Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

1995. május 30., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Véd- és dacszövetség az oktatás érdekében Véd- és dacszövetséget hoz létre a Pedagógusok Szakszer­vezete és a Felsőoktatási Dol­gozók Szakszervezete az okta­tás érdekében — jelentette be a két érdekképviselet vezetője tegnap. Elmondták: a tanév vé­gének közeledtével a Pedagó­gusok Szakszervezete (PSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezete (FDSZ) több vonat­kozásban — az érdekegyezte­tést, az érdekképviseletet, a szervezést és a stílust tekintve egyaránt — elégtelennek ítéli meg a Fodor Gábor vezette Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium (MKM) munkáját. A kiállított "bizonyítványban" a közoktatás fejlesztési straté­giai koncepciója kapott egyedül elégséges osztályzatot a PSZ- től. Szöllősi Istvánná, a PSZ fő­titkára különösen nehezmé­nyezte, hogy sem ágazati, sem alágazati szinten nincs érdek- egyeztetés. A közoktatási in­tézmények jelenlegi súlyos helyzetéért Fodor Gábor mel­lett felelőssé tette Kuncze Gá­bor belügyminisztert is, aki — mint emlékeztetett rá — már­cius végén levélben fordult az önkormányzatokhoz, taná­csolva: tegyenek kellő lépése­ket feladataik pénzügyileg ha­tékonyabb ellátására. A főtitkár szerint ez a javaslat mintegy menlevélként szolgál az iskola- bezárások, illetve összevoná­sok igazolására. Újságírói kérdésre vála­szolva kijelentette: a pedagó­gus-sztrájk ügye a jövőben sem veszít aktualitásából. Elismerte azonban: az erre való készség a kiszolgáltatottságból fakadó fé­lelem miatt nem éri el a szüksé­ges mértéket a pedagógusoknál. Kis Papp László, az FDSZ elnöke bejelentette: a felsőokta­tási intézmények a múlt pénte­ken megkapták az MKM-nek a létszámleépítésekre vonatkozó levelét. Ennek kapcsán meg­erősítette az érdekképviselet már ismert álláspontját: nem tudják elfogadni a 6200 oktatót és dolgozót érintő létszám- csökkentést a felsőoktatásban. Az elnök hangsúlyozta: az FDSZ távlati, az ezredfordulóig szóló és az említett intézkedést mintegy pénzügyi szempontból is kiváltani képes javaslatcso­magot készít elő. Hozzátette: a koncepció tervezetét szerdán a Főiskolai Főigazgatók Konfe­renciája, csütörtökön pedig a Magyar Rektori Konferencia elé viszik. Új családtámogatási rendszer A rászorultak ezután is kapják A gazdasági stabilizációs tör­vénycsomag legvitatottabb része a családtámogatás át­alakítása volt. Az ellenérvek hatására az eredeti elképzelé­sek módosultak. A parla­menti döntésekről a Népjóléti Minisztériumban kaptunk tá­jékoztatást. A legfontosabb döntés: ala­nyi jogon csak a három- vagy ennél többgyermekes csalá­doknak jár a családi pótlék. A többiek számára csak akkor fo­lyósítható , ha a tárgyévet meg­előző naptári évben az egy főre jutó havi nettó jövedelmük a 17 ezer forintot nem haladja meg, ingatlanvagyonuk értéke nem éri el a 10 millió forintot, és 2 millió forintnál kisebb értékű gépkocsijuk van. Az a család, amely nevelőszülői feladatra vállalkozik, mindenképpen jo­gosult családi pótlékra. Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni a közös háztartásban élő házastársat, élettársat, a 25 évesnél fiatalabb, önálló kere­settel nem rendelkező, nappali tanulmányokat folytató gyere­keket. A tartósan beteg vagy testi fogyatékos gyermeket, életkorától függetlenül másfe­les szorzóval kell beszámítani. Az együtt élő, egy-gyerme- kes szülőknek akkor jár a gyermek 6 éves kora után is családi pótlék, ha csak az egyik szülő keres, vagy ha a gyermek tartósan beteg illetve fogyaté­kos. A törvény július 1-jén lép hatályba, addig tehát a régi fel­tételekkel folyósítják a juttatá­sokat. Az egyébként nem jogosult családok akkor kaphatnak jutta­tást, ha a kérelem elbírálásánál figyelembe vehető személyek jövedelmi helyzetében tartós, hat hónapot meghaladó mun­kanélküliség vagy betegség mi­att olyan változás következik be, amely az aktuális jövedel­met figyelembe véve rászo­rulttá teszi az érintetteket. Ha a család létszáma változik - pél­dául egy kétgyermekes család­nak újabb gyermeke születik - a bejelentéstől számítva folyósít­ható az ellátás. Ez év július-au­gusztus hónapokra járó juttatást még a stabilizációs törvényben előírt jogosultsági feltételek kü­lön vizsgálata nélkül folyósít­ják. Ferenczy Europress Káosz a reklámok „piacán” Csábító tekintetek, meghök­kentő ötletek, szemet gyö­nyörködtető álomvilág, forró ölelések, meghitt csókok...És mindez a legújabb rovarölő­szer, mosópor vagy intim betét szolgálatában. Életünket teljes egészében behálózták a rek­lámok. Mérgünket csupán az gerjeszti, ha az agyon dicsért, méregdrága ránctalanító krém­től öregebbek leszünk, mint voltunk, vagy ha a postafiók számára befizetett pénzünkért nem kapunk semmit a „címe- nincs” vállalkozástól. Magyarországon jelenleg egy idejét múlt, a gyakorlat­ban nehezen alkalmazható belkereskedelmi törvény sza­bályozza a reklámtevékenysé­get. S ennek kárát nemcsak a fogyasztók, hanem a terméke­iket tisztességesen propagáló cégek, a kiadók, a médiák egyaránt elszenvedik. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umban már tavaly elkészült az új reklámtörvény tervezete, ám a Parlamentben az ország gazdaságát érintő súlyosabb problémák miatt ennek tárgya­lására csak idén, várhatóan az év második felében lesz lehe­tőség. A törvény előkészítői kö­zött volt Köncse Tamásné, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium Belkereskedelmi és Pi­acfejlesztési főosztályvezetője is, aki a következőket mon­dotta: — A jelenleg hatályos tör­vény lényegében megtiltja a dohánytermékek, az alkohol­féleségek és a gyógyszerek „fogyasztást ösztönző” rek­lámját. De, hogy valójában mi ösztönöz fogyasztásra, az bi­zony sok vitát szül. Éppen ezért szeretnénk, ha az új tör­vény az Európai Unióban el­fogadott szabályokkal össz­hangban, a fogyasztói érdeke­ket maximálisan figyelembe véve születne meg. A tárca alapos nemzetközi kutató­munka után két variációt dol­gozott ki. — Mi az, amiben eltér egymástól a két változat? — A liberálisabb variáció bizonyos korlátok között — a rádióban és a televízióban su­gárzott reklámok kivételével — például nem tiltja a do­hánytermékek reklámját. Mondván, hogy ezek a hirde­tések nem a dohányzásra ösz­tönöznek, hanem arra, hogy aki már dohányzik, az leg­alább a jobb minőségű termé­ket vásárolja. Ehhez a liberális változathoz viszont a hazai reklámiparnak egy olyan nyu­gati típusú önkorlátozó me­chanizmust kell kiépítenie, amely a saját belső szabályain keresztül már nem engedné meg — mondjuk — a cigaret­ták ifjúsági lapokban történő reklámozását. A szigorúbb változathoz, a dohánytermé­kek reklámjának teljes tilal­mához ezzel szemben a hazai egészségügyi lobby és a Nép­jóléti Minisztérium ragaszko­dik. A mi koncepciónk szerint nincs egyenes összefüggés a reklám és a fogyasztás meny- nyisége között. Sőt, ha a rek­lámok hatására a jobb minő­ségű, kevésbé ártalmas ciga­retták kerülnek előtérbe, akkor ez még egészségügyi szem­pontból sem mellékes. A ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy például Kelet-Európá- ban, ahol a cigaretta reklámok teljesen tiltottak, jóval többen dohányoznak, mint Nyugaton, a fejlettebb országokban. Külföldi kitekintés „Ha egy terméket szabad előállítani, árusítani, akkor le­gyen szabad azt reklámozni is!” Ez a megállapítás többször el­hangzott azon a nemzetközi konferencián, amelyet a na­pokban a Reklám Világszövet­ség magyar tagozata rendezett Budapesten. Filip Winter egy prágai jogi iroda társtulajdo­nosa ezen a találkozón el­mondta, hogy cégét a cseh rek­lámszövetség kérte fel azzal a céllal, hogy a reklámipar érde­keit képviselve vegyen részt a törvényjavaslat kidolgozásá­ban. A szomszédos Csehor­szágban a liberális jogi keretfel­tételek megteremtése előtt ha­sonló volt a helyzet, mint Ma­gyarországon, de a reklámipar megtalálta a jogi kiskapukat, hogy kikerülje a szabályokat. Három rosszul sikerült próbál­kozás után, a cseh kormány presztízskérdést csinált abból, hogy a negyedik nekifutásnál, a reklámipar és a törvényhozók kiegyensúlyozott kompromisz- szumra törekedjenek. Közreját­szott a törvény sikeres elfogad­tatásában, hogy megalakult a cseh reklámetikai tanács, amelynek tagjai a reklámipar­ban résztvevők érdekeit képvi­selik. A reklámetikai tanács a reklámszövetség alapító tagjai által választott testület. Sze­repe, hogy a törvényes kerete­ken belül felmerülő etikai rek­lámkérdésekkel kapcsolatban normákat állítson fel és azokat érvényesítse. Az önszabályo­zásnak több előnye is van: problémás esetekben közvetle­nül illetékes, gyorsan dönt, ön­finanszírozó. A tanács által fel­állított normákat a bíróságok is elfogadják. Németh Zsuzsa Kiadvány az Alpok-Adriáról Csaknem száz somogyi vállalat és intézmény kapta meg a na­pokban azt az angol nyelvű tá­jékoztató kiadványt, amelyet az Alpok-Adria Munkaközösség tudományos és technológiai munkacsoportja állított össze és adott ki. A munkacsoport célja e rendszeresen megjelenő szí­nes, fényképekkel, sík- és tér­beli ábrákkal, grafikonokkal il­lusztrált kiadvánnyal — amelynek neve stílusosan „A2” — az, hogy bemutatkozási lehe­tőséget teremtsen az Alpok-Ad­ria régió tagtartományaiban dolgozó vállalatok, intézmé­nyek számára fejlesztő munká­juk eredményeinek propagálá­sára. A kölcsönös tudományos és technológiai kapcsolatfelvé­telt úgy igyekeznek a periodika szerkesztői elősegíteni, hogy minden bemutatkozó vállalko­zás, intézmény pontos címét és a kapcsolattartásért felelős személy nevét is minden eset­ben szerepeltetik az ismerteté­sekben. A legutóbb kiadott „A2”-ben a Somogy megyei vállalatok közült az MBKE Elektronikai Gyár ismerteti legújabb fejlesztési eredmé­nyeit, s röviden az üzem to­vábbi terveit. Az elmúlt időszakban megje­lent lapszámokban a Pannon Agrártudományi Egyetem ka­posvári karán végzett kutató­fejlesztő munka eredményei kaptak szélesebb körű nyilvá­nosságot, de hírt adott magáról több termelő vállalat — így a Kaposvári Villamossági Gyár, a Somogy Megyei Sütév — is, s néhány tudományos és köz- igazgatási intézmény, mint pél­dául a Somogy Megyei Múze­umok Igazgatósága vagy a Me­gyei Földművelésügyi Hivatal. Ahhoz, hogy a megyénkben tevékenykedő, technológiai fej­lesztéssel vagy tudományos kí­sérletezéssel is foglalkozó vál­lalkozások minél ismertebbé váljanak az Alpok-Adria Mun­kaközösség tagtartományainak hasonló profilú vállalatai, in­tézményei előtt, célszerű ezzel a „hirdetési lehetőséggel" szé­leskörűen és rendszeresen élni. Ehhez segítséget ad a Pannon Agrártudományi Egyetemen dr. Csató László, aki Somogy megyét képviseli a tudományos és technológiai munkacsoport­ban. Az „A2”-ben bemutatott technológiai fejlesztések, tu­dományos újdonságok eljutnak az Alpok-Adria régió minden tagállamának szakembereihez, s így tudomást szerezhetnek a somogyi eredményekről is. Mindez fordítva is igaz. Köl­csönös érdeklődés esetén pedig csak egy telefon vagy telefax­üzenet a megadott címre, s egy persektivikus együttműködés nyitányává is válhat. Köszönet az emlékezőknek A kaposvári helyőrség pa­rancsnoksága nevében köszö- netemet fejezem ki a Hősök Napja alkalmából különböző helyszíneken rendezett kegye­leti megemlékezések szerve­zőinek és résztvevőinek. Megköszönöm tisztelgő jelen­létüket a megye és a város megjelent vezetőinek, pár­toknak, társadalmi szerveze­teknek és diákoknak, akik ko­szorúikkal, virágaikkal kife­jezték a háborúkban elesett katonák, hősök iránti részvé­tüket és tiszteletüket. Külön köszönetemet fejezem ki az ökumenikus istentiszteltet ce­lebráló Agg József katolikus főesperesnek, Magai István református és Szemere József evangélikus lelkésznek. Bátor Ferenc dandártábornok parancsnok Trianon és az európai békerendszer A trianoni békeszerződés alá­írásának közelgő, hetvenötödik évfordulója alkalmából tudo­mányos konferenciát tartottak tegnap Budapesten „Trianon és az európai békerendszer” cím­mel. Mint azt Glatz Ferenc tör­ténész, az Europa Institut igaz­gatója nyitóbeszédében hangsú­lyozta: az első világháborút le­záró békék nem oldották meg Európa nemzetiségi problé­máit, sőt tovább mélyítették azokat. Népi építészet Nyugat-Dunántúlon Új múzeumi és műemléki tör­vényre van szükség, hogy a tu­lajdonviszonyok megváltozá­sával hatékonyan szabályozni lehessen a nemzeti értékek és gyűjtemények védelmét, és hogy egyes műemlékek elke­rülhetetlen felújításához köz­ponti, valamint helyi pénzala­pok is rendelkezésre álljanak — hangzott el a Népi építészet Nyugat-Dunántúlon címmel rendezett konferencián, amely a kőszeghegyaljai Velemben kezdődött tegnap. Az SZDSZ és a felelősség A kultúra helyzete, finanszíro­zása ma meglehetősen válságos helyzetben van; ezen a Bokros­csomag nemhogy nem javított, hanem még rontott is. Az SZDSZ-nek az a felelőssége, hogy ebben a helyzetben a kul­turális intézmények működésé­nek megőrzése érdekében rendkívül gyorsan hatékony megoldási javaslatokkal álljon elő — mondta Magyar Bálint, SZDSZ-es országgyűlési kép­viselő Szegeden. Mérlegbeszámoló a HungarHotels Rt-ről A HungarHotels Rt tegnap tar­totta közgyűlését. Többek kö­zött az is elhangzott a közgyű­lésen: a mérlegbeszámoló 8,1 milliárd forintos bevételt muta­tott, az adózás előtti nyereség pedig hatszázhatvanhárom mil­lió forint volt az elmúlt eszten­dőben. Pannónia Regia Közhasznú Társaság Új társaság alakult Komárom- Esztergom megyében tatabá­nyai székhellyel. A három me­gyei közjogú kamara, valamint a Magyar Innovációs Szövet­ség, a Bábolna Rt., a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája és az Ember, Gazda­ság, Bioszféra Alapítvány lét­rehozta a Pannónia Regia Köz­hasznú Társaságot. Az MSZP-frakció nem ellenzi a felsőoktatási tandíj szeptemberi bevezetését Górcső alatt a felsőoktatás címmel tegnapi lapunkban tudósítás jelent meg a somo­gyi felsőoktatási intézmény- vezetők részvételével dr. Lamperth Mónika MSZP- frakcióvezető-helyettes kép­viselői irodájában rendezett tanácskozásról. Az ott elhangzottakhoz dr. Lamperth Mónika — a ponto­sítás szándékával — az alábbi kiegészítést fűzte: az MSZP országgyűlési képviselőcso­portja tegnapi ülésén állásfog­lalást hozott a felsőoktatási tandíj bevezetésével össze­függésben. A frakció felkéri a kormányt, hogy a felsőokta­tási intézményekben 1995. szeptember 1-jétől beveze­tendő tandíj részleteire vonat­kozó szabályozást (kormány­rendeletet) a kormány június 15-éig dolgozza ki. Ugyanak­kor a frakció szükségesnek tartja, hogy a tandíj a jövő év­től intézményi célokat szol­gáljon. A tandíjra vonatkozó ren­delkezések a Bokros-csomag mai végszavazása után, 1995. szeptember 1-jén lépnek ha­tályba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom