Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-29 / 124. szám

1995. április 28., péntek

SOMOGYI HÍRLAP

SOMOGYI TAJAK

5

Csurgón többen cáfolták, hogy „beszélni nehéz”

A „Beszelni nehez” verseny igazi társadalmi eseménnyé lett Csurgón. A Csokonai Református Gimnázium dísztermében a 10., jubileumi megmérettetésre 49-en ültek asztalhoz: 9 csapat szóban vetélkedett, húszán írásban.

A vállalkozók, intézmények is megmozdultak: 16-an 49 ezer forint értékben támogatták az ügyet. S mozgatója Bartol Antal Kazinczy-díjas tanár, az elkötelezett nyelvművelő, illetve Fehér Zoltánná Tüzes Zsuzsanna szervezőtanár. Bartol Antal külön kiemelte a so- mogyudvarhelyiek példamutatását. Az első fordulóban érdekes feladatokat oldottak meg a versenyzők; idegenvezetőként többnyire szülőföldjüket mutatták be: Söjtör, Balatonszárszó, Csurgónagymarton... Majd a

többi feladat következett; még a tájékozott felnőtt is hallott újat... Az izgalmas versenyben végülis szoros eredmény született. Az 1-2. helyen végeztek a református gimnázium hatosztályosai és az Eötvös iskolások. Matos Zoltán, Stadler Péter és P. Tóth Agnes kis csapata együtt örült. A Korontos és Társa által fejenként felajánlott 2000 forintot a vállalkozó toldotta meg egy egyhetes, ingyenes zalakarosi nyaralással. A II. helyezett díját a Radnotex kft, a III. önkormányzati gimnáziumét a Csurgói Ifjúsági Szövetség állta. Helyesírásban első Horváth Borbála és Gulyás Judit, a csurgói Eötvös iskola két tanulója; a középiskolásoknál Óvári He lén, az önkormányzati gimnázium diákja; a második Csók Hedvig a református gimnáziumból. (Horváth)

A barcsi Zöld Golyó bárpultja fotó: pölöskei tiborné

Egy hónapja nyitotta meg Takács József Barcson, családi vállalkozásban a Zöld Golyó éttermet. Rozzant épületet vásárolt az önkormányzattól, s felújíttatta. A nyárra kerthelyisége is lesz.

— Hangulatos vendéglőt szerettünk volna mindig — mondta Takácsné Busi Erzsébet.

— Még egyetemi éveink alatt nosztalgiáztunk erről, amikor a szünetekben vendéglátóhelyeken dolgoztunk: Szegeden, a Balaton-parton...

A barcsi önkormányzat meghirdette az épületet — a régi cigányklubot —, de kétszer

is elutasította a vételi ajánlatukat. Mivel más vevő harmadszor sem jelentkezett, így elég olcsón hozzájutottak a romos házhoz. Több millió forintba került a felújítás és az étterem kialakítása.

— Hat alkalmazottat foglalkoztatunk az étteremben, köztük egy szakácstanulót — mondta Takácsné. — Az első hónap forgalma érdekesen alakult: ebédelni is betérnek a barcsiak, vacsorázni pedig sokan jönnek. Mi nem a horvátokra számítunk...

A családi vállalkozást — mint mondták — hosszú távra tervezték. G. A.

Botiné a senki földjén

Kárpótlás után a juss — Somogycsicsó valósága, zsenge délidéiben

Gazdátlan földet művel most a somogycsicsói házaspár

Arany világ lenne, az egyszer biztos, ha a somogycsicsói Botiné, a Kossuth utca 2-ből, a nyúlketrecek tövéből kormányozná az országot.

A 72 éves asszony, bevallása szerint, már országosának kezdetén befagyasztaná az árakat, ne emelkedjenek nap nap után; s európai szintre tornászná a balkánszéli béreket. Botiné politikai programjának gerincét képezné az is, hogy a nemzet mikroegységeit, a családokat maximális védettség övezze, s végre-valahára legyen egy bolt, ahol a nyugdíjasok pénztárcájához igazított árak előre szalutálnak és kérnek engedélyt a hozzájuk rendelt luxuscikkekkel együtt - úgymint sajt meg vaj -, hogy a bevásárlókosárban elhelyezkedjenek. Hihetnénk, ennek a zsenge, délidei csicsói álmodozásnak nincs is valami jó íze, hiszen Boti Józsefné Melles Rózsika csakis sohanapján kiskedden kerülhet kormányra.

Sem a végzettsége, sem a nagyravágyása nem nőtt akkorára, amekkorát a közéleti pódium kíván. S egyelőre úgyis csak „az a hogyishívják Lajos, az a kackiás bajszü Bokros di- rigérozik; látom ám én minden áldott este a televízióban...” No, de vissza a kételyhez: a somogycsicsói asszony, már ha megérné, nem sok eséllyel vívná meg a harcot a bársonyszékért. Nem is az ő stílusa ez: belesüppedni a magas állásba, és különben is! Megjött a traktor, ráfordult a bejáróra, rajta a fa télire; sűrűn integet a fiatalember, türelmetlen, „rögvest megyek”, csitítja Botiné.

Időzünk még, és szó szót követ a talpalatnyi mellett.

Együtt méregetjük a gazdátlan földet. Próbálom ráképzelni a gazt, amiből nemrég kipucolták, s vetettek bele krumplit, répát, kukoricát, meg lucernát a nyulaknak.

Most épp a rögöket gyepálja, egyengeti urával, a 80. életévét taposó Boti Józseffel, akit nemrég kárpótoltak a hadifogságban elszenvedett hét évéért. Nem vetette föl őket ez a juss; maradtak továbbra is szegények, akik gyerekeiket támogatják, köztük a munka1 nélküli fiú családját.

„A dolognak éltünk mindig” - említi az asszony, az Iharosberényben született Botiné. Sorjáznak aztán életének főbb állomásai: uraknál szolgált világéletében, míg 1939-ben ki nem kötöttek Csi- csóban. Téeszcsé, leszázaléko- lás, utóbb, a rendszerváltást

követően közhasznú munka következett, amikoris a „községet pucolták naphosszat”.

Ám itt a fa, emiatt fáj most a feje. Be kéne valahogy hor- datni; aztán elég sem lesz, kell majd menni megint az erdőre, stihlt fogadni. „Szegény uram! Oda még csak-csak, de vissza nagyon nehezen jön majd” - tekint a messzi erdőszélre, majd urára. Térül-fordul aztán, s rövid unszolás után megengedi, hogy „levetessem a fényképezővei”. Munkában koszolódott kötényét, kendőjét földre veti ekkor Botiné, és megjáratja a renden a gereb- lyét. Balassa Tamás

Babócsa számol a fürdővel

Magyar, horvát és német szavakat hallani a babócsai fürdőben. Az utóbbi időben egyre többen keresik föl a melegvizéről híres települést. A fürdő egész évben nyitva tart. Télen és kora tavasszal kisebb a forgalma, áprilistól egyre több vendég jön. Az utóbbi időben keveset költhettek felújításra, az öltözők csinosítására.- lyenkor még nincs telt ház- mondta Nemes Józsefné, a fürdő üzemvezetője. - Csak egy hónap múlva kezdődik a szezon. Reméljük, az idén is jönnek legalább annyian, mint tavaly. Babócsán a fürdőjegyek ára igazán nem drága, mégis - mint mondták - érzik a drágulást. A környékbeli falvakból sok idős ember nem vállalja már az odautazást sem, így valamelyest visszaesett a látogatók száma. Számíthatnak viszont továbbra is a német és horvát kirándulókra. A babócsai önkormányzat bízik a fürdő jövőjében. Az üzemvezető is jóval több vendéget remél a nyáron. Most naponta 40-50 látogató vált belépőjegyet. Hétköznap a nyugdíjasok meg a külföldi kirándulók lubickolnak a melegvizes medencékben. (Harsányi)

Négy nyelvet oktató Deák

Olaszul is tanulhatnak a gyerekek Barcson a Deák Ferenc Általános Iskolában. Szeptembertől már a horvát nyelvet is elsajátíthatják. Erről az iskola igazgatója számolt be a városi képviselő-testületnek.- Barcs legrégebbi iskolájába, amely Deák Ferenc nevét viseli, 707 tanuló jár. Öt tagozatunk van: matematika, angol és német nyelvi, testnevelési és számítástechnika - mondta Káplár Adolf iskolaigazgató. - Huszonegy szakkört is működtetünk, ezek közül legnépszerűbb a számítástechnika: ez több mint száz diákot érdekel.

A Deák Ferenc iskola tanulói az évek során számos kiemelkedő eredményt értek el megyei és országos versenyeken. Angol nyelvből pedig a megyei döntőben egy elsőséget, valamint harmadik és negyedik helyet szereztek az oktatási intézmény diákjai. A közelmúltban pedig az 5-6. és 7-8. osztályos labdarúgók megnyerték a megyei diákolimpiái döntőt.

Káplár Adolf szerint a személyi és tárgyi feltételek jók, ez biztosítja a további eredményes munkát. Az iskola oktató-nevelő munkáját is összegezte az igazgató, kiemelve, hogy ezt a nyolcosztályos általános iskola keretei között kívánják folytatni. Törekvésük' az, hogy munkájuk a romló gazdasági feltételek ellenére is jó színvonalú maradjon.

Több fejlesztést végeztek az iskolánál az elmúlt években. 1992-ben például két nyelvi termet alakítottak ki, tavaly pedig elkészült a kézilabdapálya. Nagyobb beruházást - mint megtudtuk - a közeljövőben nem terveznek, csak kisebb felújítási munkára kerül sor.

A barcsi képviselő-testület elfogadta az iskola oktató-nevelő munkájáról szóló beszámolót, s elismerését fejezte ki a tantestület eredményes munkájáért. Fő feladataként azt emelte ki: készítse föl a tanulókat a barcsi iskolákban folytatható továbbtanulásra. (Gamos)

156 tanköteles megy hét I. osztályba

Lezajlott a tanköteles korba lépett kisgyerekek számbavétele Barcson is; 156 elsőosztályos írattak be a szülők. A II. számú iskolában 62 nebulót, a Deák Ferenc Általános Iskolában pedig 94-et jegyeztek be a nagykönyvbe. Barcson szeptemberben 7 első osztály indul.

Bizonytalan állások a déli régióban

Csurgón is romlott a foglalkoztatási helyzet az utóbbi években. 1990-94 között a térségben több mint 500 dolgozót küldtek el a munkáltatók. A csurgói munkaügyi kirendeltségnek a kimutatása szerint a regisztrált munkanélküliek száma 1993 januárjában 526 volt, tavaly év elején ez a szám

11 százalékkal csökkent (1994 szeptemberéig), majd márciusig ismét növekedés és csökkenés egyaránt megfigyelhető.

Támogatják Barcson a rászorulókat

Barcson, Somogytamócán és Drávaszentesen 22-en kapnak ápolási díjat, és harminchatan részesülnek gyermeknevelési támogatásban. Rendszeres szociális segélyt huszonkét embernek juttatnak, támogatást pedig kilencvennyolcnak - ez a jövedelempótló támogatás fele. Rendszeres nevelési segélyt is adnak 127 családnak.

Az ivóvízdíj emelését tervezik újra

Aligha lesz tartható sokáig az idén január 1-jén megállapított ivóvíz- és csatornadíj Csurgón.

Az üzemeltető Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdővállalat már jelezte is emelési szándékát. Úgy tudjuk, hogy a vállalat mintegy 20 százalékos ivóvízdíj-emelést szeretne elérni.

Sziporkázó aranyak gyermekversenyen

Harmincnyolc műsorszámot látott a közönség, több mint 150 gyermek közreműködésével, a Sziporka ki-mit-tud?-on Barcson. A város és környéke kisiskolásai vettek részt ezen. Arany minősítő oklevelet 16-an kaptak. Különösen nagy sikere volt közülük is a két szuloki együttesnek, Plecskó Edina (Deák isk.) hegedűjátékának, a barcsi Il-es iskola drámacsoportjának és Pfeiffer Edit népdalainak. Barcson kívül még három helyszínen bonyolítják le ezt a versenyt, s csak utána

dől el, hogy az „aranyosak” közül kik vehetnek részt majd május 19-én a kaposvári gálán.

Svájci diákdelegáció járt Csurgón

Másodszor járt már Csurgón a bázeli Münster katedrális református gyülekezetének egy csoportja, négy felnőtt és hat diák. Bernhardt Rothen lelkész 1993 őszén népesebb diákküldöttséggel érkezett, most egy kisebb csoporttal. Bár meghívójuk ezúttal a budapesti Baár-Madas gimnázium volt, két napot Csurgón töltöttek, s a tavaly kint járt csurgóiak viszonozták a vendéglátást. A svájci csoport elutazása előtt ötezer frankot adott át a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumnak, s támogatták a vései menekülttábort és a csurgói templom építését is.

Árván maradt laktanya

Vízváron elárvult az egykori határőr laktanya. Egy ideig őrizték ugyan az épületet, aztán végleg magára maradt. Hasznosítására nem jelentkezett eddig senki.

A határőrség még az ötvenes években építette a laktanyát, a vízvári őrs csaknem félszáz katonájának. S melléje garázsokat és lóistállót is. Áz egységet, amely szinte együtt élt a falusiakkal, négy éve szüntették meg. Azóta üres a laktanya. Hasznosítására születtek ugyan ötletek, ám idővel szétfoszlottak.

— Az épület állami tulajdon, és a Belügyminisztérium kezelésében van — mondta Bállá Róbert vízvári jegyző.

— Szeretnék eladni, de nem hallottam róla, hogy

lenne rá komoly érdeklődő.

A vízvári épületet vállalkozók is hasznosították. Akkor talán új munkahelyeket is teremthetnének a Dráva menti faluban. Mert a munkanélküliség Vízvárt sem kerülte el: jelenleg 17 lakosnak fizet az önkormányzat jövedelem- pótló támogatást.

Megtudtuk azt is, hogy korábban terveztek ide panziót és ipari kisüzemet is. A néhány vállalkozó kedvű ember lelkesedése azonban hamar kifulladt.

— Az önkormányzat nem tudja megvenni az épületet — mondta Bella Róbert. — Ám hasznos lenne, ha sikerülne megmenteni. Mert így, üresen csak romlik az épületek állaga. (Harsányi)

i

i

i

Golyóvá ért diákálmok