Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-26 / 147. szám

1995. június 26., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Marcaliban rend van már a föld alatt Űttalan utak a Dunántúlon - Ötven kilót fogyott a ló Ezer kilométer nyeregben Rolf Veil, Marcali németor- szágbéli testvérvárosának, Künsersaunak lakója lóhá­ton érkezett látogatóba. Ezer kilométert utazott nyereg­ben, de mint mondta: sem ő, sem feneke nem bánja, hogy vállalkozott az embert és lo­vat próbáló feladatra. Mandy, a New Forrest-i angol vadászpóni ajándékba kapta a kirándulást: tizenkettedik szü­letésnapján indultak útnak, hogy 30 nap alatt több mint 50 kilót fogyva megérkezzenek a Kelevíz mögött terpeszkedő Márki-tanyára. (Az utolsó tíz kilométert a lovas a pacit kan­társzáron vezetve tette meg, Rolf megígérte ugyanis Mandynak, hogy csak Marca­liig macerálja). Rolf Veil képfaragással, szobrok restaurálásával fog­lalkozik hazájában, s mint el­mondta, korábban még soha­sem járt Magyarországon. Az útra több mint 40 térképet vá­sárolt, amelyek részletesen megjelölték a sáros földutakat, szűk erdei csapásokat is. Ezzel kapcsolatban elpanaszolta: a magyar térképeken gyakran berajzolták a mérnökök az utakat, a valóságban azonban sokszor nem találta — mert nem is voltak. Pas- sau-Linz-Sopron útvonalon érkezett barátjával, az időköz­ben hozzá csatlakozó Georg Stierrel Hévíz mellé, ahol a térképen jelölt pihenőhely 111 /v Rolf Veil hűséges társára Mandyra nagyon ügyelt a hosz- 8ZÚ úton helyett mocsarat találtak... A kézzel cigarettát sodró lovas legény elmondta azt is: egy-két órai utazást követően mindig hagyott időt a szürke póninak, hogy füvet legeljen a bokrok alján, mezők széliben. Esténként aztán olyan embe­reknél kerestek szállást és ab­rakot, akik lovat tartottak, il­letve a hátizsákba pakolt mintegy 10 méteres, elemmel működő villanypásztort kerí­tette Mandy köré, hogy ő a há­lózsákban nyugodtan aludhas­son. Egy hétig cudar, esős volt az idő — csak egy vízálló ka­tonai köpeny védte akkor; hogy málhája könnyű legyen, úgy tervezte, Magyarországon vásárol majd magának ruha­neműt. Több vérfagyasztó kaland során (leszakadt például alat­tuk egy fahíd a Dunántúlon) érkeztek úti céljukhoz. Ha néha településre tévedtek, nagy feltűnést keltettek; elő­ször mindig a lónak kerítettek vödröt, s benne vizet, csak utána csapoltatott magának sört. Bár életre szóló élmény volt az út, hazafelé azért autó­val mennek, a lovat utánfutón szállítva... Czene Attila Betelt a vörsi tűzoltómúzeum negyedik vendégkönyve is A zsáktelepülés nem zsákutca — A föld alatt már rend van Marcaliban — mondta Sütő László polgármester, akivel számba vettük az előző öt év munkáit és a következő idő­szak feladatairól is beszélget­tünk. Marcaliban 1989-ben már nem lehetett házat építeni a szenny­víztisztító-mű alacsony kapaci­tása miatt. Azóta olyan beruhá­zást valósítottak meg, amely lehetővé teszi: a város lakos­sága, illetve az intézmények, cégek, vállalkozások igényét még akkor is kiszolgálják, ha a szükséglet a jelenlegi kétszere­sére emelkedne. A csatorná­zottság 1990-ben 54 százalékos volt, az idei év végére megha­ladja a 80 százalékot. A Dunán­túl legnagyobb befogadóképes­ségű szemétlerakójának meg­építésével 50 évre megoldották a térség problémáját. Marcali­ban teljessé vált a gázellátás, s mivel évente több az mint 10 millió forintot fordítottak utcák, járdák burkolására, idén ez a munka is véget ér. Azért találnak tennivalót. — Városunkban befejező­dött a privatizáció — mondta Sütő László. — A magánkézbe került állami vállalatok több embernek adnak munkát, mint korábban. S bár az állam semmi felelősséget nem vállal az okta­tás területén, a kidolgozott vá­rosi koncepció megnyugtatóan rendezi ezt a problémát is. Sütő László a jövőről el­mondta: gyógyvíznek tudták nyilvánítani a gombavölgyi for­rást, de kudarcként kell elköny­velniük, hogy nem találtak be­ruházót a mintegy 50 hektárnyi területre. A gyógyturizmust és a helybélieket egyaránt szol­gáló vállalkozásnak kívánnak itt helyet adni — mielőbb. Mintegy 100 hektrányi terüle­ten a honvédség működött ko­rábban, ezt az önkormányzat meg akarja szerezni, hogy ipari parkot hozzon létre. A polgár­jelentős kultúrafejlesztő prog­ram zárul hamarosan Lengyel­tótiban. A művelődési ház és a könyvtár kedvezőbb körülmé­nyek közé költöztetése után most - mint Sípos Ferenc jegyző elmondta - a mozi fel­újításán dolgoznak. Ez a munka nemsokára befejeződik. A 250 személyt befogadó teremben színpadot építettek és egy héten belül kész lesznek a külső­belső tatarozással. A félmillió forintba kerülő munkát az ön­mester elmondta: akár a kör­nyező településekkel össze­fogva is készek lennének ennek létrehozására, működtetésére. A Shell benzinkút mögötti terü­leten nagykereskedelmi elosz­tóközpontot szeretnének létesí­teni. Magánemberektől vásárol­tak már 30 telekre való földet (akad itt még kilencvenre való), amit mielőbb telekké akarnak nyilvánítani, hogy eladásukkal röghöz kössék a helybélieket. Már épül a kórház 80 ágyas, új rehabilitációs részlege, amiért — elkészülte után — eladják a kivitelező vállalkozónak az ön- kormányzat tulajdonában levő lengyeltóti kastélyt. Marcali a korábbi években Sütő László Marcali pol­gármestere éves költségvetésének 35-40 százalékát tudta fejlesztésre fordítani — szinte mindent cél-, illetve címzett támogatásokból építettek. Az idei egymilliárd forintból „csak” 210 millió jut erre a célra, de Sütő László a kiérlelt, végiggondolt koncep­ciók alapján bízik abban, hogy a város újra előbbre lép majd. Czene Attila kormányzat saját építőbrigádja végzi, valamint a közhasznú munkások. A megyei munka­ügyi központ balatonboglári ki- rendeltségével szerződve 16 embert foglalkoztatnak ily mó­don Lengyeltótiban. A meg­újuló mozinak több funkciót is szánnak: mindenekelőtt fellé­pési lehetőséget a város nép­táncegyüttesének és diákszín­padának. Bodor József bogiári mozis vállalkozó vetíti itt al­kalmanként a slágerfilmeket. Vörs, a 16 millió forintos költségvetésből gazdálkodó, 560 lelkes zsáktelepülés önhi­báján kívül került hátrányos helyzetbe. Pedig már két évvel a Bokros­csomag előtt racionalizálták in­tézményeiket, leépítették a lét­számot, s áttértek a takarékos gazdálkodásra. A közvilágítást is energiatakarékos lámpák biz­tosítják, s több olyan programot valósítottak meg, amely kevés pénzt és sok társadalmi munkát igényelt. A szépülő település vonzza a külföldieket, s nem­csak tűzoltómúzeuma miatt, amelynek már a negyedik ven­dégkönyve is betelt. A faluban a vezetékes szennyvízen kívül tel­jes az infrastruktúra. A látványos fejlődés ellenére sem lehet felhőtlen az öröm. — Gondot okoz a meglevő in­tézmények fenntartása — mondta Farkas László polgár- mester. Hozzátette: nagy szük­ség lenne arra a 3,5 millió fo­rintra, amelyet a központi alap­ból szeretnénk elnyerni. Az óvoda, az orvosi rendelő és a Holláddal közös körjegyzőség költségeit már lefaragták, de változatlanul sokba kerül az is­kola. Vörs különösen sokat költ az 1-4. osztályosok tanulóira, akik a helyi iskolába járnak. Az elmúlt tanévben az első osztály­ban két tanuló volt, közülük az egyik bejáró. Egy tanuló ellátá­sához több mint százezer forint­tal járul hozzá az önkormányzat: ennyit kell hozzátenni a köz­ponti támogatáshoz. — Nem akarok iskolaellenes hangulatot kelteni, de bármilyen jól gazdálkodik egy önkor­mányzat, ez a támogatás hosszú távon nem tartható — érvel a polgármester. — A megoldás az lehet, hogy Szentgyörgyre jár­nak az alsósok is. A bejárás fel­tételeit pedig az öt településnek, Balatonszentgyörgynek, Tikos­nak, Holládnak, Balatonberény- nek és Vörsnek kell megterem­teni. Még nincs döntés az ügy­ben, de valamit tenni kell. A Vörsön tanuló 21-22 gyerekhez minimum két pedagógus kell és ehhez még egy napközis. A ko­rábbi kormány döntése szerint minden iskolának kell lenni igazgatójának. Az igazgatónak pedig havi 16 ezer forint igazga­tói pótlékot kell fizetni. Nem a pénzt sajnálom, csak az non­szensz, hogy ugyanennyit kap egy ezer gyermeket oktató vá­rosi iskola igazgatója, mint a húsz gyereket tanító falusié. Ha volna egy alsó és egy felső határ, akkor azon belül az ön- kormányzat dönthetne, de nincs erre lehetősége. így jobb híján a megoldáson törik a fejüket. Lengyel János Hollád jövője az optimizmus Hollád szót ért a polgáraival, bár ez némelyek szerint nem is olyan nehéz, hiszen mindössze 367-en vannak, s közülük 150 a nyugdíjas. Ötven évvel ezelőtt több mint ezren lakták a falut, de Nagy Tibor polgármester szerint kár ezen keseregni. Hollád kitörési pontot keres. Úgy gondolják: a turizmus fej­lesztése hozhat sikert. Hollád nagy összefogásról tesz tanúbi­zonyságot. Az önkormányzat is példát mutat. Eddig még senki sem hiányzott a testületi ülésről, ahol jól ötvöződik a tapasztalat és a lendület. Nagy szó ez ma, amikor Somogy több településén inkább a széthúzás, mint az ön­zetlen segítés jegyében „önkor­mányoznak”. Aktívak a község polgárai is: a rétegfórumok telt ház előtt zaj­lanak. Találkoztak már a telefon­igénylők, a fiatalok, a nyugdíja­sok és az iskolába járó gyerekek szülei. Holládnak is gondja az 1- 3 osztályos saját iskola, ahová mindössze 11 gyerek jár, őket két főállású pedagógus tanítja. Az intézmény fenntartása sokba kerül, de a szülőkre bízzák a döntést: hova akarják járatni a kicsiket. Döntés még nincs. A nagyok Balatonszentgyörgyön tanulnak, a központi iskolában. Az óvoda helyzete szilárd: több mint 20 gyerek veszi igénybe ezt a szolgáltatást, s erre a jövőben is lesz igény. A cigányok részére szervezett megbeszélés is rekor­dot döntött. A fórum eredmé­nyesnek bizonyult, hiszen dön­tés született: a holládi cigánycsa­ládoknak, ha igénylik, földet ad­nak és segítenek a gazdálkodás elindításában is. — A fórumok tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosságot érdekli sorsának alakulása — mondta Nagy Tibor polgármes­ter. Hozzátette: a megbeszélés­sorozat az őszi falugyűlést készí­tette elő. Az önkormányzat költ­ségvetése hiányos, de bíznak a központi támogatás elnyerésé­ben. Addig nyújtózkodnak, amíg a takaró ér: nagyobb kiadást nem is terveznek. Mert jelenleg Hol­lád mindenkinek fizet, de Hol­ládnak senki sem... (Lengyel) Lengyeltóti felújítások Késik az aratás Mesztegnyőn A Lady János Mezőgazdasági Szövetkezet a kárpótlás befe­jeztével 1960 hektáron gaz­dálkodik, s 85 tagja van. 180 hektáron árpát, 447-en búzát, 370 hektáron kukoricát és ugyanennyin napraforgót ter­meszt, 65 hektáron van cukor­répa és 124-en étkezési borsó. Az utóbbi napok esőzései mi­att az árpa aratása egy-két na­pot csúszik, de remélik, hogy még ezen a héten elkezdhetik. Számítógépek a marcali áfésznál A Marcai és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet az idén szinte vala­mennyi egységét felújítja. A Lenin úti 19. számú ABC belső terét mintegy 6 millió fo­rintért építtette át, a Rákóczi utcai központi nagy ABC-be csaknem hétmillió forint érték­ben telepített számítógépeket. Községszépítő öreglakiak Először szervezett az öreglaki önkormányzat limlom-akciót szép sikerrel. Összegyűjtötték a vas- és fémhulladékot, vala­mint azt a háztartási holmit, amit a szervezett szemétgyűj­tésben nem szállítanak el. A fémet eladták a bogiári MÉH- telepen, a többi hulladékot megsemmisítették. A vas árá­ból fedezték a limlom-szállítás költségeit. Neszményi Zsolt jegyző azt is elmondta: a hul­ladékgyűjtés sem került az ön- kormányzatnak külön pénzbe, mert a közhasznú munkások végezték, akik az idén dolgoz­nak a közterületek rendezésén. Telefon három-négy kisebb községnek A lengyeltóti telefonközpont bővítésével bekapcsolódhat­nak a krosszbar-hálózatba Bu- zsák, Szőlősgyörök és Öreglak lakói is. Az 1000 vonalas ka­pacitásnövelés révén az öreg­laki fejlesztés második ütemét is megkezdhetik, s ez itt 120 új telefont jelent. Emellett So­mogy várt, Somogyvámost, Pa- mukot is a krosszbarra kötik. Sártenger Horvátkút egyik utcájában Horvátkúton az Erdőalja utcá­ban ha esik az eső, még a men­tő sem tud bemenni a sártenger miatt. Némileg enyhítette a helyzetet, hogy építkezési törmeléket vittek az út kátyú­iba. Az önkormányzat idei költségvetésében nem szerepel ennek az útnak építése, bár Babina Elemémé képviselő sokszor szorgalmazta, a meg­oldás pénz híján elmaradt. Ad­dig az Erdőalja utcából isko­lába induló gyerekek sáros lábbal szállnak föl a buszra, és a beteget is vinni kell az ut­ca elején várakozó mentőhöz. A marcali tévé heti műsora Hétfő 19.00: Két rövidfii: Al­kotó ember. A sakál. 19.16: Jö­vőre, ha minden jól megy - fr. film. Kedd 19.00: Marcali hír­adó. Sport. 19.25: Ufo-album. 20.15: Sporthíradó - különkia­dás. Szerda 19.00: A keddi mű­sorok ism. Csütörtök 13.00: Egyenes adás a képviselő-testü­let üléséről. 19.00: Az élő adás felvételének közvetítése. Pén­tek 19.00: Egyedül. 19.22: De­borah édes teste - amer. krimi. Táborozok Marcaliban A Bemáth emlékmúzeum adott helyet azoknak a 10-14 éves tanulóknak, akik képzeletgaz­dagságukat és kézügyességüket tették próbára. A tábor vezetője Somogyi Zsuzsanna, a kréta­szobrok faragásának mestere.- Tizenketten jöttek ebbe az alkotótáborba, ez épp a legked­vezőbb szám. Ha többen jelent­keztek volna, már egésznapossá bővült volna a foglalkozás; úgy nem tudnánk annyira segíteni az egyéni kibontakozást. Két­féle követelménynek kell ugyanis eleget tenni: kompozí­ciókat hoznak létre és ezek fe­jezzék ki az alkotó gondolatait.- Mit tanultak a résztvevők?- Bevezetés a boszorkány- konyha rejtelmeibe címszó alatt igyekeztem megismertetni ve­lük többféle technikát, olyat, amit nem tanulnak az iskolá­ban. A foglalkozások délután egykor kezdődtek és ötig tartot­tak. Hétfőn papírmasé álarcok­kal kezdtük, kedden kollázso­kat készítettünk, majd a külön­böző festékekkel kísérletez­tünk. A következő nap agyago­zás volt, majd a hét végén - mintegy levezetésként - keretet adtunk a képeknek és kifestet­tük az álarcokat.- Mi lesz e munkákkal?- Nagy részük felér egy-egy műalkotással; szeretnénk kiállí­tást rendezni belőlük itt, a Ber- náth házban. S aki szívesen látná otthonában, meg is vásá­rolhatja. A zárást árveréssel kötjük össze. Ez öröm a gyere­keknek is. Ösztönzi őket, hogy szép tárgyakat, képeket alkos­sanak. Szalai Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom