. Pénz alig akadt a feladatok megoldására, már csak azért sem, mert a három megyét megpróbálták kire- keszteni a döntésekből. Idén dr. Balázs Árpádot, Siófok polgármesterét választották a szövetség elnökéül. Legelső tennivalóként a szövetség el­nökségében egy-egy helyet biztosítottak Somogynak, Za­lának és Veszprémnek. Gyö­keres változás ez. Megválto­zott-e a szövetség stratégiája? — erről is kérdeztük az új el­nököt. — Somogy megyéből Gru­ber Attila, a közgyűlés alelnöke került a szövetség elnökségébe — mondta dr. Balázs Árpád. — Ezzel remélhetőleg véget ért a balatoni önkormányzatok és a tóparti megyék konfrontációja. Persze további változásokra van szükség: a szövetségnek megfelelő eszmeiséget, és er­kölcsösséget kell képviselnie. A tiszteletet megkövetelni nem lehet, ki kell harcolnunk; el kell érnünk, ha az önkormányzatok vitáznak, a szövetséget kérjék döntőbírónak. A minisztériu­mok elfogadják partnernek a szervezetünket és a balatoni kormánybiztos, Nemcsók János kinyilatkoztatta már, hogy ön- kormányzati oldalról a Balatoni Szövetség véleményét kéri majd fejlesztések előtt, vitás helyzetekben. Dr. Balázs Árpád beszélt ar­ról is: a szövetséget sikerült stabil helyzetbe hozni, tovább nő a taglétszám (jelenleg 76 önkormányzat tagjuk van). A kis-balatoni térség települései jelezték már belépési szándé­kukat. Sok probléma akad a ré­gióban, amelyet egy-egy ön- kormányzat egyedül nem tud megoldani. Az európai segély- programokat lapozgatva kide­rül: nem országot, nem is tele­püléseket, hanem kifejezetten régiókat segítenének pénzzel, szakértelemmel. A legfonto­sabb feladat most a csatornázás, újféle partvédőművek kialakí­tása, védőterület létrehozása a mezőgazdasági műveléssel szemben és egységes Balaton- arculat kimunkálása lenne — ehhez szükséges segítséget ke­resni. A Balatoni Szövetség sze­retné elérni, hogy fejlesztési ta­nácsot alapítson az állam a nagy tó problémáinak megol­dására. Dr. Balázs Árpád elnök szerint azonban nincs perspek­tívája a Balaton-megye kialakí­tásának. Czene Attila Domináló egyezség után licit / Árverés Szemesen Minden csoda három napig tart, mint a szemesi árverés is. Mindenki tartott tőle, de — láss csodát — zavartalanul, zök­kenőmentesen lefolyt, azt hiszem mindenki megelégedésére, pedig jogérvényesen földalap ma sincs kijelölve! Mi is történt a szemesi árveré­sen? Az árverésre kijelölt területek nagyobb hányadára a kárpótlásra jogosultak egyezséget kötöttek, így nem került licitálásra sor és az egyezséget kötők aranykoro­nánként 1000 forintért jutottak földterülethez. Az egyezség — melynek minden eljárásban he­lye van —, értékét csak növeli, hogy mintegy 240 jogosult volt jelen, ugyanannyi érdeket meg­testesítve. Ezek az érdekek egy­máshoz simultak, volt terület, ahol 71, más terület 74 érdekelt osztatlan közös tulajdonába ke­rült, egy-egy főre 115 négy­szögöl terület jutott. Az érdekel­tek és érintettek még azt is tiszte­letben tartották, ha valaki, vala­milyen jogcímen már birtokon belül volt, a kárpótlásra kijelölt földterületen. A domináló egyez­ség után, licitálásra is sor került a „Bakos kútja” területen, 1 hektár 1262 négyzetméter földre, mely­nek szántó művelési ágát erdőre változtatták, s ezt követte az aranykorona érték is. Ebből kö­vetkezően 1 aranykorona értéke 46 ezer forint volt. Az árverés ta­pasztalatai abban összegezhetők, az együttműködési készség, az értelem, a szervezettség képes minden fenntartást, akadályt le­győzni és feloldani, még ott is, ahol nem csak helyi lakosok, de más település kárpótoltja köt „egyezséget”. Köszönet illeti ezért az érdek­egyeztető fórum előkészítő és szervező munkáját, az árverést lebonyolító Kárrendezési Hivatal minden munkatársát, de kiemel­ten és mindent megelőzően az együttműködni és „csodára” kész helyi és nem helyi kárpótlásra jogosultakat. Illés Antal polgármester Fenyves gyenge nyara A füvet nyírják, nem a vendéget Lombár Gábor polgármesternek fő a feje FOTÓ: CZENE — Nagyon gyenge a nyarunk — summázott Lombár Gábor, Fenyves polgármestere. — 50-60 forintos kurtaxával szá­molva ötmillió forintos adóbe­vételt terveztünk, ami vélhe­tően meglesz, de csak amiatt, mert óvatosan terveztünk. Az utazási irodák előrejelzése sze­rint a forgalom 25-30 százalé­kos visszaesése várható. Nem­csak arról van szó, hogy a tele­pülések szegényednek, de a családok is tönkremennek. Fenyvesen mintegy 3.500 nya­ralóépület található — a tulaj­donosok 70 százaléka nem saját célra használja az ingatlant, ha­nem kiadja nyaralóknak, hogy pénzt szerezzenek belőle. Az 515, egész évben lakott ház gazdái közül szinte mindenki felkínálja a turistáknak a szo­báit, még azok is, kik korábban soha nem gondoltak arra, hogy rákényszerülnek erre. Lombár Gábor beszélt arról is: nem látja annak lehetőségét, hogy jelentős kommunális fej­lesztéseket hajtsanak végre a te­lepülésen. Szennyvízcsatorna ügyben például ÁFA terheli az önkormányzatokat, az állami támogatás ötvenről harminc százalékra mérséklődött — ezért az eddig 60 ezerről 120 ezerre emelkedik egy bekötés ára. Ezt sem a lakosság, sem az önkormányzat nem tudja meg­finanszírozni, pedig Fenyves területének fele még nem csa­tornázott. „Nem látom, mikor tudunk majd 600 millió forintos beruházás végére jutni. Pedig a Balatonba most már végképp nem szabadna szennyező anya­gokat engedni” — mondta a polgármester. (Tavaly 15 kilo­méter csatornát építettek, idén csak 600 métert...) Fenyvesen minden az ide­genforgalmat szolgálja. Mind az öt strandjuk szabad, pénzt a belépésért nem kémek. A terü­letet közhasznú munkások tart­ják rendben, ők üzemeltetik a tóparti WC-ket is. A munkaké­pes lakosság 10 százaléka munkanélküli, s ebben a sze­zonban minden korábbinál ne­hezebb volt elhelyezkedniük a helyieknek. — Nagyon sok pénzünkbe kerül a tisztaság, mégsincs iga­zán látszatja, mondta még Lombár Gábor — tavaly több, mint ezer facsemetét ültettünk ki, és rendszeresen kaszáljuk a közterületeket. Komoly prob­lémát okoznak azonban a gon­dozatlan magánterületek; 100 olyan ingatlan van a települé­sen, amely felé jóideje nem néz a gazdája. Egynek a rendbeté­tele 20 ezer forintba kerülne, az összesé kétmillióba, pénzünk­höz azonban csak évek múltán, hosszú jogi procedúra után jut­hatnánk. Amióta kinyitott a diszkó, a nyaraló fiatalok törik, amit lehet, főképp az üveget. A hétvégi turisták pedig minden hétfő reggelre óriási szemétku­pacokat hagynak Fenyvesen. Alig győzünk rendet tenni utá­nuk... Czene Attila Balatoni kacsák Brazíliába Balatoni halászok jártak Brazí­liában. A nagy dél-amerikai or­szággal bővíteni szeretnék gaz­dasági kapcsolataikat. A három hetes utat sikeresnek könyvelhe­tik el; Egri István, a Balatoni Halászati Rt baromfi-ágazat- vezetője, dr. Balogh Imre üzemei főállatorvos és Szakái Tamás területi igazgató ka­csákat vitt magával Irmapusztá- ról, amit vendéglátóik mielőbb honosítani akarnak. Ez nem ka­csa! Szakái Tamás már koráb­ban három évet töltött halsza­kértőként Brazíliában — ő lehe­tett így a kis csapat tolmácsa is. — Előre jeleztük a partnere­inknek: azokat a mutatókat, amelyeket ők produkálnak, a mi kacsáink jelentősen felülmúlják — mondta Szakái Tamás. — Vittünk hát magunkkal minta- kollekcióként egy párszáz dara­bos törzsállományt. (Egy darab sem döglött meg a félnapos re- pülőúton! Olyanok lehetnek, mint a mesebeli Dagobert ka­csái: szeretnek röpülni, saját, ki­fejlett szárnyak nélkül is...) A három kint töltött hét alatt aztán súlygyarapodásban és az elhul­lás mértékében is megverték a brazil kacsákat. A partnercég, amely neve Funpivi, egy egyetem minta­gazdasága, állami és alapítványi tulajdon. Dél-Brazíliában talál­ható, ahol pillanatnyilag ősz van — arrafelé mind a négy évszak alkalmas egyébként „nomád” ál­lattenyésztésre is. Ráadásul a lakosság zöme a régióban euró­pai származású, ezért hagyomá­nyosan fogyasztják a kacsát. Nem véletlen hát, hogy ide tele­pült Brazília legnagyobb ba­romfi termelő- és feldolgozó vállalata. — Annyi kacsát tenyésztenek évente, mint mi — mondta még Szakái Tamás. — 250-300 ezer darabot. De éppen most fognak jelentős fejlesztésekbe. Ha hosszabb távon is megfelelőnek bizonyul a kacsánk, akkor na­gyobb tételek szállítására is sor kerülhet; évi 6-8 ezer darab le­het ez a törzsállományból. A brazilok más víziszámya- sok után is érdeklődnek, vevők lennének a balatoni halászok más termékeire is. (Czene) Alakuló hegyközség Bogláron A Hegyközségeket életre hívó törvény szerint a gazdálkodók­nak május 31-ig kellett beje­lentkezni a polgármesteri hiva­talokhoz, mert jövőre csak köte­lező tagként foglalkozhat bárki szőlő- és bortermeléssel, enélkül nem tudja majd az áruját eladni. Balatonbogláron is az a gond, hogy az értesítésekre, figyel­meztető levelekre alig fele je­lentkezett a terület termelőinek. A feledékenységnek azonban ára van. Az állami támogatást ugyanis a jelentkezők számához kötötték legalábbis a Hegyközség meg­alakulásáig felmerülő költségek tekintetében. Az előkészítő bi­zottságok munkába állásáig az önkormányzatok fedezik a költ­ségeket, de a jelentkezők után személyenként erre 200 forintot visszaigényelhetnek majd. A Hegyközség létrejöttekor — a törvény szerint szeptember vé­géig kötelezően — az addig felmerülő költségekre szemé­lyenként 2000 forint támogatá­sért lehet majd a megyei föld­művelésügyi hivatalhoz for­dulni. Költségek bizony vannak: ügyvédet kell fogadni például, hogy a szervezet belső törvé­nyeit megfogalmazzák. Nemcsak a támogatás szűkös kerete miatt fontos időben je­lentkezni, ugyanis a Hegyköz­ségek tulajdonképpen olyan tár­sadalmi. szervezetként működ­nek, amelyek komoly hatósági jogosítványokkal rendelkeznek. A vidék bortermelésének leg­főbb őrei lesznek. Ez komoly szervezetet, alkalmazottakat is igényel feltehetően. Jól látható, hogy az állam kivonul erről a te­rületről, valószínűleg jövőre a tagdíjakból kell ellátni a szerve­zetet, s mint hangsúlyoztuk, a tagság eleve kötelező lesz. Egy­szóval érdemes részt vállalni a létrehozásában, hiszen a Hegy­község működésének sikerét a tagok aktivitása határozza majd meg. Persze az sem mindegy, hogy milyen feltételekkel indul­nak. G. M. Evangélikus imaház Szárszón Példás gyorsasággal épült fel az evangélikus imaház Balaton­szárszó központjában az ön- kormányzat és a hitközség ösz- szefogásának eredményekép­pen. A Ratkó Mihály építész tervezte templomot dr. Harmati Béla evangélikus püspök avatta fel tegnap Bereck Gyula Bala­tonszárszó polgármesterének társaságában. Nemcsak az utóbbi években szépen gyara­podó balatonszárszói evangéli­kus közösséget szolgálja, hi­szen a egyházi üdülő révén az idelátogatók is méltó helyet ta­lálnak hitéletükhöz. Audit loptak Földváron Ha lassan is, de szaporodnak a vendégek a Balaton parton. Munkába lendültek hát az autó­tolvajok. Tegnap hajnalban Földvárról lopták el egy német állampolgár MD-KP 531 rend­számú, fekete színű Audiját. Folyamatosan festik az útjeleket Utolsó szakaszához érkezett a Strabag Hungária Rt a siófoki 70/a út kivitelezési munkálatai­nak. Az utolsó simításokat vég­zik a mintegy 600 millió forin­tos beruházáson. Folyamatosan festik az útjeleket. Az átadásra szerdán kerül sor. Játszóterek Zamárdiban Mintegy kétmillió forintnyi ki­adással Zamárdiban öt játszóte­ret hoztak létre a település ap­róságai örömére. A többnyire fából készített mászókák, csúszdák és más jellegű játékok telepítéséről a polgármesteri hivatal Településfejlesztési Bi­zottsága döntött. A frekventált helyeken kialakított „gyermek­tereket” az ide látogató külföl­diek is szívesen veszik igénybe. Földárverés Kőröshegyen Harmadik földárverésén van túl Kőröshegy, és ezzel a települé­sen befejeződött a kárpótlásra kijelölt területekre vonatkozó licitálás. A lehetőséggel százti- zenhárman éltek és mint meg­tudtuk: szinte kivétel nélkül va­lamennyien földhöz jutottak a kárpótlási jegyüket ilyen for­mán hasznosítani szándékozók. Önkéntes véradás Siófokon A siófoki Vöröskereszt szerve­zésében Nagyberény és Nyim lakói, valamint a siófoki kór­ház, a Hotel Ezüstpart, vala­mint a helyi óvódák és bölcső­dék dolgozói ingyenes véradá­son vettek részt. Összesen százketten 40 és fél liter vérrel járultak hozzá a siófoki kórház vérellátásának gondjainak megoldásához. Fonyódi alkotók kiállítása A Fonyódon élő alkotók tárlatát nyitja meg ma este 7 órakor a Nyári Galériában Erdélyi Ernő, a Művelődési Ház igazgatója, aki képzőművészként is szere­pel e jelentős városi program­ban. Nyolc művész Erdélyi Ernő, Farkas Béla, Kőváriné Siess Zsuzsa, Mocsári Mária, Papp S. Gábor, Raffay Sándor, Szabó Dénes és Valent Éva mu­tatkozik be az érdeklődő kö­zönségnek. Az alkotók szeret­nének a városnak ajándékozott műveikből állandó kiállítást alapítani. Kispénzű miskolci diákok a parton Az alsóbélatelepi vasútállo­máson vidám gyerekcsapat vonatra vár. Kísérőjük Buocz Zoltánná, tőle kérdezem, honnan érkeztek és hová utaznak? — Miskolcról érkeztünk a 12. Számú Általános Iskolá­ból és Fonyódra utazunk, hogy megismerjük a környé­ket — mondta. A gyerekek szüleinek nagyobb része munkanélküli segélyből tartja el a családját. A nyaraláshoz 6 ezer kétszáz forintot kellett befizetni és ezt egy összegben képtelenek a családok kigaz­dálkodni. Ezért az egyhetes vakációra már januárban megkezdték a szervezést és a pénzgyűjtést. A befizetett pénz az utazásra, szállásra és az étkezésre elég. Az iskolá­nak van egy alapítványa, en­nek keretéből kaptak pénzt, ebből lehet egy kevés gyü­mölcsöt vásárolni. A gyerekek vidáman mesé­lik élményeiket, csak azt fáj­lalják, hogy a rossz idő miatt még nem fürödhettek a Bala­tonban. Az egyetlen alkalom amikor találkozhattunk a tó vizével — mondta Vidonyecz Rita nyolcadikos tanuló — az volt, amikor vízipisztollyal összefröcsköltük egymást... O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom