Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

1995. február 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Csakazértis demokrácia Hat párt az alkotmányozásról Végleges döntés majd csak a jövő héten várható Fordulat következett be az alkotmányozásról folyó tár­gyalásokban: a parlamenti pártok - az FKGP kivételé­vel - megállapodásra jutot­tak. Végleges döntés a jövő héten várható, s az új al­kotmányt előkészítő or­szággyűlési bizottság már­cius közepéig minden bi­zonnyal felállhat — tájékoz­tatott a hat párt képviselői­nek csütörtöki megbeszélé­sét követően Hack Péter (SZDSZ). Az Országgyűlés alkotmá­nyügyi bizottságát vezető sza­baddemokrata politikus a csü­törtökön körvonalazódott megállapodás lényegét ismer­tetve elmondta: a Házszabályt új függelékkel egészítik ki, amelyben az ellenzék garan­ciát kap arra, hogy az alkot­mányozás konszenzussal tör­ténik. A hat pártnak lehetőleg minden kérdésben egyetér­tésre kell jutnia, de ha egy párt más véleményt vall, az még nem akadályozza a megálla­podást. A kisgazdák ezt az elemet vitatják: ők ragaszkod­nak ahhoz, hogy mind a hat párt minden pontban meg­egyezzen. A jövő hétig a frak­cióknak el kell dönteniük, hogy a Kisgazdapárt nélkül is Hack Péter készek-e megállapodni, az FKGP-nek pedig arról kell nyilatkoznia, hogy kíván-e ál­láspontját felülvizsgálva mégis csatlakozni az öt parla­menti párthoz. Ha a jövő héten mégsem si­kerülne megállapodni a hat pártnak, akkor a koalíció ele­get tesz annak az ellenzéki ké­résnek, hogy az új alkotmány elfogadásához ebben a parla­menti ciklusban négyötödös többség kelljen. Kész a koalí­ció arra is, hogy az új alaptör­vény megszületéséig részleges alkotmánymódosítást csak hatpárti konszenzussal hajtson végre. Hack Péter szerint a koalíció jelentős engedmé­nyeket tett, és ez alapot ad arra, hogy a hat párt a jövő hé­ten megállapodást kössön. Abban már most is egyetér­tenek a parlamenti erők, hogy a felálló parlamenti bizottság legyen az alkotmányozás köz­pontja, amelyhez a hat párt, il­letve a kormány nyújthatja be indítványait. Az Akadémiánál a napokban elkészült 170 ol­dalas dokumentum is alapját képezi az új alkotmányról fo­lyó tárgyalásoknak, ám a pár­tok ettől függetlenül is tehet­nek javaslatokat. A bizottság dolgozza ki és terjeszti a Parlament elé az új alkotmány koncepciójának vázlatát, tárgyalja meg a mó­dosító indítványokat, a plé- num elé csak az kerülhet majd, amit a bizottság támogat. A bizottságba minden frakció négy főt delegálhat, és minden pártnak egy szavazata van - vagyis ugyanannyit ér az MSZP és a Fidesz voksa is. (MTI) A fonyódi jegyző érvei A demokrácia — görögül de- mokrátia — népuralmat jelent. A hatalom egyik formája, amely sok egyéb más mellett el­ismeri az állampolgárok sza­badságát és egyenjogúságát, az ember jogát az élethez, kinyil­vánítja a többség uralmát és deklarálja a kisebbségek jogait, sőt erős karját nyújtja feléjük. Fő tulajdonságaiban a görög­ség óta keveset változott. Voltak ugyan a történelemben korsza­kok, amikor kisajátították, de­formálták, de ezek a kísérletek igazán soha sem sikerültek, s mai formájában a Latján túlon éppúgy imponáló az emberi szellem számára, mint évezre­dekkel ezelőtt. Február 7-én a világsajtót bejárta a hír, hogy két bomba robbant két nap alatt Burgerlandban. A vasárnapi fel­sőőri robbantásnak 4 fiatal ci­gány férfi az áldozata. Azonnal megszólalt az osztrák kormány Löschnak belügyminiszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a merénylet mögött újnácik áll­nak. Az osztrák parlamentben elmondott beszédében a me­rénylet hatásaként a jogállami­ság, s az osztrák demokrácia lé­tének fenyegetését érzékeltette. A beszéd halálosan komoly volt és megrázó erejű. Aztán az események követték egymást. Egy elegáns, sötétfelöltős úr, aki Ausztria kancellárja, ellátogatott a merénylet helyszínére. A Hír­adóban leadott képsorok meg­döbbentő erejűek voltak. A kancellár virágokat helye­zett el a piros gyertyák mellett, és meghajolt. A mellette álló 'belügyminiszter komor arccal, szemeiben elszántsággal megha­jolt és keresztet vetett. Másnap bejelentették, hogy a temetésen Klestil államfő fog beszédet mondani. Az osztrák állam ve­zetői megértették. Busek alkancellár kimondta, hogy a merényletek Ausztriát próbálják -rr Jii Befejeződött a mátészalkai kórház korszerűsítésének má­sodik üteme: tegnap átadták a gyógyintézet központi diag­nosztikai és sebészeti részlegét. Az orvosi technikával együtt 2,2 milliárd forintba került új épületekben műtőblokkot, in­tenzív osztályt, sebészetet, tra­umatológiai részleget, uroló­giát, laboratóriumot, illetve ste­rilizálót rendeztek be. A mátészalkai kórház re­konstrukciója még 1986-ban kezdődött, s eddig hárommilli­destabilizálni. Ezekben a na­pokban az osztrák politikai élet vezetői, de a politikai közélet valamennyi tagja, aki a demok­rácia oldalán áll, elhatározták, hogy Ausztriában csakazértis demokrácia lesz. Nem ijednek meg sem az őrült festő szellemé­től, sem Jörg Haider terroriz­must bátorító gondolatairól. A temetés perceiben Ausztriában egy percre megállt az élet, s az emberek szemében mélyen ott ül, hogy csakazértis demokrá­ciát. Az osztrákok nem felejtet­ték el, hogy 1927-ben a politikai válságot provokálva a Heimwer tagok felmentése utáni tünteté­sen 86 bécsi munkást öltek meg a rendőrség fegyverei. Emlékeznek még az időseb­bek Schober, akkori külügymi­niszter kísérletére, melynek so­rán vámuniót kívánt létesíteni Németországgal. Jól tudják mit jelentett számukra Dollfuss 1934 februári terrorja a mun­kásmozgalom ellen, és az oszt­rákok joggal büszkék arra, hogy 1934. február 12- 15-ig Bécsben Alsó Ausztriában és a Stíriai ipari központban Schutzbund tagjai hősiesen harcoltak páncé­losok és tüzérséggel felszerelt egységek ellen a szociáldemok­ráciáért. Valójában a német fa­sizmus ellen harcoltak. Nem raj­tuk állt, hogy 1938. március 12-én bekövetkezett az Ansch­luss. Az osztrák politikai elit ismeri országa történelmét. Mai reflexei a feldolgozott történe­lem szemléletében rejlenek. Magyarország volt svájci nagykövete, ma szocialista kép­viselőtársam, a temetés napján épp Ausztrián át utazott és Kles­til elnököt hallgatta a rádióban. Hirtelen rálépett a fékre, behaj­tott a parkolóba, s azt mondta utastársainak, „ne haragudjanak, de olyan megindultság vett raj­tam erőt, hogy néhány percre jó lenne megállnunk.” Suchman Tamás árd forintba került. Az első ütemben 800 millió forintért korszerűsítették az intézmény teljes közműhálózatát, továbbá gépészeti irányítóközpontot, karbantartó részleget, konyhát, és szolgálati lakásokat alakítot­tak ki. A rekonstrukció befejezésé­hez, az elavult régi épületek felújításához még 1,6 milliárd forintra lenne szükség. A to­vábbi építkezés tervei készen vannak, a munka folytatása a központi költségvetéstől függ. Kegyvesztett lett a jegyző címmel jelent meg tudósítás lapunk szerdai számában. Ebben Francsics Zoltán, Fo­nyód polgármestere elmond­ta: a képviselő-testület feb­ruár 13-i ülésén két tartózko­dás mellett meghatározó többséggel arról szavazott, hogy nem kívánnak együtt dolgozni Galambos János jegyzővel. Ennek előzménye volt, hogy múlt hét csütörtö­kön a Megyei Bíróság II. fo­kon is elutasította a korábbi képviselő-testület által hozott fegyelmi határozatot, és a jegyzőt visszahelyezte állá­sába. Az üggyel kapcsolatban Ga­lambos János az alábbiakról tá­jékoztatta szerkesztőségünket: Pénteken valóban megjelentem a polgármesteri hivatalban, de nem azért, mint ahogy a pol­gármester állította, hogy köve­teljem az összes ügyiratot ..., stb., csupán befejeződött egy hosszas folyamat, és munkatár­saimnak visszavittem az elkért jogszabályokat. Majd tájékoz­tattam a számomra kedvező döntésről Francsics Zoltán pol­gármestert, s kértem — azért, hogy naprakész legyek az ügyekben — , hogy átnézhes­sem a postát. Ennek ő nem tett eleget. Közölte, hogy hétfőn rendkívüli ülésen döntenek ar­ról, hogy nem kívánnak együtt dolgozni velem. Ezen az ülé sen még senki­nek nem volt a kezében az írá­sos ítélet, de már döntöttek, hogy azt nem kívánják tudomá­sul venni. Kompromisszumos javaslatuk az volt, hogy vagy felállók és távozom a beosztá­somból, vagy bizonyítják az al­kalmatlanságomat. (Felhívnám a figyelmet, hogy még sem az új polgármesterrel, sem az új képviselő-testülettel egyetlen napot sem dolgoztunk együtt). Második alternatíva az volt, hogy bűnvádi eljárás során fog­ják bizonyítani amit akarnak. Tették ezt a nagy nyilvános­ság előtt, törvénysértő módon, az alkotmányos jogok figyel­men kívül hagyásával. Kijelen­tették, hogy „minél olcsóbban” szeretnének „megszabadulni” tőlem. Ebben partner is lettem vagy lennék, ha valóban kor­rekt megegyezés alapján történt volna, vagy történne. Szá­momra érthetetlen, hogy mi­lyen meggondolásból kívánnak „elégtételt szolgáltatni” a ko­rábbi képviselő-testületi tagok rosszul meghozott döntésének orvoslására. Kezdem úgy érezni, mintha nekem kellene bocsánatot kér­nem az előző képviselő-testü­leti tagoktól, amiért nem vesz­tettem el egy pert. Végezetül visszautasítom Francsics Zoltán kijelentését, miszerint korábbi intézkedése­met a volt polgármester, Hor­váth Gábor utasítására tettem. Ez etikátlan hangulatkeltés, mivel az előző polgármester a munkáját a város érdekeinek figyelembevételével, a törvé­nyes keretek betartásával, eredményesen végezte. Ezt tá­masztja alá Fonyód városképé­nek az elmúlt négy évben tör­tént kedvező alakulása és nem utolsósorban az a másodfokú ítélet, amely az ő esetében is kedvező döntést hozott. Kinek, mennyi szabadság jár? Idős olvasónk panaszolja: két éve, öregségi nyugdíjasként napi négyórás elfoglaltságot vállalt. A közelmúltban, hogy unokáival tölthesse a téli szüne­tet, munkaadójától évi rendes szabadságának kiadását kérte. A munkáltató ezt megtagadta, mondván: szabadság csak a napi 8 órában, teljes munkaidő­ben foglalkoztatott dolgozók­nak jár. Valóban így van? A Munka Törvénykönyvéből kell kiindulni, amely a szabad­ságok két fajtáját ismeri. Min­denekelőtt a rendes szabadsá­got, amely alapszabadságból és különféle címen járó pótszabad­ságokból áll, illetve a rendkívüli szabadságot, amely lehet fize­tett (pl.: betegszabadság), vagy fizetés nélküli (amely gyermek- gondozás, ápolás, lakásépítés, stb. céljából vehető igénybe.) A szabadság időtartama az élet­korhoz igazodik. Az alapsza­badság legalacsonyabb mértéke 20 munkanap, amely az életkor előrehaladtával emelkedik s a 45. életév betöltésével elérheti a maximális 30 munkanapot. A törvény nem tesz különbséget a munkavégzők között, ezért a munkaszerződéssel, akár rész- munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasok is jogosultak az évi rendes 30 napos alapszabad­ságra, mivel az nem a munka­időhöz, hanem az életkorhoz igazodik. (A munkaidő mértéke a munkabér nagyságát hatá­rozza meg. Tudni kell, hogy a rendes szabadságot az esedé­kességének évében kell kiadni, azt megegyezéssel sem lehet a következő évre átvinni. Amennyiben a szabadságot közbejött akadály (pl. hosszú betegség) miatt nem lehet igénybe venni az adott évben, akkor utólag, de a 3 éves elévü­lési időn belül kell a munkálta­tónak biztosítania. Ki határozhatja meg a sza­badság kivételének időpontját? Az Mt. szerint a szabadságot a munkáltató engedélyezi, a fo­lyamatos működés érdekében ő dönthet ennek időpontjáról. Nagyobb létszámú cégeknél ezért készítenek szabadságolási ütemtervet. Az alapszabadság egynegyedével azonban a mun­kavállaló saját belátása szerint rendelkezhet. A szabadságunkkal milyen módon élhetünk? A MT azt az elvet tartja szem előtt, hogy a szabadság célja a pihenés, ép­pen ezért több mint két részletre osztani csak a munkavállaló ké­résére lehet. A szabadság pénz- beni megváltására csak a tör­vényben meghatározott esetek­ben kerülhet sor: ha valakit sor­katonai szolgálatra hívnak be, vagy akkor, ha a munkaviszony év közben szűnik meg. Dr. Lajer Erika Még 1,6 milliárd forintra lenne szükség Kórházfejlesztés Mátészalkán A kormánytisztségek nem alku tárgyai Nem dúl kultúrharc „A politikai államtitkárságot elvállalnám, de nem akármi­lyen áron” — szögezte le a Szabad Demokraták Szövet­sége oktatási műhelyének ve­zetője és hozzátette: „ameny- nyiben a miniszterelnök úgy gondolja, hogy legyen „tisztán” SZDSZ-es kézben a kulturális tárca, akkor fe­lesleges az „árucserén” gon­dolkodni. Ez a poszt ugyanis nem köthető össze sem a privatizációs miniszter szemé­lyével, vagy bármely más, még be nem töltött tisztség sorsá­val.” Az ellenzék azt sugallja, hogy hazánkban kultúrharc dúl. Horn Gábor hangsúlyozta: erről szó sincs. Véleménye szerint az MDF-nek, a Fidesz­nek és a KDNP-nek szembe kellene néznie a legutóbbi vá­lasztások tapasztalataival, mi­szerint az emberek elutasítják a politikai szélsőségeket. A koalíció jövőjéről Horn Gábor elmondta: vitathatatlan az SZDSZ felelőssége is az or­szág sorsáért. A gazdaság nagyon nehéz helyzetben van, a pénzügymi­niszter személye körüli válság kétségtelenül nehéz napokat okozott. Mind a két fél ponto­san tudja, hogy a koalíciót csak nagyon indokolt esetben sza­bad felmondani. A koalíciós partnerek viszonya rendező­dött, a gazdasági program foly­tatására minden remény meg­van. Szalóky Eszter Tájékoztató a gyógyszerárakról Félmillió példányban jelenik meg közérthető tájékoztató a március 1-jétől érvényes gyógyszerár-változásokról. A Magyar Hírlap különszáma- ként — a társadalombiztosítás támogatásával — készült 40 oldalas összeállításhoz február 18-ától 12 forintért lehet majd hozzájutni az újságárusoknál. A társadalombiztosítási támo­gatással rendelhető gyógysze­rekről és ezek áráról szóló kormányrendelet teljes szö­vege a Magyar Közlöny 1995. február 8-i, 10. számában je­lent meg. 100 éves rendőrt köszöntöttek Szegedi otthonában köszön­tötték tegnap 100. születés­napján Honfi Sándort; az or­szág legidősebb rendőrének Nyíri Sándor, a Belügyminisz­térium helyettes államtitkára adta át Göncz Árpád köztársa­sági elnök és Kuncze Gábor belügyminiszter köszöntő üzenetét és ajándékát. Most századik születésnapján meg­kapta tartalékos alezredesi ki­nevezését, BM-nyugdíjassá nyilvánították, s átvette a bel­ügyminiszter által ajándéko­zott dísztőrt. Településfejlesztési konferencia A települések jövőjét megha­tározó infrastrukturális fejlesz­tések feltételeiről rendeznek országos konferenciát március végén Bükfürdőn. A résztve­vők áttekintik a települések fejlődésének lehetőségeit, a környezetvédelem, az energia­ellátás kérdéseit, megoldáso­kat keresnek az önkormányza­tok költségvetési, gazdálko­dási gondjaira, eszmecserét folytatnak az új magyar közle­kedéspolitikai koncepcióról. A tanácskozáson bemutatkoznak a nyugati határtérség települé­sei is. Főpolgármester- helyettes a bíborosnál A Főpolgármesteri Hivatal saj­tóirodájának tájékoztatása sze­rint dr. Paskai László bíboros, prímás, érsek a Budavári prí- mási palotában tegnap bemu­tatkozó látogatáson fogadta dr. Schiffer János főpolgármes­ter-helyettest, valamint Har- rach Pétert, a Fővárosi Köz­gyűlés Emberi Jogi, Kisebb­ségi és Vallásügyi Bizottságá­nak elnökét. A találkozón átte­kintették a római katolikus egyház és a Fővárosi Önkor­mányzat közötti együttműkö­dés alakulását s a jövőbeni fel­adatokat, például az ingatlaná­tadás kérdését. Az 1100 éves évforduló méltó ünneplésében is kész együttműködni a római katolikus egyház és a Fővárosi Önkormányzat. Informatikai tanácskozás A nemzeti informatikai straté­giai kezdeményezésről ren­deznek konferenciát február 21-én Budapesten a MTESZ székházában. A tanácskozás a magyar társadalom informati­kai lehetőségeiről szeretne át­fogó képet adni, felvázolva azokat a lehetőségeket, ame­lyek alkalmazásával a gazda­ság és a társadalom hajtóere­jévé válhat az informatika Magyarországon. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom