Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-03 / 53. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. március 3., péntek Fogyatkozik az állomány - Kommandósok védik a szarvast Vadászok és bérkilövök harca Két féle gímszarvas van Magyarországon, az óriás szürke és az apró fekete hátú. Az óriás szürke gím a legnagyobb genetikai érték. Évről évre csökken az állomány mennyisége, minősége, a kilőhető egyedek száma, az agancssúly, a bikák életkora. Míg 1991-ben 36 ezer szarvas került terítékre, addig 1993-ban már csak 29 ezer, tavaly pedig kb. 20 ezer. (Pest megyében 1993-ban 2400, tavaly Í500 darab.) A vadállománynak ez a látványos csökkenése ugyanígy érezhető az őznél, muflonnál. A rendszerváltás előtt egy érdekvédelmi szervezet működött az országban, a MA VOSZ (Magyar Vadászok Országos Szövetsége). Azóta különböző egyesületek, szervezetek alakultak meg, aminek következtében létrejött a „sok bába közt elvész a gyerek” effektus. „A vadászat — politikai kérdés — állítja Csekő Sándor a Magyar Vadászati Kollégium képviselője. Mindig a hatalomhoz közel állók gyakorolhatták.” Ma már a természetvédelem, az erdő és a vadállomány kinőtte magát az országos keretekből és nemzetközi problémává lett. AzMVK 1994. október 6-án alakult meg abból a célból, hogy a különböző szervezetek véleményét egyeztessék, közös, szakmailag megalapozott álláspontot alakítsanak ki, javaslatot tegyenek az új vadászati törvényre. Eddig körülbelül 18 féle törvényelőkészítő koncepció keletkezett, legutóbb február 15-én. Minden esetben kikérték a szakma véleményét, de egyszer sem vették figyelembe a döntéshozatalnál. A „legvadabb” példa erre az az 1993-as, a vadállomány védelmét szorgalmazó miniszteri rendelet volt, amely- lyel teljesen megszüntették a szakma véleményezési, és beleszólásijogát. A vadászati törvény megalkotás előtt áll, ezért a Kollégium összefogta a különböző szervezeteket — Országos Magyar Vadászati Védegylet, Független Vadász Fórum, Vadászati Kulturális Egyesület, VADCOOP, Bérkilövő Vt„ Országos Vadász Kamara, Magyar Bérkilövő és Független Vadásztársaságok Országos Szövetsége —, hogy együtt képviseljék a szakma érdekeit A vadállomány rohamos csökkenésével egyenes arányban emelkedik az emberáldozatok — vadőrök, hivatásos vadászok — száma. Eddig évente kb. ketten haltak meg, ez a szám ma már jóval több. A kritikus helyzetbe kerülő nagyvadállomány megcsappanásához nagy mértékben hozzájárul a gátlástalanná vált vadorzás, melynek következtében nő az emberáldozatok száma. Az orvvadászok — hasonlóan egyéb bűnözőkhöz — jól szervezettekké váltak. (Tudják hol, mikor lesz vadászat; volt példa arra, hogy vadászat ideje alatt a helyszínen megnyúzták az elejtett állatot és csak a szín húst vitték el.) Csak a tettenérést fogadja el a bíróság bizonyítékként, ezenkívül két tanúra van szükség, plusz az elejtett vadra. Ha mindez sikerül, a bíróság még mindig felmenő ítéletet hozhat. Ezért egyes vadász társaságok őrző-védő szolgálatokat, kommandósokat alkalmaznak a falopás, orvvadászat ellen. A területek állandó zaklatása miatt megváltozott a gímszarvas életmódja, melyhez — sajnos — alkalmazkodott a vadászati gyakorlat is, így már szinte bocsánatos bűn, hogy hajtásban, vagy éjszaka is lövik a szarvast. Legveszélyesebb a helyzet a Somogy, Zala megyei és a Tolna megyében néhány helyen lévő törzsállománynál, mert az országban itt a legjobb a vérvonal, a genetikai állomány. Ha nem tud a faj reprodukálódni, akkor kihal. A genetikailag degradálódott, elfiatalodott szarvasállományt tovább fenyegeti az elavult jogi szabályozás, amely lehetőséget ad a tisztátalanságokra — sógor, koma kapcsolatok —, arra hogy határozatlan idejű szerződéseket kössenek; így a vásárló rablógazdálkodást folytat. „Az ember szarvasbőgéskor nem teheti be a lábát saját vadásztársaságába, mert a vadak kilövését eladjuk a külföldieknek” — mondják. (1993-ban a kilőtt van 65 százalékát külföldiek lőtték ki.) Azonban mind több már az eredménytelen bérvadásztatás is. Pedig a magyar gímszarvasagancs továbbra is a világranglista élén van. Egyelőre... Hazánkban 42 ezer vadász, és 850 vadásztársaság van. A vadászok sérelmezik a túlságosan körülményes egészségügyi vizsgálatokat — pszichológiai tesztek, herevizsgálatok, bőven elég lenne a gépjárművezetésnek megfelelő orvosi vizsgálat is — állítják. Nehezményezik a puskák 5 évenkénti túlnyomásos vizsgálatát is. Ellenben szorgalmazzák, hogy csak a vadásztársaságok tagjainak adjanak vadászfegyvert. A nyugati országokban kötelező a vadásznak egy vadásztársaságba tartoznia. így ha a magatartása nem etikus, vagy jogsértő, visszavonhatják az engedélyt, ellenőrizhetik azt, és bevonhatják a fegyvert. Nem igaz az, hogy csak ki- halásos alapon lehet Magyarországon valaki vadász. (Valamikor meg volt határozva, az egy területre jutó vadász létszám: 200-250 hektárra 1 fő.) Ma, ha valaki betöltötte a 18. évét, leteszi az állami vadászati vizsgát, megszerzi a fegyverengedélyt, túljut az egészség- ügyi vizsgálatokon, és az egy évre, az ország egész területére érvényes vadászjegyet vált, már vadásznak érezheti magát. A vizsgáig ez kb. 50 ezer forint, plusz a felszerelés. Ezután ha belép egy vadásztársaságba, a belépési díj 50-300 ezer forint között mozog. (Városaiknak az utazás miatt több a költsége.) Magyar vadász csakis a saját társasága területén vadászhat, idegen területen ki se veheti a tokból a fegyvert, mert az is orvvadászatnak minősül. Kivétel ez alól, ha meghívják, vagy ha fizet érte. Lehet külön is egy vad kilövésére fizetni. De vannak a terület nélküli bérkilövők is, akik nem tartoznak vadász- társasághoz. Az állam éves bevétele a vadászatokból 50-60 millió dollár. Az árbevétel 45-48 százaléka az állami, a többi a magán- területekről származó vadkilövésből származik. Ha az összes költséget felszámolják, akkor az ágazat ráfizetéses. Buda Magdolna Határidők cégvezetőknek Március 8. — Bankbiztonsági Szabályzat elkészítése. Március 10. — Társasági adó előlegének befizetése. — Társadalom-, egészség- biztosítási és nyugdíjjárulék fizetése. — Összesítő elszámolás a járulékokról. Információ az MNB-nek a valutákról. Március 14. — Hitelállományi és hitelforgalmi adatokról információszolgáltatás. Jogszabályváltozások Pénzügyi szakképesítések A 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 1. számú mellékletében a banki tanácsadói, míg 2. számú mellékletében a banki ügyintézői szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei szerepelnek. A mellékletek második része az adott szakképesítésekkel betölthető munkaköröket, foglalkozásokat, illetve rokon munkaköröket sorolja fel. Hajózási képesítések A 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet és mellékletei a vízijárművek és az úszó munkagépek vezetéséhez, valamint a hajón fedélzeti, gépszolgálati és segédszolgálati feladatok ellátásához szükséges képesítések megszerzésének feltételeit tartalmazzák. Az alapfokú végzettséggel rendelkező, 18. életévüket betöltött jelentkezőknek 1995. március 1-jét követően köteles komp, révcsónak, valamint belvízi sport- és kedvtelési célú kishajó esetében az 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet mellékletében a meghatározott megyei közlekedési felügyeletek, más hajók esetében a Közlekedési Főfelügyelet által megbízott vizsgabizottság előtt kell vizsgát tenniük. A sikeres vizsgázók a hajózási hatóságtól magyar és angol/német nyelvű képesítő okmányt kapnak, amit minden esetben kötelesek a hajó fedélzetére magukkal vinni. A rendelet részletesen felsorolja a vizsgára bocsátási, illetve a külföldön szerzett képesítő okmány elismeréséhez szükséges honosítási kérelemhez csatolandó iratokat, a vizsgadíjak összegei az 5. számú mellékletben szerepelnek. Agrárszakmái követelmények A 4/1995. (II. 24.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendeletet módosította. Az érintettek az új rendelet — az alaprendelet mellékletének kiegészítését jelentő — mellékletét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő egy későbbi számában találják meg. Építésügyi ellenőrzés Az 1/1995. (II. 24.) KTM rendelet az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szabályairól rendelkezett. Eszerint az építkezők (építtetők) 1995. március 4-től általában a kivitelezés során az építmény helyének kijelölését (kitűzését) követően, továbbá az építkezés közben két alkalommal, és a használatbavételi engedélyezés előtt számíthatnak az ellenőrzésre. A mi szivárványunk a magunk és szeretteink élete fölött őrködik. A mi szivárványunk rugalmas és biztonságos. Megtalálható a Garancia Biztosító irodáiban és üzletkötőinél. A mi szivárványunk... elérhető és i megfizethet A garancia BIZTOSÍTÓ RT. CSOPORT TAGJA
