Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-13 / 111. szám

Megyei körkép: Drága a bárány, olcsó a gyapjú # Csukákkal a kárász ellen (3-4. oldal) Somogyi tájak: Vadölők a páncélszekrényben # Kőkemény kezdet, hitel nélkül (5. oldal) Fiatalok: Alvás nélkül 204 kilométert • Diákújságírók a kultuszminiszternél (13. oldal) _____________•• s ^ VI. évfolyam, 87. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. április 13., csütörtök Budapest Bank Rt. Lakossági folyószámla kamata nálunk évi ^msm Kaposvár, Fő u. 3. Marcali, Rákóczi u. 16. =• Balatonboglár, Dózsa Gy. u. 49. ® Csurgó, Csokonai u. 14. k Budapest Bank Rt. A napokban helyezték üzembe a Kaposi Mór me­gyei kórház elektrofiziológiai laboratóriumában azt a több mint 20 millió forint értékű elektromiográf készüléket, amelynek használata jelentősen megkönnyíti az izombeteg­ségek vizsgálatát, illetve az idegsebészeti műtétek elvégzé­sét. A készülék felfogja és analizálja az agysejtek által ter­melt elektromos tevékenységet, segítségével következtetni lehet a központi idegrendszer állapotára, fotó: török anett Gyűjthetik a pénzt csatornázásra a Balatonnál Lesz víz a vezetékben Nyolcszázmillió forint áll jelen­leg rendelkezésre arra a célra, hogy folytatódjon a Balaton parton a megkezdett szenny­vízcsatorna-hálózat továbbépí­tése. Ebből a pénzből megkez­dődik még idén a főgyűjtő ve­zeték tervezése, két év múlva pedig várhatóan a beruházás is elkezdődik. Ez volt az egyik legfontosabb témája annak az egyeztetésnek, melyre tegnap került sor Kaposváron a Me­gyeházán, s amelyen dr. Kolber István Somogy megye közgyű­lésének elnöke és Szita Károly Kaposvár polgármestere mel­lett részt vett Szappanos Ferenc a DRV vezérigazgatója és dr. Hajós Béla a KHVM helyettes államtitkára is. Ez a bejelentés azért sem mellékes, mert így az érintett települések lakói és az önkormányzatok anyagilag is felkészülhetnek arra, hogy amint lehet, rácsatlakozzanak a főgyűjtőre, és véglegesen meg­oldják a szennyvízkezelésük problémáját. A megbeszélésen a kistele­püléseket hátrányos helyzetbe hozó pályázati rendszer, és az egyre gyakoribb belvízproblé­mák is szóba kerültek, és ter­mészetesen a Fonyód-Kaposvár közti ivóvíz távvezeték további sorsáról is tárgyaltak az érintet­tek. Ez utóbbival kapcsolatban Szita Károly kijelentette: nem módosít álláspontján, vagyis Kaposvár nem tart igényt a ve­zetéken érkező vízre. Az állam­titkárhelyettes ugyanakkor megnyugtatta a vezetékről vizet kapó többi önkormányzat jelen lévő képviselőit: a vízszolgálta­tás továbbra is folyamatos lesz. Cikkünk a 4. oldalon Az elhúzódó privatizáció után tizenöt év garanciát ígér az új tulajdonos A BB a Henkelé, a márkanév marad — Bárcsak a hátralevő 846 pri­vatizálandó cég jövőjét is ha­sonlóan lehetne biztosítani, mini a Balatonboglári Borgaz­dasági Rt-ét — mondta a borá­szati nagyüzemünk tegnapi közgyűlésén Suchman Tamás privatizációs miniszter. — A Henkel-Söhnlein cég többségi tulajdonhoz jutásához ugyanis a Versenytanács a közelmúlt­ban áldását adta. Borászatunk referencia- üzeme a BB Rt elhúzódó priva­tizációja mögött többéle gazda­sági és politikai érdek húzódott. A második tenderkiírás nyerte­sének a Hungarovinnek, azaz a mögötte álló Henkelnek több­ségi tulajdonhoz jutása felbor­zolta újfent a kedélyeket. Ezek után hónapokig tartott az is, míg a Versenytanács gyorsí- tottnak ígért döntésével áldását merte adni az ügyre. A cégbe­jegyzés április 3-ával megtör­tént, ami húsvétot követően emelkedik jogerőre. Az elmúlt 3 év alatt, a közel 30 millió márkáért megvásárolt Hunga­rovin esetében már bizonyított a Henkel cég. A talpraállított magyar cég 400 millió forintos nyereséget ért el az utóbbi év­ben. A Henkel a Hungarovinen mint leányvállalatán keresztül szerzett többségi tulajdont a BB Rt-ben, eddig példátlan garan­ciákat is magára vállalva. (Folytatás a 3. oldalon) Parlamenti politikai vitanap a kormányprogramról, a kis ország sorsáról Gyorsított törvénykezés a válság ellen Magyarország kis ország, és főként pénzügyi értelemben nem a maga ura. Ezt lehet sajnálni, de tudomásul kell venni. A valuta alappal kö­tendő megállapodás hitelesíti a kormány szándékait, s en­nek hiányában nem hívhatók le a megígért hitelek az EBRD-től, illetve a Világ­banktól — mondta Horn Gyula miniszterelnök a par­lamenti politikai vitanapon. Ezért is fontos - hangsú­lyozta - hogy a külföld üdvö­zölte a kormány március 12—i döntéseit: többek között meg­fogalmazták, hogy ez a kor­mány, felvállalva az ütközete­ket, olyan lépéseket tesz, ame­lyeket elődei nem mertek fel­vállalni. Hozzátette: a lassú törvényhozás akadályozza a válság hatékony kezelését - mondta Horn Gyula miniszter- elnök a parlamenti ülésen. Em­lékeztetett arra, hogy 45 tör­vény vár a parlamenti elfoga­dásra. A feketegazdaság elleni harc például 60 olyan törvény- módosítást igényel, amelyek nélkül a kormány ez irányú in­tézkedései nem lehetnek ered­ményesek. A privatizációs tör­vény elfogadása után is több jogszabály lesz szükséges. Csak így valósulhat meg a 150 milliárd forintos tervezett pri­vatizációs bevétel, ami feltétele annak, hogy 2-2,5 milliárd dol­lár működőtőke érkezzen az idén az országba. Megemlítette a készülő modernizációs prog­ram első átfogó változata május végére elkészül. A nemzetközi pénzügyi szervezet ajánlásait ugyan nem kötelező, de jó megfogadni. Azért is figyelembe kell venni az IMF ajánlásait, mert ezt vár­ják tőlünk azok, akiktől hitele­inket felvettük - mondta Bok­ros Lajos pénzügyminiszter a vitanap során elhangzott felszó­lalásokra adott válaszában. Megerősítette azt az álláspont­ját, miszerint a leértékelés a vámpótlékkal együtt ösztönzi a növekedést. Ha a hazai piac nem is szélesedik, de a belföldi cégeknek a vámpótlék nagyobb lehetőséget ad arra, hogy növel­jék részesedésüket. Emlékezte­tett arra, hogy a negatív folya­matok miatt már kezdett finan­szírozhatatlanná válni a költ­ségvetés. Bokros Lajos pénzügymi­niszter előadásában elmondta: a nemzetközi pénzvilág reprezen­tánsai egyöntetűen rendkívül pozitívan értékelték a magyar kormánynak a külső és belső adósságállomány mérséklésére, az egyensúly helyreállítására irányuló erőfeszítéseit. A miniszter ezután a roppant méretűre növekedett belső ál­lamadósság kezelését elemezte. A törlesztés ugyan évente több mint 600 milliárd forinttal ter­heli a költségvetést, de súlyos következmények nélkül nem teheti meg az állam, hogy ka­matfizetési kötelezettségeinek nem tesz eleget. Az adósság- szolgálati terhek csökkentésé­nek egyetlen járható útja az inf­láció - és ezzel a kamatok - le­szorítása. Hangsúlyosan szólt a priva­tizáció újraindításának és fel- gyorsításának fontosságáról. Elismerte, hogy az elmúlt 9 hó­napban ezen a téren nagyon ke­vés történt, ami összefügg azzal is, hogy a „könnyű” szakasz le­zárult: a feldolgozóipar, a szol­gáltatások, a kereskedelem 75-80 százaléka már a privát szférába került. A nehezebb szakasz, a bankok, az ener­gia-szektor nagy vállalatainak privatizálása hátra van. (Folytatás a 2. oldalon) Litván vendégek Göncz Árpádnál Göncz Árpád fogadta Ceslo- vas Jursenast, a litván parla­ment Budapesten vendéges­kedő elnökét. A köztársasági elnök kiemelte: a két ország közvetlenül érintett a nagy eu­rópai infrastrukturális beruhá­zások — mindenekelőtt az au­tópálya — megvalósításában. Ceslovas Jursenas kifejtette, hogy Litvánia tervei között szerepel a visegrádi csoport ál­lamaival a kapcsolatok szoro­sabbra fűzése. Horn-Menage találkozó Horn Gyula miniszterelnök és Gilles Menage, az EdF elnöke folytatott megbeszéléseket tegnap. Egyik legfontosabb témája az volt, hogy a Francia Elektromos Művek érdeklődik a magyar energiaszektor priva­tizációja iránt. A cég hosszú távú partnerkapcsolatokra tö­rekszik. Konkrét befektetések­ről a miniszterelnökkel való ta­lálkozón nem esett szó, hiszen előbb a magyar Parlamentnek kell döntenie az energiaszektor privatizációjáról. Koalíciós egyezetetés Az MSZP és az SZDSZ há­rom-három vezetőjéből álló Koalíciós Egyeztető Tanács a médiatörvény előkészítéséről tágyalt. A KÉT megismerte a parlamenti pártok média-sza­kértői által lefolytatott tárgya­lások eredményét. A testület úgy foglalt állást, hogy ha a szakértőknek ma sikerül egye­zségre jutniuk, az általuk ki­munkált megállapodást aján­lásként küldjék meg a kor­mányzat illetékeseinek, hogy ezt a törvény előkészítése so­rán figyelembe vehessék. / Élelmiszeripari privatizáció-rajt Megkezdi az élelmiszeripari cégek privatizációját az Ál­lami Vagyonügynökség. A cé­geket elsősorban a mezőgaz­dasági termelőknek kívánják eladni. Számukra - az igazga­tótanács tegnapi ülésén szüle­tett döntés alapján - 3 milliárd forint névértékű vagyonból álló kínálatot állítanak össze. Francia küldöttség Gál Zoltánnál Az Országgyűlés elnöke fo­gadta a francia Felsőfokú Nemzetvédelmi Tanulmányok Intézete tisztségviselőinek és hallgatóinak 100 fős csoport­ját. Gál Zoltán tájékoztatójá­ban ismertette a tavalyi válasz­tások után kialakult politikai és gazdasági helyzetet. A Ház­elnök szerint nehézségeink abból fakadnak, hogy Ma­gyarország következetesen ki­építette a piacgazdaságot. Algír delegáció Budapesten Algéria jogállam, melynek ve­zetése nem erőszakos módon törekszik a hatalom megtartá­sára. Az országban még az idén elnökválasztásokat tarta­nak — hangzott el tegnap az algériai Nemzeti Átmeneti Ta­nács küldöttsége tájékoztató­ján. Az Országgyűlés által meghívott delegáció célja az információszerzés, valamint a parlamentközi kapcsolatok élénkítése volt. Sztrájkra készülnek a vasúti dolgozók Csak arról született döntés, hogy április 19-én sztrájkba lépnek a vasúti dolgozók. Ar­ról nem, hogy meddig tart a demonstráció. Az egyik vál­tozat szerint a sztrájk befeje­zésének időpontját nem hatá­rozzák meg, a másik szerint a munkabeszüntetés háromna­pos lenne. Voltaképp melyek a követelések? — A szakszervezetek első­sorban azt követelik, hogy — a múlt évi megállapodáshoz híven — a kollektív szerző­désben foglaltak összessé­gükben ne okozzanak jövede­lemcsökkenést a dolgozóknak — mondta Győri István, a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke. A MÁV ugyanis csökkenteni kívánja a túlóra- és a műszakpótlékot, ugyan­akkor emelni a folyamatos szolgálatban a távolléti órák számát. Az úgynevezett for­dulószolgálatban az eddig fi­zetett 6 órás várakozási idő helyett csak 2 órát fizetnének. Mindez elfogadhatatlan a szakszervezetek számára — de természetesen készek a to­vábbi tárgyalásokra. Az alel- nök hozzátette: nem enged­nek abból a követelésből, hogy a munkaidő és a munka­rend meghatározásában, eset­leges módosításában az ér­dekképviseleteknek egyetér­tési joguk legyen. Horn Gyula hozzászólás közben Kuncze Gábor társaságában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom