Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-27 / 123. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. április 28., péntek Pénznélküli határőrök Novák István alezredes a bolhói fórumon tartott elő­adásában nem csak a helyi problémákat vázolta fel, ha­nem röviden ismertette a nagykanizsai határőrség helyzetét is. Mint elhangzott, a tele­fonszámlákat és a világítás díját is csak erőfeszítések árán tudják kifizetni a hatá­rőrök. E mellett fejlesztésre nemigen marad. A lovak tar­tása rengeteg pénzt emészt fel, a gépkocsipark cseréjére a legkisebb esély sincs. A technika fejlesztésére pedig az alezredes szerint szükség lenne, mert a járőrök hasáb­rádiójának sípolása éjszaka már messziről elriasztja a határsértőket, akiknek sok­szor tökéletesebb összeköt­tetésük van egymással, mint a határőröknek a járőrköz­ponttal. A zöldhatárok forgalma pedig tavaly minden eddigi rekordot túlszárnyalt. Míg 1990-ben kilencven határ­sértő akadt horogra, addig tavaly csak a szlovén határ- szakaszon csaknem két­ezerháromszáz dezertőrt fogtak el a járőrök. A fülön csípett határsér­tők többségét a járőrök a muraszememyei közösségi szállásra szállítják. A somo­gyi határszakaszon elsősor­ban román nemzetiségűek próbálnak átjutni, annyian, hogy velük hetente kétszer indul buszjárat Nagylakra, ahol kitoloncolják őket az országból. A határsértők elfogása, elszállásolása és visszaszál­lítása rengeteg pénzét emészti fel a kanizsai hatá­rőröknek. Ez különösen azért nagy gond számukra, mert a probléma kezelésére külön támogatást nem kap­nak, a költségeket saját ap- panásukból kell kigazdál­kodniuk. Hudák Tibor a bolhói ha­tárőr kirendeltség vezetője mindehhez hozzátette: a bolhói járőrökhöz tartozó ál­lamszakasz a leghosszab- bak, ám a legcsendesebbek közé tartozik. A vízihatárszakaszon a legtöbb problémát az ide­genbe tévedt horgászok és a tiltott helyen fürdőzők jelen­tik. így a határőröknek több idejük marad arra, hogy a rendőrökkel együttműködve a közrend védelmére is job­ban odafigyeljenek. Mint a fórumon résztvevők abban megegyeztek, ez kölcsönös segítségen alapuló közös érdek is. B. Zs. Harminc szakmunkástanulót oktatnak a Kapos Volán nagyatádi területi igaz­gatósága autóbusz telepén. Az autóbuszok felülvizsgálata háromnaponként kötelező, két ok­tatójuk irányításával ezt elvégzik a nagyatádi 524. számú szakközépiskola autószerelő diák­jai. A középiskolások még teherautók és haszongépjárművek javításában is részt vesznek, szétszedik a kiselejtezett járműveket. fotó: lang Róbert A tüskeváriak tüskéi Kaposváron a tüskevári klub­könyvtár bővítése már 1993-ban szerepelt a város költségvetésében, ám hiába tá­mogatták a bizottságok, nem volt rá pénz. Most már azonban egyre szon'tóbbá vált a gond, mivel a kis klubhelyiség kinőtte a rendezvényeket. 1994 áprilisában Szilágyi Sándor, a Profil Építő és Szol­gáltató Kft ügyvezető igazga­tója vállalta, hogy egy 1,5 mil­lió forintot érő csereingatlanért megoldja a csaknem hárommil­lió forintnyi bővítést a felújítás­sal és parkosítással együtt. Bár sokáig úgy tetszett: a hetvenkét négyzetméteres bővítés lehető­ségét többen is próbálták „meg­torpedózni”, most már legálisan folytathatják a februárban megkezdett építkezést. Ugyanis Szita Károly polgármester el­mondta, hogy erről a bővítésről konzultált a megyei közgyűlés elnökével, s megállapodtak ab­ban, hogy a bővítmény műkö­dési költségeit közösen fedezik. A májusi első képviselőtestületi ülésre olyan előterjesztés kerül, amelyben támogatják a klub­könyvtár bővítését és azt a konstrukciót, amely a bővítés fejében a kivitelezőnek önkor­mányzati tulajdonú telket ad. Fogházban végződött előzés Halálos közúti baleset gondat­lan okozásának vétségéért a Kaposvári Városi Bíróság dr. Völgyi Dezső tanácsa 1 évi fog­házra ítélte a 35 éves zimányi (Kossuth u. 25) Kulcsár Feren­cet. Két év, három hónapra el­tiltotta a közúti járművezetés­től, és kötelezte a bűnügyi költ­ségek megfizetésére. A vádlott és védője felmentésért felleb­bezett, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn. A halálosvégű szerencsétlen­séget egy előzés okozta; olyan szituációban, amellyel minden járművezető gyakran szembe­sül a közúton. Aki vezet, jól tudja: a mai forgalomban nehéz kivárni az előzés „kristály- tiszta” feltételeit. Gyakran na­gyon is szubjektív elemek alap­ján történik a mérlegelés és a döntés. Ez csak növeli a fe­lelősséget. Döntési helyzetbe került azon az esős napon a vádlott is, amikor Kaposfüred- ről Kaposvár felé haladt 4 ezer liter tejet szállító tartálykocsi­jával, és a faluban utolért egy Skoda személygépkocsit. A helységnévtábla közelében elő­zésre szánta el magát. Ám a Skoda vezetője is a gázra tapo­sott. Helyzetét nehezítette, hogy vele szemben egy másik — német rendszámú — Skoda közeledett jó tempóban. Azt tette, amit ilyenkor az okos járművezetők tesznek: vissza­maradt. Csakhogy későn szánta rá magát erre, nem tudott telje­sen visszatérni eredeti sávjába. Beleütközött az előtte haladó kocsiba, amely a lökéstől — tengelye körül többször meg- pördülve — a jobboldali árok­ban kötött ki. A szembejövő német Skoda viszont frontáli­san nekiütközött a még jobb sávban tartózkodó tej szállító tartálykocsinak. A német autó vezetője életét vesztette, utasai pedig megsérültek. A magyar Skoda vezetője nem tagadta: a tábla után gyorsított, de nem versengés ürügyén, hiszen — mint mondta — az esőben nem is látta, hogy előzésbe kezdett a tejszállító. A német pedig va­kon bízott abban, hogy mire a tartálykocsi közelébe ér, a konf­liktus megoldódik. A bíróság szerint féktávolságon kívül ész­lelhette az eléje tornyosuló ve­szélyt, és intenzív fékezéssel elkerülhette volna a végzetes ütközést. A vádlott tisztában volt azzal, hogy kocsijának négy ezer liter tejjel megnöve­kedett, amúgy sem kis súlya gá­tolja őt a hirtelen lassulásban. Mint vallotta: a visszahúzódás­kor azért is nem mert nagyot fékezni, mert tudta: a hatalmas súly miatt felborult volna. Mindez az általában gyorsab­ban haladó személykocsi meg­előzése'ellen szólt. A bíróság nem fogadta el azt a védekezé­sét, hogy befejezhette volna az előzést, ha az előtte haladó ko­csi nem gyorsít fel. Ugyanis erre — a lakott terület után — joggal számíthatott. Elsősorban tehát őt terheli a felelősség a történtekért. (Szegedi) Végelszámolásra várva Tovább késik a Somogy Me­gyei Vendéglátó Vállalat vé­gelszámolása. A több hóna­pos csúszás oka: újabb jogi bonyodalom alakult ki a vál­lalati vagyon értékesítésénél. A vállalat követeléseit egy fővárosi cég veszi meg: ehhez váiják az ÁVÜ Rt áldását. Egy ÁVÜ-döntés szerint 1993-ban kezdték meg a vé­gelszámolást. Határidőnek 1994 novemberét tűzték ki. Ezt azonban idén májusra módosították: úgy tűnik ezt az időpontot sem lehet tartani. A kiüresített cégnél az utolsó időszakban nem végeztek termelő tevékenységet: a tu­lajdonában lévő eszközök bérbeadásával és értékesíté­sével finanszírozták kiadásai­kat. Az ÁVÜ elvonta a válla­lattól a befektetéseket: a So­mogyi Korona Rt-vei fennálló állami tulajdoni hányadot és két másik kft-nek az üzlet ré­szét is. — A vállalat tulajdonában több értékes terület van, ám ezeken szállodák és éttermek találhatók — mondta dr. Ács András, a végelszámolással megbízott ügyvéd. — Bonyo­lítja a helyzetet, hogy a fel­építmények tulajdonjoga a vállalat által létre hozott So­mogyi Korona Rt-é. A részvénytársaság meg­alapításakor a vállalati tulaj­donban lévő felépítmények tulajdonjogát átadták a Koro­nának, áip az alatta lévő föl­dterületét nem. Ezek az ingat­lanok a kaposvári Kapos étte­rem, a Dorottya büfé illetve a balatonfenyvesi Kiskupa étte­rem alatt találhatók. A végel­számoló és az rt közötti tár­gyalások ezidáig nem vezet­tek eredményre. A hivatalos értékbecslésnél megállapított több tízmilliós árat sokallta a Somogyi Korona Rt. — Á Somogyi Koronával egyelőre zsákutcába jutottak a tárgyalások. A vételárban nem tudtunk megegyezni. Szerencsésebbek a konyhai berendezések, gépek értékesí­tésével. A készletek nagy ré­szétől már megszabadultak, a maradékot jótékony célra fel­ajánlják. Nehézséget jelent a válla­lati pénzügyi követelések be­hajtása. A végelszámolás le­gújabb fejleménye, hogy a vendéglátó követeléseit elad­ják egy erre szakosodott fővá­rosi cégnek. Ennek kettős haszna lehet: hamarabb lezá­rulhat a jogi procedúra, más­részt biztosan megkapják a vendéglátósok kinntlévősé- güket. Vákuumszivattyúkat évente 25 millió forint érték­ben gyárt a kaposvári Agrotechnika Rt. Ezek elsősorban a mezőgazdaságban használatos berendezések, így a mostam tavaszi munkákkal megnőt irántuk a kereslet. Képünkön egy szivattyú összeszerelése folyik. fotó: kovács tibor A Somogy Megyei Földhivatal tájékoztatója Számítógépen van az ingatlannyilvántartás Tájékoztatjuk a megyében in­gatlantulajdonnal rendelkező érdekelteket, hogy a földmű­velésügyi miniszter 1995. má­jus 1. napjával az itt felsorolt községekben jóváhagyta az ingatlannyilvántartás számí­tógépre állítását. A átállított ingatlannyilván­tartás megnyitásától számított hat hónapon belül a területi­leg illetékes körzeti földhiva­tal a tulajdonosok kérelmére illetékmentesen másolatot szolgáltat az átállított ingatl­annyilvántartás tulajdoni lap­járól, és lehetőséget biztosít a korábbi adatokkal való egyez­tetésre. Hiba esetén a jogosult kérelmére a téves adatot ja­vítja, illetve módosítja. A gépi nyilvántartás 1995. május 1-jétől az alábbi közsé­gekben kerül forgalomba: Balatonmáriafürdő, Bony- nya, Edde, Felsőmocsolád, Fonó, Gadács, Gálosfa, Gige, Gölle, Gyugy, Hajmás, Hács, Hedrehely, Hencse, Hetes, Igái, Jákó, Juta, Kadarkút, Kaposfő, Kaposgyarmat, Ka- poshomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kereki, Kisbe- rény, Lulla, Nemesvid, Öt- vöskónyi, Pusztakovácsi, Ta- rany, Visz. Lakiteleki filmszemle Tegnap délelőtt fejeződött be a Lakitelek Alapítvány 2. Film­szemléjének előzsűrije, ame­lyet a mozi 100 éves jubileuma alkalmából hirdetett meg a kisközösségi televíziók szá­mára. A beérkezett 329 pá­lyamű közül az előzsűri 30 al­kotást talált méltónak arra, hogy május 25-26-án a film­szemlén szerepeljen. A Lakite­lek Alapítvány 2. filmszemlé­jén döntőbe jutott filmek kö­zött somogyi is van. Ezek Két- helyről és Siófokról érkeztek. Továbbképzés a megyei bíróságon A Magyar Jogászegylet So­mogy megyei szervezete az új bírósági végrehajtási törvény­ről és alkalmazásának tapasz­talatairól tart továbbképzést ma 10 órától a megyei bíróság könyvtártermében. A témáról dr. Jordanics József, a megyei bíróság elnökhelyettese be­szél. * Építkezés Heresznyén Heresznyén átalakítják a volt iskola épületét. Helyébe falu­házat alakítanak ki. Az építke­zés összege csaknem három­millió forint. Az új faluházban közösségi és kulturális ren­dezvényeket is tarthatnak. Telefon nélkül Kisbajom Mindössze egy telefonvonal köti össze a kutasi térség tele­püléseit Nagyatáddal. Kisba­jomban — ahol egyetlen ma­gántelefon sincs — péntek délutántól hétfő reggelig csak a segélykérő telefon az egyet­len kapcsolat a külvilággal. Az ötszázlelkes település lakóinak és vállalkozóinak katasztrofá­lis helyzetet teremthet a tele­fon hiánya, ha a mentőt kell hívni, vagy milliós üzlet hiúsul meg miatta. Népi ülnökök Marcaliban Áprilisban lejár ä a Marcali önkormányzat által 1991-ben megválasztott városi bírósági népi ülnökök megbízatása. Marcali jegyzője ezért a kép­viselőtestület elé terjesztette javaslatát az új népi ülnökök kinevezésére. Áz előterjesztés összesen ötven, Marcaliban, il­letve annak vonzáskörzetében élő személyre tett javaslatot, s ezzel a város képviselőtestü­lete egyetértett. Az új népi ül­nökök megbízatása a követ­kező 4 esztendőre szól. Kiállítás Lábodon Szőttes kiállítás nyílt tegnap Lábodon a helyi szövőtanfo­lyam résztvevőinek és vezető­inek munkáiból, melyet Pa- uska Mária a nagyatádi Szak­képző Iskola tanára nyitott meg. A kiállítást május 12-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Bolhói segélyezések A bolhói önkormányzat 38 személynek utalja át havonta a jövedelem pótló támogatást. Az állás nélkül maradtak tá­mogatása minden hónapban több mint százezer forintot emészt fel. A munkanélküliek száma több mint ötven.

Next

/
Oldalképek
Tartalom