Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-17 / 41. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. február 17., péntek Gasztro-Expo nyílt Pécsen Kevert beton az építkezésekre A megye legnagyobb automata betonkeverő berendezése az A Beton Kft Kanizsai úti telepén üzemel. Teljes kapacitás mellett napi 300-400 köbméter kevert betont szállíthatnak innen az építkezésekhez. fotó: lang Róbert A politikának is a pénz a mozgatója A kormány rákényszerül a jobb munkára Egymilliárd forintos Matáv-fejlesztés Telefon hétezer lakásba A kereskedelem és a vendéglátás volt az utóbbi évek sikerágazata Magyarországon, amely a bevont külföldi működő tőke értékét tekintve még mindig a legvonzóbb ke- let-közép-európai térség — hangoztatta Berényi Lajos, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára Pécsett, a második Gasztro-Expo tegnapi megnyitóján. A hatvan hazai, illetve külföldi cég részvételével megrendezett nemzetközi kiállítás és vásár a konyha- művészet és a vendéglátás legújabb termékeit, eszközeit és szolgáltatásait kínálja vasárnap estig az érdeklődőknek a pécsi sporcsarnokban. Az államtitkár helyettes az ágazat sikerét elemezve kifejtette: a kereskedelem és a vendéglátás 70 százaléka magántulajdonba került, s megnőtt a befektetett külföldi tőke összege is. Az új üzletláncok — kínálatukkal és minőségükkel — jelentősen hozzájárultak a hazai szolgáltatások színvonalának emeléséhez. Berényi Lajos a továbbiakban hangsúlyozta: a megromlott külkereskedelmi egyensúly az export növelése és az import visszafogása révén javítható, s ezt szolgálják az Európai Unió országaival és a szabadkereskedelmi partnerekkel kötött megállapodások is. Mindez, valamint az ipari termelés és a beruházások tavaly megindult növekedése reményt ad az export tíz-tizenkét százalékos bővítésére. Újságíróknak válaszolva Berényi Lajos moszkvai tárgyalásairól elmondta: az idén folytatódhat az Oroszországba irányuló magyar export tavaly megindult dinamikus bővülése. Az orosz piacon keresettek a magyar élelmiszerek — főleg a hús, a zöldségkonzerv és az üdítő —, de a megrendelések kisebb tételekre vonatkoznak, ezért megnőtt a jelentősége a kisrégiós kapcsolatoknak. A jövő év végéig esedékes kilencszázmillió dollár értékű orosz tartozást részben háromoldalú megállapodások keretében kapjuk vissza. Például úgy, hogy orosz energetikai szénből Ukrajnában előállított áramot kap Magyarország. A délszláv háború befejezését és az újjáépítés kezdetét váró magyar vállalkozók reményeiről szólva kifejtette: a béke mellett a finanszírozhatóság a helyzet kulcsa. A minisztérium tárgyalásokat kezdett német és osztrák pénzintézetekkel, de malájziai bankok is érdeklődnek a horvát és a boszniai újjáépítések iránt. A városon kívül mintegy nyolcvan települést magába foglaló marcali távközlési központ területén tavaly negyven százalékkal növelték a telefonkapacitást. Ez 4500 új bekötést jelentett a térségben, amely — a somogyvári, a nik- lai és a pusztakovácsi építési •munkák befejeztével — teljesen automatizált lesz. 1996-ra a tervezett fejlesztések értéke csak a marcali centrum területén egymilliárd forintra rúg. — A hátrányos települések felzárkóztatására 1993 decemberében született határozat, majd a lakossági, önkormányzati és Matáv-pénzek bevonásával megindult önerős fejlesztések jelentették a viszonylag gyors és olcsó megvalósítást — mondta Kovács Árpád, a Marcali Távközlési Centrum vezetője. — A jövőben a Matávnak egymagában kell gondoskodnia a továbblépésről, a kapacitás jobb kihasználásával. Az ötezres marcali központba például pillanatnyilag ezer új állomást tudunk bekapcsolni, de pótigények beadására másutt is van lehetőség. Naponta hozza a posta az újabb leveleket; kivételek talán a Balaton-part egyes települései — Máriafürdő és Keresztúr —, ahol teljes a telítettség. A megoldást egy újabb központ üzembe helyezése jelentené, ám erről még korai beszélni, Kovács Árpád mivel az esetleges kivitelezés a Balatonlellétől Szentgyörgyig érvényes, részleges digitális technikára történő átállással is összefügg. A hagyományos hálózatnál jóval olcsóbb az a DRMASS előfizetői digitális mikrohullámú rendszer, amelynek révén nemrég 13 nyugat-somogyi falu jutott telefonhoz. Január végéig 510 állomást szereltek föl. Néhány községben kisebb — a dél-afrikai és francia importból ' származó, nyilvános telefonfülkék hiánya okozta — lemaradásról számoltak be a szakemberek. — Somogyvá- ron június 30-ra fejeződik be a még önerős, 333 előfizetőt érintő beruházás — mondta Kovács Árpád. — Niklán és Somogyfajszon már a tavasz- szal szeretnénk végezni; a lengyeltóti ezres központ átadása is ennek az évnek a feladata. Ez a Buzsák-Hács-Kisbe- rény-Szőlősgyörök térséget érinti, de az öreglaki igénylők is ez úton jutnak telefonhoz. Igyekszünk a várakozási időt a minimálisra csökkenteni, ám csak Marcali közelében 300 új igénylőt tartunk számon. A szolgáltatás nagy hatósugarú, így az előfizetői reklamációknak is elvileg nagyobb az esélyük. A számlapanaszok kivizsgálására a marcali centrum január 1-jétől új szisztémát vezetett be. Ehhez kapcsolódik az az áprilistól esedékes, tételes számlaadási kötelezettség, amellyel számos reklamáció, bírósági per eleve elkerülhető vagy kiszűrhető. — Marcalitól Fonyódon át Véséig elektronizált krosszbar központjaink vannak, amelyek képesek a beszélgetések rögzítésére — fűzte hozzá a távközlési szakember. — Éppen a biztonság az a tényező, amelyre a jövőben a Matávnak — önmaga és ügyfelei érdekében — fokozottabb figyelmet kell fordítani. Csíky K. Erika Lengyel László beszélt arról is: sakktábla-ország lettünk. Amíg korábban társadalmi rétegek között léptek fel feszültségek, most mindennél jobban meghatározó, hogy ki melyik régióban él. Minden rossz hatványozottan sújtja azokat, akik a fekete „kockába” születtek. Sakktábla figurák — A vállalkozások menekülnek ezekről a területekről — mondta. — Az ingázókat máshonnan visszaszorítják saját vidékükre, ahová szinte teljesen bezáródnak; legtöbbjük talán mindhalálig munkanélküli marad, kitörési lehetősége pedig már a következő generációnak sincs. A cigányságnak és a szakképzetlen munkanélkülieknek jut leginkább ez a sors — a társadalom hallgatólagosan elfogadta, hogy ők nincsenek. „Magukra vessenek!” — mondják. Ezeket az embereket egyetlen párt sem karolja fel. Közben — miattuk — hihetetlen mértékben megerősödött a bűnözés. Ugyancsak valóságos konfliktusokat gerjeszt a mintegy egymillió állami alkalmazott, akiket egyre kevésbé tud és nem akar eltartani már a népesség. A fehér „kockában” élők közben magánosítják az amúgy egyre romló színvonalú közszolgáltatásokat. Magánklinika, magániskola, magántanár, magánrendőrség jut nekik. Sok helyütt már a vállalkozók diktálnak az önkormányzatoknak, hogy mire költhetik az adójukat. „Nekem fejlessz, neki nem” — követelik. A végső pofon Az ország gazdasági helyzetéről szólva Lengyel László azt mondta: bár a magyar diplomácia, a tájékoztatás másképp mutatja, a nyugati világ egyre inkább elfordul Kelet-Európá- tól. Ennek oka: a kormány kizárta a privatizációból a külföldi tőkét, ígérete ellenére erős, importkorlátozó politikát gyakorol (miközben egyesekkel kivételt tesz), és — bár az ország megőrizte fizetőképességét — tavalyra 4,5 milliárd dollárnyi fizetési mérleghiány halmozódott fel. „A végső pofon volt Békési pénzügyminiszter lemondása. Lehet tapsviharban kitömi Siófokon, hogy elment a kis „kopasz”, és örülni három napig, de ettől az ország adóssága nem lett kevesebb. Esélyünk csak akkor van, ha a gazdasági szakemberekkel most már nem szórakozik a politika”. Ezt is Lengyel László mondta, aki úgy értékelt: egyedül a privatizáció gyorsítása javíthat az ország pénzügyi helyzetén. Jelentős tőkét a közművek és a bankok magánosítása hozhatna Nyugatról. A magyar „nemzeti” tőkésnek nincs pénze, vagy nem akarja odaadni, és a legjobb esetben is csak a kárpótlási jegyét lobogtatja. Ezzel ruház be, ezzel tartja fönn a céget? Pénzét pedig közben valószínűleg külföldön tartja. — Az a legnagyobb problémának, hogy az a gazdasági növekedés, ami elindult az előző másfél-két évben, nem változtatta meg a termelés és az export szerkezetét — mondta a neves közgazdász. — A külföldről beinvesztált pénz és az önkormányzatok beruházásai megtermelik majd a hasznot, de arról még folyik a vita, hogy mikortól lehet erre számítani. Bizonyos, hogy az ország költségvetése visszafogásra kényszeríti a gazdaság szereplőit. De amiatt hibáztatható Békési László, hogy nem mondta meg: milyen irányba akarja fordítani a vállalkozókat, a munkaerőt, illetve a megtakarításokat mire kellene felhasználni. Koalíciós érvek — A koalíció egybenmara- dása mellett vagy az ellene szóló érvek-e a hangosabbak? — Erre a kérdésre Lengyel László úgy válaszolt: szerinte a koalíció nem megy szét. — Szórakoznak; odakacsintanak a Fidesznek és a kereszténydemokratáknak, akik oda- álltak már az ajtóhoz, a várólistára — summázott a szakember. — Az SZDSZ-nek ugyanis nincs lehetséges ellenzéki szerepe, az MSZP pedig nem találna olyan, új partnert, akivel hatékonyabban dolgozhatna. A kormány rá lesz kényszerítve a jobb munkára. Két-három minisztérium élén változás várható; a szakemberek állhatnak inkább előre. A szakszervezet korábban beült a kormányba; sokáig úgy tűnt, hogy mindent Nagy Sándor vezényel. Veszélyesek a szak- szervezet felől sorra érkező követelések, de szerepük csökkenni fog. Alkotmányos válság nem lesz az országban, a koalíció kiszolgálja még a három évet, úgy gondolom — mondta még Lengyel László. — Persze nem azt mondom ezzel, hogy jó kormányunk van — ez „nem mindig” jut ki nekünk... Czene Attila Csökken a Phare-keret Az idén Magyarország 85 millió ECU-értékű Phare-támoga- tást használhat fel, amelyet az Európai Unió folyósít. Az ösz- szegből 16,5 millió ECU jut a magánszektor fejlesztésére, 29 millió az infrastruktúrára, 15,5 millió a környezetvédelemre és az energiamegtakarításra, 24 millió pedig az oktatásra, elsősorban a Tempus-program támogatására. A 85 millió ECU kevesebb, mint amennyit a korábbi években kaptunk, amikor 100-110 millió jutott hazánknak. Az elkövetkezendő öt évben egyébként 5,5-7 milliárd ECU Phare-kerettel lehet számolni, ebből 10 százalékra tarthat számot Magyarország. Gyakran kritika éri az illetékes szerveket a Phare-segélyek túl lassú felhasználása miatt. Ennek az az oka, hogy a brüsszeli központban lassú és bürokratikus az ügyintézés. Mivel a felhasználási időt 18 hónapban limitálják így a jövőben nem fordulhat elő, hogy például az 1991-es programok sem fejeződtek még be hazánkban. A 85 millió ECU felhasználására most kezdődik a tenderek kiírása, amelyeket a tárcák és az Európai Unió budapesti delegációja koordinálnak. A Phare-segélyek felhasználásában a Külügyminisztérium és az IKM megállapodott. Ennek értelmében az IKM felelős a gazdasági, pénzügyi, ipari és kereskedelmi programokért, a nem gazdasági programokat pedig a Külügyminisztérium koordinálja. Gasztronómia Kőbányán Az Ukba nemzetközi cukrászati, sütőipari, húsfeldolgozóipari és gasztronómiai szakkiállítás február 26. és 28. között immár ötödik alkalommal várja a szakembereket és a nagyközönséget a Kőbányai Vásárvárosban. A vásámyitást megelőző sajtótájékoztatón a szervezők elmondták, hogy 78 hazai cég mellett Németországból, Franciaországból, Horvátországból, Olaszországból, Belgiumból és Ausztriából is érkeznek kiállítók. Osztrák kézen a szombathelyi Falco Osztrák többségi tulajdonba kerül a szombathelyi székhelyű Falco Forgácslapgyártó Rt. 702 millió forint névértékű részvénycsomagja, amely 50 százalékot, plusz egy szavazatot képvisel, 127 százalékos árfolyamon a Homogen Holz Ag, az egyik legnagyobb magánkézben lévő osztrák forgácslapgyártó vállalkozás és a helyi menedzsmentből álló konzorcium veheti meg egyetlen ajánlattevőként. A csaknem 900 millió forintos vételárat 750 millió forintnak megfelelő schillingben, valamint 140 millió forint értékű kárpótlási jegyben fizetik meg a vevők. Jogszerűtlen szerencsejátékok Nem terjeszthetők a „Három Kívánság” és a „Honda Mis- tic” nevű sorsjátékok sorsjegyei, mivel a szervező engedélyét a Szerencsejáték Felügyelet január 7-én felfüggesztette. Tiltott szerencsejátéknak minősül Magyarországon az Ausztriából szervezett „Co- libri” elnevezésű szerencsejáték. Mivel engedélyét felfüggesztették, a január 6—át követően vásárolt sorsjegyek esetén a nyereményigények bírósági érvényesítésére nincs lehetőség. Iparűzési adó Székesfehérváron Iparűzési adó bevezetéséről, s egyben az eddig érvényben levő vállalkozók kommunális adója eltörléséről döntött Székesfehérvár önkormányzatának képviselőtestülete. Ä közgyűlés határozata értelmében a termékelőállítást és szolgáltatást végzők nettó árbevételük négy ezrelékét, a kereskedelmi tevékenységet folytatók, valamint a bankok és biztosítók pedig a 8 ezrelékét fizetik március elsejétől iparűzési adóként. A befolyt összeget az önkormányzat részben kötelező feladatai ellátására, részben „címkézetten” az adózók által meghatározott közösségi célokra fordítja. Újabb tíz McDonald’s A McDonald’s idén további mintegy tíz éttermet nyit Magyarországon. A beruházás teljes költsége eléri az 1,2 milliárd forintot. Az új éttermek forgalmával együtt a tervezett árbevétel várhatóan meghaladja az 5 milliárd forintot. A már meglévő 27 étterem árbevétele meghaladta a 3,7 m’” árd forintot. A társaság egyénként 23 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt esztendőt, szemben az előző évi 70 milliós veszteséggel.
