Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-18 / 115. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. április 19., szerda Brit ENSZ katonák és egy teherautó sofőr próbálnak segíteni egy felborult személyautó sérül utasának a közép-boszniai Gornij Vakufban fotó: feb-reuters Palesztin aktivista kommandós kését magasba emelve fejezi ki együttérzését egy gyűlésen, amelyen Abu Jihdra, Jasszer Arafat egykori helyettesére emlékeztek, akit egy izraeli kommandó ölt meg 1988-ban Tuniszban fotó: feb-reuters Francia diákokat szállító autóbusz karambolozott Prága egyik külvárosában. A személygépkocsi vezetője és egy utasa a helyszínen meghalt, további huszonhetet kórházba szállítottak FOTÓ: feb-reuters A béketárgyalások híve Peresz Változtatni kell a Szíriával folyó béketárgyalások keretén. Az eddiginél sokkal átfogóbb megközelítésben egyszerre kell megvitatni a Golán-fennsíkról történő kivonulást a kétoldalú kapcsolatok természetét — nyilatkozta Simon Peresz izraeli külügyminiszter. Letartóztatják a tokiói gáztámadót Letartóztatási parancsot adtak ki a tokiói metrón elkövetett gáztámadással gyanúsítható szekta egyik kulcsembere ellen. Rendőrségi források szerint hamarosan a körözött személyek listájára kerül a 25 éves Inoue Josihiro. Éhező rabok Mongóliában A mongóliai börtönök lakói közül sokakat az éhhalál fenyeget. 1993 és 1994 között körülbelül 30 elítélt halt éhen Mongólia büntetésvégrehajtási intézeteiben. A nemtörődömség, a túlkapások fenyegetik éhhalállal a bebörtönzötteket. Elhalgatott hírek robbantás-ügyben A vizsgálat befejezéséig nem adnak részletesebb tájékoztatást a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyik alelnöke, Árpád Ma- tejka parkoló személygépkocsija ellen elkövetett pokolgépes merényletről. Az ismeretlen tettes robbanóanyaggal 150 ezer kárt okozott egy Seat Ibizában. Csúcstalálkozó Kelet-Afrikában Hat kelet-afrikai állam elnöke csúcstalálkozóra gyűlt össze tegnap az etióp fővárosban. Etiópia, Dzsibuti, Eritrea, Kenya, Szudán és Uganda államfői a szorosabb együttműködéséről tanácskoznak. Francia elnökválasztás (1.) Jacques Chirac harmadszor A francia politikai élet egyik legnagyobb alakja — ezt a címet még ellenfelei sem tagadják meg Jacques Chiractól, Párizs polgármesterétől, s majdnem két évtizeden át a gaulle-ista párt, a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) vezetőjétől, aki idén, 62 éves korában isrftét harcba szállt az államfői poszt megszerzéséért. 1981 és 1988 után immár harmadszor próbálkozik ezzel, de ezúttal ő a legfőbb esélyes a sikerre: az elmúlt két hónapban az összes felmérés a párizsi polgármestert teszi a közvéleménykutatási ranglisták élére, s Chirac legalább 4-5 ponttal vezet ellenfelei előtt. Jacques Chirac 1932 novemberében született Párizsban. A híres francia közigazgatási isko- ,lán, az ENA-n diplomázott, majd alhadnagyként részt vett az algériai háborúban is, visszatérése után pedig egy ideig a fran- / cia Számvevőszéknél dolgozott. Kiemelkedése — s ezzel mozgalmas politikai pályája — 1962-ben kezdődik, amikor Georges Pompidou későbbi elnök felfigyel rá, s munkatársi posztot ad neki. 1967-ben nemzetgyűlési képviselővé választják (azóta is mindig megőrzi helyét), s ugyanebben az évben államtitkárként bekerül a kormányba. A pálya következő állomásaként különböző miniszteri posztokat tölt be (a parlamenti kapcsolatokkal, majd a mezőgazdasággal, végül a belügyminisztériummal foglalkozik), 1974-ben pedig a frissen megválasztott államfő, Valéry Giscard d,Estaing miniszterelnökké nevezi ki. 1976-ban távozik erről a posztról, s még ugyanabban az évben megalapítja az új gaulle-ista mozgalmat, az RPR-t, amelynek egészen tavaly novemberig, leköszönéséig elnöke volt. 1986 és 1988 között, Francois Mitterrand elnöksége alatt még egyszer a francia miniszterelnöki hivatal, a Matignon-pqlota lakója lehetett, ám ez az „együttélés” számos súrlódást hozott, s végül Chirac 1988-ban elbukott Mitterrand-nal szemben az elnökválasztáson. Bár 1993-ban, a francia jobboldal újabb választási győzelme után ismét nyitva állt előtte az út a miniszterelnöki székhez, de az előző periódus tapasztalatai alapján ezt már nem vállalta (így lett Edouard Balladur a kormányfő), s ehelyett teljes energiájával már akkor az újabb, két év múlva esedékes elnökválasztásra készült. A jelek szerint nem is eredménytelenül... — Hívei szerint Chirac a választási kampányok koronázatlan királya: képes arra, hogy naponta megszorítson több ezer kezet, megpusziljon több száz kisgyereket, s még a legrosszabb helyi bort is úgy dicsérje, mintha igazi bordeaux-it ivott volna. Ez a tehetség nagyon fontos feltétel, azonban — mint eddigi, kudarcot vallott államfői jelöltségei is mutatják — önmagában kevés ahhoz, hogy valakit Franciaországban elnökké tegyen. Hogy most Chirac mégis az élen áll, azt a legtöbb megfigyelő azzal magyarázza, hogy a politikus az elmúlt két évben „megérett”: rengeteget járta az országot, rádöbbent, hogy mely problémák foglalkoztatják igazán a közvéleményt, s emellett megszabadult a riválissá vált Balladur befolyásától, amely őt korábban — legalábbis a Chirac-párt szerint — mindig a jobboldali megoldások felé taszigálta, s ezzel saját táborának .ketrecébe” zárta. A polgármester — aki 1977-ben került ebbe a tisztségbe, s egy 2,2 milliós város élén állva a gyakorlatban is bebizonyította vezetői képességeit — most arra az alaptételre építette a hadjáratát, hogy a francia társadalom kettészakadóban van, s a kirekesztettség visszaszorításáért radikális reformokra lesz szükség. Bár a szociális témák felkarolásáért, az ő szájából valóban meglehetősen furcsán hangzó „baloldali nyitásért” rengeteg bírálat éri ellenfelei részéről (egyesek „III. Napóleonnak” gúnyolják, Balladur tábora pedig demagógnak tartja, valószínűleg joggal hangsúlyozva, hogy nem lehet egyszerre ígérni a kiadások csökkentését, illetve a jelentős pénzösszegeket igénylő „felzárkóztatást”), Chirac jól érzett rá, hogy a társadalom most egy ilyen, erőskezű, a politikai és a gazdasági életbe egyaránt beavatkozni akaró politikust szeretne látni az elnöki székben. A sokáig élen álló Balladur néhány hibás lépése, no meg a kormányfő ellen folytatott, sokszor övön aluli támadások hatása mellett ez a tényező magyarázza, hogy Chirac idén februártól át tudta venni Balladur helyét a közvéleménykutatási listák élén, s most ebből a pozícióból várhatja a francia elnökválasztás első, április 23-i fordulóját. S. Tóth László Silajdzic aggódik a kéksisakosokért Haris Silajdzic boszniai kormányfő tegnap kijelentette, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság területén állomásozó ENSZ-erők kivonásával azokat jutalmaznák meg, akik a múlt hét végén Szarajevóban agyonlőttek két francia kéksisakost. — A francia kéksisakosok kivonása hatalmas hiba lenne. Távozásuk a gyilkosok kívánságának kielégítése — mondta Silajdzic. Az ENSZ-erők illetékesei egyelőre nem közölték, kit vádolnak a két merénylet elkövetésével. Azonban a nem hivatalos jelentések szerint pénteken a muzulmánok, szombaton pedig a szerbek lőttek a francia ENSZ-katonákra. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Leeresztett sorompók? A tervek szerint négy hétig tart New York-ban az atomso- rompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciája, amelyen a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozni hivatott, negyedszázada született nemzetközi dokumentum meghosszabbítása a fő cél. Legalábbis ezt szeretnék az „atomklub” tagjai: az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Kína és Nagy-Britannia. De túlzás lenne állítani, hogy teljes összhang uralkodna az időközben a nemzetközi jog egyik alapkövévé vált egyezmény meghosszabbítása körül. Mi történjék? Változatlan kiteijesztés? Mondják ki az időkorlát nélküli érvényességet? Az „ötöknek” — akárcsak Európa államainak, s a legtöbb harmadik világbeli országnak — ez a változat felelne meg. Csakhogy akad egy „köztes” kategória, az atomhatalmi státuszra (rejtett vagy nyílt formában) törekvők csoportja, akik vagy továbbra is elutasítják az egyezményhez való csatlakozást, vagy konkrét, korlátozott időhatárt szabnának lejáratként. Izrael és India? Dél-Afrika és Pakisztán? Korea, netán Brazília? A gyanú vélhetőleg nem is mindegyiküknél megalapozatlan. Ám bármilyen diplomáciai nehézséget okozzon is az ellentétes érdekek egyeztetése, a nélkülözhetetlen kompromisszumok kidolgozása, a New York-i konferencia „sikerre ítéltetett”: az egyszer már leeresztett sorompót aligha akarhatja valaki újból felemelni. Mit szeretne Magyarország? Az atomsorompó szerződés meghosszabbítását. Ez felelne meg az ország érdekeinek. Mert első hallásra bármennyire is furcsa: akinek nincs nukleáris fegyvere, nagyobb biztonságban érezheti magát. Nos, erre törekszünk mi is. TECHMa £000 KFT kW K ItámVSÉr, P I I ..........W V ILLANYOSZLOPOS REKLÁMTÁBLÁK BÉRBEADÁSA DÉL-DUNÁNTÚLON II f\ TÖmüŐL HMD Q.ÓUU... TECHNIQ REKLÁMÜGYNÖKSÉG: Pécs, Ferencesek u. 23. Tel/Fax: 72/310-363 5 LU O' Q z i ö Az OFOTÉRT kaposvári üzletében megnyílt a FOTEX TELECOM mintabolt ahol megtalálja a GSM mobiltelefonok és tartozékok széleskörű választékát. A helyszínen azonnal bekapcsolódhat a WESTEL 900 hamarosan országossá váló GSM hálózatába. VARJUK KAPOSVÁROTT, A FŐ ÚT 8. SZÁM ALA TELEFON: 82/312-420, 30/423-661 TELECOM A merénylők ismeretlenek
