Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-03 / 53. szám

1995. március 3., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Módosított koalíciós szerződés A privatizációs tárca nélküli miniszteri poszt, illetve a kul­tusz-tárca politikai államtit­kára tekintetében történik vál­tozás a koalíciós megállapo­dásban. Ezen gyakorlatilag túl is vagyunk — mondta Ma­gyar Bálint, az SZDSZ ügy­vivője. A jóváhagyott módo­sítások szerinte formalitások, a változtatások nem igényel­tek különösebb szövegezést. Ellenzéki pártok az oktatási törvényről Csaknem 100 ezer, az okta­tásban dolgozó munkavállalót sodorhat bizonytalan hely­zetbe a kormány közoktatási törvénytervezete. 2000-2500 településen pedig a normatív támogatás csökkenése miatt az eddigi 8 osztályos oktatás helyett a 6 osztályos képzést választja az önkormányzat. Három ellenzéki — a KDNP, az MDF és a Fidesz — párt oktatási szakértője fogal­mazta meg ezeket a kifogáso­kat tegnap. Fejlesztések a déli régióban Folytatódhat a délbudai térség exporelációjű fejlesztése. Er­ről tegnapi ülésén egyhangú­lag döntött a kormány. Az eh­hez szükséges 10 milliárd fo­rintos hitelt a főváros veszi fel. Felmentették Báthory Jánost Tabajdi Csaba, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai állam­titkára február 28—i hatállyal felmentette Báthory Jánost, a Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnökhelyettesét. Báthory március 1-től a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalá­nak főosztályvezetőjeként dolgozik. A NEKH elnökhe­lyettesi feladatainak ellátásá­val Heinek Ottót, a hivatal fő­osztályvezetőjét bízta meg az államtitkár. Magyar-horvát vasúti megállapodás Vasúti együttműködési meg­állapodást írt alá tegnap Rigó Zoltán, a MÁV Rt. és Bartol Ivanusa, a Horvát Vasút vezé- ‘rigazgatója. A most aláírt szerződéstől azt remélik, hogy segítségével jelentősen bővíthető lesz a két ország közti vasúti teherforgalom. Aggódó pedagógusok Szöllősi Istvánné, a Pedagó­gusok Szakszervezetének fő­titkára szerint az önkormány­zatok nagy része súlyos költ­ségvetési problémákkal küsz­ködik. Ennek kapcsán rámuta­tott: vannak olyan városok, il­letve települések, amelyek a közalkalmazottak, s ezen be­lül a pedagógusok létszámá­nak csökkentését tervezik. Az említett gondok kialakulása miatt részben az önkormány­zatokat okolta. 408 milliárd forint hiány keletkezett Tavaly 408 milliárd forintos hi­ány keletkezett a külkereskede­lemben. A deficitből 3 milliárd dollár fizetési kötelezettségeket is vont maga után, így a folyó fizetési mérleget is terhelte. A behozatal folyó áron mérve 1537 milliárd forintot tett ki, míg a kivitel 1128,7 milliárd fo­rintot ért el. Iskolák két gazda között Dr. Kolber István: Megpakolják a puttonyunkat, de pénzt nem adnak hozzá (Folytatás az 1. oldalról)- Ez a megyei jogú városra is vonatkozott volna?- Nem, mert az „megye” a megyében. A többire nézve vi­szont üdvözlendő elképzelés volt, s közben felvetődött pél­dául a megyei pedagóguska­mara részéről is, hogy megyei oktatási koncepciót kellene ké­szíteni. Ez pár éve elképzelhe­tetlen lett volna, mert a helyi önkormányzatok rögtön tilta­koztak volna...- Mert lehet, hogy „vissza­rendeződést” jelentett volna?- Azt nem. Ugyanis a struk­túrák is mások, s a munkát is el lehet látni másként, nem csak hierarchikus pozícióból. Ám maradjunk annál, hogy az emlí­tett változatot a törvény elve­tette, de a lehetőséget arra, hogy az intézményeket átadják, továbbra is megtartotta. Azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt félévben döntöttek er­ről, vagy a mostaniban így dön­tenek, azok intézményeit a me­gyei önkormányzatnak át kell vennie. Marcali például a mú­zeumát adta át, Csurgó az ön- kormányzati gimnázium ügyé­ben döntött így, a lengyeltótiak pedig a kisegítő iskoláról fog­laltak hasonlóképpen állást. Aki viszont e félévben nem módosítja álláspontját, ott, hogy úgy mondjam, minden a régiben marad.- Felmerült egy olyan „alku” lehetó'sége is, hogy a központi normatív támogatá­son felüli fenntartási összegen osztozzon a város és megye.- Valóban volt egy ilyen kezdeményezés , miszerint a normatív támogatáson felüli összegek felét kellett volna el­vállalnunk. Ez helyi politikai és pénzügyi előnyökkel járt volna, hiszen a városi „ragaszkodás” lehetősége megmarad, s hosz- szabb távon eloszlanak a ter­hek. Ugyanakkor a megye hát­rányba került volna gazdasági­lag, hiszen nem részesülhetne abból az állami pénzalapból, amelyet kifejezetten az átvett intézmények támogatására hoz­tak létre. Nehéz ilyenbe bele­menni, amikor a megye amú- gyis költéségvetési hiánnyal kell, hogy számoljon. Akár a helyi, akár a megyei hitelfelvé­teleket nézzük, ez a közösködés csak ezzel járhatott volna, mi­közben beindul egy adósságspi­rál, amely azt jelenti, ha két­százmilliós a hitelünk, akkor négy év múlva kétmilliárd fo­rinttal kell szembenéznie a me­gyei önkormányzatnak.- Ha tehát valamely város úgy érzi, hogy nem bírja to­vább regionális intézménye fenntartását, akkor most még átadhatja a megyének?-Van ilyen döntési lehetősé­gük. S az átvételre a megyét törvény kötelezi. Nagyatád pél­dául mindent átad, nemcsak középfokú oktatási intézmé­nyeit, hanem a kórházat is. Ugyanakkor biztos vagyok ab­ban, hogy lesznek települések, amelyek úgy döntenek, hogy megtartják intézményeiket. Fél év során mindennek tisztázód­nia kell.- A megyei önkormányzat, akarva-akaratlan, fenntartó­ként is szembekerül egy új közoktatási helyzettel.- A megyei önkormányzat a költségvetési koncepció során úgy döntött, hogy az intéz­ményhálózatot alaposan át kell tekinteni. Nem szeretem az át­világítás kifejezést, pontosabb, ha elemző áttekintésre gondo­lunk, mégpedig az érintett vá­rosokkal együtt. Ennek elsőd­legesen pénzügyi okai vannak, ugyanakkor a szakmai kérdése­ket sem söpörhetjük félre... Bár ez utóbbiakban a tervezett okta­tási változtatások, a tarka isko­lastruktúra szinte kaotikus. A szakmai stratégiák pedig, hogy úgy mondjam, igen viszonyla­gosak még...- Az már látszik, hogy a pe­dagógus-továbbképzés kap­csán fókuszfa kerül a megyei pedagógiai intézet is. Az új fel­adatok többletköltséget igé­nyelnek, „ki fizeti majd a ré­vészt”?- Ez valóban nagy kérdés. Része annak a szándéknak, hogy feladatokkal megpakolják a puttonyunkat, de pénzt nem adnak hozzá. A továbbképzés­sel kapcsolatos feladatokra be­állítottunk egy bizonyos össze­get, bár tudom kevés és nem oldja meg az egész rendszer problémáit. Mégis a megyegyű­lési stratégia a humán szféra ki­törési pontjai egyikeként a köz­oktatást jelöli meg. Emellett természetesen igen fontosak közművelődési intézményeink, s művészeti életünk is. Mert jó lenne ha a kultúra jobban át­hatná a mindennapokat, hogy ne maradjunk „szelet-embe­rek”. Ugyanis most nem az a kérdés, hogy új iskolát kell építenünk, hanem az, hogy mit és hogyan oktassanak jobban.- Van-e módja a közgyűlés­nek, vagy a testület elnökének, hogy a többletfeladatok finan­szírozására benyújtsa valaki­nek a számlát?- A számlát be lehet nyúj­tani, csak azt nem tudom, kie­gyenlítik-e. Fodor Gábor mi­niszter egy munkaebédre hívta a közeljövőben a megyei köz­gyűlések elnökeit. Nos, azt hi­szem nem csak a leves lesz ott forró... Sok keserű pirulát le kell nyelnünk, de nyeletnünk is.- A megyének viszont szük­sége van szakemberekre. Tá­mogatják-e a továbbiakban is a főiskolákon, egyetemeken tanuló somogyi diákokat?- Én nagyon nemes és fontos dolognak tartom a kollégiumi helyek megváltása, megtartása mellett a kitűnő és jeles diákok támogatását, ugyanakkor végig kell ^zt is gondolni. Mert nem­csak kitűnők és jelesek vannak a világon, s nagyonis hozzá kell számítanunk, főleg a tandíj­problémával együtt, hogy a szü­lők jórészének magával a to­vábbtaníttatással vannak ke­mény gondjaik. Tehát van itt egy szociális tényező is, ahol úgy érzem elkelne a megyei se­gítség. Ez természetesen nem csak azért nehéz, mert anyagi vonzata van, hanem azért is, hogy a végzősöknek tényleg tudunk-e állást kínálni a me­gyében. Ugyanakkor a somogyi diákok nem csak a tanulmányi eredményekben, hanem más te­rületeken is állják a sarat, s ha ezt megnézzük szinte a bőség zavarával küzdünk, amely saj­nos a pénztárcáról nem mond­ható el. Vannak viták, nekem is vannak dilemmáim, egy bizo­nyos, arra törekszünk, hogy a döntéseink valóban a súlypon­tokat vegyék célba a közoktatás területén is.- Köszönöm a beszélgetést. Tröszt Tibor Az ÁVÜ 1995. március 6-tól nyilvános forgalombahozatalra ajánlja fel a tulajdonában lévő Pannon-Váltó Rt. részvényeket kizárólag alanyi kárpótoltak számára. ■ cserearány: 20.000 Ft címletű kárpótlási jegy + 2000 Ft = 30.000 Ft névértékű részvény I jegyzési időszak: 1995. III. 6. - III. 24. Q A részvények ;i Postabank Értékpapír li t . iiól , a Postabank fiókhálózatában, valamint a Brókerház Rt. -rxél, és a Kereskedelmi Bank fiókokban jegyezhetők. A részvényjegyzéssel kapcsolatos további információért forduljon a Telemédia Szolgálathoz (T.: 266-7007) és a bankfiókokhoz, illetve az ÄVU ügyfélszolgálati irodáihoz. Nyugdíjra készülve Van, akivel még a 60. születés­napját is ledolgoztatják munka­helyén; mások viszont már fél­évvel előbb vehetik a kalapju­kat — panaszolják a nyugdíjba készülő férfiak. Mikortól ese­dékes az öregségi nyugdíj — kérdeztük Meregya Józsefnét, a nyugdíjbiztosító szakértőjét. — Jelenleg a férfiaknál a 60., január elsejétől a nőknél az 56. születésnap betöltése után válik esedékessé a nyugdíj. A korha­tár meghosszabbítása miatt azonban a nők jelenleg még vá­laszthatnak, hogy a korábbi elő­írások szerint — vagyis 55. éle­tévük betöltésekor — kérik-e nyugdíjazásukat vagy az új szabályok szerint fejezik be ak­tív pályafutásukat. Á nyugdíjjogosultsághoz le­galább 20 év szolgálati időt is igazolni kell. Az öregségi nyugdíj csak azoknak jár, akik­nek egyben munkaviszonya is megszűnik. Enélkül csak akkor állapítható meg öregségi nyug­díj, ha az igénylő olyan munka- viszonyban áll, amelyben bére nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, il­letve ha munkaviszonyának megszűnéséig valójában már nem dolgozik. — Miért van eltérés abban, hogy ki, mikor kezdheti meg nyugdíjas éveit? — Éz általában az érintettek eltérő felmondási idejével függ össze, amit a Munka Törvény- könyve szabályoz. A nyugdíja­zás szempontjából a felmondási idő is munkaviszonynak szá­mít, függetlenül attól, hogy a dolgozót fölmentették-e a munkavégzés alól vagy sem. — Ezzel kapcsolatosan a közalkalmazottaknak jár vala­milyen kedvezmény? — Valamikor, jó öt évtized­del ezelőtt volt ilyen, jelenleg azonban semmiféle, jogsza­bályban rögzített megkülönböz­tetés nincs. — Ebből következik, hogy a felmondási időre járó munka­bér is beszámít a nyugdíj alap­jául szolgáló átlagkeresetbe. A felmondási idó't azonban nem mindenkinek egyformán kell le­töltenie. Van ugyanis olyan munkáltató, aki a születésna­pon mond fel, de előfordul olyan eset is, hogy a felmondási időt már a nyugdíjjogosultság elérése előtt részben vagy teljes egészében kiadják. — Mindenkinek azt tanácso­lom, hogy nyugdíjának mie­lőbbi megállapítása érdekében lehetőleg már egy évvel a kor­határ elérése előtt kezdemé­nyezze a nyugdíjazásával kap­csolatos hivatalos eljárás elindí­tását. Mert, mint köztudott, a szolgálati idő elismertetése, az illetmény megállapítása megle­hetősen hosszadalmas, időigé­nyes eljárás. Németh Zsuzsa Kamionterminált avattak Új, a nemzetközi áruszállítás ellenőrzését meggyorsító ka- minonterminált avattak a ma­gyar-osztrák határon tegnap Rábafüzes és Heiligenkreutz között. Arnold Mihály vezérőr­nagy, a VPOP parancsnoka el­mondta, a harmadik legna­gyobb forgalmú átkelőhelyén megtörtént az infrasturktuni harmonizálása az EU tagjává vált osztrák oldallal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom