Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-13 / 111. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP POLITIKAI VITANAP 1995. április 13., csütörtök Gyorsított törvénykezés a válság ellen (Folytatás az 1. oldalról) Vitába szállt a kritikákkal, amelyek szerint a stabilizációs program úgymond nem növekedésbarát. Önmagában az alacsonyabb deficit is a növekedést szolgálja azzal, hogy a megtakarítások nagyobb hányada irányítható át a vállalati szférába. A monetáris intézkedések sem pusztán megszorító jellegűek, hiszen a forintleértékelés növeli a exportáló vállalatok bevételeit. A belföldi kereslet korlátozása egyben azzal jár, hogy az erőforrások a belföldi szektorokból azokba az ágazatokba terelődnek át, amelyek jól ki tudják használni a nyugati konjunktúrát. A vámpótlék a következő 2 évre előrekalkulálható versenyelőnyt biztosít a hazai termelő ágazatoknak. A forint „csúszó-leértékelése” pedig lehetővé teszi, hogy a vállalatok biztonsággal mérlegelhetik előre az export jövedelmezőségét. A leértékelésnek ez a módja egyébként kötelezi is a kormányt, hogy az inflációt ne engedje a jelzettnél nagyobb arányban emelkedni, s közrejátszik abban, hogy hazánkban gyakorlatilag megszűnt a deviza-spekuláció, kiszámítható az árfolyamok alakulása. — Hogy elindulunk a kibontakozás útján, egyedüli biztosítéka a gazdaság fenntartható növekedése lehet — mondta Bokros Lajos. Hozzátette: „előremenekülő” gazdaságpolitikáról van szó, s a kormány intézkedési csomagterve akár a nemzeti növekedési programnak is megvetheti az alapját. Ervek-ellenérvek a vitában Pető Iván, az SZDSZ vezérszónoka támogatta kormány március 12—ei döntéseit, elismerve, hogy azok bizonyos társadalmi csoportok érdekeit sértik. A kormánynak mégis lépnie kell, ha nem akarja folytatni az előző kormányok és a maga által az elmúlt kilenc hónapban folytatott halogató politikát, amelynek következménye a gazdaság „lassú lecsúszása” lett. Szükségesnek tartotta az állam kiadásainak felülvizsgálatát. Aláhúzta, hogy a most bejelentett intézkedések nem helyettesíthetik a jóléti rendszer egészének reformját. Az MDF részéről Kádár Béla kiemelte, hogy a kormánykoalíció és az ellenzék között nem arról folyik a vita, hogy a mai helyzetben cselekedni kell, hanem arról, hogyan oldhatók meg a problémák. Úgy vélte, hogy a kormány által javasolt árfolyampolitika aláássa a gazdaság versenyképességét, Hiányolta, hogy a kormány stabilizációs csomagja nem mutat rá azokra a kitörési pontokra, amelyekről kiindulva megteremthetők a növekedés feltételei, ösztönözhetők a beruházások, fejleszthető az export. Tompa Sándor, az MSZP képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem egyszerűen a megtakarítás, hanem a válságkezelés, a stabilizáció és a növekedés programját dolgozta ki. A Független Kisgazdapárt frakcióvezetője, dr. Torgyán József szerint a kormány intézkedései megnyirbálják a szociális juttatásokat, hogy elősegítsék egy szűk kör nagyarányú gazdagodását. Úgy látja, hogy a pénzügyi csomag a középosztály "megölésére" készült. Szerinte az országban tennem a gazdaság, hanem a gazdasági irányítás van válságban. Különösen azt bírálta, hogy a kormány az öregek, a betegek és a gyerekek rovására cselekszik. A pártja által kínált program „nem a kisemberek sanyargatását” tekinti céljának. Surján László, a KDNP vezérszónoka szerint a kormány a be nem tartott ígéretei miatt elveszíti a társadalom bizalmát, ezért „kilép a jogállamiság kereteiből, s a diktatúra puhább vagy keményebb eszközeihez nyúl, mint például a megfélemlítés vagy pedig a kézi vezérlés”. A március 12-ei programot szakszerűtlennek és hibásnak ítélte. Minthogy a kormánypártok elvesztették népszerűségüket, a kormány gyökeres átalakítására szólított fel. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP- SZDSZ kormány súlyos felelősséget visel a gazdaság elmúlt kilenc hónapi hanyatlásáért. A Fidesz szerint felül kell vizsgálni az eddigi gazdaságpoBokros Lajos pénzügyminiszter litikát, és be kell látni az általa okozott károkat, fenn kell tartani a növekedést, fel kell hagyni a családellenes intézkedésekkel. A kormány tárja a parlament elé a modernizációs programot, az államháztartás reformját, és csak ezután terjessze elő a tervezett intézkedéseket.. Felszólította a kormányt, hogy most vonja vissza javaslatait. A függetlenek nevében Zwack Péter „a fekete gazdaság nagy halainak” megfogására helyezte a hangsúlyt. Ennek érdekében egy erős, koncentrált szervezet létrehozását javasolta, amely 500 millió forintos ráfordítással 600 milliárdot vonna el a fekete gazdaságtól. A miniszterelnök az ország helyzetéről A vitában felszólalt Horn Gyula miniszterelnök, aki kitért arra, hogy ha a nemzetközi pénzintézetekkel nem tudunk megállapodni, akkor nem hívhatunk le további hiteleket, s nem tudunk megkötni olyan nagyvolumenű kétoldalú egyezményeket sem, amelyek rendkívül fontosak számunkra. Felhívta a figyelmet, hogy május végéig jóvá kellene hagynia a parlamentnek a stabilizációs programmal kapcsolatos jogszabályokat, mert a késlekedés súlyos veszteségeket okozna az országnak. A kormány stabilizációs programjáért viselt felelősségben az ellenzéknek nem kell osztoznia, de abban igen, hogy a társadalmi béke fennmaradjon. A vasúti sztrájk-fenyegetés kapcsán megemlítette: akik sztrájkot hirdetnek, nem számolnak azzal, hogy egynapos munkabeszüntetés 500 millió forint kiesést jelent a költségvetésnek és 160 milliót a MAV- nak. A kétnapos sztrájk pedig éppen annyi veszteséget jelentene, amennyi az anyasági segély megemeléséhez kell. Nyomatékkai kérte, hogy az Országgyűlés gyorsítsa fel — ha kell, a házszabály módosításával is — a törvénykezési folyamatot. Jelenleg 45 tárgyalásra váró törvénytervezet, illetve törvénymódosítási javaslat fekszik a Ház asztalán. A fekete gazdaság elleni hatékony fellépés jogi megalapozása további csaknem 60 jogszabály megszületését vagy módosítását igényli, s óriási jogalkotói munka kell az államháztartás törvényi reformjához is. Bejelentette, hogy előreláthatóan május elején megszületik a privatizációs törvény, s a kormány május végére elkészül a modernizációs program részletesebb változatával. A reálbérek védelmében A vitában egyebek között felszólalt Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke. Kijelentette: nincs vitája a kormánnyal abban, hogy az egyensúlyi problémák közül a fizetési mérleg, a külkereskedelmi mérleg alakulására kell koncentrálni - de abban igen, hogy a reálbéreket olyan mértékben kell csökkenteni, ahogy az a kormány elképzelései között szerepel. Ez ugyanis gazdasági szempontból ésszerűtlen lehet, a gazdasági növekedés gátjává válhat. Csehák Judit (MSZP) kifogásolta, hogy a kormány „puccsszerű intézkedésekkel” kívánja legyőzni a kormánykoalíció szakpolitikusait. Ezért intézkedései nem mindig állják ki a szakszerűség próbáját. Nyitottabb politizálásra ösztönözte a kabinetet. A vitanap Bokros Lajos zárszavával ért véget. Ferenczy Europress A természetvédelmi területekről A védett természeti területek védettségének helyreállításához készített törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta tegnapi ülésén az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága. Szakértői véleményként megfogalmazták: a védettség helyreállításához szükséges kisajátításokhoz az éves költségvetés rendszeresen hozzon létre pénzügyi alapot. A törvény- tervezet javasolja a védett, védelemre tervezett és magántulajdonba még nem került földterületek földalapba történő kijelölésének megszüntetését, bizonyos esetekben a használati korlátozások írásos tudomásulvételét, illetve a kisajátítás lehetőségét. Orbán Viktor a jogi egyetemen Magyarország NATO-tag- sága jóval hamarabb megvalósulhat, mint az Európai Unióhoz való csatlakozása - jelentette ki Orbán Viktor, a Parlament Európai Integrációs Ügyek Bizottságának fi- deszes elnöke tegnap, amikor jogi egyetemistákkal találkozott az ELTE-n. Véleménye szerint ugyanis a NATO-csat- lakozás csak politikai döntést igényel a tagországoktól, míg az EU-csatlakozás komoly gazdasági kérdéseket vet fel. Ez utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor azon véleményének adott hangot, hogy Magyarország teljes jogú tagságáról az Európai Unióban 1997-ben elkezdődhetnek a tárgyalások. HM kontra BM a honvédségről Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága tegnapi ülésén vita bontakozott ki ellenzéki honatyák, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium jelenlévő képviselői között arról, hogy a honvédelmi tárcának volt-e joga saját hatáskörben, a bizottság megkérdezése nélkül április elején a Magyar Honvédség közalkalmazotti állományánál a létszámcsökkentést megkezdeni. Wachsler Tamás, a bizottság fideszes alelnöke szerint a Honvédelmi Minisztérium vezetői megsértették a honvédelmi törvényt, amikor késve tájékoztatták a bizottság tagjait a honvédségnél megkezdődött létszámleépítésről, amellyel 3.000 közalkalmazotti státust szüntetnek meg. „Sötétbe ugrás” a kormánycsomag A Társadalmi Kamara számára elfogadhatatlan a kormány stabilizációs intézkedési csomagja. A kamara gazdasági szakértői a válságból való kilábalást az infláció visszaszorításában, a hitelkamatok mérséklésében, illetve a vállalkozások és a befektetések ösztönzésében látják. Szerintük a döntéseket nem kíséri hosszabb távra szóló, konkrét gazdasági program, a pénzügyminiszter javaslata ezért valójában „sötétbeugrás”. Az agrárkamara a munkamegosztásról A munkamegosztásról folytatott tárgyalásai során a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Agrárkamara megállapadott abban, hogy a kamarai törvény módosítását követően — várhatóan 1996. január elejére — rendeződik a mezőgazdasági kistermelők kamarai tagsága. A kamara csak akkor működhet céljainak megfelelően, ha egy-egy vertikumban tagsága teljes körű. Vitára érett a törvényjavaslat Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak találta a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők a többórás vitában hangoztatták, hogy a törvénycsomag nem felel meg a Házszabálynak, és ellentétes az Alkotmánnyal is. Az MSZP és az SZDSZ képviselői visszautasították e vádakat. A magyar kormány stabilizációs programja A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek rövidtávú stabilizációs tervét, amely az elmúlt hetekben nagy visszhangot, élénk vitákat váltott ki. A következőkben ismertetjük a „csomagtervnek” a lakosság szociális helyzetét közvetlenül érintő főbb elemeit. Dráguló illetékek Az illetéktörvény tervezett módosítása a vagyonszerzési illetékek körében csak a lakásnak nem minősülő vagyontárgyak utáni általános illetékek mértékét érinti. Az öröklési és ajándékozási illetékek várhatóan 1-1 százalékkal, a visszterhes vagyonátruházási illetékek átlag 2 százalékkal emelkednek. A vagyonszerzési illetékekből évi 8 milliárd forint többlet bevételhez jutna a költségvetés. További 2 milliárd forintos bevételi többletet jelentene az államigazgatási eljárási illetékek emelése. A tervezett változtatás nem érinti a lakástulajdon ingyenes vagy visszterhes megszerzését; de a jelenlegi 8 százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték a megszerzett vagyon forgalmi értékének 10 százalékára emelkedne. Ingatlanok cseréje esetén várhatóan a szerződő felek mindegyikének illetéket kell fizetnie. Lakástulajdonnak lakótelekkel vagy más egyéb rendeltetésű ingatlannal történő cseréje során a felek mindegyike az általa megszerzett ingatlan után róná le az illetéket. Az államigazgatási eljárási illetékeket a kormány a jelenlegi 500 forintról 800 forintra kívánja emelni. Illetékmentes maradna a kárpótlási eljárás és az ahhoz szükséges iratok beszerzése, valamint a birtokösz- szevonást ösztönző önkéntes földcsere megszervezése iránti eljáráshoz benyújtott kérelem. A személyi igazolvány kiállításával kapcsolatos illetékmentesség körét attól függően határoznák meg, hogy arra milyen célból kerül sor. Az útlevél-igénylés benyújtásakor a 18. életévét be nem töltött, illetve a 70. életévet betöltött személyeknek továbbra is 1000 forint illetéket kell majd fizetniük. A többi kérelmezőnek öt évre kiállított útlevél esetében 3000, az ezt meghaladó érvényességi idejű okmány után pedig 6000 forint illetéket kell lerónia. Családi pótlék A szociális ellátórendszer átalakítása után az év második felétől csak azok a családok lennének jogosultak a családi pótlékra, ahol az előző évi egy főre jutó bruttó jövedelem nem haladja meg a 25 ezer forintot, továbbá a családtagok sem külön, sem közösen nem rendelkeznek 10 millió forint feletti forgalmi értékű ingatlannal és nincs birtokukban 2 millió forintnál magasabb forgalmi értékű személygépkocsi (Ide nem értendő a vállalkozáshoz munkaeszközként használt jármű.) A gyermek hat éves kora után megszűnik az egygyermekes családok jogosultsága családi pótlékra, kivéve ha időközben megszületett a második gyermek. További kivétel, ha a család egyik felnőtt tagja sem folytat kereső tevékenységet, vagy a család tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermeket nevel. A családi pótlékra való jogosultságról az igénylőknél«: nyilatkozniuk kell, s ennek alapján folyósítanák az ez év júniusától a következő év júniusáig járó pótlékot. Lehetőség lenne az írásbeli nyilatkozat év közbeni korrigálására, ha a családi pótlékra való jogosultság megállapításánál figyelembe vehető személyek számában, jövedelmi helyzetében lényeges változás következne be. Anyasági támogatás Az év második felétől a várandósági pótlék is megszűnik. Helyette egyszeri 10 000 forintos szülési támogatást vezetnek be. Ebben a juttatásban csak azok részesülnek majd, akik a családi pótlék kritériumának megfelelnek. Gyermekgondozási segély A kormány meg kívánja szüntetni a gyermekgondozási díjat. A juttatást a már jogosultságot szerzett családok az év végéig még megkapják. A díj megszüntetésével egyidőben — az év utolsó napjával — megszűnik a jelenlegi gyes, helyette új típusú gyermekgondozási segélyrendszert dolgoznak ki. Az új gyes a gyermek három éves, illetve tartósan beteg gyermek gondozása esetén 10 éves korig jár majd. A gyest kizárólag azok vehetik majd igénybe, akik a családi pótlékra jogosultság feltételeinek megfelelnek. A gyes összege az öregségi nyugdíj minimumának összegével azonos és független a gyermekek számától. Tb-j árulékfizetési kötelezettség A kormány szélesíteni kívánja a tb-járulékfizetések alapját. E szerint a munkáltatók a jövőben a végkielégítés, a természetben nyújtott étkeztetés, az étel vásárlására nyújtott ingyenes vagy kedvezményes utalvány után is kötelesek lesznek tb-járulékot fizetni. Negyvennégy százalékos tb-járulékot kell majd fizetni a szerzői jogdíjak valamint az előadó- művészek díjak után is. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozások járulékfizetési kötelezettsége is bővül. Terhességi gyermekágyi segély A gyermekágyi segély jogosultságának időtartama a jelenlegi 24 hétről várhatóan 52 hétre emelkedik. A szülő nő kérheti, hogy számára az ellátást már a szülést megelőző egy hónapra is folyósítsák. Az ellátás időtartama azonban ekkor is 52 hét. A segély mértéke az első 26 hétben — ha a szülő nő a szülést megelőző két évben legalább 270 napig biztosított volt — az átlagkereset 70 százaléka. Ha a szülő nő biztosítási ideje a szülést megelőzően 270 napnál kevesebb, de legalább 180 nap volt, akkor 60, a második 26 hétben pedig egységesen 50 százaléka.. Térítésköteles szakorvosi ellátás A törvényjavaslat megszünteti a fogorvosi ellátás és a betegszállítás díjmentességét, a szanatóriumi ellátást pedig kiemeli a társadalombiztosítási rendszerből. Csökkenteni kívánja továbbá a táppénz mértékét. E szerint a táppénz összege — legalább két év folyamatos biztosítás esetén — az átlagkereset 70, ennél rövidebb idejű biztosítás esetén, valamint a kórházi ápolás idejére az átlag- kereset 60 százaléka lesz. A folyósítás ideje — ideértve a baleseti táppénzt is — maximum egy év lehet. (Újvári)
