Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-15 / 164. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. júl. 15. szombat Révészek-régen A révész szívesen mesélt utasának. Lopott csikón menekülő szegénylegényekről. Angyal Bandiról, Patkóról, Répa Roziról, Sobri népdalba menekített szeretőjéről, s ha az érdeklődő tekintetes úr szeme egy-egy eset, név hallatán fölvillant, s talán még jegyzetfüzet, ceruza is előkerült a kifogástalan szabású öltöny zsebéből az öreg révész rögtön tudta, miféle embert hozott dereglyéjébe a sors. A megtörtént esettekhez ilyenkor bőven hozzátett a saját „iszákjából”, mert tudta, hogy az író úr a túlsó parti révház ivójában jóféle vörösborral fizet a történetekért. És a kiadós áldomás után a pandúrok által szorongatott, sorsverte, bitó elől futó szegénylegényből derűs anekdota hőse lett, aki a nagybajuszé, nagytermetű kasza pandúrt az orránál fogva vezeti. Jókai betyárhősei is a vízen át menekültek üldözőik elől, mégpedig haragos zöld viharban. A Balatonnál játszódó regényekben többnyire szó esik a révről — ez Tüskés Tibor „Szántód az irodalomban” című munkájából is kitetszik —, illetve szinte mindegyikben található egy-egy átkelési epizód. Van okom tehát azt hinni, hogy a hajdani révházak tájékáról — különösen a csárda hosz- szú tölgyfa asztalai mellől — történetek, mésék, legendák raja rebbent fel, szállt, széledt el az országban; aranyhajszálból font tündérmesék, lőpor- szagú betyár- és pandúrhistóriák, fordulatos történetek szerencsés vagy szerencsétlen halászokról, régi földesurakról, akik még négylovas hintón érkeztek a révhez, földborult, vízbe esett gabonás szekerekről, jég alá merült lakodalmasokról, akiket meny asszonyostól, vőfélyestül, nótástól ragadott el a Balaton, i mégpedig olyan hirtelen, hogy az énekszó, a vigalom a jég alatt sem szakadt meg. Azóta is szól a nóta. Esténként, ha csendes a tó, a víz fölé hajolva hallani lehet a muzsiká- szót és a pityókás násznagy kurjantásait. Szapudi András Bartók emlékkiállítás a Dráva Múzeumban A zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából egy 32 eredeti grafikát tartalmazó, 1982-ben készült Bartók-albu- mot mutat be a barcsi Dráva Múzeum. Orzsi Zoltán, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az album az egyikori államelnök Losonczi Pál adományaként került hozzájuk. A Franciaországban szerkesztett kiadványból mindössze 100 példány készült, ennek egyik darabját kapta meg annak idején Losonczi Pál. A grafikák, amelyek most a barcsi Dráva Múzeumban láthatók, Bartók Béla 100.születésnapja alkalmából készültek: a kötet éppen egy évvel az 1981-es évforduló után látott napvilágot Párizsban. A mesterek között ott találjuk Barcsay Jenőt, Hincz Gyulát, Klimó Károlyt, Komis Dezsőt, Vasarelit, és Schöffer Miklóst. A Bartók emlékkiállítás július 18-áig tekinthető meg Barcson. Várszínház Kőszegen 1982 óta minden nyáron Várszínház működik Kőszegen, a Jurisics Vár udvarán. Az idén alkalmi társulat — tagjai a fővárosi és vidéki színházakból, illetőleg Marosvásárhelyről verbuválódtak — adja elő Beaumarchais: Figaró házasságát, július 20-ától 29-éig. Augusztus 3-án bemutatkozik az amerikai St. Louise-i Gash/Voigt nevű táncszínház, Boszorkányok című produkciójával. A közönség augusztus 4- 5. között láthatja a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és a Marosvásárhelyi Színiakadémia közös produkcióját, Moheré: Szívek és szarvak című darabját. Babarczy László átevezi a nyarat Vadvizeken az igazgató — Éppen elég dolgom van nekem ezzel a színházzal, és a főiskolával, ezért hosszú ideje nyárra semmilyen munkát nem vagyok hajlandó elvállalni. Egy-egy színházi szezon után pihenni szeretnék, és sokat együtt lenni a családdal, amire a múlt színházi évadban sem volt lehetőségem. A munkától néhány hétre elbúcsúzom. Babarczy László, a kaposvári Csiky Gergely Színház Kossuth-díjas igazgatója mondta ezt idei nyaráról. — Egy vadevezős társasághoz tartozom; velük töltöm a szabadságom egy részét — folytatta. A Dunajecnek, a Kárpátok északi, lengyel területén lévő része egyike a legjobb vadvizeknek. Oda készülünk most is. Egyébként ez nem túl nehéz víz; a magamfajta amatőrök is boldogulnak ott. Kétségtelen, hogy némi merészség is kell hozzá, ami néha bizony elég riasztó is lehet, de engem ettől függetlenül is vonz ez a folyó és ez a szép vidék. Minden nyáron kiválasztok egy olyan vizet, Babarczy László igazgató vízre száll fotó: török anett amely vadregényes tájakon vezet. Éz a környezet pihentet leginkább. Gyerekkorom óta evezek, így nem jelenthet különösebb erőpróbát ez a szakasz sem. A nyáron egyébként a Dunán is evezek majd, és másféléves fiú unokámmal — aki nagyon klassz srác — is elmegyek nyaralni, mielőtt megkezdődne az új színházi évad. (Lőrincz) A pénz és az oktatás A közoktatás legnagyobb feszültséget kiváltó pontja a finanszírozás, mert a befagyasztott normatívák komoly problémák okozói — állítja Szűcs Miklós, a Művelődés- ügyi és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője. Kaposvári látogatásán a Somogyi Hírlapnak azt is elmondta a főosztályvezető, hogy a működési költségek 20-50 százalékát fedező normatívák különösen a térségi feladatok ellátásában jelentenek gondot. Az önkormányzatok egy része nem lát más kiutat, mint átadni az iskolát a megyének. Hozzátette: Európában mindenütt működik egy kiegyenlítő pénzalap. Létrehozásában egyetértenek a minisztériumok is, csak abban nem, hogy honnan vegyék el a pénzt erre a célra. A főosztályvezető a közoktatás finanszírozásának teljes átalakítása mellett érvel: olyan modellt látna jónak, amely figyelembe veszi a feladatok költségigényét, a nor- mativitást és nem korlátozza a fenntartók mozgásterét. Mindamellett úgy véli: vannak még lehetőségek az ön- kormányzatoknál a feszültségek levezetésére. Mód nyílna takarékosabb gazdálkodásra, ha minden iskolának lenne jóváhagyott tantárgyfelosztása, enélkül ugyanis nem lehet tervezni sem. Sok helyen nem járulnak hozzá az önkormányzatok ahhoz, hogy vállalkozzon az intézmény, pedig az így nyert pénzt is az oktatásra fordíthatnák. Nem egy település vezetése ellenzi a magán- és az alapítványi iskolák létrejöttét. Holott megszüntetés előtt megfontolandó lenne felajánlani az iskolákat alapítványoknak. A térségi feladatok ellátásában való jobb együttműködés is javíthatna az önkormányzatok költségvetésén. Szűcs Miklós azt is elmondta, hogy a közoktatási törvény módosítása előtt több átfogó vizsgálatot végeztek az oktatási intézményekben. Háromszáz önkormányzat és szakmai egyesület mondta el javaslatait. Mindezek alapján készült el a tervezet, amely azonban néhány ponton nem találkozott a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium véleményével. Nincs egyetértés az ingyenesen igénybevehető oktatás korhatárának meghatározásában: az MKM 22 évet javasol, ezt a PM túlzottnak tartja. Ellentét van a minisztériumok között a közoktatási törvényben meghatározandó ingyenes szolgáltatások terén is. Abban viszont egyetértenek, hogy a párhuzamos kapacitások elkerülése miatt megyei közoktatási tervre van szükség. (S. Pap) Könyveket ajánlunk WILLIAM L. SHIRER A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása Adolf Hitler alakja kolosszusként magasodik a XX. század történelme fölé. Nem férhet kétség ahhoz, hogy megváltoztatta mindenki életét, akik a világot formáló és tevékeny évei alatt Európában éltek. A kötet maga a világ által ismert eddigi legnagyobb holocaust idején élt emberek kommentárjaival olyan nagyszerű gyűjteményt képez, amilyen még sohasem született. (Alaxandra, 2384 Ft.) PÁLINKÁS GYÖRGY A városban esik az eső Pálinkás György 1990-ben megjelent Hermina című regényével nagy szakmai elismerést váltott ki: általános volt az a nézet, hogy kísérlete a magyar próza új lehetőségeit tapogatja ki. Jelen munkája szülővárosa, Pécs regénye, s egyúttal fényképes korkép a gyerekkorról. Egymáshoz költőien kapcsolódó szövegek együttese. M. HIGGINS CLARK Ha kimondod a nevem... Laurie Kenyont négyévesen elrabolja egy hippi pár. Két évvel később ott hagyják őt az utcán. A kislány nem emlékezik semmire. (Magyar Könyvklub, 540 Ft.) B. TRAVEN Halálhajó Az író talán legismertebb regénye egy tengerész hányattatásairól, miután lemaradt hajójáról és elvesztette személyazonossági iratait, majd sötét üzelmekbe keveredik. (Kossuth, 346 Ft.) Séta a szárnyakon a címe a produkciónak, amellyel a Brit Királyi Légierő (RAF) legidősebb és legfiatalabb pilótája szórakoztatja a nemzetközi légi parádé nézőit ezekben a napokban. A pilóták két Stearmen típusú repülőgépen mutatták be „sétájukat” fotó: feb-reuters Kertész Sándor díjnyertes képe New-York-ban Kaposvári művész a világ hetven legjobbja között Kertész Sándor kaposvári festőművész élete talán legnagyobb sikerét aratta: augusztus 7-15-éig a New-York-i Soho galérianegyed, Galéria Art 54 elnevezésű termében állítják ki Ütközés című olajfestményét. A 82X98 centiméteres alkotás májusban indult világhódító útjára. A művész akkor adta be pályázatát a New-York-i kiállításra, amelyet a legjobb alkotók kategóriájában a Top 70 című tárlat címmel nyitnak meg. A világ minden részéről beérkező pályamunkák közül a hetven legjobbnak ítélt alkotás kap helyet a kiállítóteremben. Kertész Sándor három alkotásának fotóját küldte el a megmérettetésre, s így — áttételesen — a Somogyi Hírlap — is részese lett a sikernek: a fotókat Török Anett lapunk fotóriportere készítette. Az Art 54 Galéria által kiírt pályázat eredményéről most értesítették a művészt. A tárlatnyitásig azonban még három művét kellett eljuttatnia New-York-ba. Ez nem csekély anyagi kiadást, mintegy 10 ezer forintos költséget jelentett. Ehhez nyújtott támogatást a Balaton Füszért Rt és a Strabag Hungária Építő Kft. Kertész Sándor sikere azért is jelentős, mert a beérkezett pályamunkák a képzőművészet szinte valamennyi területét felölelték; a festményektől a grafikán át a komputer grafikáig sokféle műfaj „állt sorban” a sikerért. Ám bermennyire is hízelgő, hogy Szász Endre után elsőként Kertész Sándor festménye került a New-York-i galéria falára, a művész még egyszer nem vállalhatja föl a kihívást. Mint mondta: a 24 dolláros nevezési díjjal együtt mintegy 40 ezer forintjába került a sikeres „kaland”. Ennyi pénzt még egyszer nem tudna előteremteni. (Várnai)
